Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. október 22. Képűnkön: Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. (Kelet-Magyarország telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) ló 1977. évi VI. törvény és módosításai a több telephelyes vállalatok vezetői részére meghatározták, hogy olyan szervezetet, működési szabályzatot és kollektív szerződést kell kialakítani, hogy biztosítsa a gyáregységek önálló elszámolását és anyagi érdekeltségét. Általános tapasztalat, hogy a vállalatoknál az új szervezet kialakítására nincsenek meg a szakemberek. Egy-egy vállalati szerv szükségszerűségből, főleg létszámprobléma miatt jogköröket ad le, de vállalati szinten az előbb elmondott ok miatt nincs koordinátora az összvállalati komplex témának. Ez pedig a gyors alkalmazkodó készségtől, a tartalékok kellő kihasználásától, a szükséges helyi döntések jogától fosztja meg a gyáregységeket. Az önelszámolás elmaradása a tisztánlátástól, a felszabadítható jelentős alkotó energiától és a gazdálkodás felelősségétől fosztja meg a gyáregységek vezetőit, illetve teljes kollektíváját. Javaslom az országgyűlés elnökének, hogy az ország- gyűlés jövő évben vitassa meg, kérje számon a vállalati törvény eddigi végrehajtását. A vitában elhangzottakra Méhes Lajos ipari miniszter válaszolt. Kifejtette, hogy a létszám- hiányon a termelékenység növekedésével, a teljesítményt jobban tükröző bérek kialakításával lehet segíteni. A központi intézkedések mellett azonban lényeges, hogy a nagyobb teljesítményeket megfelelő vállalati elismerés is honorálja. A szakmai utánpótlás biztosításához mindenekelőtt olyan társadalmi elemzés szükséges, amelynek megvalósítása már túlnő az ipar lehetőségein — mondta. A továbbiakban rámutatott: bíznak abban, hogy megszüntetik az exportot akadályozó korlátokat az árrendszerben. Minden eszközzel segíteni kívánják a gazdaságos exportot és nem engedhető meg az sem, hogy az exportra készülő termékekhez rossz minőségű alapanyagokat kelljen felhasználni. Az iparban végbe menő szervezeti változások kapcsán Méhes Lajos kijelentette: a szervezeti rendszer korszerűsítése semmiképpen sem lehet kampányszerű feladat. Hangoztatta: támogatják a vidéki gyáregységek önállóságának növekedését, ha ily módon megszüntethetők a helyi sajátosságokat nem ismerő vezetés okozta károk. Megállapította azt is: a gazdasági munkaközösségeknek számos kedvező vonásuk mellett akad vadhajtásuk is. A minisztérium minden támogatást megad ahhoz, hogy ezeket lenyesegessék. Ám megálljt parancsolni egy jó folyamatnak néhány hiba miatt nem szabad. Határozathozatal következett: az országgyűlés az ipari miniszter beszámolóját az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról számolt be. Szakali József beszéde körülményeit, közérzetét alapvetően befolyásoló folyamatok elemzése. Különösen nagy visszhangot váltottak ki a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális és kereskedelmi ellátását, e tevékenységek irányítását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű felhasználását ellenőrző vizsgálatok. A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos megállapítása, hogy a közkedvelt, olcsó fogyasztási cikkek időszakosan, vagy olykor végleg eltűnmek az üzletekből. Szakali József rámutatott, hogy a beszámolási időszakban jelentősen fejlesztették az utóellenőrzések rendszerét, hiszen a bekövetkezett változásokat csak bizonyos távlatokból lehet kielégítően megítélni. A népi ellenőrzés javaslatai közül azokat, amelyek kisebb, egyszeri intézkedésekkel megoldhatók, általában gyorsan, megelégedésre rendezik. Kedvezőtlen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sorsát illetően, amelyek gondos szervezést, esetleg anyagi ráfordítást is igényelnek. Pedig a népi ellenőrzés ingyen tesz javaslatokat, a vállalatok pedig ilyesmiért sok esetben számottevő összegeket fizetnek másoknak. A népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazdaságban a rend, a fegyelem megsértőinek felelősségre vonását, a felelősség fokozottabb és következetesebb érvényesítését. A népi ellenőrzésnek egyre inkább szándéka, hogy a feltárt hibák megszüntetésére kimunkált javaslataiban a hasznos, újszerű termelésre, szervezési, technológiai vagy /nás jellegű megoldásokra is felhívja a figyelmet Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke rámutatott: tevékenységünk lényeges eleme, Kogy a népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyabban támogatja a politikai és állami vezetés munkáját. Ellenőrzési munkánk a végrehajtás minőségének is fontos értékmérőjévé vált. A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és a vizsgált szervek körében egyaránt. Mindennek fő forrása: az ellenőrző munka társadalmi bázisa és következetes demokratizmusa, az a munkastílus, amely szerint a vizsgálati elemzések és javaslatok, politikai és szakmai fel- készültségre, jobbító szándékokra épülnek. A tapasztalatok közül figyelmet érdemel, hogy számottevően nőtt a gazdálkodó szervezetek, a dolgozók, a lakosság közéleti érdeklődése, a közösség ügyeiért érzett felelősség. ■ Az eltelt négy évben a népi ellenőrzés is a legidőszerűbb kérdésekre igyekezett összpontosítani erőit. Átfogóbbá váltak az ellenőrzések. Több vizsgálat fontos gazdaságpolitikai döntés előkészítéséhez kapcsolódott. Megnőtt a népgazdaság fejlesztésének alapkérdéseivel, ezen belül a termékszerkezet szükségszerű átalakításával vagy például az anyag- és energiatakarékossággal foglalkozó elemzések iránti igény. Vállalták például a külgazdasági egyensúly javításával kapcsolatos tényezők tanulmányozását. Így a többi között megvizsgálták a tőkés vállalatokkal folytatott kooperációt, továbbá a fővállalkozói export alakulását. A népi ellenőrzés a jövő' ben is arra törekszik, hogy előmozdítsa a magas szintű gazdasági döntések megalapozását. Feladatuknak tartják, hogy feltárják: milyen okok gátolják a meglevő döntések végrehajtását. Elemzéseik nemegyszer azt bizonyítják, hogy nincs szükség újabb határozatokra, mert elegendő lenne a meglévő döntések következetes és hiánytalan végre j hatása. Ilyen esetekben ennek megkövetelésére hívják fel a figyelmet. Munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az állampolgárok széles rétegeinek életA KNEB elnöké szólt arról is, hogy a vizsgálatokat nem rajtaütésszerűen kezdik, s nem a hibakeresés szándékával. Az ellenőrzés célja mindig segíteni, együttesen feltárni az előrehaladást gátló hibákat, megteremteni az érintettekkel együtt a megoldást, vagy legalábbis meghatározni annak módját. Gyakori, hogy a vizsgálatok a lakosság jelzései, bejelentései alapján indulnak. Ezzel kapcsolatban szögezte le: — Munkánkban nem nélkülözhetjük az állami, a társadalmi szervek cselekvő támogatását, hathatós közreműködését. A népi ellenőrzés éltető eleme az a társadalmi háttér, amelyre bizton építhet: a csaknem 30 ezer társadalmi munkatárs aktív, politikailag elkötelezett és nagy szaktudással, gyakorlati tapasztalattal végzett munkája. Az elmúlt években nagyobb gondot fordítottunk a népi ellenőrök képzésére, továbbképzésére. Jelenleg az aktív munkát végző népi ellenőrök mellett — speciális kérdések vizsgálatára — évente mintegy 5000 társadalmi aktíva eseti Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bízott- Ságénak soron kívüli üléséről megbízás alapján kapcsolódik be az ellenőrzésekbe. Köztük tudósok, egyetemi tanárok, kvalifikált szakemberek, a legkülönfélébb hivatások és szakmák avatott szakemberei. Értékesnek és figyelmet érdemlőnek, megszívlelendőnek ítélte Szakali József mindazt, amit a vizsgált vállalatok nagy tapasztalaté fizikai dolgozóitól hallanak a népi ellenőrök; véleményük és személyes tapasztalataik hozzásegítik őket a valóság jobb és alaposabb megismeréséhez. Végezetül elmondta: — elvi politikai döntés alapján a kormány rövidesen javaslatot tesz a népi ellenőrzésről szóló törvény korszerűsítésére. Annak tudatában folytatjuk munkánkat, hogy újszerű és összetettebb feladatok állnak előttünk, amelyekre kellő időben és nagy körültekintéssel kell felkészülnünk. A vita lezárása után Szakali József válaszolt a hozzászólásokban felvetett kérdésekre. Elöljáróban megköszönte a népi ellenőrök munkáját dicsérő szavakat, mondván, hogy az összkép lényegében megegyezik a népi ellenőrzés munkájáról számot adó KNEB-beszámoló értékelésével. Az itt elhangzott érdemi javaslatok és kritikák — hangsúlyozta — sok muníciót, komoly feladatokat jelentenek az elkövetkező időkben a népi ellenőrök számára. A KNEB elnöke a személyes felelősséggel összefüggő hozzászólásokra reagálva hangsúlyozta: arra van szükség, hogy az irányelveket minden vezető megismerje, „feldolgozza” és következetesen alkalmazza saját munka- területén. Szakali József ígéretet tett arra, hogy a felszólalásokban tett javaslatokat feldolgozzák, a népi ellenőri munka korszerűsítésére, továbbfejlesztésére adott tanácsokat mérlegelni fogják, s felhasználják a népi ellenőrzésről készülő új törvény kidolgozásánál. Ezután határozathozatal következett. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ az országgyűlés — egyhangúlag — jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően a napirendnek megfelelően interpelláció hangzott el, majd befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka. 1983. október 20-án Berlinben Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével soron kívüli ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottsága. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről Dobri Dzsurov hadseregtábornok, a Bolgár Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere, a Magyar Nép- köztársaság részéről Czinege Lajos hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, a Lengyel Népköztársaság részéről Florian Siwicki vezérezredes, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének helyettese, vezérkari főnök, a Román Szocialista Köztársaság részéről Constantin Olteanu vezérezredes, a Román SZSZK nemzetvédelmi minisztere, a Szovjetunió részéről Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsall ja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság' részéről Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, az egyesített parancsnokság részéről Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatának és a hét szocialista ország pártós állami vezetői 1983. június 28-i közös nyilatkozatának szellemében megtárgyalta az európai katonapolitikai helyzet alakulását, s megállapította, hogy az feszültebbé és veszélyesebbé vált. Az ülés résztvevői emlékeztettek azokra a békejavaslatokra, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai a prágai ülésen januárban előterjesztettek és a júniusi moszkvai találkozón megerősítettek. Ezek arra irányulnak, hogy elhárítsák Európa felől az atomháború veszélyét, és ezt a földrészt a béke kontinensévé, a harcászati és középhatótávolságú atomfegyverektől mentes földrésszé tegyék. Megállapították, hogy a NATO tagállamai ez ideig nemcsak hogy nem válaszoltak e konstruktív javaslatokra, hanem azok ellenére néhány nyugat-európai NATO- tagállamban folytatják az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták telepítésének előkészítését, azzal a céllal, hogy fölényre tegyenek szert a Varsói Szerződés országaival szemben. Mindez közvetlen fenyegetés ezeknek az országoknak a biztonságára és a világ békéjére nézve. Az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták Európában történő telepítése elkerülhetetlenül a kontinens és az egész világ helyzetének veszélyes kiéleződéséhez, a népek számára katasztrofális következményekkel járó atomháború veszélyének növekedéséhez vezet. Ilyen körülmények között rendkívül fontos a nukleáris konfrontáció veszélyének elhárítása az európai földrészen. A honvédelmi miniszteri bizottság hangsúlyozta, hogy — miként azt a júniusi moszkvai megbeszélésen részt vevő tagállamok 1983. évi közös nyilatkozata megállapítja — a Varsói Szerződés országai soha sem törekedtek és nem is törekszenek katonai fölény megszerzésére, de semmi esetre sem engedhetik meg azt sem, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. A honvédelmi miniszteri bizottság a megvitatott kérdésekben megfelelő határozatot hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Losonczi Pál hazaérkezett Ciprusról Losonczi Pál ciprusi hivatalos látogatásának negyedik napján, pénteken az előzetes program szerint a ciprusi parlament elnökével és a politikai pártok vezetőivel találkozott. A Ciprusi Televízió és Rádió híradásaiban változatlanul rendszeresen beszámol a látogatás eseményeiről. Az Eleftherotípia kommentárjában egyebek között rámutatott: „Ciprus és Magyarország közös vágya, hogy Ciprus a béke földjévé váljék. Ennek elérésére kéri Ciprus a nemzetközi közösség segítségét és támogatását. A magyar elnök aláhúzva, hogy országa és népe szilárdan áll Ciprus függetlensége, szuverenitása, területi épsége és el nem kötelezett politikája mellett, megismételte országa támogatását a probléma igazságos rendezéséhez”. A Haravghi „Nagyra becsüljük a támogatást” címmel közölt kommentárjában kiemelte: „Szilárdan hiszünk abban, hogy a látogatás hozzájárul a két ország szoros baráti kapcsolatainak további erősödéséhez. Biztos alapja ennek a már meglevő barátság és együttműködés, ha a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, elsősorban a béke megőrzésében a nukleáris katasztrófa elkerülésében és a nemzetközi feszültség csökkentésében megnyilvánuló nézetazonosság”. A ciprusi sajtó változatlanul kiemelt helyen foglalkozik a látogatással. Az Eleftherotípia, a demokratikus párt lapja címoldalán „A magyar elnök megismétli a teljes támogatást” címmel közölt cikkében kiemelte, ho'gy a Magyar Népköztársaság támogatja Kiprianu elnök és a ciprusi kormány politikáját, és kiáll a probléma igazságos megoldása mellett. A lapok többsége részletesen beszámolt arról, hogy befejeződtek a magyar—ciprusi tárgyalások, és Kiprianu elnök elfogadta Losonczi Pál magyarországi látogatására szóló meghívását. Losonczi Pál elutazása előtti repülőtéri sajtónyilatkozatában rámutatott, hogy látogatásával nagyon elégedett, tárgyalásai hasznosak és eredményesek Voltak. — A legtöbb nemzetközi politikai kérdésben nézeteink azonosak, vagy nagyon közel- állóak. Együtt küzdünk a békéért, a leszerelésért, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes gazdasági együttműködésért és egy igazságosabb világért — mondotta egyebek között Losonczi Pál, aki a magyar kormány elismerését és köszönetét fejezte ki Ciprus kormányának a madridi találkozó sikeréért való fáradozásaiért. „Kétoldalú kapcsolataink a nehezebb világgazdasági és feszültebb politikai helyzet ellenére is kedvezően alakulnak, s a magas szintű politikai érintkezések mellett jó a lehetőség az együttműködésre minden téren. Árucsere- forgalmunk értéke 1974 óta többszörösére emelkedett. Mostani tárgyalásainkon megállapodtunk abban, hogy meglévő államközi szerződéseinket bővítjük, gazdasági kapcsolatainkat korszerűbb alapokra helyezzük, fokozzuk az ipari együttműködést, növeljük a két ország közötti személyes kapcsolatokat, a turizmust, s bővítjük a tudományos és kulturális kapcsolatokat is. A kapcsolatok fejlesztésére irányuló erőfeszítéseink a két ország érdekein túl hatással lehetnek a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet javítására is.” — hangoztatta az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — aki feleségével együtt hivatalos látogatást tett a Ciprusi Köztársaságban Szpirosz Kiprianu elnök meghívására — pénteken hazaérkezett Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Török István külkereskedelmi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnök- helyettese és — a látogatás idején — Dobos István, hazánk Ciprusra is akkreditált nagykövete. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, az Elnöki Ta'nács több tagja, valamint állami, politikai életünk több más vezető személyisége.
