Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. október 8. Első képüakön: a nyíregyházi Jósa András Múzeum egyik .állandó kiállítása Benczúr Gyulának állít emléket. Második képünkön: a vásárosnaményi Beregi Múzeum gazdag textilgyűjteményéből egy csokor. Harmadik képünkön: a mátészalkai Szat- már Múzeumban láthatók a kovácsmesterség eszközei és néhány szép vasmunka. (Elek Emil felvételei) _________HIÁNYZÓ SZAKMÁK-_______ Helyben járó szolgáltatások Ha az elektromos háztartási gépek javítására, az építőipari karbantartásra, a teherszállításra gondolunk, egyértelmű lehet a megállapítás: javult a helyzet. Ám, például a textiltisztításról, az alkatrészjavításról korántsem mondható el ugyanez; és a jónak ítélhetők esetében is akadnak gondok. Egyebek közt ezt állapította meg a Fogyasztók Megyei Tanácsa. De nézzük a részleteket. Tavaly — 1982-ben — még öt százalékkal haladta meg a szolgáltatások értéke az előző évit, de 1983. első felét véve alapul, fejlődésről, növekedésről lényegében nem beszélhetünk. És tegyük még hozzá,: a szocialista szektorban a színvonal”is' mozdulatlan maradt. AKADOZÓ ANYAGELLÄTÄS A növekedés tehát alig több a semminél, s ennek számos oka van. A legáltalánosabb ok az anyagellátás akadozása (importkellék esetében ez különösen érvényes), valamint a szolgáltatást bővítő beruházások visszafogása. Vannak azonban egyéb okok is. A viszonylagosan kisebb személyi jövedelmek például azt eredményezik, hogy a tartós fogyasztási cikkeket tovább használjuk, mint korábban, tehát nőnek a javítási igények, s ennek az említett feltételek mellett a szolgáltatás nem képes eleget tenni. Ráadásul, a garanciális javítások száma sem csökken, mert a boltba kerülő áruk egy részének minősége kifogásolható. Ráadásul nem csupán kevesebb drága holmit vásárolunk, de a meglévők egy részét kevesebbet is használjuk, mint korábban, ennek következtében pedig — például a gépkocsiknál — csökken a javítás iránti igény is. Máskor viszont az otthoni munka került előtérbe. HOSSZADALMAS JAVÍTÁS Bonyolítja a helyzetet, hogy a szolgáltató cégek tetemes része képtelen alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Itt megint csak a nagyobb üzemeket kell elsőként említeni, ahol a kevesebb munka ellenére sem csökkentek az átfutási idők, s a minőség is maradt ámi- •lyen volt. Gond továbbá, hogy az árak többnyire nem tükrözik a megcsappant keresletet, vagyis alig hatnak a piaci törvények. Erre példa a textiltisztítás, míg kivételként a gépkocsijavítást lehet említeni. Ugyancsak a képhez tartozik, hogy a szolgáltató szervezetek szívesebben fogadják a közületi megrendeléseket, mint a lakosság igényeinek kielégítését. Az ok kézenfekvő: a közületi munkák több pénzt hoznak, és kevésbé igényesek. Míg az állami és szövetkezeti szolgáltató egységek általában helyben járnak, addig a kisipar lényegesen nagyobb rugalmasságról tesz bizonyságot. Bizonyíték erre, hogy 1983 első felében 235 új kisiparos lépett munkába, ami négyszázalékos növekedéssel egyenlő. Igaz, ahol vannak, ott jó eredményeket mutatnak fel, ám lassan halad a kis szolgáltató szervezetek létrehozása, holott ez számos helyen a munkaerő- hiányt is enyhíthetné. A lassú fejlődés okai között esetenként az irányítók ellenérdekeltsége is fellelhető. KEVÉS A SZAKEMBER A nehézségeket azt is okozza, hogy alapvető szakmákban nincs szakember, érdeklődés híján képzés sincs. Ha végleges megoldást nem, de segítséget jelenthetne a mozgó szolgáltatások bevezetése, valamint az alapvető szolgáltatásokat nyújtók számára megállapítandó differenciált adózás. De szükséges lenne a helyi tanácsok hathatósabb munkája, és itt az ideje, hogy a tisztességtelen haszon fogalmát az arra hivatottak pontosítsák. Mert erről többnyire beszélünk csak, anélkül, hogy tudnánk: pontosan mi is tartozik ebbe a kategóriába. S. Z. A tárgyalóteremből Baltás útonálló — Én nem csináltam semmit. A rendőrségen azért vállaltam magamra, mert egy zárkatársam azt mondta: nyárig is itt fogok ülni, ha nem ismerem be. Rossz volt a fogdában, azt gondoltam, ha átkerülök a börtönbe, majd elmondom az igazat Ádám Ernő 31 éves nagy- cserkeszi lakos mondta ezeket a megyei bíróság előtt, ahová emberölés kísérlete miatt került, s úgy gondolta, ha rákeni a súlyos vádat egyik ismerősére, a bíróság nyomban el is hiszi neki. Nem így történt: a bizonyítékok ellene szóltak, s ő kapta a méltó büntetést. December 19-én történt, hogy Ádám két ismerősével a nagycserkeszi italboltban szórakozott, s elmondta nekik, egyik barátjával elhatározták, hogy aznap este kimennek a dögkútra egy kis húsért. Amikor már eléggé ittas volt, elindult haza a baltájáért, majd kerékpárra ült, és elment a társáért. Az meg is kínálta borral is, pálinkával is, de azt mondta: késő van, ő már nem megy a dögkútra. Ádám egyedül indult el, közben benézett testvére lakására is, aztán a nagycserkeszi műúton szembe találkozott egy biciklissel, aki világítás nélkül az út közepén hajtotta járművét, mert ő is ittas volt. Ádám leszállt biciklijéről, és rászólt: nehogy elüsse, s emiatt összevesztek. A szavakat tettek követték, előbb Ádám kapott néhányat, aztán eszébe jutott, hogy nála a balta, s ezután egyoldalúvá vált a küzdelem. Előbb a balta élével ütött kettőt ellenfelére, aztán a fokával támadt rá, s amikor menekült tőle, újból élére fordult a balta, s vagy száz méteren át hajszolta. Amikor a sérült ember összeesett, Ádám magára hagyta és hazament. A fején és testén súlyosabbnál súlyosabb sebeket kapott ember magához tért, elindult segítséget szerezni. Bement a legközelebbi — 800 méterre lévő — lakásba, s ott elmondta, mi történt vele. A házigazda értesítette a mentőket, a kórházban pedig azonnali műtét következett, de az eltávolított koponyacsontok miatt a sérülések maradandó testi fogyatékosságot okoztak. A megyei bíróság dr. Rajka Sándor Tanácsa Ádám Ernőt 10 évi szabadságvesztésre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság súlyosbítóként vette figyelembe, hogy Ádám szabadulása után, még a feltételes szabadságideje alatt követte el cselekményét, enyhítőnek pedig, hogy három kiskorú gyermeke van. Az ítélet nem jogerős. BŐRZEMÉRLEG: Iparcikkek Szabolcsból — Szabolcsba Szövetkezetek mintaboltja Nyíregyházán Kötöttárutól a cipőkig kö- ízel ölszáz féle cikk szerepelt azon a börzén, melyen hét szabolcsi vállalat, s tizenhárom ipari szövetkezet mutatta be termékeit szeptember elején a kereskedelmi képviselőinek. Évek óta forszírozzuk — e lap hasábjain 'is —, hogy kerüljön több szabolcsi áru a szabolcsi boltokba. Az ipar és a kereskedelem erőfeszítései nyomán esztendőnként átlagosan 200 millió forint értékű — megyénk határain belül termelt — iparcikk jut a fogyasztókhoz Többek közt sportruházati cikkek, dzsekik, bőrkabátok, női, és férficipők, kötöttáruk, blúzok, szoknyák, öltönyök, férfinadrágok értékesítésére. Ezek a termékek javarészt még a negyedik negyedévben pultra kerülnek. Mindez bíztató a jövőre nézve, hiszen a börzén személyesen találkoztak a termelők és a kereskedők, s ez jobb lehetőséget ad a későbbi jobb kapcsolattartásra. Annál is inkább, mert úgy az iparnak, mint a kiskereskedelemnek előnyösebb, ha a nagykereskedelem közvetítése nélkül értékesítenek. Ugyancsak a választék javítását szolgálja majd az ipari szövetkezetek mintaboltja, melyet Nyíregyházán a Dózsa György utcai zöldség-gyümölcs üzlet helyén alakítanak ki. Itt elsősorban ruhaneműket, cipőket árusítanak. Helyet kapnak az üzletben mintabútorok is, melyekre megrendelést vesznek fel a vásárlóktól. Az üzlet — mely elsősorban a választékbővítésit segíti — tér szerint a jövő év első negyedében nyílik meg. Házi Zsuzsa a kiskereskedelem közvetítésével. Az idén ettől is több termék értékesítésére kötöttek szerződést. Emellett közvetlenül a termelők közel százmillió forint értékű áruval segítik az ellátást. Sőt a nagykereskedelem közvetítésével is részesülünk az itt gyártott cikkekből.' A fogyasztók igényesek, ezért a felsoroltak mellett még több lehetőséget kell találni az ellátás javítására. Többek közt ezt szolgálta a Nyíregyházán megtartott árubemutató is. Célja volt még a termelők, és forgalmazók kapcsolatának szélesítése, a lakossági kereslet megismertetése a termelőkkel, a hiánycikkek számának csökkentése. A börze módot adott arra is, hogy az ipar bemutassa új termékeit. Már a helyszínen több szerződést kötöttek a meghívottak. Itt és a kiállítást követő tárgyalások alkalmával 20 millió forint értékű áru átvételére írt alá megállapodást a kereskedelem a megyei vállalatokkal, szövetkezetekkel. Őszi hangulat. (Császár Csaba felvétele) Cigányóvoda Tiszavasváriban Katona Gizella és Németh Ágota óvónők a nemrégiben átadott óvodában. dofcolta, hogy a nagyközségben 97 óvodáskorú cigány- gyerek él, többnyire hátrányos vagy veszélyeztetett környezetben. Többen attól tartottak, hogy a 25 hely kihasználatlanul marad, ezzel szemben a kéthetes tapasztalat azt mutatja, hogy 40 gyerek elhelyezését igényűik a szülők. Ezenkívül még két óvoda fogadja a cigánygyerekeket évek óta. Tiszavasváriban javult a cigánylakosság egészségügyi ellátása is. A védőnők folyamatosan figyelemmel kísérik a lakosság életkörülményeit. Ennek is köszönhetően sikerült megoldani az általános csecsemő- és terhesgondozást, a gyerekek védőoltását. 1982-ben a megyei művelődési központtal közösen több hetes cigányfórumot rendeztek a helyi ifjúsági házban. A cigánycsaládok közül 29 család rendelkezik televízióval, nyolcán fizetnek elő valamilyen újságra, személy- gépkocsija két, míg fogatos járműve nyolc családnak van. A tiszavasváriak már eddig is szép eredményeket értek el a cigánylakosság élet- és munkakörülményeinek javításában. Feladatuk azonban nem lesz kevesebb a következő éveikben sem. Kezdeti eredményeik biztatóak, jogos előhírnökei a még jobb munkának. Tárnái László Tiszavasváriban októberben tűzi napirendre a tanács a településen élő cigánylakosság élet- és munkakörülményeinek javítására kidolgozott terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait. A településen 1037 cigányilakos él, ez az összlakosság 7,13 százaléka. Jellemző rájuk, hogy sokgyerekes családok, zömében 6—7 gyerek van, de olyan is előfordul, hogy most a 18. gyerek születését várják. A 128 családból 106 család rendelkezik saját lakással. Az utóbbi időben sok gondot okoz, hogy egyre szaporodnak a megépített új lakások környékén a melléképületeik. Bár a tanács negyedévenként helyszíni ellenőrzést tart, kiköltözést, lebontást rendel el, ezek az intézkedések azonban nem járnak mindig kellő eredménynyél. A cigánylakosok közül — a munkáltatók szerint — a dolgozók mintegy 50 százaléka havonta változtat munkahelyet. Szeptember közepén a járási és megyei szervek segítségével 25 személyes cigányóvodát adtak át. Az óvoda megnyitását az is in-
