Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983. november 26. O Mézeshetek után... A FIATAL HAZASOK egy­más iránti érzelmi telítettsé­ge, a „mézeshetek” életreszó- lóan kedves élményei min­den mást háttérbe szoríta­nak. Még az étkezés sem je­lent lényeges gondot, hiszen a nászútra legtöbbször be­utalót kapnak. A házasság- kötés utáni hetekben az. is „bocsánatos bűn”, ha a fia­talasszony a mákos tésztára cukor helyett sót tesz, vagy ha a hús olyan kemény, hogy le kell szögezni az asztalra, ha szét akarják vágni. Az el­ső hetekben a férj azon is mosolyog, ha elsózott étel kerül az asztalra, hát iste­nem, „szerelmes a szakács­nő”. De... Ha elmúlnak a mé­zeshetek és a fiatalasszony főzési tudománya marad a kezdő fokon, hibát hibára halmoz a konyhában, a férj-* bői kitör az ősi ösztön és vé­szesen morogni kezd. Az is lehet, hogy egy igazi jó ebéd után áhítozva eszébe jut a nóta: „elmúltak a mézeshe­tek, asszony, mit csináljak veled ...” No de félre a tréfával, for­dítsuk komolyra a szót. Nem kevés az olyan kezdő házas­ság, ahol komoly vitákra ad okot a fiatalasszony háztar­tási teendők terén mutatko­zó tájékozatlansága. S há nem akarja elsajátítani a háztartási teendőket, előbb- utóbb komoly problémaként jelentkezik a házaspár élet­vitelében, veszélyezteti a há­zasság sikeréit. Ez különösen akkor válik élessé, ha baba érkezik a családba, akinek egészséges fejlődése függ at­tól, hogyan táplálják, milyen minőségű ételt kap. Manapság egyre több lány szájából hangzik el az a ki­jelentés: „Nem akarok meg­tanulni főzni. Minek? Ha férjhez megyek, akkor hét­köznap úgyis a munkahelyen étkezünk, vasárnap pedig vendéglőben vagy a mamá­nál ...” Ez nagyon helytelen álláspont. Minden lánynak saját érdeke, hogy megta­nuljon főzni. És ha férjhez- menés után nagyon helyesen igénybe is veszi a lehetősége­ket (vendéglő, szülő stb.), a jó házasság, kellemes otthon, helyes gyermeknevelés, csa­ládias meghitt hangulat el sem képzelhető a háziasz- szony egyéni ízeket és friss ételt nyújtó főzési tudomá­nya nélkül. VISSZATÉRVE A MÉZES­HETEK UTÄNI IDŐKRE... Ha nem tud a fiatalasszony főzni, nem dől össze a világ, de tanuljon meg! Minél ha­marabb. Nem boszorkányság a főzés tudománya. Vásárol­jon néhány jó szakácsköny­vet, a képeslapok is közölnek jó recepteket, de nem szé­gyen idősebb asszonyoktól sem főzési tanácsokat, recep­teket kérni. Az sem baj, ha először a gyakorlatlanság mi­att nem egészen jól sikerül­nek az ételek, ezek csak kez­deti nehézségek. Akarat és türelem kell a főzéshez (na meg megfelelő jó nyers­anyag) és előbb-utóbb elsa­játíthatja mindenki a sza­kácsművészetet. Azért, ha le­het, ne a fiatal férjen „kísér­letezzen” a fiatalasszony, ha­nem ajánlatos már leányko­rában megtanulni főzni. A lányos édesanyák kedves kö­telessége a főzési tudomány elsajátítására ösztönözni a lányokat. Sőt. Ne csak a lányos ma­mák, hanem a fiús mamák is tanítsák meg gyermekeiket főzni, utóvégre egyenlőség van. De azért... Egyenlőség ide, vagy oda, a főzőkanál mégis jobban illik a nő ke­zébe, mint a férfiéba. F. K. Guruló asztal A mai modern lakásokban — éppen a szűkebb méretek miatt — megbecsült helyük van a kisbútoroknak. Ezek közé sorolhatjuk a kisasztalokat, amelyekből időnként ugyan megjelenik néhány praktikus darab az üzletekben, de többnyire hiánycikk. A kisasztalok között is említést érdemel a gurulós változat, melynek elkészítése nem jelent túl nagy erőpróbát a barkácsolók­nak sem. Két változatát is bemutatjuk, de ki-ki fantáziája és íz­lése szerint variálhatja. Ezek a kisasztalok sokféle funkciót be- tölthetnek: rádió, tv, telefon, virágok elhelyezésére, újságok szá­mára vagy olvasóasztalként. Tálalóasztalként pedig főleg akkor vehetjük hasznát, ha vendégek vannak: a háziasszony egyszerre rápakolhatja az ételt-italt, nem kell folyton ki-be szaladgálnia, s a konyhából kényelmesen betolja a teli kisasztalt a vendégei elé. Csíkos takaró Csíkozás: 6 sor drapp, 50 sor mogyoróbama, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna. 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna. 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna, 2 sor mogyoró- barna, 2 sor sötétbarna. 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna, 2 sor drapp, 6 sor mogyoróbama, 2 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbar­na, 38 sor drapp, 6 sor mogyoró­barna, 6 sor drapp, 50/sor sötét­barna, 6 sor drapp, 50 sor mo­gyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna, 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna, 2 sor mogyoró- barna, 2 sor sötétbarna, 2 sor drapp, 2 sor sötétbarna. 2 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbarna, 4 sor drapp, 6 sor mogyoróbar­na, 38 sor drapp. 6 sor mogyoró­barna. Miután 230 cm X 404 sor. 4 db azonos szem- és sorszámú csíko- zású'darabot horgoltunk, a sor- széleket rövidpálcasorral világos színű fonallal összehorgoljuk. A takaró oldalszéleire 30 cm hosz- szú, félbehajtott fonalszálból, minden sorvégződésre rojtsort hurkolunk. Divat ,,régi” holmikban járni. A tervezők régies stílusú model­leket terveznek, s hogy a fiata­lok koptatás után viselik a far­mert, az már nem is lep meg senkit. A lakás, az otthon ma- gánbirodialom, de az idő könyör­telen régiesítő szelleme itt is jo­got követel magának. Vagy csu­pán tiszteljük a ránk maradt és használható (sokszor modern­nek reklámozott) újnál formá- sabb öreg bútordarabokat? íme, egy igazi, régi sodrony­betétes ihatracos ágy, amire múltat idéző rövidpálcasorokkal horgolt csíkos takarót terítünk. A takarókészítés gyors és egy­szerű. Hozzávalók: 160X230 cm méretű takaróhoz 130 dkg vilá­gosdrapp, 150 dkg mogyoróbar­na, 65 dkg sötétbarna Apolló fél- gyapjúfonal, 4-es horgolótű. Technika: Rövidpálca. Szem- próba: 18 szem X 20 sor = 10 cm. Munkamenet: A takarót csí­kokból, csíkosán, rövidpálcaso­rokkal horgoljuk. Egy csík: 40 cm. 72 láncszemre kezdjük. 1 sor: 1 rövidpálcával visszaöltünk a 2. szemre, majd az előző sor minden szemére 1 rövidpálcát horgolunk. A sor végén 1 lánc­szemmel magasítunk. Az előző sor minden szemére 1 rövidpál­cát horgolunk. Felfújtak GOMBÁS CSIRKEFELFÜJT Hozzávalók 4 személynek: 15 dkg friss gomba, fél citrom leve, fél csésze víz, 8—10 dkg csirke­mell fiié, 1 dkg vaj, só, bors, 1 dl csirkeleves, 2 evőkanál tej­szín, 2 dkg liszt, 2 dkg vaj, 1 to­jássárgája, 2 tojásfehérje, ke­vés vaj és liszt a forma bekené- séhez. A gombát megtisztítjuk és cit­romos vízben körülbelül 5 percig pároljuk. A csirke mellehusát kevés vajon megsütjük, előzőleg feldaraboljuk! Megfűszerezzük és további 2 percig sütjük. A gombát apróra vágjuk, és tej­színnel egy edényben felforral­juk. A lisztet vajjal kikeverjük és hozzáadjuk. Felforraljuk, majd belekeverjük a tojássár­gáját. Belekeverjük a keményre vert tojásfehérjének körülbelül a felét, majd a gombát és a csir­kehúst, végül a megmaradt to­jásfehérje habot óvatosan hozzá­adjuk. Előmelegített sütőben 25 percig sütjük. Frissén, azonnal tálaljuk. PUNCSOS FELFÜJT Hozzávalók 4 személynek: 2 evőkanál mazsola, 1 evőkanál rum, 7 dkg liszt, 5 dkg cukor, 3,5 dl tej, 2 dkg vaj, 4 tojássár­gája, 1 citrom leve és reszelt hé­ja, 6 cl rum, 3 tojásfehérje, ke­vés vaj és cukor. A mazsolát rumban körülbelül 3 óra hosszat áztatjuk. A lisztet a cukorral elkeverjük. A tejet megiangyosítjuk, és belekever­jük a cukros lisztet. Felforral­juk, és gombócot formálunk be­lőle. Azután belekeverjük a va­jat, 4 tojássárgáját, a citromlét, citromhajat és a rumot. Végül belekeverjük az áztatott mazso­lát is. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, felét belekeverjük a masszába, másik felét óvato­san hozzáadjuk. Előmelegített formába töltjük, és 1 óra hosz- szat sütjük. Melegen tálaljuk. Divatos ruhák a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár' terme­Testápolás A fürdés, utón bőrünk nedvességének 15 szá­zalékát elveszíti, ha nem teszünk semmit sem a fürdővízbe. Éppen ezért igen hasznosaik a habfürdőik, ame­lyek a bőr nedvesség- és zsírtartalmát pótolják, azon­kívül kellemessé teszik a für-' dővizet, és illatossá teszik a bőrt. Az érzékeny bőrűek hab­fürdő után is. kenjék be test­ápoló krémmel egész testük bőrfelületét. A habfürdők tökéletesen tisztítják és megnyugtatják a bőrt, felfrissülést és kelle­mes közérzetet biztosítanak. Serkentik a vérkeringést v<agy elernyesztik a testet, és kellemes fáradtságot válta­nak ki. Hogy frissek leszünk-e vagy fáradtak a fürdés után, nagymértékben függ a fürdő­víz hőmérsékletétől. A forró, 38—43 fokos fürdő csak erős, strapabíró szerve- zetűeknek ajánlatos. Fokozza az anyagcserét. Ne fürödjünk ilyen meleg vízben 5 percnél tovább. Vérkeringésd zavar­ban szenvedőknek nem aján­latos ! A 29—38 fokos melegvizes fürdő jó lazító hatású, aján­latos izomláz megszüntetésé­re. Maximum 20 percig ma­radjunk ilyen meleg vízben, nehogy a bőrünk nagyon ki­száradjon. A 24—29 fokos langyos fürdő felfrissíti az embert. Még órák múlva is felüdülve érzi magát. Meleg napokon, amikor nagyon izzadunk, ajánlatos ilyen langyos für­dőt venni. A hideg 18—24 fokos für­dővíz feldobja az embert. Es­ti program előtt ajánlatos. Ilyen hűvös fürdő ne tartson 10 percnél hosszabb ideig, mert könnyen megfázhat az ember. N éhány hasznos tanács a fürdésre vonatkozóan: Soha ne fürödjön tele hassal. Káros a vérkeringés­re, megterheli a szívet és megakadályozza a felfrissü­lés érzését. Ajánlatos a für­dés előtt száraz bedörzsölést alkalmazni, ami fokozza a vérkeringést, a bőrt puhává és kipirulttá teszi. A fürdési időt használjuk ki például: arcpakolás felrakására Vagy hajpakolásra. A meleg gőzök — a fürdő­víztől — kitágítják a póruso­kat és ezáltal a különböző hatóanyagok könnyebben be­jutnak a szervezetbe. Az üres kádba öntsük a habfürdőt és folyassuk rá a vizet, akkor képződik megfelelő hab. A melegvizes fürdés után zuha­nyozzunk le langyos vagy hi­deg vízzel, ezáltal a kinyílt pórusok bezáródnak és a bőr kötőszövete feszes lesz. , (KE) keiből. A két modell jellemzője: enyhén «karcsúsított bükié kosztüm, magasított nyakmegoldással, sima, egyenes vonalú szoknyával, oldalthajtással készült. Bordó kockás rakott szok­nya, sportos, steppelt zakó­val. * Divat a poncsó. Betéttel, paszpólozott saját anyagából fodrozott. (Elek Emil felvé­telei) Modern nyugtatok, lelki egészségvédelem Amikor a századfordulón meg­kérdezték az orvosegyetem egyik professzorát, milyennek képzeli el az eljövendő XX. századot, a válasza ez volt: egyesek szerint a technika százada lesz, ez le­het, de hogy az Idegességé, az biz­tos. A világon ez idő szerint, mennyiségben és értékben, az a gyógyszer áll első helyen, amely Diszepam nemzetközi néven is­mert, s amelynek lényege, hogy a címben emlitett modern nyug­tatok csoportjába tartozik. Ez a gyógyszer is igen értékes az or­vos, a gyógyszerszakértő gyógy­szerész kezében, semmiképpen nem azt a célt szolgálja azon­ban, amelyre Igen sok beteg (vagy nem beteg) használja. A napi élet bosszúságai, vélt vagy valódi sérelmek, olyan ál­lapotok, amikor a vágyak és ké­pességek, lehetőségeik nincsenek összhangban — s a példákat még sorolhatnánk — általában nem oldhatók meg pirulákkal. Nem oldja meg semmilyen új vagy még újabb, külföldi vagy belföl­di gyógyszer a családi, munka­helyi konfliktusokat, a társbér­letet, a lakásproblémát. Ezek nemcsak a gyógyszerek, hanem az egészségügy lehetőségein is túlnőnek. Bizonyos ritka esetek­ben az egyéni tűrőképesség olyan alacsony, hogy az orvos átmenetileg a gondokat megpró­bálja modern nyugtátokkal távol tartani, ez azonban nem azonos a megoldással« A korszerű és a hagyományos régebbi nyugtatok között a fő különbség többek között az, hogy az előbbiek mellékhatása, nem kívánatos hatása kisebb, emellett olyan megbetegedésekre is hatékonyak lehetnek, amelyek a korábbi gyógyszerekkel hozzá­férhetetlenek voltak. A civilizá­ciós ártalmak között kialakult egy új „járvány”, mégpedig az idegrendszer túlterhelése. A technikai, tudományos informá­cióáradat többletterheit az ideg- rendszer nem mindig tudja meg­felelően feldolgozni. Bombáznak a stresszek ben­nünket, s lassan odajutunk, hogy a középkori tömegpusztító járványokat leküzdöttük, de ha nem tesszük meg az arányos el­lenintézkedéseket, akkor a homo sapiens elöbb-utóbb homo neu- roticussá válik. Az egészségügyi kormányzat kiemelt feladatának tekinti a fekvő beteg-ellátás je­lenlegi helyzetének javítását, s ha kicsit figyeljük a tömegkom­munikáció erre vonatkozó jelzé­seit, akkor észrevesszük, hogy talán azokon a kórházi osztályo­kon van a legtöbb beteg, ahol az idegrendszeri bántalmakban szen­vedőket kezelik. Világos tehát, hogy sok min­dent megelőz a korszerű és át­gondolt lelki egészségvédelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom