Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. január 25. Mérsékelt fejlesztés Szakrendelő lesz a fanács épületéből Költözik a A járási hivatal megszűné­se után többen érdeklődtek, hogy a város lakói hol intéz­hetik ügyes-bajos dolgaikat. A már bevezetett és a várha­tó változásokról itt adunk tá­jékoztatást. A volt járási hivatal épü­letének átalakítása várható­an két hónapig tart. Az át­alakított épületbe február végén, vagy március elején költözik a városi tanács. A költözésről hirdetmények út­ján és éppen lapunk „namé- nyi oldalán” időben tájékoz­tatják a lakosságot. A városi tanács jelenlegi épületében a költözés után gyermekszak­rendelőt alakítanak ki. A szakrendelő mellett kap he­lyet a KÖJÁL és a tűzoltó­parancsnokság is. A városi tanács mostani hátsó udva­rán lévő épületben nyitják meg az új zeneiskolát. A Vasárosnaményi Városi Tanácson is bevezették ja­nuár 1-től az „ötosztályos rendszert”. Az új hatósági osztálynak lesz a legnagyobb az ügyfélforgalma, ezért ez az osztály a költözés után a volt járási hivatal földszint­jén kap helyet. Egyelőre azonban a régi helyen inté­zik a hatósági ügyeket. A ha­tósági osztály vezetőjének Némethné dr. Szabó Évát ne­vezték ki. A pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály veze­tője Szűcs Zoltán lett. A mű­velődési, egészségügyi és sport osztály élére Ruda Mi­hály, a városgazdálkodási osztály élére Tóth István ka pott kinevezést. Lipták József titkárságvezető beosztást ka pott. Társadalmi munkából-nyolcmillió A városi tanácson elkészí­tették a társadalmi munkák múlt évi összesítőjét. E sze­rint a város üzemei, intéz­ményei és lakói a múlt év­ben is jelentős összeggel gya­rapították a tanács kasszá­ját. összesen 8 millió 182 zer forint értékű volt a tár­sadalmi munkák értéke. Egy lakos átlagosan 931 forint értékű társadalmi munkát végzett. Külön említést ér­demel, hogy az iskolák köz hasznú munkája 518 ezer fo­rintot ért. Gyarapodott azok- száma is, akik a saját portá­jukon példás rendet terem­tettek. Nem kevesebb mint 1512 lakás homlokzatára te­hetik ki a Tiszta udvar, ren­des ház című táblát. A fejlesztési célkitűzések a VI. ötéves tervben foglal­takra alapultak. ­A Mező Imre utcán alag­útzsalus technológiával 52 célcsoportos lakás készül. Ezek közül 26-ot még idén átadnak. A terv szerint idén tető alá kerül a 75 szemé­lyes óvoda. Építésére 2 mil­lió forint már rendelkezés­re áll. A város második ke­rületében befejezik ..a víz­mű építését, így a város egész lakossága vezetékes ivóvízhez jut. Megkezdőd­nek az új vízműtelep építé­si munkái. 1984-ben a be­kötő vezetékeket adják át a rendeltetésüknek. Az idei költségvetés várhatóan 1 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Kiadásokra, felújítások­ra figyelemre méltó össze­gek állnak rendelkezésre. Gazdasági és kommunális feladatokra csaknem 8 mil­lió forintot költ a tanács, ez az összeg 1 millió 300 ezer forinttal több a tavalyinál. Az utak karbantartására, felújítására 2 millió 200 ezer forinttal lehet majd többet költeni. Köztisztasá­gi célokra 170 ezer forinttal több jut, mint ,tavaly. Bel­vízrendezésre 1,2 millió fo­rintot terveztek. Idén üzem­be helyezik az új vágóhidat, ezzel jelentősen javul majd a városnak és környékének vízellátása. Egészségügyi és szociális feladatokra 42,9 millió fo­rintot fordítanak. Ez az ösz- szeg 7,7 százalékkal maga­sabb az előző évinél. Idén a városban napi 3 órával to­vább növekszik az üzemor­vosi órák száma. Befejezik j a kórház fűtésének, korsze­rűsítését. Oktatási és kultu­rális feladatokra 35 2 millió forintot fordít a tanács. Itt a múlt évihez képest 5,3 százalékos növekedésről be­szélhetünk. Idén az iskolák „menzahálózata” 30 szemé­lyes helyiséggel bővül. Ren­delkezésre áll a pénz az 50 személyes zenetagozatos is­kola kialakítására. Felújítási célokra 8,1 mil­lió forintot terveztek erre az esztendőre. A kórház fű­tésrekonstrukció 5 millió fo­rintba kerül. A fül-orf-gége osztály épületének felújítá­sa 400 ezer forintot „visz el”. A szociális otthon fel­újítására félmilliót költenek. A művelődési központ tető- szerkezete is felújításra szorul. A felújítási költsé­gek várhatóan 400 ezer fo­rintba kerülnek. A gyer­mekorvosi körzet kialakítá­sa a terv szerint 850 ezer forintba kerül. A Damjanich utcai általános iskola fel­újítására 800 ezer forint áll rendelkezésre. A felújítási alapból 198 ezer forintot visszatartanak tartalék cí­mén. A tanácsülésen hangsú­lyozták: a szerény keretek miatt idén is szükség van az ésszerű, takarékos gazdál­kodásra. r Lakás, ávada, vízmű Télen is dolgoznak. Új utca épül Vásárosnaményban. A naményi Pátens utca a Táncsics Mihály és a Búzakalász utcát köti majd össze. Képünkön: a Beregi Vízgazdálko­dási Társulat dolgozói az ivóvíz csőfektetéséhez készítik az árkot. A városi tanács a közel- tervet. A terv szerint ebben múltban elfogadta az idei az esztendőben mérsékelt költségvetési és fejlesztési fejlődésre számíthat a város. s_______________________________ NEMCSAK A NAMÉNYIAKÉ « Az oldalt összeállította: ; Nábrádi Lajos II város - női szemmel FÓLIÁSOK A VÁROS EL­LÁTÁSÁÉRT. A Vásárosna- ményi Áfész Bereg Zöldség- termesztő szakcsoportjának tagja a varsánygyürei házas­pár: Babik Ferenc és felesé­ge. A házaspár ezerötszáz négyzetméternyi területen fóliasátorban termeszt nagy szakértelemmel különböző zöldségféléket. A palánták március közepére erősödnek meg annyira, hogy kiültethe­tik a fólia alá. Kúsvétra már retket visznek Vásárosna- ményba, majd május köze­pén leszedik a paprikát is, s az Áfész boltjai útján ja­vítják a város ellátását. Fel­vételeinken a Babikékat mu­tatjuk be munka közben. Babikné a paradicsom- és paprikapalántákat gondoz­za. Férje a fólia alatt készí­ti elő a talajt az ültetéshez. (Gaál Béla felvétele) Naményi Tisza-pari: hajók telelőbe*. Próbáljuk női szemmel nézni a várost. Nézzük, mik köny- nyítik a háziasszonyok munkáját. Központi helyen találha­tó a korszerű Patyolat-szalon. Vele szemben a tágas ABC- áruház. A nemrég megnyitott modern orvosi ügyeletén fő­leg télen sok gyermekes anya várakozik — szerencsére már kevesebbet, mint akár csak két évvel ezelőtt. Az óvodák népesek, de már épül az újabb óvoda a városban. A női szemmel való nézelő­désnek aktualitása van. Utol­só évéhez érkezett a nők év­tizede. Mint ismeretes, a nők évtizedét 1975-ben hirdette meg az ENSZ. Az évtized jelszava szépen hangzik: „Egyenlőség, fejlődés, béke”. Az elmúlt kilenc esztendő­ben Vásárosnaményban is számos tanácskozás és konk­rét intézkedés töltötte meg tartalommal a kampányt. Mi változott, minek kellene még változni? — erre voltunk kí­váncsiak a „legnőiesebb” üzemben, a ruhagyárban. Áz ellátás Molnár Jánosné varrodai dolgozo: — Elismerem, hogy sok minden a javunkra történt. De ha nem vagyunk túl igé­nyesek, akkor is elmondhat­juk, hogy több félkész áru kellene a boltokba. A pék­áruból néha akadozik az el­látás. Építészetileg jobban is mutathatna a város. Még mindig nincs egy igazi vá­rosközpont. Virágosabb és tisztább utcákat szeretnék. Jó lenne, ha alkalmaznának egy olyan szakembert, aki a város kertésze lenne. Irányításá­val vonzóbbá tehetnénk te­lepülésünket. Ez a város ugyanis nemcsak a naményi- aké. Lehet, hogy jobb szer­vezéssel a bejárók is többet tennének erte. Persze jó vol­na, ha a város is többet ten­ne a bejárókért. Gondolok itt arra, hogy sok bejáró házi­asszony itt szeretne bevásá­rolni, mert mire a busszal es­tére hazaér, a falusi boltban már alig kap valamit. Bíró Istvánná, a ruhagyár szakszervezeti bizottságálnak ititkána: — Én előbb a kedvező dol­gokról beszélek. Dolgozóink 95 százaléka nő. Az utóbbi 8 évben sokat fejlődött üze­münk. Korszerűbb, könnyebb lett a termelés, javult a szo­ciális ellátásunk. A Művelő­dési Minisztériumtól százezer forintot kaptunk a klub­könyvtárunk kialakítására. Ebben a helyiségben nyitot­tuk meg az SZMT letéti könyvtárát. Adott esetben még a férjes dolgozóink la­kásépítését is támogatjuk. Az utóbbi pár évben csökken a szociális keretünk, de még így is segélyezzük az egyedül­álló dolgozóinkat. Színvonalasabb szolgáltatást — És mi az, amin változ­tatni szeretne? — Tovább javulhatna a bé­rezés. Hogy kifelé is tekint­sek, elmondhatom: az áru­ház ellátása nem mindenben felel meg az igényeknek. Az áfész mellé konkurrensek kellenének. A szolgáltatás so­kat fejlődött, de további fej­lődésre van szükség, hogy tartani tudjuk a városi szin­tet. Domokos Lászlóné, a meo vezetője, a szakszervezeti bi­zottság nőfelelőse. Van még egy megbízatása: tagja a szakszervezetek megyei ta­nácsa mellett működő nőbi­zottságnak is. — Tavaly az SZMT nőbi- zottsága egyszer nálunk tar­totta kihelyezett ülését. A megyei oktatási igazgatóság speciális tanfolyamának hall­gatói pedig tavalyelőtt jár­tak nálunk és tanulmányoz­ták a nőpolitikái határozat végrehajtását. Gondolom, ezek is azt jelzik, kedvező az itteni munka. Ha más hason­ló gyáregységekben járunk, nincs szégyenkeznivalónk Alijuk az összehasonlítást. Kismamák érdekében Molnárné mondatai egy ki­csit már előremutatnak: — Most üzemünkben a fi­zikaiak két műszakban dol­goznak. A kisgyefmekes anyák, főleg a bejárók nem tudják kora reggel elhelyez­ni az óvodában gyermeküket. Mert közismert, hogy a mű­szak hatkor kezdődik, az óvodák pedig általában hét­kor nyitnak. Ezért idén meg­szervezzük az egyműszakos termelést a kismamáknak .. Tűz esetén n z Állami Biztosító vásárosnaményi fi­ókjának bejárati üvegajtajára két tájékoz­tató táblácskát ragasztot­tak. Egyik a nyitvatartás- ról tájékoztat, ezt alul, csaknem elrejtve helyez­ték el. A nyitvatartási tábla fölött feltűnőbb he­lyen, szemmagasságban áll a másik táblácska, rajta nagybetűkkel ez olvasha­tó: „Tűz esetén értesíten­dő X. Y., Varsánygyüre.” Ott olvasható az utca és a házszám is. Megtudtam: az illető­nek lakástelefonja Var- sánygyürén nincs. Ezért ezt a táblát senki ne ve­gye komolyan. Ha valaki netán az épületben tüzet észlel, gépkocsiján ne szá- guldjon (gyalog pláne ne menjen) a kiírt varsány- gyürei címre. Sokkal in­kább rohanjon a legköze­lebbi telefonhoz és hívja a tűzoltókat. Igazoltatlak mm opogtatok a vásárosna- «I M menyi ruhagyár portá- J lm táján. Négyen is ülnek <) "" a parányi helyiségben. J> Mondom a nevem, a foglal- 1; kozásom, s azt, hogy már várnak a megbeszélt riport ügyében. A főportás elővesz egy tollat, egy papírlepedőt és kéri a személyi igazolvá­nyomat. Mondani akarom, hogy . . . Köz.bevág-'és ismer­teti a vezérigazgató utasí­tását, mi szerinti „Minden idegen csak akkor léphet be a területre, ha a portás mát beírta személyt igazolványa számát.” Átadom az igazolványomat, a főportás bekönyvel a fő­könyvbe és én mehetek a főnökhöz. A portán ülők már ügyet sem vetnek rám. Nem féltenek az „idegentől” sem­mit. Ne is féLtsenek. Hi­szen kicsiny, zárt és jól át­tekinthető terület a gyár. Nadrágokat gyártanak itt. Nincs akkora hideg--hogy még egy nadrágot magamra húz­zak. Talán a vezérigazgató nem tudja, hogy ide több­nyire hivatalos ügyben érkez­nek az „idegenek”. A hozzá­tartozók ritkán kopognak a portán, akkor' is csak sürgős családi ügyben. A vagyonvé­delem az igazoltatást nem in­dokolja. s különben is: köny- , nyebb a tevének a tű fokán 11 átmenni, mint ebből ez üzem- <> bői egy frissen tűzött nadrá- | ’ got kivinni . . . | ín' L>

Next

/
Oldalképek
Tartalom