Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. január 28. A vendéglátás áremelés után — Új ötletek — Nemcsak drágábban Hófedte ágak a baktai er­dőben. (Császár Csaba fel­vétele) CSODA L ennart Nilsson svéd orvosi . fotográfus filmje, „Az élet csodája” szerdán a televí­zióban nem csupán a cső-» dát mutatta, de maga is csoda volt. Mert a techni­kában kevéssé jártas né­ző alig tudja elképzelni miként sikerült az emberi test legrejtettebb zugaiba kamerával, hangfelvevő­vel bejutni, s egy olyan világot feltárni, aminek elvileg ismerjük a műkö­dését, ám mégis oly keve­set tudunk róla. Lennart Nilsson meg­mutatta a titkot, a szapo­rodás csodáját, végigve­zette a nézőt a fajfenntar­tást szolgáló szervek labi­rintusában, megmutatta azt a szinte felfoghatatlan szervezettséget, a szervek­nek azt a tökéletesen ész­szerű és célszerű műkö­dését, ami még az orvos- tudományban, a biológiá­ban jártas embert is ámu­latba ejti. Lenyűgöző és szép vi­lág tárult fel. A férfi ne­mi hormon jégoszlopai, a női nemi hormon cseppkö­vei és a jövendő életet tánccal ünneplő, forgó pe­tesejt láttán József Attila juthatott a néző eszébe. József Attila, aki oly meg- ejtően írt a „buzgó vesék forró kútjai”-ról, először téve a magyar irodalom­ban a szervezet belső mű­ködését a legmagasabb költészet tárgyává. Gon­dolni kellett rá, hiszen a szerda este látljató film is költészet volt a javá­ból. Külön kell szólni azok­ról a képsorokról, melyek a magzati fejlődés lépcső­fokait mutatták be. Nem tudom, ki mit érzett a ké­pek láttán, mire gondolt akkor, amikor észrevette, hogy a négyhetes mag­zatnak ujjai vannak, amikkel szinte integet, hogy a négyhónapos em­berkezdemény már az uj­ját szopja? Talán sokak­ban vetődött fel a kérdés: oly könnyen mennek-e a film után is abortuszra a nők, oly könnyedén pró­bálják-e őket erre rávenni a férfiak, mint ennekelőt- te? Hiszen már a négyhe­tes magzat is él, integet, és meglehet: üzen is. Azt hiszem, gazdagab­bak lettünk a filn nézé­se után (nemcsak tudás­ban, érzelmekben is), mint korábban voltunk. S úgy gondolom, hogy a re­mélhetően mihamarabbi ismétlést nem a késő esti órákba teszik. Speidl Zoltán Több olcsó, trgíirir"MMiiiiinrt'Tnüiunni1 unarm«um KurmwíT kiadós étel Január 23-tól több termék fogyasztói ára emelkedett. Hogyan érinti ez a Szabolcs- Szatmár megyei Szálloda- és Vendéglátó Vállalatot? — kérdeztük az illetékestől. — Nem tapsolunk az ár­emelésnek, de megértjük — mondja Gaál Ferenc árufor­galmi igazgatóhelyettes. — A jövőben még több erőfeszí­tést kell tennünk a vendégek megtartásáért, újak hódítá­sáért. Most az emberek egy része azt hiszi: jaj, de jó a vendéglátó vállalatnak, ma­gasabbak az árak, nagyobb a haszna. Ez korántsem így van. Az igaz ugyan, hogy a haszonkulcsot a magasabb alapanyagárakra számítjuk, de ha a vállalat költségeinek, terheinek emelkedését néz­zük, számunkra az új árak összességében egyáltalán nem eredményeznek nagyobb hasz­not. A jövőben pedig, még jobban ügyelnünk kell étele­ink, szolgáltatásaink minősé­gére és igyekszünk minél ol­csóbb, változatosabb ételeket kínálni, még több belső tar­talékot- kell feltárnunk. De ha minden kötél szakad, a haszonkulcshoz is hozzányú­lunk, lejjebb visszük. — Hogyan alakult az elő­fizetéses menü ára? — Tizennégy forint 30 fil­lérről 16 forint 50 fillérre emelkedett. Ezért továbbra is komplett ebédet, tehát a le­vesen kívül a hét 4 napján általában húsételt körettel, a többin tésztafélét adunk. Az előfizetéses étkeztetést is bár­ki igénybe veheti, de a jegyét minimum egy hétre előre meg kell váltania, mert ne­künk pontosan tudnunk kell, hogy melyik nap hányán kér­nék előfizetéses ételt. Külö­nösen sok nyugdíjas és gyes­en lévő él ezzel az étkezési lehetőséggel. Csupán a Koro­nában naponta 6—700, a Ti­sza étteremben 500 előfizeté­ses étel fogy. Főként az idegenforgalom­ra gondolva ezután is készí­tenek különlegesebb, drágább ételeket, de szeretnének sok olyan receptúrát felkutatni, melyek alapján olcsó alap­anyagokból, kiadós étel ké­szíthető — gondolnak itt el­sősorban a zöldségekre, gyü­mölcsökre, tésztafélékre, ezen­kívül számos úgynevezett kis- adagétellel kívánnak szolgál­ni. A vállalat naponta mintegy 15 ezer adag előfizetéses me­nüt főz — folytatja Gaál Fe­renc. — De ebben benné fog­laltatnak a saját éttermeink­ben fogyasztott, valamint több iskolába, vállalathoz hordott ételadagok is. Az ál­lam az előfizetéses ételek elő­állítási költségeinek a 20 szá­zalékát még mindig dotálja. Gond, hogy a nyíregyházi ét­termeinkben a 12 és 13 óra közötti időben nagy a zsú­foltság, mert valamennyi elő­fizető akkor akar megebédel­ni. Márpedig az nem, vagy alig megy zökkenők nélkül. Nincs annyi helyünk. Más városokban még délután 3 órakor is ebédelnek ... (cselényi) Szabálytalanságok sorozata — Elmaradt ellenőrzések Specialitása: hamisítás Tavaly márciusban mégis fegyelmi eljárás indult Nagy Istvánnal szemben, mert kü­lönféle szabálytalanságokat tártak fel a munkájában, majd az eljárás megindítá­sát ügyészségi feljelentés, vé- gezétül elbocsátás fegyelmi büntetés követte. Részben az állami gazdaság, részben a - büntető eljárás során az igazságügyi könyvszakértő kimutatta, hogy Nagy István nemcsak szabálytalanságo­kat, hanem visszaéléseket is követett el a saját hasznára. Nem egyezett Ő végezte a Dankó pusz­tai kerület dolgozóinak a bérszámfejtését. Ö készítette a számfejtett munkabérek­ről a bérjegyzéket, és a fel­adata volt ennek feladása a munkaügyi csoport vezetőjé­hez. A munkabérek boríté­kolása, a bérek szerint tör­ténő szétosztása azonban nem tartozott a munkaköré­be, mert ezzel — az általános gyakorlat ellenére —'.a pénz­kezelés összeférhetetlen. De Nagy István lelkesen se­gített a pénztárosoknak a bo­rítékolásban, sőt a kerület­ben a pénztárosi teendőket is ellátta. Dolgoztak időnként ebben a kerületben egy-egy napot a Hajdúdorogi Szakmunkás- képző Intézet szarvasmarha­tartási tagozatán tanuló fia­talok. Az ő bérüket Nagy Ist­ván egyedül fizette ki, mi­után ő számolta is el. A munkalapon feltüntetett járandóságot mindig kifizet­te a tanulóknak, azonban — ki nézte azt? — a munkalap nem egyezett a bérjegyzék­kel. Nagy István azon maga­sabb összeget tüntetett fel, s a különbözetet fölvette. 1980 februárjától három év alatt 76 942 forint kárt okozott, ennyi pénzt vett fel, sőt ez­után az állami gazdaságnak még a társadalombiztosítási járulékot is ki kellett fizet­nie. összességében így a ha­mis bérjegyzékkel 93 555 fo­rint kárt okozott. Ehhez a módszerhez ha­sonlóan Nagy István a fel­nőtt dolgozók munkabér- jegyzékét is meghamisította. 1983. januárjában például a munkalapon szereplő bérhez képest a bérjegyzék Varga Istvánná esetében 1100, Sá­pi Lajos esetében 1000, a következő hónapban Sápi La­Tizenbatodik éve dolgozott már tavaly márciusban a Tiszalöki Állami Gazdaságban bérelszámolóként Nagy Ist­ván 56 éves tiszavasvári lakos. Semmi baj nem volt vele, sem a munkájával. Simulékony és alkalmazkodó ember­nek ismerték, feladatait pedig nagy tempóban, gyorsan tel­jesítette. Fegyelmi mindössze három éve indult ellene, mert egy dolgozó munkabér-kifizetésénél szabálytalanságot kö­vetett el. V­jósénál 900 forinttal maga­sabb összegű bért tartalma­zott, mint a munkalap. Ez a károkozás növelte a fenti összeget. Nagy István 1982 áprilisá­ban a havi bérek kifizetésé­nél Szojka István tehenész részére a munkalap és a bér­jegyzék szerint járó 4380 fo­rint helyett 'csupán 3880 fo­rintot fizetett ki, a többit zsebre tette. Szojka nem rek­lamált, mert Nagy István jól leplezte a manővert: két bér­jegyzéket készített, az egyik­nek az eredetijét, a másiknak a másolatát tépte össze, s annak a másolatát helyezte el a dolgozó borítékjában, amely az általa már meg­csapolt bért tartalmazta. Két bérjegyzék Ugyanilyen módszerrel hat hónap alatt további ti­zenhárom dolgozó béréből „csapolt le” 7120 forintot, s tett szívfájdalom nélkül zseb­re. De még a szakszervezeti bélyegelszámolást is megha­misította, amelyet aztán az ellenőrzés gyorsan felfedett: a havi 198 forin­tos „bélyegadó”-t csak egy évig szedhette, végül is így a dolgozókat 7818 forinttal károsította meg. — Azért csak a tehenészeti telep dolgozóit károsítottam meg — mondta Nagy István az állami gazdaságban ala­kított fegyelmi bizottságnak —, mert ott nagyobbak a ke­resetek, és úgy gondoltam, hogy a dolgozók a magasabb s változó fizetés miatt nem fogják észrevenni, ha eltu­lajdonítom a keresményük egy részét. # # szeférhetetlen. Másodszor, hogy a dolgozók nem kö rültekintöek, főleg az alá­írásoknál. Harmadszor, hogy más nem vehet fel pénzt a jogosult nevén, csak megha­talmazással. Negyedszer és ötödször az, hogy az állami gazdaságban a munkalapokat és bérjegyzékeket még szúró­próbaszerűen sem egyeztet télc(!) éveken át, de ez az ötödik ok miatt történt: gazdaság belső ellenőrzése olyan gyenge színvonalú volt. hogy a visszaélések leleple zése sokáig húzódott. A Nyíregyházi Járásbíró ság dr. Kozma Béla taná csa Nagy Istvánt a csalás sikkasztás és magánokiratba misítás miatt egy év és két hónap börtönre büntette, és két évre eltiltotta a közügyek tői. A büntetés kiszabásánál a bíróság figyelembe vette hogy a vádlott a kárt teljes egészében megtérítette. A Nyíregyházi Megyei Bí róság az ítéletet helybenhagy ta, így az jogerős. (kun) TÖBB A NÉZŐ Egész nap játszi mozi? Százezerrel többen voltak moziban tavaly a megyében, mint egy évvél korábban — ez a végeredménye az összeg­zésnek, mely a megyei mozi­üzemi vállalatnál elkészült. Ez a nézőgyarapodás azért is a megyét, s üres helyisége­ket keresnek a vetítésre. ’Né­zőközönségük? A filmtől füg­gően ketten vagy nyolcvanan vannak. Ennek ellenére kétmillió 870 ezren váltottak jegyet ta­figyelemre méltó, mert az or­szágos statisztikák éppen el­lenkezőleg: csökkenést mu­tatnak. Az előadások száma is több volt, mint 82-ben, csaknem ezerrel. Szabolcs-Szatmárban ösz- szesen 217 mozi van. Megle­pően magas ez a szám, ám önmagában nem sokat jelent. (Éppen a minap hallottam: hazánk az „egy főre jutó mo­zik” számában a világrang­lista élén van ...) A mozik igencsak különböznek egy­mástól. Vagyis: dehogy kü­lönböznek ... A nagy-nagy többség ugyanis negyedosztá- lyú, keskenyfilmes mozi! El­ső osztályú csak kettő van a megyében: a nyíregyházi Krúdy és a záhonyi filmszín­ház (itt talán helytálló a „filmszínház”). Másodosztá­lyú mozik vannak a városok­ban és egy-két nagyobb köz­ségben, harmadosztályú egyet­len: a nyíregyházi Móricz. A többi... Az sem ritkaság, hogy na­ponta változik a mozik szá­ma, ugyanis mindig _ akad olyan falusi mozi, melyet ilyen-olyan okból bezárnak. Ahol megszűnt az állandó ve­títés (sok ilyen település van. például: Hete, Tákos, Ber- kesz, Jánd, Nyírtelek, Benk, Magy), ott a vándormozik próbálnak szórakozást nyúj­tani. Hét gépkocsival járják valy a több, mint 41 ezer elő­adásra. Ez jól mutatja, hogy az igény megvan a mozira! Mint ahogyan igényt láttak a vállalat vezetői Nyíregyhá­zán a délelőtti vetítésekre is — ezért vezették be tavaly' szeptemberben a Béke mozi­ban. Két előadást tartanak minden délelőtt — és a láto­gatottság igazolta, hogy egy ekkora város már „elbír” égy egész nap játszó mozit. Egy-egy előadáson átlagosan 80 néző ül a székekben, s eh­hez csak annyit: a délutáni vetítéseken 90—100 az átlag. Üj ötletek is fölmerültek ezzel kapcsolatban. Volt, aki azt javasolta, hogy azokat a sikeres filmeket, melyeket délután a Krúdy mozi vetít, délelőtt adják a Békében. Ennek csak annyi akadálya lehet, hogy a bemutató idő­szakban — az első hat hétben — másodosztályú moziban (ilyen a Béke) csak első osz­tályú árral lehet vetíteni az újdonságokat, ez központi eiőírás. De biztosan találnak: megoldást.. . A másik ötlet az volt, hogy tegyék nonstoppá a vetítést, tehát délelőtt 9-től sorra kö­vessék egymást az előadások este nyolcig. Ennek különö­sebb gátja nincs, ha a néző­szám emelkedik, megvalósít­ható. ^ (tgy) Nehéz évet zárt 1983-ban hazánk gyógyszeripara. Idő­szakonként változó összeté­telben 30—40 medicina is hi­ányzott, ám alapvető, vagy nem helyettesíthető készít­mény — talán az egyedüli Prodectin kivételével — ezek között nem volt. Tavaly 142 millió forint volt a szabolcsi gyógyszertá­rak forgalma: mintegy tíz százalékkal több, mint az előző évben. E növekedést el­sősorban a tavaszi nagy inf­luenzajárvány okozta, amely miatt március-áprilisban hir­telen megemelkedett a forga­lom. A gyógyszertérítési dí­jak rendezése szinte egyálta­lán nem éreztette hatását. Hi­szen az árrendezést követő időszakban — júliusban és augusztusban — kevesebb pénzt hagytunk a patikákban, mint az előző év hasonló idő­szakában. Megyénkben különösen a múlt év első negyedében volt sok a hiánycikk. Elsősorban azért, mer.t csomagolóanyag öt hiba Kalász Imre állandó igaz­ságügyi könyvszakértő ala­posan földerítette az oko­kat: ezeket öt részre osz­totta. Elsőként az, hogy a bérelszámoló nem vehet részt a pénz kiosztásában, ez ösz­„A szépségért meg kell szenvedni” — vallja egy régi mondás, ám más a helyzet a korszerű fájdalommentes füllyukasztó pisztoly alkalmazása óta. Nyíregyházán a kisipari tevékenységek bővítése során a közelmúltban négy füllyukasztó kezdte el működését. Képünkön: Bat- ta Olga munka közben. (Császár Csaba felvétele) híján a gyógyszergyárak nem tudtak kis adagokban szállí­tani olyan alapvető készít­ményeket, mint például a Kalmopyrin. Sok medicina több ezer szemes tételben ér­kezett a gyógyszertári köz­pontba, ahol csomagolóbri­gád adagolta kis tételekbe a patikaszereket. Hiánycikkek sajnos most is vannak. Pillanatnyilag 8—10 féle készítmény hiányzik: ezek egy része importból származik. A hpzai hiánycik­kek között szerepel a Konfe- ron kapszula, vagy helyen­ként a Dipankrin, bár ebből lassan enyhül a hiány. Az erőfeszítések ellenére ez az év sem lesz könnyebb, mint a tavalyi volt. Az orvo­silag mással nem helyettesít­hető, életmentő gyógyszerek­ből továbbra is lesz elegendő. A kórházak, s azokon belül is az intenzív osztályok a jö­vőben is elsőbbséget kapnak. Bár a gyógyszeripar első­sorban arra törekszik, hogy a már meglévő készítmények­ből megfelelő legyen az ellá­tás, ennek ellenére jelentkez­nek az idén is új termékkel, ígéret van rá, hogy hamaro­san forgalomba kerül egy tartás hatású, koszorúér-tágí- tó készítmény. Erre nagy szükség van, hiszen e gyógy­szerfajtát jeLenleg korláto­zott mennyiségben, dollárért vásároljuk. Újdonság az a vaskészítmény, mely a ko­rábbinál lényegesen keve­sebb mellékhatást okoz. Cse­csemőiknek adható- változata a terv szerint egy hónap múlva kerül pultra a pati­kákban. A Chinoin még az idén egy új gyomorsavcsökkentőve 1, a Kőbányai Gyógyszerárugyár pedig szájon át szedhető, gombásodás elleni készít­ménnyel és új fogamzásgátló tablettával jelentkezik. En­nek az eddigieknél kisebb lesz a nem kívánatos hatá­sa. Mintegy tíz elavult gyógy­szerféleséget pedig kivonnak a forgalomból. (h. zs.) Hamarosan: új készítmények Patikaszer — gondokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom