Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága BEFEJEZÉSÉHEZ KÖZELEDIK AZ ŐSZI BÜZA VETÉSE a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezetben. Jelenleg a 2200 hektáros kalászos földterület ká- posztásföidi — 22 hektáros — táblájában vetik a búzát. (Császár Csaba felv.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. október 12- én Kádár Jánosnak, a Központi Bizott­ság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a nemzetközi kérdésekről szóló beszámolót, a szakszervezeti mun­ka fejlesztésével és a párt feladataival foglalkozó állásfoglalást, a járások meg­szüntetésére, a helyi párt- és állami irá­nyítás fejlesztésére vonatkozó javasla­tot, valamint az időszerű gazdasági kér­déseket tárgyaló tájékoztatót. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Marjai József az NSZK-ban Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, szer­dán négynapos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba érkezett. Marjai József röviddel megérkezése után Bonnban megkezdte tárgyalásait ven­déglátójával, Otto Lambs­dorff gazdasági miniszterrel a nemzetközi gazdasági hely­zetről, valamint az NSZK és Magyarország gazdasági együttműködésének alakulá­sáról, kilátásairól. Mindket­ten pozitívan értékelték az együttműködés eddig elért szintjét. Aláhúzták, hogy mindkét kormány fontosnak tartja és támogatja a kölcsö­nösen előnyös gazdasági kap­csolatok további fejlesztését. A tárgyalás során megvizs­gálták és egyeztették azokat a konkrét feladatokat, ame­lyek megoldása szükséges mind az árucsere-forgalom növelése, mind a termelési és értékesítési együttműködés kiterjesztése szempontjából. Marjai József késő délután a Magyar Népköztársaság kölni nagykövetségén talál­kozott Otto Wolf von Ame- rongennel, a Német Kereske­delmi és Iparkamarák Szö­vetsége elnökével. Az eszme­csere során mindkét fél sík- raszállt a kelet—nyugati gaz­dasági együttműködés folyta­tásáért. A tárgyalásokon részt vett Kővári Péter, hazánk NSZK-beli nagykövete is. Szerda este Otto Lambs­dorff a Bad Godesberg-i Re- doute-ban vacsorát adott Marjai József tiszteletére. A Minisztertanács elnökhe­lyettesének látogatása kap­csán a DPA nyugatnémet hír- ügynökség, a Süddeutsche Zeitung és Handelsblatt cí­mű gazdasági napilap részle­tesebben foglalkozott a ma­gyar—nyugatnémet'1 viszony- nyál, kiemelve, hogy az NSZK-nak a szocialista or­szágokkal folytatott kereske­delmében Magyarország — a Szovjetunió mögött — a má­sodik helyet foglalja el. Városfejlesztés hosszú távra (2. oldal) Közönség­formáló múzeumok (3. oldal) OSZTRÄK—NDK CSÚCSTALÁLKOZÓ színhelye B rlin. KépUnkön: Rudolf Kirchschläger államfő (balra) és Erich Honecker — egyik megbeszélésük előtt. Kommentárunk a lap 4. oldalán. (Kclet-Magyarország telefotó) S zinte dobálóznak a számokkal a leg­nagyobbak. Kétmilliárd forinton fe­lüli éves termelési érték, kétezer fe­letti munkáslétszám szükségeltetik ah­hoz, hogy a magyar ipar száz legnagyobb vállalata közé valaki bekerüljön. A „Szá­zak KIubjá”-nak nevezett rangsort harma­dik éve teszi közzé a Figyelő című gazda­ságpolitikai hetilap a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár újra felkerült a listára. Két évvel ezelőtt még éppen bejutott a százak közé, ma vi­szont a 88. helyet foglalja el. Szép ez a he­lyezés olyan óriások mellett, mint a kőolaj­feldolgozó vállalatok, a szénbányák, vagy az egy-egy iparágat elfoglaló üvegipari Mű­vek, Papíripari Vállalat, Cement- és Mész­művek. Sőt. a létszám szerint legnagyob­bak, az Egyesült Izzó, a Rába köztudottan több telephelyet mondhat magáénak, míg az Alkaloida csak Tiszavasváriban műkö­dik. A százak sorában többen vannak, ame­lyek kisebb-nagyobb szabolcsi gyárral is büszkélkedhetnek. S nem véletlenül írjuk a „büszkélkedhet” jelzőt, mert olyan termé­keket állítanak elő, olyan exportot teljesí­tenek, amire a nagyvállalatnak igencsak szüksége van. Említhetjük ebben a sorban a Taurust a nyíregyházi gumigyárral, a Papíripari Vállalatot a nyíregyházi gyárá­val, de a Tiszai Kőolajipari Vállalat (ame­lyik harmadik a hazai vállalatok sorában) nyírbogdányi gyára is közismert. A Növény­olajipari és Mosószergyártó Vállalat egyik nagyüzeme a nyírbátori gyár, az Egyesült Izzónak Kisvárdán, az Üvegipari Műveknek Vásárosnaményban van gyára, s a Tiszán­túli Gázszolgáltató Vállalatnak sem kö­zömbös, hogy ebből a megyéből milyen forgalomra tesz szert. M ég egyet az Alkaloidáról: az export­értékesítés sorrendjében a vállalat a 40. helyet tartja. Olyan helyezés ez, amely tiszteletre méltó, s mutatja, hogy en­nek a vállalatnak a világgazdaság koránt­sem kiegyensúlyozott körülményei között kell évről évre bizonyítania, olyan készít­ményekkel előállni, amelyet külföldön is megvásárolnak. L. B. Á TESZÖV műszaki iroda tervei alapján Új létesítmények a tsz-ekben Az év harmadik negyede végéig összesen 175 millió fo­rintot érő beruházás műsza­ki tervét készítette el a sza- bolcs-szatmári TESZÖV mű­szaki irodája, a folyamatban lévő üzemi beruházások mű­szaki ellenőrzése mellett. A fejlesztési forrásoknak a mezőgazdasági szövetkeze­tekben is érezhető csökkené­se miatt a második fél évtől kevesebb megbízás érkezik, így a munkát torlódás nél­kül, ütemesen végezhetik — hallottuk Balogh Artur iro­davezetőtől. A műszaki ellenőrzés, ki­viteleztetés terén a szakem­berek új dolgokkal is talál­koznak. Ugyanis az új vál­lalkozási formák, munkakö­zösségek, kisiparosok részvé­tele a kivitelezésekben növeli az árellenőrzési, elszámolási feladatokat, esetenként kö­rülményesebbé teszi a beru­házásokat. Mindemellett fo­kozottabb szakmai ellenőrzést is igényelnek. A szarvasmarha-tenyész­tést kiszolgáló — az iroda közreműködésével végzett — beruházások összege mintegy 20 millió forintot tesz ki. Ez alacsony összeg ugyan, de újdonságot tükröz: olyan te­lepet sikerült tervezni, ahol — zárt épületekben részben lekötve és kötetlen tartásban — az egy férőhelyre átlago­san jutó költség a 10 ezer forintot alig haladja meg. Friss tapasztalat: a terme­lőszövetkezetek most viszony­lag kedvezőbb pénzügyi fel­tételekkel, inkább az ipari­segédüzemi beruházásokra fordítanak többet, az ilyen beruházások értéke megkö­zelíti a 46 millió forintot. A raktározási feltételek ja­vítására, termény- és gyü­mölcstárolók, silók építésére kb. 30 millió forintot költe­nek az irodával kapcsolatban lévő tsz-ek. Lakások, irodák, szociális és egyéb épületek kivitelezésére, kommunális beruházásokra 45 millió fo­rintot juttatnak az idén, ezek a szövetkezeti gazdaságok. (a. b.) Bemutató Ájakon Zöldség­betakarítás géppel Elég egy kis napsütés, hoz­zá a szállítás megannyi út­vesztője, s mire a vevőhöz ér a zöldség, máris veszít frisseségéből, minőségéből. Ugyanez vonatkozik a hűtő­házi tárolásra is. A változta­tás talán legjobb útja az olyan fajta gépesítés, ame­lyik a minőség megóvását cé­lozza. Tegnap délelőtt Ajakon. a Búzakalász Termelőszövetke­zetben tartottak ismertetést a kaliforniai mintájú szántóföl­di zöldségbetakarítási rend­szerről. A Nádudvari Kuko­rica és Iparinövény Terme­lési Együttműködés, a KITE szerkesztette azt a 12 soros gépet, amely a nehéz fizikai munkától szabadítja meg a betakarításban részt vevőket, de alkalmazza a kézi munka­erőt ott. ahol a minőség megóvására van szükség. A számítások szerint a gép használatával ugyan hektá­ronként 1500—2000 forinttal nő a termelési költség, azon­ban a termelékenység egy­harmados növelése ezt pó­tolja. A gépbemutató előtti ta­nácskozáson a Magyar Hűtő­ipar miskolci gyára bemutat­ta új termékeit, mint a brok­kolit. zukkinit is. Az ajaki termelőszövetkezet 50—60 hektáron termel a hűtőipar­nak karfiolt, zöldbabot és ce­ruzababot. A bemutatón az ajaki határban a brokkoli betakarításával és csomagolásával ismerkedhettek meg. Olcsó takarmányliszt, Zavartalan ellátást ígér a nyíregyházi üzem Rendkívül aszályos eszten­dőt zárunk. Különösen ilyen helyzetben nő meg minden szem takarmány, táp értéke. A Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat nyíregyházi takarmánykeverő üzeme ez évben is mintegy 55 400 ton­na keveréktakarmányt állít elő. Ennek felét az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek kapják, míg a másik 50 százalék a háztáji gazdaságoknak jut. Ebből az üzemből látják el — elsősorban — a nyíregyhá­zi járás közös gazdaságait, de termékeikből jut a többi járás tsz-einek is. Az idei nagy szárazság miatt fokozot­tan gondoskodnak a háztáji jószágállomány takarmányeí­látásáról is. Ezért olcsóbb táptakarmányokat, takar­mánylisztet, háztáji malac-, süldő- és hízótápokat is kel­lő mennyiségben forgalomba hoznak. A zavartalan ellátás érde­kében sAptemberben három szabad szombaton szervezett a vállalat párt- és gazdaság- vezetése kommunista műsza­kot, amelyeken mintegy 30 vagon keverék takarmányt gyártottak. Ezzel enyhítettek a gondon, bővítették a kész­leteket. Októberben újabb két szabad szombaton és egy vasárnapon szerveznek soron kívüli munkát. Keverék ta­karmányokat gyártanak, hogy a jövőben is megfelelő lehessen az állatállomány el­látása. (fk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom