Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

XLI. évfolyam, 14. gzám ÄRA: 1,40 FORINT 1984. január 18., szerda Harmincöt ország külügyminisztereinek részvételével Stockholmban Megnyílt az európai bizalomerősítő konferencia Kedden délben Stockholm kulturális központjában 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével megkezdődött a konferencia „az európai bi­zalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről, valamint a le­szerelésről^ A madridi talál­kozón 1983 szeptemberében •elfogadott záródokumentum alapján a stockholmi konfe­rencia a katonai enyhülést, a szembenállás csökkentését, a békeidőben folyó jelentősebb katonai tevékenység helyes értelmezését hivatott előmoz­dítani. A küldöttségeket Lennart Bodström svéd külügyminisz­ter köszöntötte, majd Olof Palme kormányfő mondott megnyitó beszédet. A svéd miniszterelnök em­lékeztetett arra, hogy az európai biztonságot több mint egy generáción keresztül az „elrettentés” eszközrendsze­rében keresték, amelynek ugyan volt bizonyos szerepe a béke fenntartásában, de távlatilag nem szolgálhat a béke, a stabilitás és az egyen­lőség alapjául a nemzetközi ■társadalomban. Utalt a veze­tő atomhatalmak „nyugodt és ésszerű ítéleteinek” fontos­ságárai, a nukleáris háború kérdéseiben és hangsúlyozta, hogy „nem lehet tényleges biztonság csupán az egyik fél számára”. Olof Palme rámutatott, hogy a nagyobb bizalom lég­köre termékeny alapot te­remthet a politikai párbe­szédhez és a létfontosságú eszmecseréhez. „Senki sem kívánja, hogy a népek szakít­sanak ideológiai felfogásuk­kal és megváljanak azoktól (Folytatás a 4. oldalon) Várkonyi Péter diplomáciai tárgyalásai Várkonyi Péter, hazánk külügyminisztere a stockhol­mi konferencia megnyitásá­nak napján, kedden találko­zott és megbeszélést folyta­tott Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszterrel és Erwin Lánccal, az osztrák diplomá­cia vezetőjével. A jugoszláv kollegájával tartott találkozón a magyar külügyminiszter vélemény- cserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről, kü­lönös tekintettel a stockholmi konferencián most induló tárgyalásokra. Áttekintették Magyarország és Jugoszlávia kétoldalú kapcsolatait, s ki­fejezték azon közös szándé­kukat, hogy munkálkodni fognak a két ország baráti és gyümölcsöző kapcsolatainak továbbfejlesztésén. Az Erwin Lánc osztrák kül­ügyminiszterrel tartott talál­kozón ugyancsak vélemény- cserét folytattak az európai problémákról, s a stockholmi konferencia előtt álló felada­tokról, s hangsúlyozták azt a készségüket, hogy tevékenyen és építő szellemben kívánnak közreműködni a stockholmi tárgyalások sikere érdekében. Megerősítették készségüket a jól fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok továbbfejleszté­sére. Dr. Várkonyi Péter kedden délután találkozott George Shultz-cal, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterével. A megbeszélésen áttekintették a kétoldalú államközi kapcso­latok helyzetéi és érintették a nemzetközi kérdéseket, mindenekelőtt a stockholmi konferencia előtt álló felada­tokat. MEZŐGÉP: NSZK-export Tovább bővül az üzleti kapcsolat a Nyíregyházi ME­ZŐGÉP Vállalat és az 'NSZK- beli GEHL cég között. Az el­múlt évben a münsteri keres­kedelmi vállalat összesen 23 Supermix 7—8 típusú takar­mánykeverőt és kiosztót vá­sárolt, amelyet határidőre szállított a nyíregyházi válla­lat, A nemrég lezajlott tárgya­lások alkalmával a cég kép­viselői azt kérték a MEZŐ­GÉP vezetőitől, hogy a to­vábbi gépeken némi módosí­tást hajtsanak végre. Például erősebb továbbító csigasort szereljenek be. A MEZŐGÉP a gép módosított változatát még ebben a hónapban el­küldi Münsterbe. A gépet ott a szokásosnál nagyobb igénybevételnek — nyúzópróbának — vetik alá. Ha kiállja a próbát, ' az egyébként népszerű gépekből a cég a korábbinál is na­gyobb mennyiségben rendel 1984-ben. A GEHL ezúttal az NSZK-n kívül Hollandiába és Ang­liába is szállít, illetve továb bit a gépekből. Az előzetes megállapodás szerint a ke­reskedelmi vállalat ebben az évben Angliában húsz, Hol­landiában tíz-húsz, míg a nyugatnémet farmereknek huszonöt-harminc takar mánykeverőt és kiosztót ér­tékesít. Kereskedelmi kamarai tanácskozás Mátészalkán, a Szatmár Bútorgyárban, január Í6-án ke­reskedelmi és bankszakemberek részvételével tartották meg a kereskedelmi kamara északalföldi összekötőbizottsági ülé­sét. Soltész László, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese mondott vitaindítót, „1984. évi iparpolitika — banki szem­szögből” címmel. A rendezvényen a Szolnok, Hajdú és Szabolcs-Szatmár megye szakembereiből álló kamarai területi elnökség, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara képviselői elfogadták az 1984. évre szóló munkatervet. A résztvevők az ülés végén üzemlátogatáson ismerked­tek a Szatmár Bútorgyár termékeivel. MA Á KH Fehérgyarmaton (2. oldal) Osztályfőnöki órán (3. oldal) Kik voltak a képrablók? (4. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Ezrek a pályán (8. oldal) A Debreceni Riogal Gyógyszergyár Nyírteleken ke­verőüzemet épített 93 millió forintos beruházásból. Felvételünk a keverőtoronyról készült. (Elek Emil felvétele) A megyei tanács vb napirendjén: A lakossági ügyintézés A lakosság ügyeinek munkaidőn kívüli inté­zéséről szerzett tapaszta­latokról tárgyalt kedden Nyíregyházán a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. A tapasztalatok nem a legkedvezőbbek. pedig az utóbbi években több intézke­dés született a munkaidőn kívüli ügyintézés lehetőségei­nek megteremtésére. A taná­csok. szakigazgatási szervei a több műszakban dolgozók igé­nyeihez igazodva délelőtti és délutáni időben is tartottak ügyfélfogadást, szerdai napo­kon a teljes munkaidőben, sok helyen pedig este hatig várják az ügyfeleket, akik­nek döntő többsége mégis sa­ját munkaideje alatt intézi el ügyeit. Ez jelentős munkaidő- veszteséget jelent a munka­helyeken. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a helyi tanácsok végre­hajtó bizottságai megfelelően szabályozták az ügyfélfoga­dás rendjét, több helyen az ügyfelek előzetes bejelentése és kérése, vagy a szakigazga­tási szerv által történt hiva­talos idézés, felhívás esetén fogadják munkaidőn túl az ügyfeleket. A szabad szomba­tok általánossá válásakor ügyeletet szerveztek szombati napokon is a tanácsokon, ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a városi tanácsokat ki­véve nem indokolt a szomba­ti ügyfélfogadás. A nagyköz­ségek és községek többségé­ben még tájékoztatást sem kértek szombati napokon, ki­zárólag házasságkötések, vagy egyéb családi események mi­att keresték meg a tanácsot. Nyíregyházán korábban 8— 15, a megye többi városaiban évente negyven—ötven ügy­fél fordult a tanácsi ügyelet­hez, az utóbbi időben azon­ban csökkent a tájékoztatást kérők száma is. Érdemi in­tézkedésre csak kivételesen került sor. egyrészt, mert ke­vés volt az ilyet igénylő ügy­felek száma, másrészt az ügyeletet ellátó dolgozók az ügyeknek csak kis részében jogosultak intézkedésre. Március 5-től a tanácsi dol­gozók körében is bevezetik a negyvenórás munkahetet, ezért a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a me­gye valamennyi tanácsánál és a tanácsi intézményeknél fél nyolckor kezdődik majd a munkaidő, hétfőtől csütörtö­kig négy óráig, pénteken fél négyig dolgoznak. Az ügyfélfogadás a megyei tanács vb szakigazgatási szer­veinél hétfőn, szerdán és pénteken 8 és 12,30 között lesz. A városi és városi jogú nagyközségi tanácsoknál a szabad szombatokon is tarta­nak ügyfélszolgálati ügyele­tet. A kedvezőtlen tapaszta­latok ellenére a tanácsok to­vábbra is törekszenek arra, hogy az állampolgárok mun­kaidejükön kívül is elintéz­hessék ügyeiket, ezért a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága úgy foglalt állást, hogy a tanácsok és a nem tanácsi szervek. —. a pénzintézetek, a lakossági szolgáltatást vég­ző intézmények — teremtsék meg a feltételeit annak, hogy valamennyi helyen azonos időben és érdemben intéz­hessék munkaidőn túl is az állampolgárok ügyeit. A végrehajtó bizottság tá­jékoztatót hallgatott meg a TIT megyei szervezetének munkájáról is, elfogadta a Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nácsi Költségvetési és Elszá­moló Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót és döntött, hogy hatmillió forinttal tá­mogat négy üzemet, amelyek újabb munkahelyek létreho­zását vállalták. Kedden tartotta ülését a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is, ahol beszámolót hallgattak meg a MODUL szerviz mátészalkai részlegének szolgáltatói tevé­kenységéről, a város és von­záskörzete ismeretterjeszté­sének helyzetéről. Lézerrel vezérlik. Sím' teljesen használhatatlan volt a tiszabercell Bessenyei tsz-nek a Zsoldos-ág nevű vízfolyás mel­letti területrésze. A szövetkezet vezetősége ügy döntött, hogy alagcsövezéssel oldják meg a gyakori belvíz elvezetését. A munka a múlt héten kezdődött: a lyukacsos műanyag csöveket egymástól 22—25 méterre fektetik le a talajba, egy speciális gép segítségével. A gép lézervezérlés­sel halad — állandóan tartania kell árokásás közben a körülbe­lül egyezrelékes enyhe lejtést, hogy a talajba kerülő víz a meg­felelő irányba folyjék, s megta­lálja az utat az elvezető csator­nába. A munkát az időjárás, a fagy késlelteti, de szeretnék mi­hamarabb befejezni, mert ta­vasszal már szántani akarják a mintegy 60 hektáros, eddig csak tehernek számító területrészt! (Gaál Béla felvétele) Kemence­rekord Rekordot állított fel a BEAG Nyíregyházi Und- versil Gyárának nagy üvegolvasztó kemencéje. Három esztendeig állt a termelés szolgálatában fel­újítás nélkül. Az üvegol­vasztó kemencében évente mintegy 10—12 millió fo­rint értékű különböző üvegterméket termelnek. Rekordidő alatt végez­ték el az elmúlt hetekben - a kemence rekonstrukció- | ját is. Két hétig tartott a fokozatos felfűtése, me­lyet 6 tonna üveg olvasz­tásával végezlek el, s így az újratermelést január | 18-án megkezdhetik a I gyár üvegolvasztó kemen- I céjében, amelynek a fel- I újítására kétmillió forin- I tot fordítottak. Mútés rmmtém:

Next

/
Oldalképek
Tartalom