Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

1984. január 25. Kelet-Magyarország 3 (------JEGYZET “W Válogatás E zt a szép kis kender­magos kokast pedig meghagyjuk magnak — mondta nagyanyám an­nak idején, és befejezte azon tavaszon a „tenyésztői munkát”. Ahogy a csirkék a kés alá cseperedtek, kü­lönleges ünnepnek kellett következni, hogy a szebbjé­ből vágja el valamelyiknek a nyakát. A parasztasszo­nyok már lányként megta­nulták: az aprómarha akkor ad majd sok tojást, és ab­ból akkor kél a legtöbb csir­ke, ha a iegpeckesebb kis­kakas marad meg az öreg tarajost felváltani. A gazda szeme nemcsak hizlalta a jószágot, miként azt a közmondás tudja, ha­nem ösztönösen selejtezte, és ő büszke volt a szépre. A nagyüzemi gazdálkodás kezdeti bizonytalan lépései­nek idejében számos hely akadt, ahol háttérbe szo­rult a kiválogatás hagyo­mányos rendje, és egy-egy istálló állománya meglehe­tősen siralmas látványt nyújtott. Az eltelt idő alatt azonban felelevenedett or­szágunk kutatóintézeteiben a hagyomány, sőt a világ minden tájáról újabb ered­ményekkel gyarapodott. Az első példánál maradva ki ne ismerné a bábolnai hib­rid csirkét, a kaposvári hibrid sertést? Éppen me­gyénkben számos más in­tézmény szellemi erejét is felhasználva igen jó szín­vonalú állattenyésztés eresz­tett gyökeret, örvendetes, hogy az egyéni állattartási kedvet sem vette el az a tény, hogy nem mindig tá­mogatták olyan mértékben, mint mostanában. Ismét be­népesültek a kisüzemek is­tállói, sőt újak is épültek. És nem is akármilyenek! Az ötezres nevelőólak már teljesen a nagyüzem tech­nológiáját követik, és tekin­télyes summát hoznak a vállalkozóknak. Jött a tejprémium, emel­kedtek a felvásárlási árak, az állattenyésztés biztos alapja volt a gazdálkodás­nak. Nem mindenütt per­sze, de egyre kevesebbet tett ki azon gazdaságok száma, amelyeknek ez az ágazat veszteséget okozott. A töret­len fejlődés fölött azonban komor felhők gyülekeztek, amikor megromlott a kül­piac, és egyre nehezebben, és sajnos egyre kevesebb pénzt kaptunk a felnevelt állatokért. Egy idő múlva már nem lehetett nem érez­tetni a termelőkkel a bajo­kat. A csirkénél már egye­nesen átmeneti termelés- csökkentés a jelenlegi irány­zat. A többi állat eladása is nehezen megy. H a csökken is az állo­mány, a gazda ked­vetlensége vagy akár mérge, nem foghatja be a szemét. A törzsnek, a mag­nak maradni kell, sőt a csökkenéssel alkalom nyí­lik arra, hogy még szigo­rúbb legyen a szelekció. A fellendülésnél kincs lesz az erős induló alap. Esik Sándor v _____ J Nagyüzem az új javítócsarnokban. (Gaál Béla felvétele) fij csarnokban - kényelmesen A kombájn is behajthat Kis kört formálva négyen, a nyírlugosi Szabadság Tsz vadonat új gépjavító műhe­lyében állunk. — Tavaly még jórészt az udvaron végeztük a téli javí­tásokat, felújításokat. El lehet képzelni, milyen ha­tékony volt a munka, mikor elgémberedett ujjakkal kel­lett a szerelőknek zúzmarás alkatrészeket babrálniuk,'— kezdi Gyarmati Miklós mű­szaki ágazatvezető. — Kinek van kedve a hó­ban taposva egy jégvirágos ablakú gépet bütykölni? — kérdi kissé tűnődve Jobbák Zoltán gépkocsivezető. A műhelyfőnök Kiss Mi­hály beszél tovább: — A régi kevés ablakos javítóba legfeljebb ha két kis kaliberű traktor fért be, de a dolgozóknak akkor már kerülgetniük kellett egy­mást. Az elvégzendő mun­káknál muszáj volt sürgős­ségi sorrendet felállítani. Persze a nagytestű járgá­nyok mindenképp az udvaron rekedtek. — Azonkívül, a kényszerű ütemezések és a kedvet sze­gő körülmények miatt lazult a munkafegyelem; és szerve­zési gondjaink is voltak. Mi­óta viszont akár kombájnnal is behajthatunk az új csar­nokba, gyökeresen változott a helyzet — folytatja az ága­zatvezető. — Itt tágasság, meleg van — mutat körbe a sofőr. — A csarnok pormentes, nyugodt szívvel szétkapható egy el- osztófej is. Nem beszélve ar­ról, hogy egyszerre sokan és kapkodás nélkül dolgozha­tunk. Űgy_néz ki, az idén a tavasz már hadrendbe állít­va találja a teljes géppar­kot. — Vannak még apróságok, elvégzendő munkák, de'ezek­kel együtt lesz ki a kétmil­lió forint beruházási költ­ség. Ehhez jöhetne a mi sa­ját hozzájárulásunk, ' példá­ul a villanyszerelés. S mind­ezen felül nekiláttunk az új műhelyhez kapcsolódó szociális létesítmények épí­téséhez. Az emberek nagyon várják már, hogy zuhanyoz­hassanak, de sajnos a telep vízellátása még megoldatlan — zárja le a rövid beszélge­tést Gyarmati Miklós. Sztancs János Szibériai üzletkötések Sasvári, az utazó követ Ízlelte a Bajkál-tó vizét, megcsodálta a kék víztükrű An- garát. Barangolt a tajgában, látta az évszázad talán leg­nagyobb vasútépítését, a BAM-ot. Sasvári András, ez a nyurga, alig harminckilenc esztendős szilikátipari gépész üzemmérnök, a BEAG nyíregyházi Universil Gyárának üvegipari termékeivel járja Európát, a Szovjetunió távol­keleti tájait, városait, de megfordult a Közel-Kelet orszá­gaiban, s mindenütt, ahol hírnevünket öregbítheti a gyár termékeivel. Az elmaradt medve- vadászat — Ha egy kis szerencsém van Szibériában, még medve- vadászaiton is részt vehettem volna. Sajnos nem „jött ösz- sze”. De ami késik, nem mú­lik, majd legközelebb sikerül — mondja Sasvári András a gyár labortechnikai gyár- részlegének vezetője, kétszáz­húsz szakavatott üvegműves, szakmunkás főnöke, akinek irányítása és felügyelete mel­lett készülnek Nyíregyházán a világmárkás kémiai komp­lett laboratóriumok. Sasvári Andrást a gyár utazó követének tartják — Ebből annyi kétségtele­nül igaz, hogy rendszeresen megfordulok Szibériában, el­sősorban Novosziibirszkban, Tyumenben és Irkutszkban. Évek óta járok ide és sok ba­rátot szereztem. Legutóbb ok­tóberben voltam Irkutszkban. Kiállítást rendeztem az egye­temen. Itt mutattuk be gyá­runk komplett labortóriumi felszerelését. Sikerült üzle­tet is kötnöm. Ott a helyszí­nen eladtam a kiállított be­rendezéseket — említi útja sikerét. Idén már ötvenmillió A nyíregyházi gyár termé­ke annyira megtetszett a szovjet partnereknek, hogy az 1984-es esztendőre körül­belül 50 millió forint érték­ben rendeltek labortechnikai berendezéseket. Gyártására felkészültek. lamennyi jelentősebb nem­zetközi vásárán, bemutatóján. Mindig útrakész ű mindig útrakész. Tizen­négy esztendeje áll a gyár, a kollektíva szolgálatában. — Számomra a legnagyobb siker az, ha egy-egy kiállí­tásról szerződéssel térhetek haza. Legutóbb Taskentban vásároltak meg mindent. Re­mélem az idén is folytatódik sikersorozatunk. Kiállításunk lesz Tallinnban és Moszkvá­ban is. Farkas Kálmán > Az illetékes válaszol r a koromszennyezés Az utóbbi időben több alkalommal ért ben­nünket jogos kritika a nyíregyházi gumigyár ko­romszennyezése miatt — írja Gündisch Gusztáv, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgató-he­lyettese. Ezért intézkedéseinkről is tájékoztatni szeretnénk a Kelet-Magyarország olvasóit. A szállítóval történt korábbi megállapodása­inkkal ellentétben az el­múlt időszakban a korom túlnyomó többségét zsá­kos kiszerelésben kap­tuk és kapjuk. A vago­nokba történő átrakás miatt a zsákok mintegy 10—20 százaléka szakad­tán érkezik meg a gyárba és ez kirakás közben — ismerve a korom fajsúlyát — megfelelő elővigyáza­tosság mellett is nagy­mértékű szennyeződést okoz. A szakadt zsákok miatt a korom nedves­ségtartalma lényegesen nagyobb lesz a megenge­dettnél és emiatt a zárt pneumatikus feladó­rendszerbe jutva gyakran dugulást okoz. A dugulás megszüntetése csak a cső­hálózat megbontásával lehetséges és ez újabb forrása a környezet szeny— nyeződésének. Már tavaly elkezdtük és az idén, az I. negyedév vé­gére befejezzük a korom­szállító csőrendszer más nyomvonalra történő át­helyezését, annak érdeké­ben, hogy csökkentsük a gyakori eldugulásokból adódó szennyeződést. A Taurus szintű ko­romszennyezés megszün­tetése érdekében a Ma­gyar Nemzeti Bankkal kö­tött hitelszerződés kere­tében már 1982. második félévében elkezdtük épí­teni a tuzséri koromfoga­dó állomásunkat, ame­lyet ez év végén kívá­nunk üzembe állítani. A Szovjetunióból ér­kező összes korommeny- nyiség széles nyomtávú, speciális, zárt tartályva­gonban fog érkezni. A vagonokból zárt rendsze­rű mechanikus korom­továbbító berendezéssel juttatjuk el a kormot 300 köbméteres tartályokba, innen a kiszerelés rész­ben alumínium konténe­rekbe, részben 5—20 ki­logrammos műanyag zsá­kokba történik, amely rak­lapon zsugorfóliázott egy­ségcsomagot képezve jut el a fogyasztóhoz. A korom, zárt rendsze­rű, porzásmentes szállítá­sát és a korszerű kisze­relést biztosító berende­zéseket a nyugatnémet Bühler—Miag cég szállít­ja. Az üzem beindítása után biztosítani tudjuk, hogy a korom a koromgyártól a felhasználási helyig zárt rendszerben — a környe­zetet nem szennyezve — jut el. Ennek megfelelő­en a nyíregyházi gyárunk alumínium konténerben fogadja majd a kormot és így a zsákos szállításból, átrakásból és lefejtésből adódó szennyeződés meg­szűnik — fejeződik be a vezérigazgató-helyetes tá­jékoztatója. Rövid idő alatt befutott termék lett a BEAG kisvárdai gyá­ra által készített zsalugáter. 1984-re az üzem a tavalyi megrendelésnek ötszörösét kapta. Képünkön: Kasza Lajos és Kertész József a hatvanszor hatvanas zsalugáter zárait szereli. (Elek Emil felvétele) Üröm­fürt— Nagyha­lászból A Gyógynö­vényforgalmi i Közös Vállalat nagyhalászi gyógynövény­üzemében mű­szakonként 150—200 kilo­gramm fehér ürömfürtöt cso­magolnak bel­földre, a gyógy­növény szaküz­letek részére. (Császár Csaba felvétele) Sasvári András sok siker kovácsa. Ö kísérletezte ki és valósította meg először Sza­bolcsban az úgynevezett hu­tai üvegolvasztási technoló­giát. Szabadalom lett. A má­sik szabadalma az üveg­gyöngy gyártásához fűződik. Ez egy alkotó négyes nevét fémjelzi. Tagja volt rajta kí­vül Bremzai József, Kői László és Buji Ferenc. A két szabadalom sikere után tün­tették ki Sasvári Andrást a Kiváló Feltaláló ezüst foko­zatával Az ő vezetésével fejlesztet­ték ki a rotamétereket, (áramlásmérők), amelyek el- ' ismerést vívtak ki a világpia­con. Ma már harmincezres szériában gyártják a nyíregy­háziak. — A sikerekért meg kell küzdeni. S ezért utazni is kell, piacot szerezni — mond­ja. — Igyekszünk ott lenni a gyár termékeivel a világ va­Oliver Andrásy: Ha egyszer... kénytelenek legyenek többször eljönni az üzle­tembe. De ha valamelyik vevőnek mindezek elle­nére olyan szerencséje lesz, hogy a megfelelő napon, a megfelelő órá­ban jön hozzám, miután már gyalog bejárta a fél várost, és fölmászik a hatodik emeletre, és sor­ba áll, és megtalálja a keresett árut — akkor én neki ezt az árut ingyen adom oda. Cserébe azért az időért, amelyet miat­tam elvesztegetett. Azt mondjátok, ke­gyetlen vagyok? Én pe­dig azt mondom nektek, az egész elmúlt hónap­ban futkostam egyetlen áru után a város perifé­riáján, elmentem olyan utcákba, ahová nem visz semmilyen jármű, fel­másztam a hatodik eme­letre, sorba álltam, és mindezt megtettem hét­szer, amíg megkaptam azt, amit akartam. És ráadásul még fizetnem is kellett érte. Tehát való­jában a jótevőtök lennék, ha egyszer ... (Fordította: Lipcseyné Bánfalvi Júlia) mma egyszer sok pén- Jff zem lesz, nyitok egy üzletet, ahol szabad idővel kell fizet­ni. A város perifériáján nyitom meg, egy olyan utcában, ahová semmi­lyen járművel nem le­het eljutni. A hatodik emeletre teszem egy olyan házban, ahol nincs lift. Naponta csak egy órára nyitom ki, de nem mondom meg senkinek, az mikor lesz. így az üzletem előtt óráról órá­ra növekvő hosszú sor fog állni. Ha úgy látom, hogy a sor nem elég hosszú, egyáltalán nem nyitok ki. Az előírt áru­nak csak a felét fogom tartani, hogy az embe­rek egy dolog miatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom