Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-13 / 242. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. október 13. Városfejlesztés hosszú távra Beszélgetés az új rendezési tervről Nyíregyháza főépítészével Matolcsi tepsis hús — csikós tokány Még négy éve sincs, hogy elkészült Nyíregyháza általános rendezési terve, s a napokban tudomásunkra jutott: új általános rendezési tervet készíttet a megyeszékhely. Miért van erre szükség, miért kell egy viszonylag friss tervet már most felülvizsgálni? — erről beszélgettünk Vincze Istvánnal, Nyíregyháza főépítészével. — A népgazdaság helyzetében bekövetkezett változások következtében eltolódott a lakásépítések költségvállalási aránya, amely alapvető a városépítésben — mondta a bevezetőben. — A korábbi terv a telepszerű több szintes lakások arányát mintegy 70 százalékban állapította meg, ami ma már nem reális, hiszen nagymértékben megnőtt és várhatóan nőni fog a családi házakkal beépíthető területek iránti igény. Ebből az következik, hogy nagyobb távlatban is meg kell határozni a családi házakkal beépíthető területeket, ezért célszerűnek látszik a várost körülvevő községek közül már ma kijelölni azokat, amelyek hosszabb távon szerves részévé válhatnak a megyeszékhelynek. • Tehát jobban figyelembe kell venni a város környezetét? — Igen. valószínűleg egyre nagyobb szerepet kap majd a környező települések és az ezt övező régió vizsgálatainak igénye. Egyetlen települést sem lehet ma zárt egységként vizsgálni, hiszen ezernyi szállal kötődik környezetéhez. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, mennyi ember él a környéken, akinek itt van a munkahelye, mert ez egy sor feladatot jelent például az ellátás, vagy a közlekedés javításában. Tudjuk, hogy Nyíregyházán nincs Domus Áruház, Miskolcon van, akkor lehetővé kell tenni, hogy oda.is eljuthassunk, vagy tanulmányozni -kell, hogy Debrecen, Budapest intézményei képesek-e kielégíteni igényeinket, s esetleg magunknak is törekedni kell létrehozásukra. — De volt még két nagyon lényeges szempont. Az egyik, hogy felgyorsult a fejlődés és bizonyos fejlesztési döntéseket már túlhaladott az élet. Más helyen kell felépíteni a buszpályaudvart, a sport- csarnokot, az uszodát, de nem szerencsés a kórházbővítésre kijelölt terület sem. A másik, hogy a város új általános tervének minél kevesebb olyan jellegű kötöttséget kell tartalmaznia, amely a napi feladatok végrehajtását akadályozza. • Ha valóban ilyen problémákkal népünk szembe, akkor mit lehetne tenni azért, hogy a kép megváltozzon? — Az első és legfontosabb, hogy — tanulva az eddigiekből — céljaink megvalósításához egy megfelelő tartalmú, szerkezetű és megfelelően szabályozó általános terv készüljön. Rendkívül fontos elem, hogy ez a terv igazodjon a város sajátosságaihoz, de legfőképpen a benne lakók igényeihez, elvárásaihoz, életmódjához. Ennek megfelelően állítottunk össze egy tervezési programot és egy városépítési koncepciót, amelyet sok fórum előtt véleményeztetünk, többek között a lakosság körében is. Október 17-én például vita lesz a Hazafias Népfront városi bizottságának nyilvános ülésén, tehát a közszemlén túl a lakosságnak módja nyílik véleménye kifejtésére. • Milyen további lakossági segítségre számítanak? — A már említett és későbbi vitafórumokon elhangzó véleményeken túl nagyon sok türelmet kérünk a lakosságtól. Ez nemcsak amiatt van, hogy egy ilyen közös tervezési feladat nagyon hosz- szú folyamat, hiszen az új terv végleges formában várhatóan csak 1985 végére, vagy 1986 elejére lesz kész. hanem mert azoknak a helyeknek a kijelölése, amelyeket a lakosság épít majd be, nem máról holnapra történik, s ez szintén türelmet és megértést igényel. Tulajdonképpen a jelenlegi lakóházak helyén az építési tilalmakat szüntetnénk meg, de az átépítés formáját eiőre meghatároznánk. Például előírnánk, hogy egy területen földszintes helyett csak kétszintes lakásokat lehet építeni. • Milyen konkrét feltételeknek kell az új rendezési tervnek megfelelnie? — Nyilvánvaló, hogy érvényesülni kell benne az országos településhálózat-fejlesztési koncepció előírásainak, de a helyi sajátosságokat sem hagyhatja figyelmen kívül. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy ha egy területen sok lakás épül, ott megfelelő intézmények is legyenek, nem maradhat el a kereskedelmi, egészségügyi és szolgáltató hálózat fejlesztése, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a mezőgazdasági területek és a táji adottságok védelmét sem. Tapasztalataink szerint Nyíregyháza lakói — és akik közel akarnak kerülni a megyeszékhelyhez — szívesen építkeznek Nyírteleken, Nyírszőlősön, sőt Kótajban is, ezért lehetővé szeretnénk tenni a város terjeszkedését ebbe az irányba is. • Bár van Nyíregyházának ipari övezete, a város tele van kisebb üzemekkel, szövetkezetekkel, amelyek meglehetősen nagy és értékes helyet foglalnak el. Várható-e valamilyen változás az új tervtől? — Feltétlenül. Ezért javasoljuk a terv készítőinek, hogy erősítsék az ipari üzemek spontán kialakult hálózatának visszafej lesztési szándékát, s írják elő kitelepítésüket még akkor is, ha mostani helyük sorsáról nem alakultak ki a végleges elképzelések. Természetesen az ipartelepítéseket és kitelepítéseket úgy kell koncentrálni, hogy az távlati elképzeNem sikerült a vizsga — karambolozott Sikertelen A-kategóriás forgalmi vizsgát tett április 6-án Puskás Zsolt 20 éves ököritófüipösi lakos. Még aznap délután Nyír- császári belterületén közlekedett motorkerékpárjával körülbelül 63 kilométeres óránkénti sebességgel. Ugyanebben az időben szándékozott átmenni az úton a 83 éves Márton Sándorné. Puskás dudált és erőteljes fékezésbe kezdett, mert úgy ítélte meg, hogy az idős nénit a szembejövő forgalom miatt nem tudja majd kikerülni. Márton Sándorné sem a kürtszót, sem a 25 méteren át csúszó motorkerékpár közeledtét nem észlelte és folyamatosan haladt az úttesten. Emiatt őt a motorkerékpár az út szélétől 1,2 méterre elütötte. Márton Sándorné olyan'súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás után meghalt. A baleset vizsgálatában részt vevő Kulcsár László igazságügyi gépjármű-szakértő megállapította, hogy Puskás egyértelműen féktávolságon kívül látta meg a gyalogost, azonban késedelmesen cselekedett, ezért következett be a baleset. Bár a megengedhetőnél gyorsabban közlekedett, kellő gyakorlat esetén mégis képes lett volna más manőverre, hogy az ütközést elkerülje. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Puskást halálos közúti baleset okozása miatt egy év fogházra büntette és három évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős, (ki) léseinknek is megfeleljen. Tehát gondoskodni kell például a megfelelő védőtávolságok kialakításáról, de nem mondhatunk le arról, hogy új üzemeink külső formájukban is jól illeszkedjenek a városképbe. • Ha terjeszkedik a város, természetes, hogy ki kelt építeni a közműhálózatot, ami — sajnos — a korszerűsítésre váró lakóterületeken eléggé hiányos. Hogyan képzelhető el Ilyen körülmények között a rekonstrukció? — Természetesen a szükséges infrastruktúra kiépítésével. Ezért is sürgető dolog a terv elkészítése. Ha tudjuk, hogy a város merre terjeszkedik, vagy tíz-húsz év múlva mennyien laknak majd egy ma még falusiasnak tűnő részén, oiyan közműveket kell építeni, amely a nagyobb igények kielégítésére is alkalmas. Tapasztalatból tudjuk, mennyi gondot jelent egy-egy kis keresztmetszetű távhőveze^ék, vagy szennyvízelvezető, és menynyi pluszkiadást okoz a vezetékek cseréje, nem is beszélve arról a bosszúságról, amit a csere idején okozunk a lakosságnak a feltúrt városrészek látványával. • Nyilvánvaló, hogy érdekli a megye lakóit: milyen lesz majd Nyíregyháza, de még jobban érdekli az itt élőket, mi lesz közvetlen környezetük sorsa. Ebből következik a kérdés: melyek lesznek azok a városrészek, amelyek arculatát az új terv megváltoztatja? — Tulajdonképpen a legújabb lakónegyedeken kívül mindegyikét, de — mint már mondtam — nem szanálásról lesz szó, hanem egy folyamatos rekonstrukcióról. A legtöbb változás így nyilván a régi városrészeken várható, ezért kérjük a tervezőktől, hogy mindenekelőtt a Korányi Frigyes utca északi oldalának, a Tokaji úttól a Kótaji útig terjedő városrésznek, a Sóstói, a Garibaldi, az Oszoló utca és Csaló köz környékének, a Szamu- ely-,lakótelep északi részének, a Puskin és Csillag utca térségének, a Csályi Ferenc utca környékének és Oros egyes területeinek majdani képiét dolgozzák ki a tervben. A későbbiekben természetesen szükség lesz a Soltész Mihály utca és a Vöröshadsereg útja egyes részeinek, a Bethlen Gábor utcától a Szarvas utcáig terjedő városrésznek, a Mező utca és Moszkva utca közötti területnek a rekonstrukciójára és rendezni kell a sorsát a Hímesnek is, mert ezen a környéken még külterületen is vannak lakott részek. A szándékunk az, hogy ezeken a területeken elkerüljük a lakótelepszerű építéseket, de legyen kellő összhang az eddig újjáépített és az ezután korszerűsödő városrészek között. Balogh József A kacsafogó szakács Kacsát fognak a szakácsok? Mindez helyénvaló, ha az ebédfőzést készítik elő, ám a tunyogmatolcsi szakácsok reggel azt a feladatot kapták, menjenek a faluba és vegyenek kacsát. Az olasz vendégeik estére ugyanis sült kacsát rendeltek... Nincs ideje minden étterem dolgozóinak a nyersanyagok effajta beszerzésére, ez viszont jelzi a tunyogmatolcsi Autóscsárda alkalmazottainak vállalkozó készségét. Tizenhárom éve, hogy az akkori főút mentén letelepítették a kis éttermet, de azóta a Fehérgyarmat felé vezető főút — az új Szamos-híd révén — elkerüli a csárdát. Ennek ellenére nem panaszkodhat a hamarosan nyugdíjba készülő Bardéczy Béla üzletvezető a forgalomra, havonta általában egymillió forint értékben fogyasztanak itt a vendégek ételt, italt. S ami egy csárda esetében nem mindegy, az összforgalom 35 százalékát az ételek eladásával érik el. Déli tizenkét órakor minden szakács a tűzhely körül szorgoskodik. (Császár Csaba felvétele.) Visszajáró törzsvendégek keresik a sajátos ízeket Tu- nyogmatolcson. Mert a matolcsi tepsis hús, az eredeti recept szerint főzött csikós tokány gyakran szerepel az étlapon. Nem riadnak vissza a munkaigényesebb specialitások elkészítésétől. így a vendégek örömére vesevelő, sertéscsülök is kapható. A naponta készített ötszáz ételadag túlnyomó részét, mintegy négyszázat vállalatok, intézmények előfizetésesként adják dolgozóiknak. Ami külön sajátosság: kismamák és idősek is előfizetnek a faluban, s hazaviszik az ebédet. (tk.) Nyírbátor és környéke: Ügyeletes orvos URH-val Október 1-én új hét végi, ünnepi orvosi ügyeleti rendszer lépétt életbe Nyírbátorban és a környező falvakban. Célja kettős: lehetővé kívánja tenni az orvosok számára is az Ötnapos munkahetet, ugyanakkor a lakosság magas szintű egészségügyi ellátását is meg akarják tartani. Nyírbátor sajátos földrajzi fekvéséből adódóan kimaradtak az átszervezésből a várostól távoli, nehezen megközelíthető községek. Ezek a már korábban kialakított és jól működő körzetpárosítások szerint változatlan módon tartják a hét végi és ünnepi ügyeletet. Az átszervezés 17 orvosi körzetet érint, s alapos megfontolás után vezették be. Áz egészségügyi vezetés a körzeti orvosokkal közösen ügyeleti szabályzatot alakított ki, melyet a társadalmi szervek is jóváhagytak. Legfontosabb szempontnak tartották a lakosság széles körű tájékoztatását. Ugyanilyen fontos a megközelíthetőség és a hírösszeköttetés is. A községi tanácsokkal történő jó együttműködés eredményeként mindkettő jónak mondható. Az orvosi ügyelet most a következőképpen működik. A nyírbátori 182-es telefonszám hívható a segélykérő állomásokról és más — munkaszüneti napokon is működő — készülékekről. A központi ügyeletén két orvos teljesít szolgálatot. Mozgásukat új URH-rádióval felszerelt gépkocsi segíti — országos és megyei keretekből kapták. Az egyik orvos mindig a nyírbátori rendelőben, a városban tartózkodik, a másik a vidéki fekvőbetegeket keresi fel. Útközben rádi-- ón tájékoztatható az új bejelentésekről, célszerűen szervezheti útját. Az új ügyeleti rendszer a következő községek lakosait érinti: Nyírgyulaj, Ófehértó, Nyírvasvári, Aporliget, Má- riapócs, Kisléta, Pócspetri, Piricse, Nyírpilis, Nyírbogát, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyírcsászári, Nyírderzs és Terem. Kovács Lajosné Békésen legelésznek a birkák a Tisza-töltésen. Májer Gyula juhász a birkájára ügyel. (Elek Emil felvétele) tiszateleki tsz 182 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Tiszaföldvári Mezővíz Társaság Hubertus néven vadmentő programot dolgozott ki. A Tisza, a Körös és más folyók árterületein tanyázó vadakat mentik áradások esetén. A vadásztársulatok megrendelésére az ártéren 100—200 négyzetméter nagyságú dombokat emelnek, hogy veszély esetén menedéket találhassanak az értékes vadak. Másik szolgáltatásuk a kutak fúrása. Az ideihez hasonló aszály idején a nemes vadak pangó posványok- ból isznak. A jobb vízellátás érdekében kutakat fúrnak és szélmotorral emelik ki folyamatosan a vizet. Tavasszal viszont sárkányrepülőkkel számlálják meg a vadakat, s így a vadásztársaságok vad- gazdálkodása- eredményesebb. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A hűtőipar gyárai közül egyedül a miskolci foglalkozik a brokkoli főzelékféle készítésével. Eredményesen, mert jó a piaca. Az idén 700 tonna brokkoli feldolgozását tervezte a gyár, de ha még lenne egy kis hűvös eső, meglenne az ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a zöme exportra kerül, egy kis meny- nyiségét pedig a gyár idén bevezetett új termékéhez, a brokkolileveshez használják fel. Nagyon tetszetős, 250 grammos dobozokban svéd piacokra csomagolják a növényt a gyárban. Jövőre alaposan megváltoznak a brokkoligyártás körülményei. Fa- gyasztó-tisztító-mérlegelő berendezést vásárolnak kizárólag a brokkoli kedvéért. PETŐFI NÉPE A Bács-Kiskun megyei Tanács környezet- és természet- védelmi bizottsága megtárgyalta a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának javaslatát. Ebben megközelítőleg nyolcezer hektár mező- és erdőgazdasági kezelésű térség természetvédelmi területté nyilvánítását kezdeményezték. Eddig az előzetes egyeztetés után, 11 új természetvédelmi területet nyilvánítottak védetté.
