Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
Tudományos ülés Vásáros- naményban Az ország különböző részeiről érkezett orvosok tartottak előadást tegnap a vá- sárosnaményi kórházban. Közös vonása az innen elszármazott doktoroknak, hogy egykor valamennyien ebben a kórházban gyógyították a betegeket. Huszonöt évvel ezelőtt hozták létre Bereg központjában a kórházat, s ebből az alkalomból rendeztek egész napos programot a városi-járási művelődési központban. Dr. Pásztor János, a kórház nyugdíjas igazgatójának köszöntője után tudományos üléssel kezdődött a rendezvény. Az Orvostovábbképző Intézetből dr. Barcsák János tartott előadást az ingerképzési zavarokról, majd a Szolnok megyében osztályvezető főorvosként működő dr. Gergely Mihály a hasnyálmirigy sebészeti kezeléséről számolt be. A szívizomzat vénás rendszeréről dr. Podhragyai László fehérgyarmati főorvos mondta el tapasztalatait, végül az idült gyermekbetegek rehabilitációjáról tartott előadást dr. Szabó Gyula, a budapesti szabadság-hegyi gyermekgyógyintézet orvosa. A Vásárosnaményból elkerült orvosok mellett a kórház mai sebészei, belgyógyászai, szülészorvosa számolt be a jelenlegi betegellátásról, és a tudományos megfigyelésekről A tudományos ülés után a résztvevők meglátogatták a naményi kórházat, felkeresték a Beregi Múzeumot, az üveggyárat és megtekintették a művelődési központ tárlatát. /---------------------------------\ Várospolitikai fórom Nyírbátorban Várospolitikai fórumot tartottak a napokban Nyírbátorban. Ezen a fórumon megvitatták az 1973-ban, a várossá válás évében hozott intézkedések végrehajtását. A résztvevők hangsúlyozták : a célok konkrét megjelölésére van szükség ahhoz, hogy a fejlődés üteme a nehezebb gazdasági körülmények között se lassuljon. Fontosnak tartották a lakásgondok enyhítését. Igaz, az utóbbi években jelentősen nőtt a magánerős építkezések száma, de továbbra is szükséges újabb telkek kialakítása. A város történelmi múltja és a zenei napok rendezvényei folytán igen sok a városban a turista. Nyírbátor szállodagondja azonban mindmáig megoldatlan. Jó ütemben fejlődik a cipőgyár. Űj, több milliós értékű beruházásával további 150 munkahelyet biztosít főleg nők számára. A város nagyüzemeinek képviselői a szakmunkásképzés javítását sürgették. Szükséges a szolgáltatások további bővítése. Évek óta hiányzik a városból egy autójavító üzem. Hangsúlyozták, hogy a foglalkoztatási lehetőségek növelésével fokozni kell a város megtartó erejét. Ennek érdekében konkrét iparfejlesztési koncepcióra van szükség. Szó volt még a város tisztaságáról, a közlekedés javításáról, a környezetvédelemről is. A 10 éves városért felelősséget érző résztvevők megállapították: a fejlődés ellenére bőven van még tennivaló. Épp ezért a fórumot nem tekintették befejezettnek, alkalmat adva ezzel a további vélemények meghallgatására is. ^ ____________________>-------------------------------------------N Kádár János levele megyénk dolgozóihoz Mint arról lapunk hírt adott, szeptember 24-én került sor a magyar—szovjet határon lévő, Lenin nevét viselő Barátságkertben a szovjet testvérterülettel együtt megrendezett hagyományos almaszüretre. Az ez elkalommal megrendezett munkásgyűlés résztvevői levelet küldtek a magyar vezetőknek és a szovjet vezető testületeknek. Ebben kifejezték, hogy támogatják a pártjaink és kormányaink sokoldalú tevékenységét és a jövőben is aszerint dolgoznak, hogy erősítsék a magyar—szovjet barátságot, s maradéktalanul megvalósuljanak nemes céljaink. A munkásgyűlés résztvevőinek levelére Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Varga Gyulának, a megyei pártbizottság első titkárának és Tisza Lászlónak, a megyei tanács elnökének címezve a következőket válaszolta: Korunk a minőség kora Marjai József beszéde a KERMI jubileumi ünnepségén „Megkaptam a iV. I. Lenin nevét viselő Barátságkert szüreti munkásgyűléséröl tudósító levelet. Figyelmességüket őszintén köszönöm. Mindig örömmel haliam az együttműködésükről, barátságukról, közös munkájukról szóló híreket. Mint cseppben a tenger, látható ezekben a mi népeink és országaink barátsága és összetartása. Ma, amikor )a nemzetközi helyzet feszült és veszélyekkel terhes, erre a barátságra, erre az egységre különösen szükség van. Nagy eirö pártjaink, kormányaink számára, hogy külpolitikai törekvéseinket, együttműködésünk fejlesztését népeink teljes mértékben támogatják. Kérem Önököket, hogy a határ menti kapcsolatok lehetőségét is felhasználva, továbbra is erősítsék a magyar—szovjet együttműködést. Jó egészséget és minden iót kívánok Önöknek. a meaue minden dolaozóiának. A KERMI százéves jubileuma alkalmából emlékülést rendeztek pénteken Budapesten az MTESZ-székházban. Az ünnepségen részt vett Marjai József a Minisztertanács elnökhelyettese, Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, ott voltak több minisztérium, szak- szervezet, minőségellenőrző intézet képviselői. Cserny Ferenc, az intézet igazgatója az ünnepi megemlékezés megnyitóján elmondta, hogy a KERMI, s száz évvel ezelőtt létrehozott jogelődje, a Technológiai Iparmúzeum — későbbiekben Technológiai és Anyagvizsgáló ilntézet — évszázados fennállása alatt a társadalom és a népgazdaság számára egyaránt nagyon fontos munkát végzett. Elért eredményeiben fontos szerepet játszik á különböző intézményekkel és hatóságokkal kialakult jó együttműködés is. Az intézet 1970 óta tagja a Fogyasztói Egyesületek Nemzetközi Szervezetének, s ezzel nemzetközi fórumon is biztosítja a magyar fogyasztók képviseletét, s a külföldi tapasztalatok hasznosításának lehetőségét. Ezután Marjai József méltatta a jubiláló intézmény munkájának jelentőségét. Megállapította, hogy korunkban a minőség, illetve annak javítása társadalmi életünk valamennyi területén előtérbe került, s különösen így van ez a gazdaságban. Kiemelkedő és meghatározó jelentőségű, hogy meglevő adottságainkat jobban hasznosítsuk, s mind magasabb minőségű és nemzetközileg is versenyképes termékeket állítsunk elő. Kormányzatunk éppen ezért nagy figyelmet fordít a minőségre, a minőségszabályozásra, s annak intézményrendszerére. Ebben az intézmény- rendszerben fontos szerep hárul a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézetre. Az intézmény, illetve elődei hol közvetlenül, hol közvetve, mindig egy célt szolgáltak: nagyobb igényesség kialakítását mind a termelési eszközök, mind a fogyasztási cikkek termelésében, minőségük javításában. Az, hogy ma már a termelő és kereskedelmi vállalatok, s a fogyasztók egyaránt elismerik és elfogadják az intézmény vizsgálatait, értékítéletét, bizonyítja, hogy a KERMI olyan tekintélyre tett szert, amelynek alapján méltóan tudja betölteni az ipartól és a kereskedelemtől független minőség- vizsgáló szerepét. Ezt értékelte kormányzatunk akkor, amikor az intézet részére a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést, és a Minisztertanács Jubileumi Oklevelét adományozta. A miniszterelnök-helyettes 'a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság ez év áprilisi ülésén megállapította: népgazdaságunk és társadalmi életünk a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott irányvonalnak megfelelően fejlődött, a legfőbb gazdaságpolitikai célok alapvetően teljesültek. A Központi Bizottság értékelése ugyanakkor feltárta azokat a gondokat, amelyek nehezítették, hogy valamennyi megfogalmazott célkitűzés megvalósuljon. Ezek egy része belső gyengeségeinkből fakad, a minőség javításában reális lehetőségeinknél szerényebb eredményeket értünk el. Nőtt ugyan a társadalmi munka hatékonysága, korszerűsödött a termékszerkezet, a változások mértéke és üteme azonban mindig nem kielégítő. Mindez már meg is jelöli azokat a területeket, ahol az elkövetkezendő időszakban gyorsabb előrehaladásra van szükség. Hangsúlyozni kell, hogy a gazdasági proolémák megoldása mindenekelőtt a termelésben dől el, különösen most, az aszály miatt ez évi céljaink megvalósulásában döntő az ipar szerepe és felelőssége. A haladás kulcskérdése, hogy gyorsuljon a műszaki fejlesztés, növekedjék a munka termelékenysége, javuljon a minőség ,s mindezek eredményeként fokozódjék a termelés jövedelmezősége. és versenyképessége. A gazdasági eredmények elsődleges feltétele a termék használati értékének növelése. A nem megfelelő használati értékű, gyenge minőségű termékek gyártásában a termelékenység fokozása pazarlás az anyaggal, energiával, termelőkapacitással és az emberi munkával. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: termékeink piac- képességének javítása csak a minőség javításával érhető el. Emellett a fogyasztók is jogosan követelik, hogy tisztességgel megdolgozott pénzükért az annak megfelelő minőségi árut kapják. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy ma már mindhárom nagy piacunk, a szocialista, a konvertibilis elszámolású és a belső piac egyaránt fokozott Hz NDK-ban tartják a KGST kővetkező ülésszakát Október 18-án Berlinben részit vevő delegációkat a kezdődik a Kölcsönös Gaz- tagállamok kormányfői veze- dasági Segítség Tanácsának tik. A magyar küldöttség XXXVII. ülésszaka. Az elő- vezetője Lázár György, a zates megállapodásnak meg- Magyar Népköztársaság Mi- felelően a tanácskozáson niszterta nácsának elnöke. lehetőségét is felhasználva, továbbra is erősítsék a magyar—szovjet együttműködést. Jó egészséget és minden jót kívánok Önöknek, a megye minden dolgozójának. követelményeket támaszt a minőséggel szemben. A termékek megbízhatóságának csökkenése, az elvárhatónál gyengébb minőségű áruk kínálata, a minőségrontással elkövetett árdrágítás rontja a társadalmi közérzetet, ezért ez alapvetően politikai kérdés is. Marjai József kiemelte: az állam„ gazdaságszervező, gaz- daságirányító tevékenységében mind jelentősebb szerepet tölt be a minőségszabályozás. A szabályozás módja igazodik a vállalatok gazdasági önállóságának, anyagi felelősségének és érdekeltségének elvéhez. Ugyanakkor érvényesül a szocialista állam felelőssége azért, hogy a termékek minőségének alakulása, a minőségi színvonal a központi céloknak megfelelően, hatékonyan mozdítsa elő a gazdasági, a társadalmi fejlődést. Végül az MSZMP Központi Bizottsága- az Elnöki Tanács és a kormány nevében elismeréssel szólt a KERMI dolgozóinak munkájáról, szakértelméről és sikereket kívánt meg növekedett feladataik ellátásához. Marjai József ezután átadta a KERMI-nek a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, valamint a Minisztertanács jubileumi oklevélét, amelyeket az intézmény nevében Cserny Ferenc igazgató vett át. Fehérgyarmaton jelentős mértékben javultak az oktatás és a .nevelés feltételed — állapította meg a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése. Az elmúlt nyolc évben — 1975 óta — két teljesen új általános iskola épült a városban, a hetvenes évek végén pedig további hat tantermet állítottak az oktatás szolgálatába. Noha az erőfeszítések számottevőek voltak, az igények, a tanülólétszám növekedése megelőzték a lehetőségéket, annál inkább is, mivel 1978 óta új tanterem nem épült Fehérgyarmaton. Így a gyarapodó számú tanulócsoportok tisztes hányadát Szívélyes üdvözlettel: Kádár János” J csak szükségtantermekben tudják elhelyezni. Ezek száma 1983 elején 11 volt. Ezért — állapította meg a végrehajtó bizottság — a tervezett 12 tantermes iskola felépítése nagyon is időszerű. A területelőkészítés már 1982- ben megtörtént megrendelték a beruházási tervet is, az építkezés pedig a VII. ötéves terv feladatai közé tartozik. A tanteremhiány mellett azonban számos pozitívumról is számot adhatnak az oktatás helyi gazdái. A napközis ellátottság például mintegy húsz százalékkal haladja meg a megyei átlagot, az iskolai étkeztetésben részesülők aránya pedig még ennél is sokkalta jobb. A szakos tanárok hiányát szinte teljesen felszámolták, s így nem csak a megyei, de Kisvárdán az egészségügyi intézmények helyzete szerepelt egyebek közt a végrehajtó bizottság ülésének napirendjén, s ezen a legutóbbi beszámoló (1979) óta eltelt idő változásait vizsgálták meg. A 120 ezer ember egészségéről gondoskodó kisvárdai kórház a maga 472 ágyával, közel hétszáz dolgozójával a nagy egészségügyi intézmények közié tartozik. Általában — szól a beszámoló — az ellátás, az orvosi munka jónak, helyenként igen jónak mondható, azonban számos gond is nehezíti az intézmény munkáját, így szólni kell az orvoshiányról, hiszen a jelenlegi 66 orvossal szemben 82-re lem ne szükség, s pótolni kellene a főorvosokban mutatkozó hiányt is. Ugyancsak nehezíti a gyógyító munkát a szakképzett ápolónők hiánya is. Fokozódó sürgősséggel jelentkezik a kórház műszaki állapotának javítása, mert például a szülészeti osztályon, a tüdőgondozóban, a körzeti orvosi rendelőben idestova gyógyítást akadályozó tényezőként léphet fel a berendezésiek, felszerelések leromlása. A gyógyszerellátás jónak minősíthető — állapították meg az egészségügy vezetői. A gondok mellett azonban jelentős változás is várható. Belátható időn belül elkészül a kórház 200 ágyas bővítése, amihez a felszerelések szállítása már megkezdődött. Fehérgyaraiatofl és Kisvárdán tárgyalták Oktatási feltételek, egészségügyi ellátás s. z.
