Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-27 / 280. szám
1983. november 27. Kelet-Magyarország Gázbekötések, villanykályha, önállóbb gazdálkodás Lehetőségek Szabolcsban Csütörtökön Nyíregyházán a megye vezetőivel tárgyalt Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár. Az energiaellátás időszerű kérdéseit vitatták meg, s több ponton megegyezésre jutottak. Ebből az alkalomból kértük meg az államtitkárt, válaszoljon néhány, a megye helyzetét érintő kérdésre. — Milyen változások történnek az energiaszerkezetben, mit tesznek azért, hogy kevesebb olaj fogy- jon? — Közismert, hogy hazánkban kiemelt súlyt kapott az energiagazdálkodás. Nem véletlenül, hiszen a korszerű szerkezet kialakítása jelentős költségektől kímélhet meg bennünket. A takarékossági intézkedéseket racionalizálási pályázatokkal is ösztönözzük. Kedvező, hogy a megyéből eddig 28 pályázatot fogadtak el, kivitelezés alatt van mintegy 250 millió forint értékben a korszerűbb fűtési, felhasz- nájási módok megoldása. A fő cél az olaj kiváltása, aminek első ütemében a földgáz felhasználását szorgalmazzuk Itt a megyében bőven vannak tartalékok, hiszen Szabolcs- Szatmáron keresztül húzódik a Testvériség gázvezeték és a román vezeték. — Konkrétan milyen lehetőség van egyes települések bekötésére az országos gázhálózatba? — Már döntésre javasolt, s tulajdonképpen bekötés előtt áll Nyírszőlős és Kótaj. Az előkészítés alatt álló településeknél komoly esélyei vannak Nyírbátornak. Ugyanis a kutatófúrások Penészlek határában földgázt tártak fel, s ennek a hasznosítása ilyen rövid távolságon belül gazdaságos. Ugyancsak Nyírbátor mellett szól. hogy Itt a távfűtésre olyan erőművet építenek, amely pakuratüzelésen alapul. Ezt érdemes átalakítani gázfűtésre. A Testvériség gázvezeték mellett Nyírmada, Rohod és Vaja bekötését készítik még elő, s Fehérgyarmat szintén ebben a programban szerepel. Vannak olyan települések is, amelyek bekötését még további vizsgálat előzi meg. Ezek: Oros, Napkor, Nagykálló, Mátészalka és Nagyecsed. Egyébként nem árt tudni, hogy a VI. ötéves terv idejére előirányzott fejlesztéseket még az idén elvégezzük, s a további bekötések már a gyorsított ütemnek köszönhetők. — A másik — s bizony sokszor indulatoktól fűtött gond — a villamos- energia-hálózat bővítése, a hőtárolós kályhák bekötése. Mi várható itt? — A hőtárolós kályhák valóban igen népszerűek a lakosság körében. Közismert, hogy országosan maximáltuk a bekötéseket, évente 30 ezret engedélyeznek. Ennek okai a hálózatban keresendők, ugyanis egy-egy körzetben új transzformátorállomá sokat szükséges építeni, nagyobb keresztmetszetű veze tékek szükségesek. Ráadásul — s ez örvendetes — az élet- körülmények javulása szintén emelte a háztartások vil- lamosenergia-szükségletét, de a mezőgazdasági üzemek új technológiái is több áramot fogyasztanak. A TITÁSZ-nak jelenleg évi 40 millió forintja van a hálózat bővítésére, az igények ennek a kétszeresét adják. A célunk, hogy a lehetőség és az igények között keressük meg az összhangot. — Hallottunk műszerezésről, az energiafelhasználás mérésének jobb megoldásáról is. — Nem közömbös, hogyan alakul a felhasználás, menynyire takarékoskodik az egyes ember. Az ipari tárcán belül jelentős fejlesztések folynak azért, hogy megfelelő műszerek, mérőeszközök álljanak rendelkezésre. Ha érvényesül hosszabb távon az, hogy az energia felhasználásának növekedése csak a fele a gazdaság növekedési ütemének, akkor több jut a hálózat korszerűsítésére mind a villamos vezetékeknél, mind a földgázhálózatnál. A fogyasztónként! mérés megoldása pedig a melegvíz-szolgáltatásnál, a távfűtésnél komoly pazarlás megelőzése lehet, mert jelenleg nincs mód a differenciált fűtésre, s a gyakorlatban a legfázósabbhoz igazodik egy-egy sok emeletes ház fűtése is. — Megyei megbeszélésének még volt egy fontos, üzemet érintő kérdése. A nyírbogdányi kőolajfeldolgozó sorsáról tárgyaltak. — Nyírbogdányban egy régi javaslatra kell pontot tenni, s ez ennek a gazdasági egységnek az önállósága. Szeretnénk, ha az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt keretén belül a jelenlegitől eltérően dolgozna ez a gyár, s nem a Tiszai Kőolajfeldolgozó Vállalat része lenne. Változott a gyár helyzete annyiban is, hogy megszűnt a kőolajfeldolgozás. Ezt indokolja, hogy 1978 óta az országban 20 százalékkal csökkent a feldolgozás, s elég a korszerű százhalombattai és leninváro- si üzem erre a feladatra. A megyei vezetéssel közösen — számítva a nyírbogdányi közismert alkotókedvre — azt szeretnénk, ha az atmoszférikus desztilláló berendezést úgy lehetne átalakítani, hogy az a biomassza-feldolgozást segítse, szeszfőzéssel, vagy - más, hasonló tevékenységgel foglalkozna. A gyár korrózió- védőanyag-termelése, s egyéb profiljai természetesen megmaradnak. Ugyancsak a mostani tárgyaláson egyeztünk meg arról, hogy célszerű a megyében néhány kísérleti biogáztelepet létesíteni, s ezek minden bizonnyal javítanák a mezőgazdasági üzemek energiaellátását — fejezte be Kapolyi László államtitkár. Lányi Botond ALMA ANGLIÁBA. A ZÖLDÉRT fehérgyarmati hűtőháza a közelmúltban — elsőként a hűtőház történetében — angol piacra is szállított a jonatánból. A Hungarofruct közvetítésével a szigetországba küldött alma kiállta a próbát. A minőséggel sem volt kifogás. November 21-én megkezdték a körszedett alma feldolgozását az NSZK-piacra is. Naponta 2 kamion igény mutatkozik. Az NDK-ba vasúton szállítják az almát. Finnországba dobozos csomagolásban ugyancsak kamionnal érkezik az alma az ünnepekre. (M. K.) „Látja, milyen jók az emberek?" Házavató Szorgalmatoson Egy fehér falú, vadonatúj ház előtt vékony, szíjas ember áll Szorgalmatoson. Botjára támaszkodik, s nézi, nézi a lakást. Hitetlenül csóválja a fejét: — Ez csoda! Ez nem lehet igaz — s óvatosan bicegve elindul. Körbejárja a házat — ma már ki tudja hányadszor! —, s hozzám fordul: — Látja, milyen jók az emberek? Segítségük nélkül hol lenne ez a palota ... Mert nézze meg, ez égy kész palota. Olyan párt talált... Piskóczi László ünneplőben, nagy nap ez a mai. Házava- tóra várja vendégeit! Közben mesél. — Bent Tiszavasváriban tanítok, az egyik cigányosztály gondja-öröme az enyém. Persze hogy az öröm a több, hiszen egyszer aki belekóstől a tanításba ... És Piskóczi László nagyon régen belekóstolt, még valamikor az ötvenes évek elején. A hajdúdorogi tanítóképzőben végzett a tiszavasvári parasztfiú, s tanított Tiszacjó- bon, a gyermekvárosban, aztán szülőfalujában, majd elkerült messze Borsodba. Pereces tájékára. S jöttek a nehéz idők, családi élete felborult, agyvérzés érte. fél oldalára megbénult, évekig a lét szélén tengette életét. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy végre sikerült olyan párt .találnia, aki segített a talpraál- lásban. Született közben négy szép gyermekük, és Piskóczi László egyre többet hajtogatta: haza kéne nekünk menni Vasvári környékére. Mert Debrecen alatt, Tamáspusztán laktak, s a családfő innen járt be a városba, hogy a park őri fizetséggel kiegészítse a szerény rokkantsági nyugdijat. „Ne félj már annyira!" — hazajöttünk a semmire — mondja. — Itt Szorgalmatoson örököltünk ugyan egy kis telket, de egy kis viskóban kellett meghúznunk magunkat. De hamarosan egy csapásra megváltozott minden! Vasváriban felvettek tanítónak, s olyan barátra leltem, aki különb minden testvérnél. Tarsoly Miska a neve. ő is cigányosztályt tanít, ő hajtogatta egyre: Te Laci. ne ÁH a ház félj már ahnyira, segítek én neked a házépítésben! Mert akkor eldöntöttem én már, hogy építkezni fogok, de így, félig bénán hogy kezdjek hozzá .. . ! És Tarsoly Miska meg a felesége segített. Délelőtt tanítottak, délután beültek az öreg Trabantba, s nyakukba vették a fék országot. Mert az építőanyag beszerzése ... ! Aztán lett az is, lett minden. Hozzáláttak ketten az építkezéshez! S híre futott gyorsan, hogy mit akar kint Szorgalmatoson két megszállott ember. És ahol legnagyobb a szükség, ott a segítség! Segítséget ajánlott mindhárom vasvári termelőszövetkezet, az Alkaloida, a KEMÉV, a tisza- dobi gyermekváros ... S jöttek, jöttek az emberek, soknak még a nevét sem tudta a házigazda megjegyezni. S amire még alig volt példa, három hónap alatt elkészült a rokkant tanító háza! Három szoba, fürdőszoba, pince ... Könnyek... Kint mikrobusz fékez, majd még egy, s már itt a harmadik is. Jönnek a vendégek a házavatóra. Munkásemberek szépen felöltözve, s ölelik, ropogtatják a házigazda hátát, csontjait: No, Laci, igaz, hogy elkészült... ! Az asztalon bor, pogácsa, töltött káposzta. Koccintanak. Piskóczi László szemében könnyek, áll a szoba közepén, négy csöppnyi gyermeke rángatja a kabátját; és súgják: Hát azt mondtad, megköszönöd ... — Jó-jó — bólogat a tanító, s nyeli, nyeli a könnyeket ... Valaki elrikkantja magát: — Tarsoly Miska hol van!? — Itt! — hangzik kintről, az ablak alól, és Tarsoly Miska orgonát, dobot cipel, megjött a zenekar is. Lehet vigadni, kutyák szájába most a gonddal! Balogh Géza Harci zászló lett a neve Emlékezés a 80 éve született Fürst Sándorra N yolcvan évivel ezelőtt, 1903. november 27-én született a Vas megyei Ruim községben, s 1932. július 29-én halt kommunista meggyőződéséért mártírhalált Fürst Sándor, a magyar kommunista mozgalom kimagasló alakja. Budapesten érettségizett, s aztán a Ruggyanteárugyár tisztviselője lett. Nagy hatással voltak politikai érdeklődésére a Magyar Tanácsköztársaság küzdelmei, s így — alig 22 évesen. — a fővárosban a szociáldemokrata pártban, a magán ti s zt viselők baloldali ellenzéki csoportjában, valamint a munkások különböző kulturális szervezeteiben kezdett tevékenykedni. 1926-foan tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának, majd alig két esztendővel később beválasztották az illegálisan dolgozó párt központi bizottságába, Csakhamar a magyar munkás- mozgalom egyik legkiválóbb szervezőjévé, s a párt eszméinek legeredményesebb propagandistájává vált. Kitűnően tudta összekapcsolni a legális szervezeteikben való munkát a párt kényszerű illegalitásából adódó konspirációs követelményekkel. Ez a kettős feladat — vagyis az egyidejűleg végzett legális és illegális munka — akkor szűnt meg az életében, amikor 1928-ban, majd a következő évben újra letartóztatták. Szabadulását követően a régi Fürst Sándor eltűnt az emberek szeme elől, hogy illegális iratokkal — Brandt György házitanítóként — a józsefvárosi Tűzoltó utcában béreljen magának lakást. A külföldiről időközben hazatért Baltái Imrével és Karikás Frigyessel, Kilián Györggyel, az újpesti Tungsram gyár fiatal lakatosával s többek között Dési Huber Istvánnal, Derkovits Gyulával, József Attilával, valamint Szabó Ferenc zeneszerzővel az újpesti, csepeli, az erzsébeti munkásság legáldozatkészebb fiataljaival együtt most már teljes erővel a kommunista üzemi és területi pártcsoportok kiépítésére, az illegális pártsajtó megteremtésének szentelte minden idejét és energiáját. A tőkés társadalmi rendet alapjaiban megráakódtató gazdasági válság, a nemzetközi méretekben kibontakozó s mind tömegesebb méretű munkanélküliség, a nyomor, a hazai munkás- és szegény- paraszti tömegek fokozódó elégedetlensége. és mind erőteljesebb forradalmi fellépése láttán az ellenforradalmi rendszer 1931 kora őszén — a biatorbágyi vonatrobbantás ürügyén — életbe léptette a statáriumot. Jóllehet nem sokkal később Bécsben elfogták a hírhedt Matuska Szilvesztert, a vasútrobbantót, a rögtönítélő bíráskodást továbbra is fenntartották. Amikor azután 1932 júliusában a KMP itthoni vezetőit sorban letartóztatták, Sal- lai Imrét és Fürst Sándort statáriális bírósági eljárással halálra ítélték. Nehéz szívvel gondolunk arra, hogy Fürs Sándor még élhetne, s hogy 29 éves korában oltotta ki fiatal életét az önkény. Tragikusan rövid, s mégis oly tartalmas, gazdag életútját felmérve, mégis azt mondhatjuk: ha közvetlenül nem is lehetett már a 30-as, 40-es évek politikai küzdelmeinek részese, közvetve továbbra is az maradt. Tovább élt és hatott, s harci zászíló, bátorító mementó lett a neve, viharos tüntetéseken jelszóként harsogva és dalba is foglalva: „Sallaira és Fürstre emlékezz, proletár!” VANNAK, AKIK KRITIZÁLNAK, VANNAK, AKIK SIRÁNKOZNAK, DE LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Ezért kérdeztük Kovácsné Sándor Zitát, a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet helyettes műszaki vezetőjét, hogy a műszaki fejlesztés és a piackutatás kapcsolatában Tud jobbat — Ha nem igazodunk a piachoz, akkor a műszaki fejlesztésünk nem sokat ér. A jobbat ennek alapján kell adnunk. S talán ennek köszönhető, hogy szövetkezetünk az utóbbi három évben háromszor nyerte el a kiváló címet. Ha szövetkezetünk nem igyekezett volna lépést tartani a műszaki színvonallal és a piac igényeivel, ezek az eredmények nem születhettek volna. — Milyen műszaki fejlesztés szolgálja a piaci igényeket? — Az elv, amit követünk: a minőség, a határidő és a versenyképes ár, illetve az alacsony önköltség. Ezek a kulcsai a minden piacon értékesíthető termékeinknek. Ennek jegyében 25 millió forint értékű műszaki fejlesztést valósítunk meg, 540 négyzetméterrel bővítjük a raktárt és ugyanennyivel a termőterületet. Modern gépek vásárlására 10—12 millió forintot fordítunk. Ezáltal lehetővé válik, hogy tovább növeljük axportunkat, évente mintegy 200 ezer pár cipő gyártásával. Megjegyzem, hogy az említett műszaki fejlesztést banki hitel igénybevétele nélkül, teljesen saját erőből oldjuk meg. — Az igényesebb gyártás milyen új lehetőségeket teremt? — Nemrégiben a Tannim- pex Külkereskedelmi Vállalat útján érintkezésbe léptünk különböző amerikai cégekkel. Ennek első eredménye, hogy a kjért mintakollekciókat kiszállítottuk az USA-ba. Elfogadásától függ, sor kerül-e az üzletkötésre. Különben a jövő évre már teljes termőkapacitásunkat lekötöttük. — Milyen hatással van a műszaki fejlesztés a termelékenységre, a dolgozók életkörülményeinek javítására? — Az egy főre eső termelési értéket, vagy az egy dolgozó által készített cipők számát és az önköltséget elemezve a hasonló profilú üzemekhez viszonyítva a mutatók nálunk lényegesen jobbak. Ezeknek köszönhető, hogy a dolgozók átlagbére is magasabb, év végére várhatóan eléri az 52 ezer forintot. Farkas Kálmán Beszélgetés Kapolyi Lásiló államtitkárral
