Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. október 20. Az illetékes válaszol MAGÁNBIZOMÁNYOSOK II „jő munkatárs“ tizeiméi „Furcsa húzás” címmel észrevétel jelent meg a Kelet- Magyarország Fórum rovatában, amely a borítékos sorsjegyárusítást érintette. A borítékos sorsjegyárusoik nem alkalmazottai az OTP-nek, de alkalmat keresünk arra, hogy mindkét személlyel — ugyanis vasárnap két árus is kínálta a sorsjegyeket a Halász- csárda előtt — elbeszélgessünk és a helyes magatartásra felhívjuk figyelmüket. OTP megyei igazgatósága KÁRTEVŐK ELLEN „Szaporodó paraziták” címmel közölt észrevételre elmondjuk, hogy a város közterületein az amerikai szövőlepke elleni védekezés folyamatos volt, sokkal nagyobb mértékben, mint az előző években. A védekezést a városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztálya irányította. INTÉZKEDTEK „Öröm, de ...” című cikkben szóvá tette az egyik levélíró, hogy Nyíregyházán az Inczédi sori autóbusz megállóhelyeken nincsenek szeméttárolók. A szeméttároló szelencéket megrendeltük, s a közterület-fenntartó vállalat ki is helyezte azokat az áthelyezett megállóhelyekre. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. műszaki és fenntartási iroda RÁDIÓRIPORT MÁTÉSZALKÁRÓL. Az NDK hangja rádió munkatársa, Renata Arnhold Mátészalkán gyűjt anyagot készülő műsorához. A piros-fehér-zöld című, kéthavonta jelentkező magazin szerkesztő-riportere Szatmár központjával ismerkedett október 18—19-én. Az NDK-ban népszerű magazin következő adásaiban hallható majd riportja a város fejlődéséről, kulturális életéről, az almáról és az almaszüretről. Aj cukrászüzem Nyírbátorban Üj édesipari és cukrászüzemet épít Nyírbátorban az ÁFÉSZ. A terv szerint 24 millió forintba kerül és ellátja a jelenlegi elavult üzem kibővített feladatát, rajta kívül különböző lisztes áruk gyártását is megkezdik. Készítenek majd többek között teasüteményeket, töltött ostyákat, habsüteményt is. Már most rendelkeznek több új termék általuk kidolgozott és hatóságilag elfogadott technológiájával. Piacukat is előre lekötötték: a különböző FÜSZÉRT- vállalatok a teljes termelt árumennyiséget garantáltan átveszik. Az új üzem tervezője a SZÖVTERV Vállalat, kivitelezője a helyi építőipari és szakipari szövetkezet. A munkában részt vesznek az ÁFÉSZ építőbrigádjai is. Az építkezés ez év áprilisában kezdődött el. Jelenleg készen áll az alapozás, valamint az üzemi út fele. Az üzemben — amely a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ támogatásával épül s 52 embernek teremt munkalehetőséget — évente 20 millió forint értékű termék készül majd. (k. é.) Vízhálózat a peremkörzetben FILMAKADÉMIA Kétéves filmakadémiát indít a TIT Baranya megyei szervezete és a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat. Különösen a már működő filmklubok, filmkörök vezetőit szeretné képezni, továbbképezni az akadémia, sőt újabb filmklubok, vállalkozók jelentkezésével újabb filmklubok megindítását kívánja lehetővé tenni. De olyanok is látogathatják az előadásokat, akiket „csak érdekel” a film, és felkészültségüket kívánják javítani, ismereteiket gazdagítani. A filmakadémia a filmművészet történetét komplexen, tehát nemcsak esztétikai jelenségként kívánja tárgyalni, hanem szociológiai, lélektani, filozófiai és technikai hátterével együtt. Az akadémia programját négy fél évre állították ösz- sze. A hallgatók tandíjat fizetnek, a sikerrel vizsgázók klubvezetői engedélyt kapnak. HÁZTÁJI VERSENY A közelmúltban a KISZ Vas megyei Bizottsága, Vas megye Tanácsa, a Hazafias Népfront Vas megyei Bizottsága, a MÉSZÖV és a TESZÖV gazdálkodási versenyt hirdetett a kisegítő és a háztáji gazdaságok részére. Az egyéves versenyben a harminc évnél fiatalabb gazdálkodók vehetnek részt. A háztáji és a kisegítő gazdaságok színvonalát mérik össze azok, akik mezőgazdasági, élelmiszeripari kistermeléssel, kistenyésztéssel foglalkoznak. Az értékelésnél a termelés hatékonyságát, jövedelmezőségét tartja szem előtt a bíráló bizottság. A legjobb eredményeket elérők három-, öt-, illetve nyolcezer forintos díjakat nyerhetnek. ZÖLDÉRTSZOLGÄLTATÄSOK A raktárbázison a gépek, berendezések hibátlan működése közben keletkezett szabad kapacitást mostanában új munkaterületeken kezdték el hasznosítani a tmk-sok. Vállalják — magánszemélyek és közületek számára egyaránt — a takarékos üzemanyag-fogyasztás érdekében Diesel-motorok (traktorok^ tehergépkocsik) adagolójának bemérését, szakszerű beállítását. A fogyasztás rendbehozatala mellett az egyéb javításokat is megcsinálják. Az így megszervezett javítószolgálaf természetesen ellátja a vállalat mintegy 50 kisebb-nagyobb tehergépkocsijának a karbantartását is. Vállalnak targoncajavítást is. Az első gépek Nyíregyházáról, a testvérvállalattól érkeztek. Egyelőre az NDK-gyártmányú DFG típusú rakodógépek gyors, fontos javítószolgálatát kívánják megszervezni. majd a következő három hónapban 13 ezer forintot. 1982 decemberében már 80 ezer forint volt a hiánya. Ezután sem állt meg, s fegyelmi elbocsátásáig újabb tízezer forintot emelt ki a kasszából. Másfél év alatt 90 ezer forint kárt okozott. Most az a kérdés, hogyan csinálhatta ilyen bosszú ideig, s miiért nem jöttek rá a viszonylag jelentős sikkasztásra? A vizsgálat számos szabálytalanságot tárt fel az üggyel kapcsolatban. Például Bánóménak nem volt munkaköri leírása, és a teljes anyagi felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot sem irta alá. (Ez a felelősségéin azért nem változtat.) A napi pénztárellenőrzéseket 2—3 naponként tartották, akkor is rutinból, s megbíztak a „jó munkatársban”. A főkönyvelő a pénztár negyedévenként kötelező teljes körű ellenőrzését sem végezte el. Jellemző, hogy Brillónéniak legnagyobb gondot nem az ellenőrzések, hanem a saját szabadságai okozták, ti. ilyenkor át leejtett adni valakinek a pénztárt. s könnyen kibukhatott volna a hiány. ö azonban ezt kisebb hamisításokkal hosszú időn keresztül meggátolta. Az idén nyáron a családi házuk 60 százalékos készültségi állapotban volt, s kénytelenek voltak eladni. A kapott pénzből Brillóné kifizette a 90 ezer forintot a vállalatnak, visszafizették a lakóház építésére kapott kölcsön fennmaradó részét. A Nyíregyházi Megyei Bíróság BriHónét a folytatólagosan, nagyobb értékre és üzletszerűen elkövetelt sikkasztás miatt egy év börtönre büntette. Az ítélet jogerős. (ki) Egyéves a Nyíregyháza peremkörzeti vízműtársulat, melyet múlt év októberében alakított 1100 város-külterületi lakos, és támogatásáról biztosította hét érdekelt gazdálkodó egység, melyeknek a területen üzemi érdekeltségeik vannak. Célul tűzte a társulat, hogy a megyeszékhely lakott peremkörzetei is korszerű, jó ivóvízhálózattal rendelkezzenek. Az eltelt esztendő eredményeiről érdeklődtünk a társulatnál. Megtudtuk, hogy mint beruházó, elsőnek még a városi tanács megrendelésére, korábban elkezdődött Butyka-telepi ivóvízhálózat építésének kiviteleztetését folytatta. Üzemeltetésre a SZAVICSAV kezelésébe került. Az itteni költség mintegy 5 millió forint s a vezeték hossza 3,5 kilométer. Idén kezdődött el a társulat kiviteleztetésében a Gu- szev település déli részének vízművesítése. Ennek költsége 1 millió 40 ezer. Elkészült ebben az évben Rozsrétszőlő ivóvízhálózata is. Ez év tavaszán kezdődött el a társulás beruházásában Sóstóhegy ivóvízhálózatának megépítése. 17 millió forintba kerül. Itt jelenleg a készültség 50 százalékos; az átadás terve 1984. december 10. Folyamatban van Borhiányán is vízhálózat építésé, a költség körülbelül 8 millió forint lesz. Ennek átadási határideje ugyancsak jövő év június 30-a. A már elkészült városszéli, peremkörzeti vízhálózatok és a folyamatban lévők mintegy 1160 családot érintenek. Jövő évi feladat a társulásnál Sóstófürdő ivóvíz- hálózatának további bővítése, előreláthatólag 2 millió forintért. Az itteni hálózat- bővítés legalább 200 család ivóvízgondját oldja meg. (ab) VÁLTOZÓ BEREGI FALUKÉP. A modern ház a Szabadság utcán, a régi parasztház a Kossuth utcában készült Vámosatyán. (Elek Emil felvételei) ALMALÉ — DEBRECENBE. A gyügyei Almáskert Mgtsz léüzemében egy 8 órás műszak alatt 26 ezer liter almaiét préselnek. Az alapanyagot a „Szatmárkert” biztosítja. Az almaié is a Debreceni Konzervgyárba kerül. Bő három évig pénztárosi munkakörben dolgozott a KPM Nyíregyházi Közúti Igazgatóságán BrilLó Bélámé Nagy Ilona 33 éves niagycserkészi lakos, végül az idén márciusban fegyelmi úton elbocsátották. BriUóék még 1978-ban egy négyszobás családi ház építésébe kezdtek. Az építkezéshez 140 ezer forint OTP-hitelt kaptak, s a vállalat is adott 80 ezer forintot. A hitelek havi törlesztési összege 980 forint volt, s Brillóné fizetését 1981 augusztusától a következő év júniusáig több mint ezer forint letiltás is terhelte. Volt olyan hónap, hogy csak 6—7 száz forintot kapott kézhez. .Ekkor Briilóné az anyagi gondok hatására az általa kezelt pénzkészletből előbb egy 500 forintost vett ki. A következő év augusztusáig összesen 65 ezer forintot vett ki a pénztárból, Helyben vásárolni Bár megyénkben is megindult az urbanizáció, de a lakosság nagyobbik része még ma is kisközségekben él. Szat- márban olyan települések kereskedelmi ellátását igyekeztünk megismerni, melyek még ezen belül is a kisebbek közé sorolhatók. Botpalád 671 lakosa közszükségleti cikkeit a 3 személyes vegyesboltban szerzi be. Kiemelkedő forgalmat bonyolítottak le az első 8 hónapban. A bevétel 3,693 millió forint volt. Főboltosi rendszert vezetett be a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ a területen. Nem kell utazni... S a paládi boltos érti a szakmát, él is a kínált lehetőséggel : a fehérgyarmati szakboltból kihozatja a kívánt terméket. A vevő jól jár, mert nem kell Fehérgyarmatra utaznia, illetve fuvarost fogadni, hogy mondjuk beszerezzen egy Salgó tűzhelyet. A kereskedelmiek pedig megosztoznak a forgalmon. Az alapellátás zavartalan, s ínyencségek is kerülnek az üzletbe. Az italbolt 1,656 milliót forgalmazott augusztus végéig, örvendetes, hogy a fagylalt, a cukrászati termékek — egyre jobban fogynak. Szeptembertől szerződéses üzemelésű az egység. Már műsoros rendezvényt is szerveztek, zenés összejövetel, a hidegkonyhai készítmények bővítése csalogat újabb fogyasztókat a bisztróba. Csak kitartó, a vevő igényéhez igazodó kereskedői munkával lehetett elérni, hogy Olcsvaapáti lakói „bízzanak” boltosukban, s meggyőződjenek; az 578 lakos élelmiszert éppúgy talál a boltban, mint kerékpárt, vagy éppen egy zoknit, illetve mosógépet vagy porszívót. A vérbeli kereskedők itt 3—4 milliós évi forgalmat produkáltak. „Fogták a vevőt”, s ez szerencsére egyre több helyen jellemző. Az, hogy a készlet 40%-a élelmiszer, megnyugtató, jelzi viszont a megváltozott viszonyokat. Fogy a „kísérő" Sokszor az iparcikk hasonló értékrendet képvisel. Megváltoznak a fogyasztói szokások, az 1,139 millió forintot forgalmazó italboltban is. Látszólag ez jobb arány, mint a paládi. Sajnos, ez nem jelenti, hogy kevesebb szeszt fogyasztana a lakosság. Ugyanis itt a szilvapálinka egyik „fészke”. A kocsmában csak a „kísérő” fogy. Főleg a Borsodit innák. Az ÁFÉSZ tervezi a vegyesbolt alapterületének növelését, a korszerűbb kiszolgálást. A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ területén 6 olyan település van, ahol félezernyien sem élnek. Közülük is az egyik legkisebb a 257 lelkes Uszka. Szűcs Jenő 30 éve „a boltos”. Nagy tapasztalata, kapcsolatai, emberismerete 1,75 milliós forgalmat eredményezett ebben a kis határ széli faluban. A falu boltosa, ha kell a VASVILL-hez „ugrik” (nyugdíjas korú), ha kell, Fehérgyarmaton dörömböl, de kedves vevői kívánságait teljesíti. Arányaiban itt a legnagyobb az italbolt forgalma. A szesz, hidegkonyhai készítmény, üdítő, dohányáru 994 ezer volt nyolc hónap alatt. Itt is az a terv, hogy az italboltot és a vegyesboltot „egyesítve” korszerűbb üzlet álljon a fogyasztók rendelkezésére. Az italbolt máshol kapna helyet. Kevés a kereskedő Ifj. Kővári Sándor kereskedelmi osztályvezető rendszeresen tartja a kapcsolatot a tanácsokkal. Elmondta, a testület ennél a napirendnél rendkívül aktív. Megnőttek az igények. Mindenki elvárja, hogy kulturált körülmények között, lehetőleg mindent megvásárolhasson — helyben. Ha a kenyér, tej vagy más alapvető cikk nem érkezik meg, azonnal jelzik. (Szerencsére ez ritkán fordul elő.) A tanácsok mindent megadnak — „csak boltost ne kérjenek”. Nem véletlen, hogy egyetlen vegyesboltot sem sikerült kiadni szerződéses üzemelésre. Nagyon meg kell dolgozni a szerény keresetért. S a boltosok többsége állatot tart, gyümölcsöt termel, vagy mint Szűcs Jenő bácsi — felvásárló, takarmány- és tápárusító is egyiben. Kevés az igazi kereskedődinaszj,i|!v, „. A fiatalok, hä végeznek, nem a kisközségekbe, hanem olyan nagy üzletekbe vágynak, ahol gépek, segédmunkások végzik a fizikai munkát, s ők csak a vevővel foglalkozhatnak. Meg kell becsülni tehát a kisközségek boltosait is, ha nem akarjuk elérni, hogy mindenért a városba kelljen utazni, vásárolni. Molnár Károly KISKÖZSÉGEK BOLTJAI
