Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-03 / 285. szám
KM HÉTVÉGI melléklet Kedves Barátom! Láttam feltűnt neked, hogy amikor afelől érdeklődtem, mi újság a vállalatnál, s erre azt válaszoltad, most folyik a vizsgálat az új igazgató ellen, — nem drukkoltam veled együtt — ellene. Csupán néhány hete ültek el a feszültség, a bizalmatlanság viharai. Csendesebb, bár nehézségektől nem mentes vizeken siklik azóta a vállalat hajója. Ügy tűnik újra nyugodt, lehiggadt irányítással. Megnyugodtak a felzaklatott kedélyek, amelyeket mesterségesen keltettek az új igazgató ellen, főleg szokatlan intézkedései, a belső átszervezések és áthelyezések miatt. Számokban mérhetetlen, mennyi felesleges energiát, ideget emészt fel egy- egy megalapozatlan vád következtében kiprovokált vizsgálat. Hetekig volt nálatok is fagyos a légkör, gyanakodva, bizalmatlanul közlekedtek az emberek egymás mellett a folyosókon, az üzemekben. Idegenekként néztek egymásra olyanok, akik évtizedek óta keresik együtt kenyerüket, jó megértésben. Gyanakodva egymásra: ki, vagy kik is lehettek a feljelentők? Egyáltalán, milyen okok is vezettek odáig, hogy olyan lett a vállalat, mint a felbolygatott méhkas? Barátom! Sajnálom, hogy megtévesztettek a bajkeverők, az önjelöltek, az igazgatói székre pályázók. Legutóbbi találkozásunkkor is elmondtam: nem szurkoltam az igazgató ellen. Már elbeszélésedből sejtettem, hogy vezetőd jó szándékú, de követelményeket állító ember. Olyan, aki belső átszervezéssel, korszerűsítéssel, a piaci igényeknek megfelelően igyekszik irányítani a gyárat. Ezt nyilván fájdalom és zökkenők nélkül sikerült volna neki, ha mesterségesen fel nem zaklatják egyesek a légkört. Megviselte ez a feszültség a közösséget, felemésztette sok erőtartalékát. Mert nemcsak a két kézzel megteremtett érték a nemzeti vagyon, hanem az emberek nyugalma, állapota, az a légkör is, amelyet egy vállalat kollektívája teremt. Ha az emberek kiegyensúlyozottak, teljes energiájukkal képesek a munkára, a minőségre koncentrálni. Ez az állapot a megrendelők elégedettségében, végső soron a vállalati nyereségben is tükröződik. Ezt a folyamatot zavarta meg az alaptalan feljelentés, amely hetekig okozott fagyos légkört. A felügyeleti hatóság mindezt megvizsgálta, sorra dőltek meg a vádak, amelyek szerint az igazgató a vállalat gépkocsijával jár ebédelni. Igaz, hogy a garázs a lakása mellett van, de ezt még az elődje bérelte a vállalat számára. Pazarlással, a közpénz herdálásával vádolták, mert elfogadható élet- és munkakörülményeket teremtett végre a vállalatnál. Igaz ez pénzbe került, festetni kellett, s új bútorokat is vásároltak. Valaki kitalálta, hogy a vállalati tapétából felhasználtak az igazgató lakásán is. Megvizsgálták, nem igaz. Miért háborogtak egyesek? Megszokott nyugalmukat féltették, régi beidegződéseiket óvták. Ezért akarták megfúrni a korszerűbbre törekvő igaz'gató intézkedéseit. Legjobban néhány állóvíznyugalomban élő lelkét kavarta fel a vállalati belső átszervezés. Kétségtelenül igaz, hogy az ottaniak számára szokatlanul bátor módon nyúlt az új igazgató egyes mondvacsinált munkakörök megszüntetéséhez. Ha szükségesnek ítélte, osztályokat szüntetett meg, vagy vont össze. Csakhogy ezzel egyes egzisztenciák is mi. gszűntek, noha — sajnos — a fizetések, megmaradtak. . Kétségtelen, hogy a piaci igényeknek megfelelően átszervezett vállalat azóta nyugalmasabban látja el feladatát. Ezért is örülök, hogy nem sikerült megbuktatni az új igazgatót. A vállalatnál most nyugalom van, de nem kényelmesség. Béke honol, de nem megnyugvás. Intenzívebb és alkotóbb a munka, s úgy tűnik, az intrikának is befellegzett. Mindenki, aki dolgozik, teszi a magáét, nyugodtan fekhet és kelhet. Említettem: ez is nemzeti vagyonunk egy része. Kiss Elekkel, a TÜZÉP Vállalat igazgatóhelyettesével az ígazságiioiri szakára szerepéről gh Olvasóink szinte naponta találkoznak v lapunkban bírósági ítéletekkel, amelyekből kiolvasható a bíró, a vád, a védelem képviselőjének munkája, de arról csak esetleg egy-egy rendőrségi hírből szerezhetünk tudomást, hogy a „vizsgálat szakértők bevonásával folytatódik". On is szakértő. Mi a szerepe egy ítélet meghozatalában ? — Egy ítélet valóban sok ember munkájának eredménye, s természetesen benne van az igazságügyi szakértő tevékenysége is. Talán nem kell különösebben indokolni, milyen szükség van erre, hiszen olyan emberek nem léteznek, akik mérnökök, orvosok, közgazdászok és jogászok lennének egy személyben. Ezért szükséges, hogy egy-egy területen szakértelemmel rendelkező emberek, szakértők segítsék az igazságszolgáltatás munkáját. Milyen szakterületek képviselőiből lesznek szakértők? — Az Igazságügyi Minisztérium, illetve az igazságügyi szervek orvosszakértőket, kriminalisztikai, műszaki, gépészeti és környezetvédelmi, építészmérnöki, közlekedési és könyvszakértőket, mezőgazdasági és földmérési szakértőket jelölnek ki, illetve kérnek fel egy-egy ügy eldöntésének elbírálásához. A kérdés feltevése miatt szeretném pontosítani, hogy a szakértő fogalma nem azonos az igazságügyi szakértő fogalmával. A minisztériumok szakértői névjegyzékein az adott területen különleges tudással, vagy nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek a a bírósági eljárások folyamán általában csak tanúként hallgathatók ki. Tanú lehet az a szakértelemmel rendelkező fényképész vagy laboráns is, aki egy-egy- bűnügyben szakszerű, a cselekményt, vagy eseményt jól alátámasztó felvételt tud készíteni, vagy a laboratóriumban olyan elemzést végez, amelyből egyértelműen megállapítható és alátámasztható a büntetendő cselekmény elkövetése. Ezzel szemben az igazságügyi szakértők esküt tesznek: a bíróság elnöke előtt kinyilvánítják, hogy az alkotmányos jogszabályokat betartják, az állami és szolgálati titkokat megőrzik, s szakértői tevékenységüket részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen fejtik ki. Mit ért az alatt, hogy kül? részrehajlás nél— Tulajdonképpen azt, hogy a ténymegállapításokat befolyásmentesen adja, polgári ügyekben egyik félnek sem kedvez, a büntető eljárásban pedig a tények ismertetésével, az okok valóságos feltárásával támasztja alá az ügyet és nem igyekszik minden áron vád- szerűen megmagyarázni a tényeket és terhelő jelleggel választ adni a feltett kérdésekre. Az igazságügyi szakértő véleményével, a tények tudományos bizonyításával, a bíró munkáját segíti. Véleménye alapján emberek sorsáról kell döntenie. Éppen ezért kell tárgyilagosnak lennie, hiszen a szakértő tevékenységében egyformán kell bízni a nyomozónak és a gyanúsítottnak is. Az igazságügyi szakértőnek esküjéhez híven nemcsak a gyanúsított terhére, hanem a javára szóló tényállást is fel kell deríteni, s ha a tények azt követelik, úgy a megbízó ellen is állást kell foglalni. A Milyen ügyekben rendel ki, vagy kér fel ^ szakértőt a rendőrség vagy a bíróság? — Büntető és polgári ügyekben egyaránt lehet szakértőt felkérni vagy kirendelni, igazsági könyvszakértői vélemény szükséges például nagyobb mértékű leltárhiányok okának megállapítására. A könyvszakértő ilyenkor a leltározás valódiságát, a leltározás lefolytatását, az erre vonatkozó szabályok alkalmasságát, az okmányolást, az okmányok valódiságát, a leltárfelvétel gyakorlatát, az elszámolás tartalmát, általában a tulajdon megvédésével kapcsolatos minden körülményt megvizsgál. Egyik vendéglátó egység vezetőjének nagy leltárhiánya volt. A szövetkezet elnöke feljelentette, a bíróság pedig felmentette, mert megállapította, hogy az előírt folyamatos leltárfelvételi jegyzőkönyv nem valódi adatokat tartalmazott. A központi leltárellenőr a leltárfelvételi időszak alatt két esetben ott sem volt, de az okmányokat aláírta, mintha jelen lett volna. Vizsgálódásaim során kiderült, hogy a vendéglátó egység raktárát a szövetkezet — az anyagilag felelős vezető kétszeri írásbeli felhívására — nem látta el biztonságos zárral, pedig a raktárban korábban illetéktelenek is jártak már. Igazolta az egység vezetője azt is, hogy emiatt feljelentést tett a rendőrségen, jelentette a szövetkezet vezetőjének is, és kérte a raktározás feltételeinek javítását. Milyen perek fordulnak elő leggyakrabban? — Gyakoriak az újítási peres eljárások. Az egyik újító pert indított vállalata ellen, meri újítását elutasították, de alkalmazták. Többször per tárgya az újítási díj alacsony mértéke is. Egy ilyen kirendelésem alkalmával megállapítottam, hogy az újító egy meghatározott sorozatban gyártott termékfajtában — amely exporttermék volt —, a nehezen beszerezhető és drága import alapanyagú fém- csapágy helyett ugyanolyan időálló, de kis értékű műanyagcsapágyat javasolt alkalmazni. Az újítást bevezették. Ez évente milliós nagyságrendű költségmegtakarítást eredményezett, az újító részére azonban a vállalat- vezetés egy alacsony mértékű, egyszeri újítási díjat állapított meg, miközben azok a társújítók, akik csak az újítás megvalósításában segítettek, nagyobb összeget kaptak. Szakértői véleményem alapján, a bíróság felemelte az újítási díjat, s differenciálta az újító és a közreműködők között elosztható összeget is. Gyakori — legalábbis az én könyvszakértői gyakorlatomban —, a valótlan mérleg kidolgozásával, a nem létező nyereség kimutatásával, a szövetkezeti biztosítási szabálytalansággal, a jogtalan, illetve munka nélküli bérek kifizetésével, a fiktív üzletszerzői jutalék számfejtésével, az okmányhamisítással és néhány esetben vásáritok megkárosításával kapcsolatos munka, de rendeltek ki munkaügyi perek eldöntéséhez is. Előfordul-e, hogy a bíróság egy esethez több szakértőt is kirendel? — Nem is ritkán. A gépjárműbaleseteknél például gyakran előfordul, hogy a gépjárműszakértő mellett orvosszakértő, sőt könyv- szakértő közreműködése, illetve véleménye is szükséges, mert csak e három szakvéleményből tud a bíróság megnyugtatóan dönteni. Ha történetesen műszaki hiba okozta a balesetet, akkor azt is meg kell vizsgálni, hogy a tervszerű megelőző karbantartás, a kötelező gépjárműszemle elmulasztása vezetett-e a balesethez, vagy egy autójavító vállalat, szövetkezet, esetleg kisiparos adta ki a kezéből úgy a gépjárművet, hogy nem javította ki a hibákat. Ha a vezető ittas volt, akkor az orvosszakértőnek van feladata, a könyv- szakértőre pedig azért lehet szükség, hogy a nyilvántartások, könyvek alapján megállapítsa a gépjármű értékét, mert csak így lehet megnyugtatóan megállapítani a keletkezett kár értékét. Ne sértődjön meg érte, de az eddigi példák amolyan mindennapi esetek. Előfordulnak-e különleges, vagy inkább mai gazdasági helyzetünkkel összefüggő ügyek is a kpnyvszakértő gyakorlatá— Természetesen igen. Közgazdasági, manapság egyre fontosabb kérdés, például egy elmaradt haszon megállapítása. Egy vállalat nagy értékű gépet rendelt, amelyért dollárt kellett fizetni, holott ugyanaz a gép hazai piacon is beszerezhető lett volna. Ez a gép munkaszervezési és technológiai hiányosságok miatt körülbelül egy évig nem termelt. Az üzembe helyezés elmaradása miatt népgazdasági vagyoni hátrány keletkezett és elmaradt a vállalat haszna is. Ezekért kellett felvetni a felelősséget. Közgazdasági elemzéssel ki kellett számítani, hogy a hazai és a tőkés piacról szerzett gép miatt milyen vagyoni hátrány keletkezett, a műszaki szakértőnek pedig azt kellett megállapítania, hogy a két gép kapacitása azonos-e, vagy eltérő valamelyik gép javára. Kiszámítottuk, hogy optimális üzemelés esetén mennyi nyereség termelődött volna a vállalatnál, melynek nyereségadója népgazdasági vagyoni hátrányt eredményezett. Azt is feltártuk, hogy a fejlesztési alap, továbbá a nyereségrészesedés-képzés lehetőségének elmaradása miatt mennyi volt a vállalati kár és az elmaradt személyi haszon. A Apropó: adó. Ha történetesen egy “kisiparosnak van problémája az adóhatósággal. felkérhet-e igazságügyi könyv- szakértőt, hogy az igazát a bíróság előtt megvédje az adóhatósággal szemben? — Az igazságügyi könyvszakértő — mint minden szakértő -— vállalhat magánszakértői tevékenységet, tehát joga van a kisiparosnak könyvszakértő segítségét kérni. Ilyenkor felülvizsgáljuk a kisiparos könyvét, az okmányok hitelességét, kiszámítjuk az adóztatható jövedelmet, s ha ez nem egyezik az adóhatóság által kiszámolt adóalappal, kérheti, hogy töröljék a különbséget. Ha az adóhatóság nem fogadja el a könyvszakértő állásfoglalását, a kisiparos polgári perben kérheti az igazságügyi könyvszakértő számításai és véleménye alapján az adó felülvizsgálatát és újbóli megállapítását. 0 Előfordul-e, hogy a vádlott, és védője nem fogadja el a szakértő véleményét? — Nem gyakori, de előfordul, különösen akkor, ha a levonható következtetések hátrányosak számukra. Ilyenkor új szakértő kirendelését kérhetik, akár név megjelölésével is. Ilyen esetben a szakértők a tárgyalás előtt egyeztethetik a véleményüket, hőgy a bírói döntés megalapozott legyen és a tárgyaláson ne legyenek hosszú viták a szakértők között. Amennyiben a véleményt nem tudják egyeztetni, akkor természetesen az igazságot jobban alátámasztó szakértő véleménye érvényesül. Ezt a másik szakértő köteles elfogadni. Ha a szakértő munkája nem volt alapos, és az úgynevezett ellenszakértő véleménye volt a megbízhatóbb az igazság alátámasztásában, ez esetben a bíró figyelmeztetheti a szakértőt a gondosabb és alaposabb munkára, sőt, ha igazságügyi szakértőről van szó, megbízatásából vissza is hívhatják. Az igazságügyi szakértőnek minden esetben a tényekre alapozott és okmányolt, vagy bizonyítható tényeket kell a bíróság elé terjeszteni. A Nem is olyan régen, a tablókönyvelés és a kettőskönyvelés volt a bizonylati rendszer csúcsa, ám ezeket sok helyen felváltotta a számítógépes adatfeldolgozás. Könnyíti vagy nehezíti a számítógépek megjelenése a szakértő munkáját? — Az ügyviteli és elszámolástechnika fejlődése különösen az utóbbi években a könyv- szakértőktől újabb ismeretek megszerzését igényli. Az elektronikus adatfeldolgozás egyre nagyobb tért hódít, a gazdálkodó szervek egyre nagyobb mértékben térnek át az információ gyors biztosítása miatt a számítás- technikai feldolgozásra. Nemrég én is részt vehettem egy számítástechnikai intézet bentlakásos továbbképzésén, ahol az alapok megismerésére nyílt jó lehetőség. Tapasztalhattuk, hogy a számítógépes adatfeldolgozás nagyszerű lehetőséget nyújt a döntések meghozatalához, és az adatfeldolgozás gépesítése könnyebbé, gyorsabbá és pontosabbá teszi az ügyviteli és elszámolási dolgozók munkáját. Ebből következik, hogy az igazságügyi szakértői munkában is előnyt jelent a számítógépek alkalmazása, hiszen olyan ellenőrző adatfeldolgozást lehet visszamenőleg is biztosítani, amely összehasonlítási alapul szolgál éppen a kritikus adatok mérlegeléséhez. A Ön egy öt és fél milliárdos nagyvállalat. w a Kelet-magyarországi Tüzép igazgató- helyettese. Segíti-e munkájában az, hogy Ön igazságügyi szakértő? — Feltétlenül. Ha bármelyik vállalatnál szakértői munkával bíznak meg, s bármilyen szabálytalanságot találok a pénz- vagy okmánykezelésben, azonnal megnézem: saját vállalatomnál nincs-e hasonló rés, amely lehetőséget adhat bármilyen visszaélésre. Nem teszi-e gyanakvóvá munkahelyén, hogy máshol mindig baj van, hiszen szakértői munkájára csak ilyen esetben van szükség? — Nem, mert munkahelyemen nekem kell gondoskodnom arról, hogy a könyvelésben, az adminisztrációban, a pénzkezelésben minden rendben legyen. De azért az az igazság, ha mint szakértő felfedezem, hogy másutt milyen kiskapukat találtak a szabályok kijátszására, otthon még jobban zárjuk az adatelszámolás rendszerét, hogy kibúvót senki ne találhasson rajta. Éppen ebből a zárt rendszerből következik, hogy ha nálunk szabálytalanság történik, adatfeldolgozási rendszerünk automatikusan felfedi a hibát. Erre is volt példa az utóbbi időben. Köszönöm a beszélgetést. Balogh József 1983. december 3.^)
