Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

1983. október 22. Kelet-Magyarország 3 Q közrend rr ■ őrei Nyugdíj, segély, beutaló A Vörös Október Férfiru­hagyár nyíregyházi gyárában, hasonlóan a többi vállalat­hoz, üzemhez, a szakszerve­zeti bizottság mellett társa­dalombiztosítási tanács is működik. A tanács és albi­zottságainak tevékenységé­ről olvastunk a Ruházati Munkás korábbi számában. Megtudtuk, hogy a beteg­látogatási albizottság a táp­pénzen lévők meglátogatásán túl kiszűri, hogy kik azok, akik gyakran, ismétlődően betegállományba kerülnek és környezettanulmányt is vé­geznek, például méltányossá­gi kérdések eldöntéséhez. A nyugdíj-előkészítő albi­zottság tagjai a nyugdíjkor­határhoz közeledő dolgozókat felkeresik, tájékoztatást ad­nak arról, hogy nyugdíjazta­tásukhoz milyen okmányok, iratok szükségesek, azokat honnan kell beszerezniük s a lebonyolítást előkészítik. A gyár a gyorsabb ügyin­tézés érdekében szerződést kötött a társadalombiztosítá­si igazgatósággal. Ennek ér­telmében ha fél esztendővel a nyugdíjazás megtörténte előtt segítenek a dolgozók­nak az előkészítésben, akkor az igazgatóság egy hónapon belül tájékoztatást ad arról, mennyi évet lehet beszámíta­ni a nyugdíjba. A segélyezési albizottságba az üzem valamennyi területé­ről választottak tagot, hogy minél valósabb, körültekin­tőbb legyen az elbírálás. Az évi segélyezési keretről már az esztendő elején tudnak, a dolgozók kérelmeit havonta vitatják és bírálják el. Külö­nösen figyelemmel kísérik a nagycsaládosok, az egyedül­állók, a kis nyugdíjjal rendel­kezők, a nehéz körülmények között élők sorsát. Az üdülési albizottság a beutalók elosztásánál a kö­vetkező szempontot érvénye­síti: ha a beutalóra többen tartanak igényt, akkor az, aki az előző esztendőben nem üdült, lehet a boldog tulajdo­nos. Minden esetben figye­lembe veszik azt is, hogy a dolgozó a gyári eredmények­hez munkájával mennyiben járul hozzá. (o. sz.) H arminc év telt el az­óta, hogy megkez­dődött a területfe- lelösi szolgálat — a mai, körzeti megbízotti rend­szer elődének — kialakí­tása és kísérletképpen megkezdték munkájukat a területfelelős rendőrök. Ez a rendszer, társadalmunk akkori viszonyai között megfelelő kereteket bizto­sított a közrend és a köz- biztonság fenntartására. Ez volt szocialista rendőr­ségünk első olyan szolgá­lati formája, amely a la­kosság széles tömegeire támaszkodott, hivatása tel­jesítése során pedig alap­vetően a rendőrök szemé­lyi felelősségére épített. Országunk fejlődése, a demokratizmus szélesedé­se a Belügyminisztérium vezetésétől is megkövetel­te, hogy új formát, új munkastílust alkalmazzon, továbbfejlessze ezt a szol­gálatot. Így kezdődött meg a körzeti megbízotti há­lózat kiépítése. A körzeti megbízott saját körzeté­nek lakója. Így, ott élve, maga is átérezve a helyi gondokat, hatékonyabbá válhatott munkája, na­ponta kapcsolatba került a lakossággal, a helyi állami és társadalmi szervekkel/ Így léphettek a korábbi, ismeretlen, éppen ezért ta­lán kissé személytelen te­rületfelelősök helyére olyan emberek, akiket nem egy helyen a mi rend­őrünknek neveznek, akik hivatásuk gyakorlása mel­lett aktív közéleti szere­pet vállalnak, tanácsta­gok, népfrontaktívák, egy­szóval, akiket megbecsül a közösség. A körzetek eredményes működése megyénkben is jelentős személyi, anyagi és technikai áldozatválla­lást követelt, hiszen a fel­készült, emberi tulajdon­ságaik alapján is alkalmas személyek kiválasztása mellett lakásokat és a szolgálat ellátásának más feltételeit is biztosítani kellett. Mindezek megva­lósítása elképzelhetetlen lett volna a megye, a váro­sok és a községek segítése, támogatása nélkül. Ma már a körzeti meg­bízottak adják a közterü­leti rendőri szolgálat je­lentős részét, fogadóórái­kon, mindennapi életük során közvetlen kapcsola­tot tartanak a lakossággal, intézkedéseik széles skálá­ja, munkájuk valóban a közrend biztonságát te­remti meg. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? D árasonként és közsé­genként más és mást. Van, ahol a növekvő idegenforgalom okoz gondokat, másutt az ifjúságvédelem érdekében hárul több feladat a kör­zeti megbízottra, vagy épp az új formáktól felélénkült gazdasági, kereskedelmi tevékenység következté­ben kell a korábbiaknál is jobban óvniuk a társa­dalmi tulajdont. Egy vala­mi azonban mindenütt kö­zös: a rendőrség körzeti megbízottai a szocialista törvényesség érvényesülé­se érdekében, a lakosság, az állami és társadalmi szervek segítésére számít­va és támaszkodva a köz­rendnek, a szó igazi értel­mében való megvalósítá- , sáért tevékenykednek. 's. ____________________j Legyen tartalmas, romantikus Kerekasztal-beszélgetés az úttörőmozgalomról Jelentős állomásához érkezett az úttörőmozgalom: ok­tóber 22-én adnak számot az úttörővezetők, mit végeztek az elmúlt öt év alatt, s elhatározzák a legfontosabb feladato­kat. A megyei konferencia négy küldöttével beszélgettünk a gyermekmozgalomnak a társadalomban betöltött szerepé­ről. Kiss Sándorné, a nyíregyházi 6-os iskola csapatvezető­je, Szakszón Lászlóné, a 9-es iskola pedagógus KlSZ-alap- szervezetének titkára, rajvezető, Podlovics Imre, a buji is­kola csapatvezetője és Takács Katalin, a 12-es iskola csa­patvezetője, a nyíregyházi városi úttörőelnökség tagja vett részt a kerekasztal-beszélgetésen, ahol szerkesztőségünket Tóth Kornélia képviselte. A Érdekes programokkal le- ^ hét színvonalas, izgalmas mozgalmi munkát végezni. Mi érdekli a mai 6—14 éveseket? — Még mindig a tanórán kívüli, általában a természet­ben tartott foglalkozások vonzzák a pajtásokat. Kis is­kolánkba mindössze 342 ta­nuló jár, de közülük hatva- nan tagjai a turisztikai szak­körnek! Értelmes foglalkozást nem is lehet ilyen sok gye­reknek tartani. Ezért össze­vonjuk a szakköri órákat és hét végén, a szabadban talál­kozunk. Nem kell hangsú­lyozni, hogy élményekben, is­meretekben mennyivel többet ad egy ilyen fél nap — fejti ki véleményét Podlovics Im­re. — A megye legnagyobb is­kolája vagyunk — említi Szakszón Lászlóné. — Ná­lunk mindent háromszor kell megtartani, akár ünnepséget, műsort, társadalmi munkát. Az uszoda mellett minden igényt kielégítő sportudvar szolgálja a testmozgást, s ma már a tömegsportnapunk 6— 700 gyerek részvételével zaj­lik. A nagyobb érdeklődés rendszerint az iskola falain kívül szervezett események iránt nyilvánul meg, éppen ezért az őrsi és rajfoglalko­zásokat valamelyik pajtásnál, családi körben tartjuk. — Az egyik őrsünk Basha- lomra látogatott, társuk szü­leihez. Az őrsi foglalkozás mellett letörték a kukoricát, közösen főztek ebédet, s a vi­dám nap jobban összeková­csolta azt a kis közösséget, mintha a tanteremben ját­szottak volna. Egy másik őrs rendbe tette a Hősök sírját, takarított a környező erdő­ben, majd szalonnasütéssel fejezték be a foglalkozást — mondja Kiss Sándorné. — A 12-es iskolában is a sportfoglalkozások a legked­veltebbek. Nemrégiben példá­ul 45 gyerekünk iratkozott be a vízügyi igazgatóság klubjának kenuszakosztályá­ba. Szomszédos gyárak együttműködése A szovjet exportra kerülő Tajga elnevezésű lakókocsik­ba házi hidrofort szerelnek. A vízellátó berendezés csoma­golási és szállítási költségeit teljes egészében megtakarította a fehérgyarmati MEZÖGÉP-gyáregység, hiszen a nemrégi­ben indult Ipari Műszengyár heilyi üzeme készíti ezekbe a lakókocsikba a hidrofort. A fehérgyarmati ipartelepen kö­zeli szomszédságban lévő két gyár együttműködése költség­megtakarítással jár. | Az úttörőmozgalmat irá­nyító felnőttek közt meg­határozó szerep jut a szü­lőknek. Szívesen vállal­nak-e feladatot az anyu­kák, apukák az úttörőcsa­patban? — A mozgalmat támogató szülők túlnyomó többsége önzetlenül tevékenykedik a csapatért. Egy apuka például barkácsszakkör vezetését vál­lalta, könyvtári foglalkozást tart egy anyuka, a megyei könyvtárban — ez Szakszon- né véleménye. — Iskolánkban kis rendőr­szakasz alakult és egy BM-es szülő vállalta a szakmai irá­nyítást — egészíti ki Takács Katalin. — Mi pedig országos első­séget köszönhetünk Szabó László technikusnak, aki az UNIVERSIL-ből kis elektro­technikusoknak vezet szak­kört: Vida Róbert győzött a népes mezőnyben — teszi hozzá Kissné. — Abban mindannyian megegyezhetünk — foglalja össze a többiek nevében Szakszonné —, ha értelmes, hasznos feladatot látnak a szülők, kérés nélkül is, öröm­mel tevékenykednek a moz­galomban. Van olyan raj, ahol a szülők által vállalt fel­adatokat is névre szólóan nyilvántartjuk. A A városi-járási konferen- ^ ciák is felhívták a figyel­met arra, hogy vissza kel­lene adni az úttörőmozga­lom romantikáját. Miként lehet ezt megvalósítani egy közösségben? — Sokszor egy elnevezéssel — fejti ki elképzelését Kiss­né. — Nem azt mondom, hogy kimegyünk az erdőbe, hanem teljesítjük a sárgale- vél-akció követelményeit. Vagy a Kinizsi nevét viselő, 5. osztályos raj kitalálta a tagfelvételi próbát és többek közt malomkőhajításban ver­sengtek. — Érzelmeket keltő ünnep­ségeket szeretnénk meghono­sítani, ezért díszőrséget áll­nak a pajtások a csapatzász­ló előtt, vagy orosz fordító pályázatot hirdetünk novem­ber 7-ére, felszabadulási ma­tematikaversenyt április 4-ére — folytatja Szakszonné. — Tanulóink lejátszották az októberi forradalmat, Téli Palotát rendeztünk be a napköziben — így Podlovics Imre. — Ha a pedagógus le­leményes, egy jó ötlettel új­já varázsolhatja a régi ak­ciót, szint vihet az ezerszer ismételt, de pedagógiai szempontból hasznos akciók­ba. A Ha szót kapnak a megyei konferencián, mit hang­. súlyoznának? — Adjunk mindenkinek személyre szóló feladatot a mozgalomban. Érezze a kö­zepes tanuló is, hogy ezen a területen, valamiben ő a leg­jobb! Oldjuk fel az egyenlő­ségjelet a jó tanuló és a jó úttörő közül — fogalmaz Kissné. — Jobban vonjuk be a gyermekeket a programok szervezésébe, az önkormány­zat erősítése a pajtások fele­lősségérzetét is növeli — ez Takács Katalin meglátása. — Én a tömegsportról, a még több gyereket megaján­dékozó túrákról beszélnék — mondja Podlovics Imre. — Űtkeresés időszakát él­jük. Mint a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsá­nak levele is hangoztatja, fe­lelősség és továbblépés kell, hogy jellemezze az úttörő- mozgalom elkövetkező öt esz­tendejét. Színvonalas progra­mokkal, jó ötletekkel, a kör­nyező világ iránti érdeklődés felkeltésével aktív, a közös­ség ügyében tenni akaró út­törőket nevelhetnek az isko­lák — fejezte be Szakszón Lászlóné. Minden szálat Képünkön: balról jobbra Kiss Sándorné, Szakszón Lászlóné, Podlovics Imre, Takács Kata­lin és szerkesztőségünk munkatársa Tóth Kornélia. A háztáji takarmányéi látás érdekében még az októberi növedéket is betakarítják a nyíregyházi Ságvári Termelő- szövetkezet területén. Képünkön: Bellus János E—302-es gé­pével kaszálja a lucernát. (Császár Csaba felvétele) Q arkas József a vér­beli gépkocsivezető nem babonás. Szo- j kasból mégis lekopogta a faasztalon, hogy tizenkét év alatt egyetlen „balhéja” sem volt., Sikerült megúsz­nia az idei nyarat, a káni­kulai forrósógot is karcolás­koccanás nélkül. S míg ezt említi elnézést kér a fél­órás késésért, ugyanis a számítógépes vezérlés az úr, s őt „fordában” beosz­totta az aknaszállításhoz. — Hajnali 4 órakor kez­dünk és este hat órakor „szédül” ki az ember a fül­kéből, a volán mellől — jegyzi meg az alig 39 esz­tendős buszvezető, három gyermek édesapja. Számítógépes programo­zás szerint szinte vala­mennyi járaton vezet autó­buszt Nyíregyháza belte­rületén, egyetlen műszak­ban. — Egy 1,2-esnek 48 meg­állóhelye van az oda-vissza úton. Ezt meghatározott idő, 65 perc alatt kell meg­tenni., Csúcsidőben és káni­kulában szinte lehetetlen. Egyetlen nap ezerkétszáz- szo,r kell használni a ten- gielykápcsolót de olykor a forgalmi helyzettől függő­en még többször is. Ez fő­leg idegileg visel meg, na­gyobb koncentrálást igé­nyel. Ö a fregoli, bár van „sa­ját” gépjárműve is. Ha a brigádból valamelyik kol­léga megbetegszik, ha egy-egy busz „lerobban”, ő száll be segíteni. /XXXXXXXXXXXXXXXK — Igyekszem megoldani a gondot, mint a kétszeres aranykoszorús Arany Já­nos szocialista brigád ve­zetője is. A brigádban ti­zennégyen vagyunk. Némelyik kocsiban, ol­vasható: Arany János szo­cialista brigád. S az is. hogy ki vezeti a buszt. Vala- menyien a vállalat törzsgár- datagjai. Talán a városi forgalom­ban a legnehezebb az üzem­anyaggal takarékoskodni. — Mi mégis vállaltuk és sikeresen teljesítjük is — újságolja. Havonta ez sze­mélyenként 5—600 forintot hozott a nyári forgalom ide­jén is. Ez legalább 70—80 liter gázolaj-megtakarítást jelentett egy-egy buszve­zetőnek. Sok kicsi sokra megy. De akad a brigádunk­ban olyan fiú is, aki ennél többet takarított meg. Farkas József munka mel­lett leérettségizett, s elvé­gezte a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem 3 éves általános tagozatát is. — Hogy szükség van-e mind erre egy gépkocsive­zetőnek? Ügy érzem, min­denkinek szükséges, aki emberek sokaságával fog­lalkozik. Hiszen meg kell szólalni, beszélni, olykor politizálni kell! S nem mindegy hogyan. S még itt sem állt meg Farkas József. Sikeresen felvételizett a szakosítón. Most a magyar munkás- mozgalom történetével is­merkedik. Ebből fog állam­vizsgázni. El szeretné vé­gezni a forgalmi tiszti is­kolát is. — Másodállásban az MHSZ-nél oktatok. Itt igyekszem átadni vezetési tapasztalataimat a fiatalok­nak. Farkas Kálmán A VOR-ban, Nyíregyházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom