Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-15 / 295. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. december 15. Lassan fél éve, hogy — az államigazgatás korszerűsítésének egyik lépcsőiéként — megváltoztatták a közlekedés és hírközlés állami irányítási rendszerét. A hírközlés önálló ágazat lett, a megyei tanácsokon pedig önálló közlekedési osztályok jöttek létre, amelyek a közlekedéssel és személyszállítással foglalkoznak. Hozzájuk tartozik az autó- felügyeletből és a vizsgabizottságból szervezett közlekedési felügyelet, s az ATI- ból lett tanácsi közlekedési tanintézet. Milyen változást jelentett ez az átszervezés Szabolcs-Szatmár megyében ? — erre kértünk választ Kerekes Kálmántól, a megyei tanács vb közlekedési osztályának vezetőjétől és Ilko- vics József osztályvezető-helyettestől. Az első hónapok után levonható tapasztalatok kedvezőek, hiszen az utakkal kapcsolatos hatósági és forgalomszervezési feladatok egy kézbe kerültek, s ez egységessé tette az ügyintézést is. A gazdasági feladatokat az ugyancsak átszervezett közúti igazgatóság látja el, tevékenysége viszont két megyére — Hajdú-Biharra és Szabolcs-Szatmárra — terjed ki. A közlekedési osztály dolga lett a járművek vizsgáztatása, a járművek összeépítésének engedélyezése, a magánszemélyek gépjármű- használatával kapcsolatos engedélyezési eljárások végzése. Feladatuk az üzemi személygépkocsik és szolgáltató gépkocsik ellenőrzése, az osztály jár el az esetben is, ha egy-egy üzem, intézmény szabálytalanul, például ingyen adja oda járművét magáncélokra. Űj feladat az üzemanyag-gazdálkodás ellenőrzése, s ahol nem tartják meg az előírt normákat, büntetést fizetnek. Hatósági feladataik közé tartozik a gyalogátkelőkkel és a vasúti átkelőkkel kapcsolatos tevékenység, s csupán novemberben 47 gépjármű-összeépítést és átalakítási engedélyt adtak ki. A napi ügyek mellett az intézmények irányítását és ellenőrzését is ellátják, ezekben a hetekben pedig a helyi tanácsokkal együtt a forgalmi rend felülvizsgálatát végzik. Felmérést készítettek például arról, hogy hány kilométer kerékpárúira lenne szükség ahhoz, hogy legalább a főútvonalak és nagyobb forgalmi utak mellett szabadon közlekedhessenek a kerékpárosok is. (71 kilométer kerékpárút kiépítése lenne indokolt, ennek megvalósítása azonban rövid időn belül nem valószínű.) Folyamatosan végzik az utak felülvizsgálatát, a kompok és réváitkelők ellenőrzését, de az osztály koordinálja a szállítási bizottság tevékenységét is. A személyszállításban az új menetrendek előkészítése, a tanácsok által jelzett igények összehangolása és a javaslatok kidolgozása volt a napokban a feladatúik. A közlekedésben az energiagazdálkodási feladatok végrehajtása okoz nagy gondot, mert nehéznek látszik az üzemanyag tervezett 5 százalékos csökkentésének végrehajtása. (b. j.) Honvédek kulturális vetélkedője Kedden kultúra:is s.--miét rendeztek Nyíregyházán több honvédségi alakulat képviselőinek részvételével. A hagyományos egész napos rendezvényen versmondók, néptáncosok, hangszeres és énekszólót bemutató katonák, valamint paródiaegyüttesek mutatták be társaiknak a „civil” életből hozott és a laktanyában — a kulturális szabad idő hasznos felhasználásával — továbbfejlesztett produkcióikat. A színes programban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola színjátszó csoportja is fellépett — és mint a közönség tapsaiból megítélni lehet — sikerrel. A kulturális program a késő délutáni órákban gálaműsorral ért véget. A kulturális szemlével egy időben, annak színhelyén rétközi szőttesekből nyitottak kiállítást. Anyagát a Jósa András Múzeumtól kapták a rendezők. Képünkön: Krasznai Roland énekes-gitáros ... A „Fegyvert vizsgára” című paródia egyik jelenete ... Nagy Tibor szólótánca, (császár) fiz SZVT szervezésében: Megalakult a iiatalok bizottsága A megyében dolgozó fiatal szakembereket hívták meg arra a tanácskozásra, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének újonnan megalakult fiatalok bizottsága rendezett december 14- én Nyíregyházán. A technika házában gyűltek össze az első taggyűlés résztvevői, akik tájékoztatást hallottak az SZVT munkájáról, s a fiatalok bizottsága újra szervezésének körülményeiről. A programon részt vett Nagy László, a megyei KISZ-bizottság első titkára, aki „A fiatal értelmiségiek helyzete és lehetőségei megyénkben” címmel tartott előadást az egybegyűlteknek. Ezt követően a jövő évi munkatervvel ismerkedtek meg a meghívottak. Könyvtár a_ házban Ilyen még nem volt! Nyugodtan kijelenthetjük ezt a legfrissebb nyíregyházi könyvtárról, hiszen nem mindennapi előzmények és összefogás után valósult meg. Amikor december 8-án este a megyei és a városi könyvtár, valamint a nyíregyházi lakás- szövetkezet vezetői beléptek a Toldi utca 67. számú szövetkezeti ház földszinti klub- helyiségébe, ott a már meglévő berendezés (asztalok, játékok) mellett könyvszekrényeket is láthattak. Rövid megnyitó következett, ajándékkönyveket kaptak a legaktívabb felnőttek és gyerekek — a tízemeletes épület lakói — majd megkezdődött a kölcsönzés. Az előzmények: rögtön beköltözés után töprengeni kezdtek a lakók, hogyan hasznosíthatnák legjobban a kihasználatlan üres helyiséget. Jött az ötlet: klubot csinálunk. így is lett — festés, mázolás, takarítás következett, és tavaly felavatták a klubot. Lehet itt játszani, zenét hallgatni, vetíteni, beszélgetni — használják is a ház gyerekei. Aztán a megyei könyvtár gyermekrészlegében fölvetődött a gondolat: mi lenne, ha könyvek kerülnének a klubba — akár kölcsönzést (is lehetne csinálni. A iakásszöAz első olvasók a ház könyvtárában. (Gaál Béla felv.) vetkezet ifjúsági bizottsága örömmel támogatta a dolgot, a szövetkezet szekrényeket adott, a ház lakói pedig (főleg a lakóbizöttság elnöke) mindent megtettek. hogy méltó helyet kapjanak a kötetek. A könyvtár KISZ-esei gondoltak egyet — és megállapodtak a lakásszövetkezettel abban, hogy a kölcsönzést, a könyvtáracska felügyeletét ők vállalják, társadalmi munkában. így történt — s most megnyílt a „lakóházi könyvtár”, amely a városi könyvtár legifjabb „fiókája” lett. Hetente egyszer, szerdán öttől hétig nyitja ki a szekrényeket valamelyik fiatal könyvtáros, és válogathatnak a ház gyerekei. Jelenleg háromszáz kötetük van, ezt persze, rendszeresen cserélni fogják, és később felnőtt könyvekkel is kiegészítik. Arra is lehetőség „Tudom én ha múlik a tavasz ifi nyílik, hogy diafilmeket kapjanak a gyermekkönyvtártól — közös vetítéseket rendezhetnek. Ezután tehát a gyerek csak annyit mond: „Anyu, leszaladok a földszintre a könyvtárba...” (tgy) Mindössze három hónapot bírt ki Tejfel József 20 éves magyi lakos szabadulása után egy újabb bűncselekmény elkövetéséig. Tejfel június 6-án egy pócspetrl udvarról ellopott egy kerékpárt, de mielőtt túladott volna rajta, megtalálták és a kerékpárt visszaadták a gazdájának. Tejfelre a Nyírbátort Járásbíróság — mint különös visszaesőre — hat hónap börtönbüntetést szabott ki és egy évre eltiltotta a közügyektől. A 18 éves Huszti János nyírvasvári lakost a fiatalkorúak fogházából vitték el az újabb tárgyalásra. Huszti először a nyírvasvári napköziotthonos óvodába tört be, de nem talált semmit, s így B z éppen 110 éve született és 60 éve halott Kacsok Pongrác (1873. XII. 15.-1923. XII. 17.) nevéről óhatatlanul is az örökzöld Petőfi—Bakonyi—Hel- tai—Kacsoh-mű, a János vitéz jut eszünkbe. Az évfordulók kapcsán most néhány megyei vonatkozását említjük. Eddig csupán Kacsoh szatmárököritói (ököritó- fülpösi) vakációi ismeretesek. Életrajzából tudjuk, hogy házassága felbomlott, fiát, Jánoskát maga nevelte. Volly István említi először, hogy a, háborús ínség és élelemhiány gyötörte fővárosból 1922-ben le- rándult Szatmárököritóra, ahol még egy boldog nyári vakációt töltöttek. A házigazda az ottani birtokos Németh család volt. A ház asszonya az a Németh Jenőné, aki a szomorú emlékű ököritói tűzvész idején a mentésben kitüntette magát. Ö maga is zongorázott. kapcsolatban volt a később világhírűvé lett Geyer Stefivel (akit nálunk elfelejtettek, neve szinte csak a Bartók-levelezés- ből ismert.) Baráti kapcsolatban voltak d’Ysaye Eugene dán hegedűművésszel is, mindkettőt zongorán kísérték szatmári és kolozsvári hangversenykörútján. A házi kisasszony volt az akikor 19 éves Németh Lili akit a vendégeskedő Kacsoh tanított zenére. Az ünnepelt zeneszerző a Németh-kúriáiban feledhetetlen napokat töltött pihenéssel, de komponált is. Ekkor írta a „Jó reggelt, ököritói rigók” és „Búcsúkeringő” című számait. Itt születet a „Dorotya” című daljáték híres búcsúéneke, a „Tudom én, ha múlik a tavasz”. Mindezeket a múzsának, Németh Lilinek írta. Buttykay Ákos, az ismert nevű dalszerző a család rokona volt. Ököritón ő is többször megfordult, barátságban volt Kacsoh val. Az ököritói dióliget hűs árnyai sokáig őrizték a sikeres, nagynevű zeneköltő emlékét. Kacsoh Pongrác szanatóriumiban halt meg, 1923. december 17-én. Születésnapja utáni második napon. A harmincas évek végén megalkotta az Európa-hírű ököritói bokrétát, ami Fergeteges néven ismert manapság. A negyvenes évek végén felkényszerült Pestre, ahol zongoraoktatásból élt, a Kulacs étteremben zongorázott, Évek múlva a falubeliek 160 aláírással ellátott igazolása alapján havi 360 forint kegydíjat kapott. Szellemileg csak mostanában rehabilitálták. Kacsoh Pongrác és Szat- ■ már megyei kapcsolatáról egyelőre csak ennyit tudunk. Megírtuk, hogy végleg ne felejtsük el. Nyéki Károly Tolvajok a bíróság előtt üres zsebbel távozott. Néhány hónap múlva egy nyírvasvári családtól lopott ei 4300 forintot, később újra a napköziotthonos óvodával próbálkozott, de peché- re megint üres kézzel kellett távoznia. Ezután újból egy lakásba mászott be, itt már nagyobb szerencséje volt. több mint ezer forintot talált. A bíróság Huszti Jánost tíz hónap szabadságvesztésre ítélte. Többszörösen büntetett előéletűként állt a múlt hónapban a bíróság elé a 25 éves tiszadadai Rejlik János is. Rejlik szeptember 2-án délelőtt tört be Tiszada- dán egy lakásba, ahonnan gazdag zsákmánnyá! távpzott. A több mint 8 ezer forint értékű holimi között volt karikagyűrű és műbőr kabát, manikűrkészlet és kvarcóra, de mire kiderült, hogy ki volt a tettes, az értékesebb dolgokon Rejlik már túladott. A nyomozás során kiderült, hogy Rejlik kétszer is járt már egy másik tiszadadai család házában ahonnan a két alkalommal össze sen 1800 forint értékű tárgyat lopott el. Rejlik Jánost a bíróság — mint többszörös visszaesőt egy év szabadságvesztésre ítélte, egy évre. eltiltotta a közügyektői és kötelezte a kár megtérítésére. Mindhárom ítélet jogerős. (balogh) RITKULNAK A KERTEK A Magyar Nemzet november 24-i számában Horváth L. István a nyírmadai alma- termelők gondjairól és terveiről ír. A Nyírmadai Állami Gazdaság a múlt évben 175 hektárral kurtította meg a gyümölcsösét, de az idén is legalább ekkora területen vágják ki a fákat. A felszámolt gyümölcsös egy részén erdő nő majd, a jobb talajokon megpróbálkoznak kalászos növények vetőmag-előállításával és különféle gyógynövények termesztésével. Az állattenyésztésükön is javítani akarnak, s dolgozóik háza körül is szeretnének mind több jószágot tartani. Ezt állatkihelyezésekkel támogatják, s bíznak abban, hogy a hizlalásból származó bevétel némi kárpótlást nyújthat: pótolja az alma miatti deficiteket, segíti a faluban megőrizni az elért élet- színvonalat. Csakhogy az állattartástól egyelőre nagy még az idegenkedés. CSENGERI IFJÜGÄRDISTÄK A csengeri gimnáziumban minden év elején úgynevezett érdeklődési köröket, szakköröket hirdetnek, és minden tanulónak illik valamelyikben dolgoznia — olvastuk a Határőr november 18-i számában. Van fotókör és ifivezetők köre, megalakult a vöröskeresztesek köre, meg a történelmi kör és mellettük, immár jelentős hagyományokkal, megyeszerte elismerten dolgozik az Ifjú Gárda határőr szakalegység. Két éve vagyok gárdista — nyilatkozta a másodikos Marozsán Erika —- és nagyon szeretem az Ifjú Gárdát. Tetszenek a ruhák, a menetelések, szeretem a katonás dolgokat. Itt van az őrs a közelben és elnézem néha, amikor szolgálatba mennek a katonák. Vagy tizenöt foglalkozásunk volt tavaly és egyről sem hiányoztam. Voltam harci túrán, koszorúzáson, jó volt kötélen mászni, felvenni a gázálarcot. És anyu is örül, mert tudja, hogy jó helyen vagyok. A HYMNUS BÖLCSŐHELYÉN A Könyvtáros című folyóirat 1983/9. számában fenti címmel jelent meg emlékezetébresztő írás Szatmárcse- kéről és Kölcsey Ferencről. A cikkíró érdemesnek tartja megemlíteni, hogy a könyvtár mostoha körülmények között működik. Hetenként csupán háromszor van nyitva, délután kettőtől ötig. Elhelyezése nem megfelelő: két kis szoba az idegenforgalmi iroda épületében, a bejárás az irodán keresztül. Főfoglalkozású könyvtáros kellene és méltó saját helyiség: Kölcsey faluja megérdemelné. SZÉGYEN ÉS BOTRÁNY Könyvtárnyi irodalma van világszerte a tiszaeszlári pernek, nemzetközi hírű jogászok is foglalkoztak vele. Itthon pedig Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter művétől Sándor Iván 1976- ban megjelent, A vizsgálat iratai című „tudósításáig” ugyancsak sok könyv segít feltárni a valóságot, eloszlatni a vérvádper mesterségesen támasztott sötétségét. A Világosság idei 11. száma egy újabb adalékkal szolgál Vár- konyi Endre jóvoltából. Az eszmék és történelem rovatban közli Kossuth Lajos álláspontját a tiszaeszlári ügyben. Idézi Kossuthnak Helfy Ignáchoz írt, Turinban, 1882. október 11-én kelt levelét. ÁTSZERVEZÉS UTÁN Közlekedésirányítás — új módon
