Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-27 / 280. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. november 27. Rosszhiszeműek Nem fizetett— kiköltöztetik Hírt adunk időnként olyan esetekről, hogy a tanácsi bérla­kásokban élők között varrnak notórius nem fizetők — mégpe­dig olyanok, akik nemcsak pénzzel tartoznak (tetemes ősz- szegekkel), hanem a kívánatos tisztességgel is adósak marad­nak lakótársaikkal szemben. Nyíregyházán pár évvel ezelőtt a közvélemény megelégedéssel fogadta a tanács intézkedését: több ilyen lakót kiköltöztettek a bérlakásból í Azóta újra összegyűlt jó né­hány dosszié"— és a bíróság is döntött. Perre kerül ugyanis az ilyen ügy, s ha a bíróság ítél­kezik — akkor az a bérlő töb­bé nem bérlő, hanem rosszhi­szemű, jogcím nélküli lakás- használó (hogy egészen szaba­tosak legyünk). A kiköltöztetés az utolsó lépés a procedúrában — ez persze a tanácsnak sem könnyű lépés. Egyrészt mert akárhogy is, de emberi sorsok­ról döntenek — másrészt pedig: valahová el kell helyezni az ilyen lakókat is, az utcára nem tehetik őket. Ilyen célra általá­ban úgynevezett szükséglakáso­kat tartalékolnak a tanácsok — de most ebben is szükséget szenved Nyíregyháza. Hogy mi is a szükséglakás? Olyan lakás, ahol egy, legfel­jebb két helyiség van, de egyik sem tekinthető konyhának — magyarán: éppen, hogy tető van a fejük fölött. Most talán még dicsekvésnek is tűnhet, de a vá­rosnak nincs üresen ilyen „la­kása” — csak valamivel jobb. Persze a ,,^obb” kifejezés nem takar valamiféle összkomfortot. Mint a városi tanács igazgatá­si osztályán elmondták, a Gu- szev-lakótelepen körülbelül ti­zenöt olyan komfortos vagy komfort nélküli lakás találha­tó, amely üres — sajnos, a kör­nyezet rossz híre miatt nem akad rá bérlő ... Nos, hogy az ilyen lakásoknak is vehessék valami hasznát, a kiköltöztetett bérlőket itt helyezik el, így a valóban jó, összkomfortos ta­nácsi bérlakások felszabadul­nak a városban! A kényszer szülte megoldásnak persze árnyoldalai is vannak, mégis jobb ez, mint ha a korszerű, szép lakásokat foglalják el má­sok elől. Olyan lakásra váró családok elől, akiknek eszükben sincs, hogy ne fizessék a lak­bért. (tarnavölgyi) Mercedesek, Fiatok, Audik az erdőszélen Nimródok Szabolcsban Gazdag vadászzsákmány Megkezdték a kettős ünnep­re való felkészülést a Nyírké­mia üzemeiben. Szabolcsi István főmérnök elmondta, mintegy 20 százalékkal több üdítő italt gyártott ez évben a vállaLat, s ez azt mutatja, hogy mind népszerűbbek Sza­bolcs megyében a vállalat ál­tal gyártott Viking üdítőital- család termékei. A Viking citrom, málna, meggy, szőlő, banán és orange ízválaszték­ban kerül forgalomba. Ez évben a vállalat 30 szá­zalékkal növelte a pezsdítő szénsavas ivóvíz gyártását is. November végéig mintegy 1 millió 300 ezer üveggel for­galmaznak. ~Az ünnepekre a Viking üdítő italból 500 ezer litert hoznak forgalomba egy­literes üvegekben, amelyekből a megye valamennyi települé­sére szállítanak. Ezenkívül a pezsdítő-szénsavas vízből 200 ezer üveggel kerül az üzle­tekbe. Kísérletek folynak a válla­lat nyírbátori üzemében a to- nikjellegű, kinint nem tartal­mazó Kristálykeserű néven forgalomba kerülő üdítő ital gyártására. Amennyiben a kí­sérletek igazolják a várako­zást, úgy már a karácsonyi ünnepekre várható az új üdí­tő ital megjelenése, (f) F a: új gyermekdarab premierje a színházban A Búbos vitéz és a Kvantum Fantum csapdája után új gyermekdarab bemutatója van ma a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Mozart utolsó és sokak szerint leg­szebb operáját, A varázsfuvo­lát dolgozta át gyermekszín­padra Sáry László zeneszer­ző és Mosonyi Aliz drama­turg. Mosonyi Aliz úgy nyúlt az opera szövegkönyvéhez, mint Shakespeare a máig sem iga­zolt. „ős Hamlethez”, vagy mint Brecht a Háromgarasos opera világirodalmi vándorté­májához. Magát a mesét írta át, a történetet, mely Mozart zenéje nélkül önmagában is érdekes, izgalmas. Szinte olyan, mint egy népmese. Motívumai, fordulatai nem egy magyar népmesében is megtalálhatók. Tamino, egyiptomi ifjú itt is úgy indul el egy elrabolt királylányt ki­szabadítani, hogy a festett ké­pébe szerelmes. Sárkánnyal is küzd, segítője is akad: Papa- geno, a madárember. Pami- nót, az Éj királynőjének lá­nyát Sarastro rabolta el, aki­ről a mese végére kiderül, hogy nem gonosz varázsló, hanem jóságos uralkoäo; és miután Tamino kiállta a rá szabott próbákat, egymáshoz segíti a szerelmeseket. Zoltán Gábor rendező az egyik próba szünetében el­mondta, hogy azért szereti ezt a darabot, mert vidámsága, játékossága mellett helyen­ként szomorú is. — A mai gyerekdarabokból általában hiányzik a szomo­rúság — mondja. — Pedig az ember boldog is csak akkor lehet igazán, ha ismeri a szó­Karikagyűrű a VAGÉP-től Bővíti szolgáltatásai körét a VAGEP Vállalat nyíregyházi óra- és ékszerjavító részlege. Novem­ber 18-ától a nyírbátori ajándék- üzletükben a lakosságtól felvá­sárolt és általuk készített arany- ékszereket is árusítanak, főként karikagyűrűket, páros fülbevaló­kat és kínálnak néhány olyan fülbevalót, amelyből csak egy da rab van. A legkorábban a máté­szalkai üzletükben kezdték az aranyékszerek árusítását, lassan egy éve Nyíregyházán Is, s most már Nyírbátorban is vásárolhat­juk ezeket az aranyholmikat. Az órajavító úgy tervezi, hogy 1984- töl kiterjesztik az arany felvá­sárlását Mátészalkára, Kisvárdá ra és Nyírbátorra Is. Karácsonyi üdvözlőlapok A Képzőművészeti Kiadó ebben az esztendőben több mint száz féle karácsonyi és 25 féle újévi képes levelezőlapot jelentet meg kereken 17 millió példányban. Ez valamivel kevesebb mint az elő­ző évi példányszám, amely ab­ból adódik, hogy év elején a ka rácsonyi és újévi lapokból közel hatmillió megmaradt a boltok­ban, amelyet a Kiadó visszavásá­rolt. Csak a tél legyen igazil Szánkó, siléc, korcsolya Havat idéző zúzmarával már ránkköszönt nemrégiben a tél, itt-ott a jég is megje­lent a vizeken, érthető hát, ha sokan nézelődnek a boltokban különféle téli sporteszközöket keresgélve. Betértem a mi­nap a Nyírfa Áruházba Nyír­egyházán, s örömmel fedez­tem föl a vadonatúj szánkó­kat — elnyűtt már a régi... Van többféle méretben is — az egyszemélyestől a három­személyesig. Még nagyobb a választék a nyíregyházi sport- boltban, a Jókai tér sarkán — itt kormányozható „bobot” is választhat a vásárló, és van karfás kis szánkó is az apró­ságoknak. Sőt, a kirándulás­ra igyekvők újdonsággal is ta­lálkoznak : összecsukható, fémszerkezetű ródlit vehetnek — szétszedve simán befér a kocsiba. A szabolcsiak ugyan nem tartoznak kimondottan a téli sportok megszállottái közé, hiszen meglehetősen messzire kell zarándokolni egy-egy jó hegyoldalért, de azért itt is akad lesiklásra alkalmas domb. Példa erre a nyíregy­háziak által egyre kedveltebb kabalási dombok vidéke a vá­rostól pár kilométernyire — itt a.í elmúlt teleken (a tava­lyit talán kivéve ...) sokan megfordultak szánkóval, sőt sível is. Idén sem lesznek ke­vesebbel^ vélhető, ezért hát a sportüzlet sílécekkel is felké­szült. Kapható gyereksíléc- garnitúra pár száz forintért, van felnőtt méretű léc és fel­szerelés is. Igaz, ezekből még nem érkezett meg a teljes vá­laszték — de hát, ahogyan a boltban mondták: egyelőre az érdeklődők vannak többen, nem a vevők. Majd talán az ajándékozási „hullámban” ... A másik nagy téma ilyen­tájt: a korcsolya. Kiment a di­vatból a korcsolya — magá­ban. Csakis cipővel egybe­építve kapható. Már van többféle méret a boltban, még várnak szállítmányt — bár nem túlságosan bizakodva. Tavaly is hiányzott néhány méret — főleg a gyerekek lá­bára. Idén is előfordulhat, hogy nem lesz teljes a méret­skála. Mindenesetre most korcso­lya, sí, szánkó van — már csak az hiányzik, hogy kegyes legyen az idei tél, ne szűköl­ködjön hóban, jégben. Ha ne­tán mégis úgy lenne, hát vi­gasz (ha vigasz), hogy hor­gászbotokból is bőséges a vá­laszték — és görkorcsolyát is lehet kapni. Képünkön: Tamino és Pamina, Haás Péter és Réz Judit. (Elek Emil felvétele.) morúságot. A kisgyereknél még igen közel áll egymáshoz a sírás és a nevetés. Zoltán Gábornak ez az első színházi rendezése: tavaly végzett a főiskolán. A darab szereposztása fiatal és részben szintén pályakezdő színészek­re épül. Részt vesz a munká­ban kilenc gyerek is, a 4. szá­mú általános iskola zenei osztályaiból, Kovács Lászlóné irányításával. A díszlet és jelmez tervezé­sére Pauer Gyulát és Sass Va­lit kérték fel a kaposvári színháztól. A bemutató ma délelőtt 10 és délután 4 óra­kor lesz. M. A. Rács mögött a templomfosztogató Megdöbbentő hírre ébredtek ta­valy szeptember 7-én reggel Má- riapóes lakói: az országhatáron túl is ismert bazilikájukba betör­tek és rendkívüli értékű ékszere­ket vittek el. A rendőrség a bejelentéstől számított egy órán belül nagy apparátussal látott hozzá a tettes kézre kerítéséhez, s nagy segít­séget kaptak a falu lakóitól is. Egy férfi elmondta, hogy hajnali fél 3 körül kiment az udvarára, mert kutyája nagyon ugatott, s akikor egy ismeretlen szólította meg, hogy segítsen rajta, mert elütötte egy motor. Mivel látta, hogy a segítséget kérő vállas, fe­kete hajú férfi valóban sérült, át­ment a szomszédba, s tőlük kér­dezte meg: nem vinnék-e be ko­csival a bajba jutott embert a kórházba? A szomszédok is segítőkészek voltak, behozták a sérültet Nyír­egyházára, de a kórházba már nem vitték be, mert azt mondta: elég, ha a portánál kiteszik. A se­gítőkész Papp testvérek akkor még nem tulajdonítottak jelentő­séget ennek az esetnek, amikor azonban reggel otthon megtudták, Jiogy feltörték a templomot, nyomban gyanússá vált a sérült idegen. És ekkor magánnyomozásba kezdtek. Visszajöttek a kórház­ba, hogy a portástól megtudják, havá ment a hajnali sérült. De mivel új portás teljesített szolgá­latot, újból kocsiba ültek, és Orosra mentek az éjszakai por­tást kifaggatni. Megtudták, hogy a sérült nem mént be a kórház­ba, csak taxit hívatott, s szeren­csére a portás még arra is em­lékezett, hogy hívására a 4-es számú taxi érkezett. A Papp testvérek a taxi nyomába ered­tek és — bár ebben a kocsiban sem az teljesített szolgálatot, aki hajnalban — megtudták, hogy a taxi Felsősimára szállította sérült utasát. Délután rendőrök jelentek meg Felsősimán, a Major út egyik házának udvarán, s bár a lakást zárva találták, észrevették, hogy a folyosón egy férfi bujkál. Mivel többszöri felszólításra sem nyílt meg ellőttük az ajtó, erőszakkal hatoltak be, mert ekkor már szinte biztosak voltak benne, hogy belül Fekete István 43 éves többszörösen büntetett eLőéletű nyíregyházi lakos bujkál, alá — a személyleírás alapján — alaposan gyanúsítható a templom kifosztá­sával. Fekete beismerte tettét. El­Koszt Ezt írdd meg, ez az igazi bosszúság — állított be hoz­zám ismerősöm a minap, _s közben nagy táskájából elő­szedett egy kis csomagot. Mit gondolsz, mi ez? — kér­dezte, s elém tett egy kis nylonzacskó valamit. Néze­gettem, szagolgattam, szoron­gattam az ismeretlen anyagot, s közben gyanúsan figyeltem ismerősömet, vajon nem akar-e megviccelni, az elém rakott kis apró micsodák ugyanis valami dudvamagra emlékeztettek. Még gyanúsab- bá vált ismerősöm szándéka amiatt, hogy vetni tavasszal szokott az ember, a dudvát pedig vetni sem divat, tikéi az magától is. Ne találgass, ez kanáriele­del — mondta ismerősöm —, aztán elmesélte: van néhány kanárija, ezek varázsolnak valami kis természetet beton­ból épült lakásába és hát ugye ezeknek a kis madár­káknak az ennivalóját nem termelheti meg az erkélyen. Nem is volt semmi gondja, amikor a vetőmagboltban hoz­zájutott, hiszen 18 forintért egy kilót adtak, ám a napok­ban nem kapott ilyen eledelt, mert a legutóbbi szállítmányt ketten-hárman mázsaszámra megvették, s aki csak egy-két kilót szeretett volna, annak semmi sem maradt. Elment hát a Kiss Ernő utcára a ma­gánkereskedőhöz és nem is csalódott, első szóra kapott kanárieledelt. Egy kis zacs­kóval 40 forintért. Megdermedve fizette ki a nagy összeget, aztán egy bolt­ban megmérte a kis zacskó tartalmát, ami 35 deka volt. Szorzott, osztott és pillana­tok alatt kiderült, hogy ha a boltban 18 forint egy kiló, itt meg 40 forint 35 deka, az bi­zony tízszeres árat jelent, de hát a madaraknak ilyen áron is enni kell. Együttérzést, megértést várt tőlem, ezért hát vigasztalni kezdtem. Egy másik ismerő­söm felesége azzal dicseke­dett, hogy ha drágább is, ő kizárólag butikokban vásárol. Milyen boldogok lesznek ma­darai, ha összetalálkoznak más kanárikkal és eldicseked­hetnek vele, hogy ők sem az állami boltból, hanem a Kiss Ernő utcáról kosztolnak. B. J.. mondta, hogy 6-án délután a ha­rangozás ideje alatt rejtőzött el a toronyban, s amikor este ma­gára maradt, előbb a perselyeket ürítette ki. aztán betört° a kegy­kép üvegét, s körülbelül 200 aranytárgyat lopott el. Amikor elegendőnek tartotta zsákmányát, egy kábelen mászott le a karzat­ról, de megcsúszott, leesett és ek­kor törte el a bokáját Av nyomozás során kiderült, hogy a korábban már tizenegy­szer büntetett Fekete István számlájára nemcsak a máriapócsi bazilika kifosztása írható, hanem ő tört be a kislétai büfébe, a ra- mocsaházi iparcikkboltba, a las- kodi italboltba, egy napkori bolt fűszerraktárába, a pócspetri ital boltba, az érpataki húsboltba, a kálmánházi vegyesboltba, italbolt­ba és presszóba is. Fekete Istvánt a Nyíregyházi Járásbíróság Sándor Vilmos taná csa — mint többszörös visszaesőt — öt év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, öt évre eltiltotta a közügyektől, elrendel­te szigorított őrizetét, ami újabb öt év fegyházat jelenthet — és kötelezte^ kár-megtérítésére. Az ítélet jogerős. Balogh József Rabolja az időt, méghozzá az egyre drágább időt valamennyiünk­től, ha telefonálunk és a ke­resett szám foglalt. Ilyenkor újra, meg újra kell tárcsáz­ni, amíg végre sikerül szót váltani a hívott féllel. Mint lapunkban olvashattuk a minap, ez a probléma nem csupán nyíregyházi speciali­tás, hanem világjelenség. Erre Utal, hogy japán kutatók leg­újabban egy kis elektromos készüléket szerkesztettek, amely felmenti az embert et­től az idegtépő, meddő mun­kától. Állítólag a készülék há­lózati áramról működik, s ha rákapcsolják a telefonkészü­lékre és a hívott szám fog­laltat jelez, a telefonálni vá­gyó csupán megnyom egy gombot és a hallgatót vissza­teszi a helyére. A kis készü­lék ezután teszi a dolgát; mi­után elraktározta a hívott szá­mot, harminc másodpercen­ként újból próbálkozik egé­szen addig, amíg létre nem jön a kapcsolat és ezt a si­kert csengetéssel jelzi. Biztatnám most a külke­reskedelem szakembereit, hogy bár messzi országról van szó, de nem ártana besze­rezni nekünk is ezt a kis okos masinát. Magánfelmérésem szerint a befektetés busásan megtérülne azáltal, hogy ná­lunk sem roncsolná tovatíb az idegeket az örökké túlterhelt telefon. Hovatovább eljutunk odáig: a hiábavaló telefoná­lási próbálkozás miatt egye­seknek lebénul a kezük (mert olyan sokáig tartják benne a készüléket), másoknak be kell vonulniuk az idegosztályra. Mellesleg mondanám, még üzletet is csinálhatnánk ebből az automatából azáltal, hogy továbbfejlesztenénk. Tudniil­lik telcfonbosszantásban mi már régen megelőztük a japá­nokat. Nálunk ugyanis már vonalért is hiába imádkozunk, az se jön. Ha jön, akkor meg a hívott fél foglalt, mert ő is imádkozik, vonal után. A mi automatánk két részből áll­hatna: egy vonalgyártó appa- rátból és egy összekapcsoló részből. Mi tehát két gombot nyomnánk meg, aztán men­nénk a dolgunkra, majd je­lezne az automata. Nem garantálom, hogy ez­zel meggyorsulna a kommu­nikáció, az viszont biztos, hogy áldásos lenne ez a mód­szer a nyugalmunkra. Megta­karítással is járna, amennyi­ben ezután kevesebb néma készülék — repülne a falnak. (angyal) Csörtetnek a hajtők, röppen a fácán, dur­ran a puska. A következő pillanatban már zuhan is a madár, élettelenül terül el a föl­dön. A vadász csak a szemét villantja és az eb már indul is a tetemért, hűségesen kere­si, boldogan viszi gazdájához árkan-bokron keresztül a zsákmányt. Majd a kakas az öv­re kerül, a többi mellé. Nem ritka az ilyen és hasonló jelenet az utóbbi hetekben, benne vagyunk a vadász- idényben. Október elsejétől lőhetők a fácá­nok. Október közepétől, de még inkább a vé­gétől a szabolcsi vadásztársaságok tagjainak gépkocsijain kívül gyakori látvány az erdő szélén álló I, D, meg A jelzésű Mercedesek, Fiatok, Audik, BMW-k. Vagyis olasz, nyu­gatnémet, meg osztrák vadászok is szívesen keresik fel a szabolcsi, szatmári erdőket, de rajtuk kívül még Líbiából is .érkeztek az északkeleti országrészbe a vadászat szerelme­sei. Legtöbben azért Olaszországból jönnek a kisvadak elejtésére, eddig háromszáz tálján vadász pró­bált szerencsét távol a hazá­jától. Nem is akármilyen si- kerrel. Néhány vadásznap alatt 6 ezer fácánt lőttek a megyé­ben a külföldi vadászok. Eb­ből az olaszok ötezret, amit haza is vittek. A külhonból érkezett nimródok valutában fizetnek a MAVAD-nak. A vadásztársaságok pedig £ MAVAD-tól — a napi ered­ményességtől függően — akái háromszáz forintot is kaphat­nak egy lőtt fácánért. Nyúl ból ezerötszáz került teríték­re, ugyancsak olasz, nyugat­német, osztrák vadászok pus­káiból kilőtt sörétek nyomán. Az olaszok a nyulat is haza­vitték, így ezren felüli tap- stfüles került el a megyéből a déli országba. A nyálért a MAVAD 840 forintot fizet a vadásztársaságnak. A lelőtt, de el nem vitt állatok hűtő­házba kerültek. December végén, a jövő esztendő elején újabb osztrák és nyugatnémet vadászokat várnak a megyébe, valamint Bgy-két angol csoport is jelez­te érkezését. Kilenc hajtóva­dászati napot tartanak a ra- mocsaházi, rohodi, nyírbátori, mándoki és a baktalórántházi vadásztársaságok területein. Persze addig sincsenek biz­tonságban a fácánok, mert azért a hazai vadászok is fe­nik rájuk a fogukat, illetve töltik a puskájukat. November végéig — summa summarum —- hárommillió forint tiszta hasznot hoztak a vadásztársaságoknak a szabad idejüket itt töltő, kedvtelé­süknek itt hódoló külföldiek. (sípos) Karácsonyra Kristálykoserű Félmillió liter Viking A bűvös fuvola

Next

/
Oldalképek
Tartalom