Kelet-Magyarország, 1984. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

2 Kelet-Magyarorsiág 1984. január 18. Városkörzeti tanácskozások Megtárgyalta és jóvá­hagyta a városkörzeti ta­nácskozások programter­vét a Fehérgyarmati Váro­si Tanács. A tisztségvise­lők majdani előadásában beszámoló hangzik el a vá­rosi tanács 1983. évi tevé­kenységéről : a település gazdasági és társadalom- politikai helyzetéről, érté­kelik a társadalmi munka tavalyi eredményeit, s tá­jékoztatják a lakosságot az idei feladatokról. A tisztségviselők azt is el­mondják, hogy mi lett a sorsa az előző tanácskozá­sokon elhangzott közérde­kű bejelentéseknek, javas­latoknak, panaszoknak. Január 24-én 14 óra 30 perckor a ZÖLDÉRT, február 1-én ugyanebben az időben a vízgazdálko­dási társulat, február fi­án szintén fél 3-kor a városi tanács nagyterme (volt járási hivatal) ad ott­hont a választópolgárok­nak, akik részt kívánnak venni a városkörzeti ta­nácskozásokon. A kenyér mellett Ökörszemet sütnek Derekas munkát végzett tavaly a Mátészalkai Sütőipa­ri Vállalat fehérgyarmati üzemegységének 61 dolgozója, akik 3500 tonna kenyeret sü­töttek. Ebben az évben is megren­delhetik a vevők a furcsa ne­vű, de annál ízletesebb ter­mékeket, az ökörszemet épp­úgy. mint az orosházi banánt, vagy a puffancsot, a sült pe­recet. kevert kuglófot, a diós tekercset, mazsolás foszlós kalácsot vagy éppen a túrós batyut. Sokat jelent, hogy december végén megnyílt a mátészalkai új cukrászüzem. amelytől ugyancsak rendél­hetnek az egységek, s a ke­nyérgyári járat ezeket a ter­mékeket is házhoz szállítja. Ügyintézés a tanácson Hol található az illetékes? A járási hivatal megszűntével egyidejűleg a városi ta­nácson korábban funkcionáló nyolc osztály helyett január 1-töl 5 osztály végzi a körzeti feladatokkal megnövekedet.t munkát. A titkárságot dr. Nemes István, a .városgazdálkodási osztályt Deme Imre. a pénzügyi, terv- és munkaügyi osz­tályt Kertész János, a művelődési, sport- es egészségügyi osztályt Kónya József irányiltja A hatósági osztály vezetőije dr. Nagy Árpád. Január második felében elkészül az a tábla, mely az „A” — az új városi tanács, és a ,.B” a volt járási hivatal épület'beosztását tartalmazza. Az ügyfeleket az A-épület földszintjén fogadják, szerdán 18 óráig meghosszabbított szolgálattal. A tanács elnökhelyettese — Szabó Endre —. valamint a városigazdálkodási, illetve a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály az A-épület emeletén kapott helyet. A B-épület földszintjén a művelődési, egészségügyi és sportosztály tagjai, valamint egyéb saervek (KÖJÁL, pol­gári védelem, népi ellenőrzési bizottság) munkálkodnak. Az emeletén található Széles Lajos tanácselnök, dr. Preku Lajos tanácstitkár munkaszobája és a titkárság. Ajánló A művelődési központ programjából Változatos programot kínál a Móricz Zsigmond Művelő­dési Központ az év első két, hónapjára is Január 23-án Szegedi Molnár Géza paro- dista látogat Fehérgyarmatra Másnap este a HIT együttes zenéjére szórakozhatnak a beatkedvelők A művelődési szakemberek a jövőben még jobban kíván­nak építeni az üzemi kultur- telelősök felvilágosító mun­kájára Ezt célzandó, január végén továbbképzést tartanak részükre. Az elmúlt év őszén techni­kai akadály miatt nem lát­hatták a gyarmatiak me­gyénk egyik legnívósabb amatőr együttesét, a Sza- bolcs-Volán táncosait, akik február 6-án mutatkoznak be. Két nappal később Doni­zetti: „Az ezred lánya", feb­ruár 16-án Tersánszky: „A harmadik fiú", este pedig Ta­hi—Rehár—Erdodi: ..A tettes ismeretien’' című darabokat mutatják be a Népszínház művészei A művelődési központ hét végi ifjúsági klubfoglalkozá­sain éppúgy vendeg lesz a nőgyógyász adjunktus, mint a politikai munkás, vagy a mérnök Sor kerül farsangi jelmezversenyekre, filharmó­niai előadásokra, s február 20-án itt koncertezik .a Kar­thágó együttes. Természetesen sakk és gép­írás, fúvószene és szabás­varrás ugyanúgy megfér a zsúfolt programban mint a honismereti munka, a mun­kásszínjátszás vagy a bejáró­klub. A művelődési otthon­ban egyre gyakoribb vendé­gek a Zalka Máté Gimnázium növendékei, akik a karácsony előtti hangversenyüket köve­tően február 24-én önálló ze­nés-táncos darabot mutatnak be. Megbecsülnek bennünket... Rövid negyedóra alatt már a negyedik nagyszabású épít­kezést láttam a zuzmarás Fe­hérgyarmaton — kivétel nél­kül mindenütt serényen ment a munka. A téglák takaros rendben várták falhasználá­sukat. Innen származnak a városból. — Elsősorban az országos igényekre kell figyelemmel lennünk — válaszolt a kér­désemre Garbóczi János, a gyarmati téglagyár vezetője, aki lokálpatriótáiként is is­mert Gyarmaton, közben már nyúlt is a telefonért, mert az minduntalan csengett. A harmadik után, mivel lehe­tetlenné tette a beszélgetést, kikapcsoltatta a titkárnőjé­hez. — Látja, így megy ez egész nap, szorítanák és szorítanak a B—30-asért... — Jut igy idő törődni a várossal? — Itt élünk, nem járhatunk behunyt szemmel. Látjuk, hogy mekkora az építési kedv. Hogy néznénk a váro­siak szemébe, ha azt mon­danánk: nincs, nem mi disz­ponálunk a téglával. Amit saját emberségünkből terven felül égetünk, abból előny­ben részesítjük a fehérgyar­mati igénylőinket. Ezért se­hol sem akadályozhatta tég­lahiány az építkezéseket, pe­dig higgye el. ennyibe egy­szerre még sohase kezdtek! — Mennyit tekint ebből személyes érdemének? GARBÖCZI JÁNOS — Amennyi kétszázunkból rámesik. Ennyien dolgozunk ugyanis az üzemben. Az ösz- saeszokott gárda, a szocialis­ta brigádok ereje nélkül nem tudnék ugyanis garanciát vál­lalni a terven felüli mennyi­ségért. Nehezen kovácsoló- dott össze ez a közösség, de most a megfeszített munkán túl még gondja van a város problémáinak megoldására is, annyira persze csak, ameny- nyiire erőnkből futja. Egész biztosan rokonszenwel gon­dolnak ránk az olyan utcák lakói, ahol a sártenger okoz­ta idegesség enyhült azáltal, hogy meghordtuik nekik tör- inelékkel. Rendes útburkolat­ra még bizonyára várhattak svolna egy darabig. — Miben tudnak még se­gíteni? Bár ez sem kevés! — Valamennyien szülők is vagyunk, érthető módon, nem mondhatunk nemet, ha vala­melyik. iskola kér tőlünk va­lamit. Az egyikben. nem­rég készítettünk tőlünk szár­mazó salakból kézilabdapá­lyát Azért hadd tegyem hoz­zá. nem mindig az anyagi segítség, vagy a konkrét munka az. amit nyújtani kell. A nyugodtabb hétköznapok is nagy kincset jelentenek. Gondolok itt arra. hogy a patronált kisiskolások eljön­nek hozzánk, és adnak egy kis műsort, ha rendezünk egy csoportos névadót, vagy akár más esemény kapcsán. Ilyen és egyéb alkalmakkor beszélget egymással szülő, gyermek, tanító és nem egy város és üzem van külön-kü- lön, hanem egy összekapcso­lódott közösség, ahol kölcsö­nösen feltárulnak a gondok és örömök. — A város, úgy érzem, megbecsül bennünket és öröim hallani a dicsérő szót. Hosszú évek teltek el addig, amíg ezt elértük, de most már kemény törzsgárdánk van. Egyetlen egy sem mozdult, amikor az új üzemek indul­tak. Szeretnek itt dolgozni az emberek és én sem vágyom máshová. Örömmel sietünk ezután is, ha kér a Város va­lamit. (6, S.) Ütemes városfejlesztés Számadás a műit évről, az idői tervekről Ilyenkor, az esztendő for­dulóján még a legkisebb csa­lád is számvetést készít: mit értünk el tavaly, mi vár ránk az idén Hogyne tenné akkor ugyanezt az, aki ezrek sorsáért felel! A számadásra Széles Lajos, a Fehérgyarma­ti Városi Tanács elnöke és Szabó Endre tanácselnök-he­lyettes vállalkozott. Mint megtudtuk, a múlt évben a tanács 115 millió fo­rintos költséggel gazdálkod­hatott, s ha takarékoskodni is kellett, de meg lehetett be­lőle „élni”. Magyarán, a kö­zéptávú terv az előzetes el­képzelések szerint halad a megszabott pályán. LAKÁS­PROGRAM — Gyarmat nemcsak a múltját tekintve, hanem az itt élők átlagéletkorát tekint­ve is a megye egyik legfiata­labb városa. A lakásra vá­róknak mit nyújtott tavaly a település? — Lehetőségeinkhez mér­ten igyekeztünk minden, itt letelepedni szándékozó csa­ládnak segíteni az otthonte­remtésben — fogalmaz Szabó Endre. — A kórház környé­kén nemrég adtak át egy har­mincnégy lakásból álló töm- biil, s mellette jó ütemben halad egy harmincöt lakást magában foglaló épület kivi­telezése, mely a helyi építő­ipari szövetkezet ígérete sze­rint még az idén elkészül. — A városmag északi fe­lén most pusztaságot talál az ember. Mi lesz ennek a terü­letnek a sorsa? — Ügy gondoljuk, az itt építendő lakások minden bi­zonnyal jelentős mértékben megváltoztatják majd azt a képet, mely eddig a Fehér- gyarmatra látogatókat fogad­ta — válaszol Széles Lajos — Mert mi volt eddig ezen az útszakaszon? Eléggé megvi­selt, földszintes házak sora. Szemben meg a gyönyörű park. amilyennel kevés tele­pülés dicsekedhet. A régi há­zakat tehát elbontottuk, s hozzáfogtunk az új lakások építésének előkészítéséhez. Itt, a város talán legszebb részén összesen 116 OTP- és tanácsi beruházású lakás épül majd, s a földszinten se­regnyi új üzlet talál otthon­ra. Lesz itt például tej- és zöldségbolt, Patyolat- és fod­rászszalon, de megoldódik a régi gond is — miszerint ed­dig alig volt mód a városban a gyors étkezésre — hiszen itt kap helyet egy meleg éte­leket kínáló büfé, ahol többek között a főtt étel mellett friss töltelékáru is várja majd a vásárlókat. Ezek a lakások az építők nek. (Esik Sándor felvétele) GYERMEK- INTÉZMÉN YEK Ez azonban még a holnap terve, maradjunk tehát még a tegnapnál, a lakásoknál A környező falvakból a városba történő áramlás ugyan nemi­képp mérséklődött, az építé­si kedv viszont csöppet sem csökkent. Csoportos családi házakból például tavaly hat talált gazdára, am a Krúdy utcában hamarosan újabb huszonhárom otthont foglal­hatnak maju el a családok. Az ember, ha Tunyogmatolcs felől közelíti meg a várost, vadonatúj lakótelepet talál, ahol változatosabbnál válto­zatosabb házak gyönyörköd­tetik a szemet. Itt az utóbbi három esztendőben 91 telket adott a tanács — csak tavaly 52 kisajátítása történt meg! — s ezek közül ma már mindössze négy vár új gaz­dára. — A város eddig nemigen kényeztette el az óvodásait, iskolásait. Mi változott ta­valy? — Rengeteget javult a helyzet — mondja a város két vezetője. — Száz új óvo­dai hellyel gyarapodott a város, s ebből huszonöt tár sadalmi összefogással való­sult meg. A Tavasz utcán például felépült egy új, öt­ven személyes óvoda, mely a későbbiekben száz férőhe­lyesre bővíthető. Ugyanezen a területen előkészítettük a te­repet egy tizenkét tantermes általános iskola építéséhez; melynek kivitelezése a követ­kező tervciklusban kezdőd­het. Végre megoldódott a közgazdasági szakközépisko­la gondja, hat új tantermet és tornacsarnokot kaptak a múlt évben. A kollégiumot azonban sajnos kinőttük, vi­szont ígéretet kaptunk, hogy a volt járási pártbizottság Társadalmi munkával: jr Óvoda, tornaudvar, útburkolat A tervezettnél jóval több társadalmi munkát végeztek a fehérgyarmatiak a hatodik tervcikhis eddig eltelt éveiben. A város vezetői annak idején úgy gondolták, hogy az első három évben még a tizenhárom,millió forintos terv megvalósítása is nagy erőfeszítéseket kíván a város lakos­ságától, az állampolgárok azonban kitettek magukért, tár­sadalmi munkájuk értéke elérte a húszmillió forintot. Osak tavaly hét és fél millió forint értékű rmunkat végeztek, a vá­ros lakói, az üzemek dolgozói. A nagyméretű összefogás tette például lehetővé, hogy száz új hellyel gyarapodtak a város óvodái, melyből huszon­öt kimondottan társadalmi munkában épült, de így kapott három általános iskolai épület bitumenes tornaudvart, s jó néhány földes utca — az elmúlt három esztendőben öt kilo- rriéterrt. szakaszon — szilárd burkolatot. szerint még az idén el készül­épületét megkapjuk, s ez ké­nyelmes otthont ígér a közép- iskolásainknak. KÉT ÚJ ÜZEM — Saját lakóin kívül fon­tos szerepe van a városnak a környező falvak ellátásában is. Mi tagadás, Gyarmat nem dicsekedhetett valami fényes, gazdag választékot kínáló üz­letekkel egészen a legutóbbi időkig Azóta viszont új könyv-, ajándék-, dohány-, cipőboli épült, s az ABC mel­lett hamarosan hozzákezde­nek egy Ofotért-szaküzlet ki­alakításához. Az ABC-vel szemben már félig kész egy nyolclakásos bérház. mely­nek földszintjén kap majd helyet az új, négyszáz négy­zetméter alapterületű gyógy­szertár. És ami a múlt esztendő krónikájából nem maradhat ki, megkezdte a termelést az Ipari Műszergyár és a ME- KOFÉM gyarmati üzeme, mely újabb munkalehetősé­get hozott a város és a kör­nyék lakóinak. Koncert D éli tizenkettő, Szamos étterem. Gyülekező vendégsereg, négyes sebességbe kapcsoló pincérek. Az ebédelni vá­gyók többsége a környező hi­vatalok, intézmények dolgo­zója, az ebédidő igencsak szűkre szabott, nem csoda hát, hogy türelmetlenül lesik a felszolgálókat, s még türel­metlenebbül kanalazzák a le­vest, eszik a főzeléket. De nem rohan ám minden­ki! A bejárat melletti fő he­lyen, á azéles asztal mellett három huszonéves legény kó- kadozik, előttük pohár itóka. Marlboro, nem nyúlnak egyikhez sem. Egyikük irha- bundában, szörmesapkaban horkol, a másik kettő pilled- ten könyököl az asztalon, szabályos közökben felordí­tanak: „Édesanyám is volt nékem . . A vendegek közül mind többen figyelik a „nótaest” előadóit, míg végül az egyik felszolgáló kedvetlenül oda­ballag, jobb belátásra próbál­ja őket bírni. A nótázók rá sem hedentenek, megy a pin­cér is a dolgára. A produk­ció folytatódik. Míg meg nem jelenik egy öles férfi, s a le­gények már kint dülöngél­nek. „Az étterem vezetője” —, mondják a másik asztalnál, s intenek a fizetőpincérnek. Jön, számol. Készítjük mi is a pénztárcát, megkönnyeb­bülten nézzük a számlát: a zenés felár elmaradt. Kár, hogy a koncertet meg­tartották. (bg) Az oldalt összeállította: Balogh Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom