Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

1983. október 5. Kelet-Magyarország 3 Hosszú távú program Demográfiai iépcsfifokok HA NEM JUT HELY MINDEN GYEREKNEK AZ ÓVODÁBAN, a böl­csődében, ha zsúfoltak az iskolai tantermek, hamar kiszalad a szánkon: pedig igazán nem nehéz előre ki­számolni, hogy ha 1980-ban sok gyerek született, 83- ban sokan kopognak az óvoda, 86-ban pedig az is­kola kapuján. Vajon csak számítás, előrelátás kérdése a gyermekek létszámának megfelelő számú és nagysá­gú intézményről gondos­kodni? Valamennyien tud­juk: pénz, nagy pénz kell, ám ezt — ha van — csak megfelelő előrelátással sza­bad felhasználni. Ezt az előrelátást szolgálja Nyír­egyházán az a tanulmány, amelyben a gyermek-, ok­tatási, közművelődési és szociális intézmények fej­lesztésének hosszú távú programját dolgozták ki. Természetesen ez a prog­ram is a demográfiai ada­tokra épül, s természetes, hogy figyelembe veszi: mely városrészeken élnek a legtöbben. A város demográfiai ada­tai arról árulkodnak, hogy 1973-tól 1975-ig ugrássze­rűen emelkedett a születé­sek száma, emellett sok fia­tal is költözött be a környe­ző településekről Nyíregy­házára, így — bár most kevesebb gyermek szüle­tik, mint az elmúlt években — tudni lehet, hogy az 1990-es években újból több gyerek születésére számít­hatunk, mert akkor lépnek szülőkorba a hetvenes évek közepén születettek. Az adatok alapján a ta­nulmány készítői olyan kö­vetkeztetésre jutottak, hogy az ezredfordulóig mintegy háromszáz bölcsődei hely építése indokolt, amelyből Borbánya, a Tompa Mihály utca környéke és természe­tesen a most épülő örökös­földi lakótelep követelhet joggal magának. Bár 1981 óta csaknem valamennyi ötéves korú gyermek be­juthat Nyíregyházán az óvodákba, még mindig ke­vés a hely. AZ ÉVTIZED VÉGÉRE KEDVEZŐBBÉ VÁLIK MAJD A HELYZET, egy­részt, mert Örökösföldön kétszáz személyes, óvoda épül, a későbbi években még két hasonló nagyságú óvodát is terveznek erre a városrészre, másrészt pedig az évtized végére kevesebb lesz a mainál Nyíregyhá­zán az óvodás korú gyer­mekek száma. A legnagyobb feszültséget az általános iskolai tanter­mek hiánya okozza, bár a negyedik ötéves tervben negyvenkilenc, az ötödik ötéves terv során hatvan­hat általános iskolai tan­terem épült Nyíregyházán. Ennek ellenére 1980 óta nem iskola céljára épült helyiségeket — kollégiumi termeket, művelődési háza­kat, középfokú intézménye­ket — is tanteremként kell használni... L__ ____________ Ez azt jelenti, hogy most mintegy 70—80 iskolai tan­terem hiányzik a megye- székhelyen. Pediig 1981-ben adtak át a Kertközben 4, 1982-ben a Ságvári-telepen 8, 1983-iban a Tompa Mi­hály utcán 16, ez év au­gusztusában a Kórház ut­cán 8 tantermet, s jövőre elkészül az örökösföldi 24 tantermes iskola. A gondok ennek ellenére sem csökkennek, hiszen a város központjában fél év­százada nem épült új isko­la, a régiek pedig nem felelnek meg a korszerű kö­vetelményeknek. Már most látható, hogy 1990-re még zsúfoltabbak lesznek a tantermek, hi­szen a mostani 15 800-as tanulói létszám 18 ezerre emelkedik, s csak 1991-ben csökken vissza a mai lét­számra. FEJLESZTÉSRE SZORUL a város középfokú intéz­ményhálózata is, ezért a tanulmány a Krúdy és Köl­csey gimnázium bővítését’ egy új egészségügyi szak- középiskola létesítését, s egy építőipari szakmun­kásképző intézet létesítését javasolja. Reális igény a mezőgazdasági szakközép- iskola bővítése, az élelmi- szeripari szakmunkásképző oktatási feltételeinek javí­tása, a kereskedelmi szak­munkásképző bővítése és természetesen új kollégiu­mok és tanműhelyek építé­se is. Gondot okoz, hogy nincs elegendő közművelődési in­tézmény, különösen mozi a városban. Ezért az ezred­fordulóig a szabadtéri szín­pad rekontsrukciójára, egy jósavárosi szabadidős köz­pont megépítésére, egy örö­kösföldi önálló művelődési ház, filmszínház és könyv­tár építésére, egy belváro­si hírlapolvasó és informá­ciós központ létrehozására, az állomás környékén egy non-stop mozi építésére, a belvárosban egy városi ga­léria kialakítására volna szükség. ORSZÁGOS JELENSÉG, hogy a nagy famíliák, a három-négy nemzedék együttélése megszűnt, s az idős emberek egy része ma­gára maradt. Ezért válik mindenütt egyre feszítőbb gonddá az öregek napközi otthonainak és a szociális otthoni helyek számának növelése. Nyíregyházán az ezredfordulóra a város la­kóinak mintegy húsz száza­lékát adják majd a hatvan év felettiek, s hogy ró­luk gondoskodni lehessen, mintegy hatszáz krónikus kórházi ágy, négyszáz szo­ciális otthoni hely és több öregek napközi otthonának létesítése szükséges. Ter­mészetesen fejleszteni kell a házi szociális gondozást is, hiszen sok idős ember szívesen marad megszokott környezetében, ha van, aki gondoskodik róla. Balogh József­_______ J A tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet varróüzemében szov­jet exportra készítenek 6500 kétrészes, plisszírozott, női ru­hát. Képünkön: Nagy Sándorné a divatos ruhákat minősíti. (Császár Csaba felvétele) Korszerű tetőszigetelő r A KEMÉV Tünde utcai konfekcionáló üzemé­ben készítik a lapos te­tők korszerű szigetelő- anyagát. A vulkanizáló géppel a 120 centiméte­res fóliát az igényeknek megfelelő szélességben dolgozzák össze. (Elek Emil felvétele) A SZÁRAZ ESZTENDŐ TANULSÁGA Sziikségbil erény Reggelente már erőlködik a nap, hogy úrrá legyen a hajnali lehűlésen, ám délelőttre még összeszedi min­den erejét és a déli harangszó idején a nyárra emlé­keztetve, melengeti sugaraival a földet. Ősz van. Visz- szavonhatatlanul eljött az aranyló, sárguló évszak. Az igazán kellemes időjáráson túl már látszik az ősz a fákon, a még fán lévő termésen. Az őszi betakarítás már nyáron megkezdődött. Ez nem varsánygyürei jellegzetesség, ez a munka jellegéből adó­dik. Mert a dohány már jú­lius végén törhető, az alma augusztus második felében szedhető, azonban ezek mind jócskán áthúzódnak az őszre. Homok a Beregben — Választóvonalon fek­szünk, a területünk kéthar­mada inkább homokos, amo­lyan nyírségi, míg a többi már beregi jellegű, kötöttebb talaj — magyaráz Mándi Gyula, a varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezet ^elnökhe­lyettese. — Nem cso'da hát a dohány nálunk. Most 80 hek­táron termeltünk, 10 tonna zöld- dohányt takarítottunk be hektáronként. Zöldet, mert nekünk nincsen szárí­tónk, ez bizony késleltette a törést. Az első almát augusztus utolsó hetében vették le a fá­ról. Ügy tervezik, hogy 1200 tonnát szállítanak szovjet ex­portra, 800-at pedig belföldön értékesítenek. — Minden tsz-tagnak 20 mázsát kellett leszedni — toldja meg az elnökhelyet­tes. — Senkit sem biztattunk, mindenki tudta a kötelessé­gét. Aztán segítettek a sze­désben az általános iskolá­sok, a gimnazisták, szomba­tonként pedig a helyi és a naményi intézmények dolgo­zói. lalkozott a mostani állapot­nak megfelelően egy gyors­mérleg elkészítésére. Íme, Tóth László számvetése: — Induljunk ki abból, hogy tavaly húszmillió forintos nyereséget értünk el, az idén ennek a felével sem számo­lunk. Okai: a szárazság a ke­nyérgabonánál elvitt másfél- milliót, a kukoricánál kettő­re, a cukorrépánál kétszáz­ezer forintra számolunk. A többletköltség kitesz másfél- millió forintot. Ezt a veszte­séget a jobb minőséggel egyenlítjük ki. Emellett nem végzünk a következő évre elővásárlásokat. Terven felül adunk el előhasi üszőket, gyorsítjuk a melléküzemágak beindulását, az ideiglenes al­matárolónkban bértárolást végzünk és amikor összedug­tuk a fejünket, akkor jöttünk rá, hogy feleslegesen tartunk a tsz-ben lovakat, csikókat. Ezekből is eladtunk néhá­nyat. „összerázva” az egé­szet, több mint hárommillió forinttal csökkenthetjük ily módon a szárazság okozta veszteségeinket. Nem kis pénz ez. Vagyis kénytelenek megta­nulni másképp is gazdálkod­ni a mezőgazdasági nagyüze­mekben. Ha másra nem, hát erre igazán kiváló volt az 1983-as esztendő. Persze szük­ségből tanulni valahol min­dig kényszert jelent. Most a szükség erénnyé vált. S való­színű, egyetlen mezőgazdász sem sírja vissza ezt a nya­rat, inkább már a jövőre te­kintenek. Sipos Béla Vasutas ifjúmunkás­napok Hagyományt teremtettek a záhonyi átrakókörzetben a vasutas ifjúmunkásnapok megrendezésével. Egy hóna­pon át tart az eseménysoro­zat, amely lehetővé teszi, hogy a különböző helyeken dolgozó fiatalok jobban meg­ismerjék egymást, a körzet­ben folyó munkát és ezáltal tudatosabban dolgozzanak a legfontosabb gazdasági fela­datok végrehajtásáért. A nyitó rendezvény az a hobbikiállítás, amely hétfőn nyílt, s az egyes KlSZ-veze- tőségek tagjaik legjobb mun­káit mutatják be. Október 14- én Művészet és ifjúság jel­szóval kirakodóvásárt ren-' deznek az állomás mögötti téren. Nem maradnak el a sportrendezvények sem. Az ifjúmunkásnapok egyik közismert rendezvénye a Ki minek mestere? szakmai ve­télkedő. összesen 17 szakmá­ban mérik össze tudásukat a fiatalok a járműszerelőktől a forgalmi szolgálattevőkig. A mozdonyvezetők vetélkedése pedig nemzetközivé bővül, a csapi és ágcsernyői fiata­lok részvételével. Külpolitikai fórumon az aktuális nemzetközi kérdé­sekre kapnak választ az ér­deklődők, a Marx-évforduló tiszteletére az egyes KISZ- alapszervezetek között politi­kai vetélkedőt tartanak. Cukorrépa — kézzel Két hete már, hogy elindul­tak a kombájnok a nyári be­takarítást követő rövid pihe­nő után. Most a kukorica­szemeket gyűjtik magtartá­lyukba. A fontos ipari nö­vényből 750 hektár van, s bi­zony megérezte a nyári szá­razságot. Tavaly öttonnás ho­zamot értek el, az idén a négy tonnának is örülnek majd hektáronként. Szedésre érett a cukorrépa is. A tava­lyi év rekordot hozott, hek­táronként 56 tonna termett! Az idén a répából is keve­sebb lesz, 40 tonnás átlagra számítanak. — Kézzel ássuk és szedjük fel a répát — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth László, a szövetkezet főkönyvelője. — Egy évvel ezelőtt is így vé­geztük, nincs okunk a vál­toztatásra. Minden tagnak ki­mérünk egy jókora területet az elnöktől az éjjeliőrig, s azt szedi fel, kisebb veszte­séggel, mint a gépek. A betakarítás mellett már a jövőre is készülnek Var- sánygyürén. Rozsot 550 hek­táron vetnek, a búzával szep­tember végén indultak, ebből 400 hektár a tervezett terü­let. Mindent összevetve, ok­tóber utolsó napjaira végez­nek a betakarítással, vetés­sel és marad az őszi mély­szántás. Csökkentett kiesés Kétharmadánál tartanak az őszi munkák a termelőszö­vetkezetben. Korai lenne még mérlegkészítésről be­szélni, de a főkönyvelő vál­f-----------------------------------­S záz forintért egy va­csora nem drága. Többet ért. De az elv még inkább; ne egyen, ne igyon ingyen senki. Terí­tékre, stílszerűen gyertya­fény mellett, vadhúsok ke­rültek. A Balaton Nagybe- reki Állami Gazdaság Hu­nor nevét viselő főágazatá­ból adtak kóstolót. Sütő Ödön igazgató — ízes, jó- beszédű ember — közben a Berekről regélt. A nagy hasznot hajtó, mai 2400 hektáros, vadgaz­daság kialakulásának tör­ténete nem mindennapi. Ott ahol most fácánoknak ez­rei, őzeknek, szarvasoknak sokasága van, 1950-ig víz, mocsár és láp volt. A Be­rek lecsapolását, hasznosí­tását közel száz éve már tervezték. Először 1887-ben, aztán 1911-ben gondoltak a lecsapolásra, mígnem 33 éve a tervből valóság lett. Az eredeti elgondolás a meghódított területen a zöldségtermesztés volt. Ügy gondolták a Balaton kör­nyékét és Budapestet a Nagyberek olcsó és friss zöldséggel látja majd el. Termett is zöldség tömény­telen mennyiségben, nagy hozammal, de már az első években kiderült, hogy az óriás paradicsomok, ubor­kák és gyökérfélék 24 órá­nál tovább nem tarthatók el. Az áru raktározhatat­lanná, piacképtelenné vált. Aztán kísérleteztek cu­korrépával, majd nyárfa­telepítéssel. Mindhiába. A répában csak víz volt, a fák a hároméves gyors fej­lődés után „megfulladtak”, kiszáradtak. A víztől elhódított vizi- vílág nem tűrte el az em­ber akaratát. A gazdaság 1973-ban mélypontra ke­rült, veszteségei miatt sza­nálták. Jött egy új vezetés és egy új korszak. A tíz­ezer hektáros gazdaság friss emberei úgy gondolkodtak; nem erőszakoskodni kell a természettel, hanem együtt­működni vele, úgy hogy amit önként ad és kínál, azt emberi leleményeség­gel kincsesbányává kell alakítani. így jutott dús le­gelőhöz az egykor mind­össze 50, Amerikából be­hozott hereford üszőnek mai leszármazottja, a 6500 ma­gyartarkával keresztezett húsmarha, és lett a vadgaz­daság is. A Berek vadállománya ma felmérhetetlenül nagy és változatos. Példa erre, hogy évente 54 ezer fácánt keltetnek és helyeznek ki a területre, az őzek, szarva­sok százával szaporodnak. Nem csoda hát, hogy Nyu­gatról és máshonnan szíve­sen jönnek vadlesre va­dászok. Idén eddig 27 szarvasbikát lőttek ki a jól célzó vendégek. És hogy mennyit ér egy kapitális agancs? Az igazgató muT tat egyet, amiért 40 ezer nyugatnémet márkát fizet­tek. Ennek alapján lehet számítgatni. De mi lesz a rengeteg vadhússal, hiszen arra a vadászok nem tarta­nak igényt. A gazdaságnak jól felsze­relt korszerű húsfeldolgo­zó üzeme van, nemcsak vadhúsra, de sertésre is, hiszen eleddig a sertéste­nyésztés is nagyban ment és ez most keserű piru­la az igazgatónak. A sertés- ágazatot felszámolják a Balaton vízének védelme miatt és ez a nyereségter­melésre nagy érvágás. No de a vadhús az marad, és jellemző a rugalmas ve­zetői gondolkodásra, hogy az árut hetvenöt dekánként csomagolják. Sütő Ödön ezt azzal magyarázza, hogy csa­ládi ebédhez, vagy vacso­rához fél kiló hús kevés, egy kilogramm viszont sok, 75 dekagramm elég. A mai világban nagyon kell arra ügyelni, hogy úgy fogyasszunk: éhen ne ma­radjunk, de ne is pocsékol­junk. A Berek ilyenkor szép, szép a Balaton is, de mit ér a szépség tar­talom nélkül. A Berek tar­talma és gazdagsága az, amit a természet és az em­ber közös egyetértéssel te­remtett. Mindenki haszná­ra. Seres Ernő ________ J Gyertyafényes vacsora

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom