Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-27 / 228. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 27. Iskala és demokrácia □ névtelenségbe burkolózó rágalmazók, a jelentés-, pontosabban íeljelentésgyártók helyrehozhatatlanul megmérgezhetik a tantestületek életét. Az intrikusok ott bontakoztathatják ki kétes értékű „tehetségüket”, ahol meghallgatásra találnak a suttogva terjesztett rágalmak, becsmérlések, az apró véleménykülönbségeket ösz- szeférhetetlenségnek nyilvánító vádbeszédek, amik természetesen „véletlenül" mindig a bírált személy háta mögött hangzanak el. A vélt vagy valós sérelmekből keletkező ügyek rendszerint eljutnak a főhatóságokhoz is. A döntőbíró nehéz szerepére felelősséggel csak alapos feltárás, vizsgálódás után vállalkozhatnak az illetékesek, s legtöbbször a tengeri kígyóvá nőtt eset előrevivő tettektől rabol időt. Az egészségtelen és káros jelenségek csak a munkahelyi demokrácia fejlesztésével számolhatók fel — hangzott el az oktatási intézmények vezetőinek egyik megyei értekezletén. A téma időszerűségére figyelmeztet a Művelődési Minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete elnöksége által idén közzétett útmutató is az iskolák demokratikus fórumairól, jogköreikről, feladataikról. Továbbra is a nevelőtestületi értekezleteké az irányadó szerep, mivel változatlanul ezeken az üléseken gyakorolhatják a pedagógusok a rendtartásban meghatározott véleményezési és döntési jogkört. Emellett az összdolgozói értekezleten véleményt formálhatnak a munkával, munkafegyelemmel és belső légkörrel kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely jelentősen befolyásolja az adott oktatási intézmény életét. A résztvevők hangot adhatnak annak, milyen erkölcsi-anyagi elismerésben részesüljenek az új utak, módszerek keresésében, kiformálásában élen járó nevelők. Az iskolákon belüli demokrácia gyengeségére utal, hogy a szorgalmazott differenciált értékelés ellenére egyre jobban tért hódít az egyenlősdi. Kívánatos lenne, ha a bérfejlesztés és a jutalmazás arányainak, elveinek kialakításában jobban építenének az iskolaigazgatók a szak- szervezeti bizalmikra, a taggyűlésekre. Fontos a nyílt, őszinte hang, a következetes számonkérés, a rend, a fegyelem érdekében. Az iskolai közösségen belül kialakított követelményrendszer egységes mércét kell, hogy jelentsen a vezetőnek, beosztottaknak egyaránt. Hogy esztendők alatt kinek, mennyire sikerült eleget tenni a közösség által szentesített elvárásoknak, azt legjobban az alap- és kiegészítő minősítések készítésekor lehet világosan szavakba önteni. A felügyeleti szervek tapasztalatai szerint az igazgatók halogatják a minősítések megírását, gyakoriak az időbeli csúszások. Az oktató, nevelő munka, a tanári, tanítói teljesítmények ilyetén értékelésének nincs megfelelő rangja. Tartalmilag hemzsegnek a frázisszerű, így semmitmondó megfogalmazásoktól. □ z iskola közösség, és ahhoz, hogy jó közösség legyen, értelmes fegyelemre és rendre van szükség, amelyben az igazi értékeket, s ezek között is a jól végzett munkát megbecsülik és megbecsül te tik — hangzott el a művelődési miniszter tanévnyitó beszédében. Ahhoz, hogy a szocialista nevelő iskola céljaihoz közelebb jussunk, fejleszteni kell az iskolák önállóságát, belső demokráciáját. A helyi módszerek kimunkálásáról, alkalmazásuk mikéntjéről várhatóan sok szó esik majd az idei tanévben. R. G. A TISZADOBI GYERMEK VAROSBAN üzemelő «00 adagos konyha a gyermekvárosban lakókon kívül, a bejáró tanulók és a községben lévő öregek napközi otthona részére is biztosítja a napi három főétkezést. Képünkön: ebédhez tálalnak a konyhában. (Császár Csaba felvétele) Kérdések és válaszok a városrél Bolt, mozi, parkoló Számos közérdekű kérdés hangzott el az elmúlt hetekben a Nyíregyházán tartott pártfórumokon. Ezekből és az illetékesek válaszaiból készítettük összeállításunkat. örülnek, hogy a boltokkal jól ellátott városközpontban új ABC-t adtak át nemrégiben, de például a Szamuely-lakótele- pen miért nem építenek egy komolyabb élelmiszeráruházat? — kérdezték szintén az OTP pártrendezvényén. — Jogos a környéken lakók kérése. A Szamuely-la- kótelepen a jövő év második felében adják át az új ABC- áruházat, amely 700 négyzet- méter alapterületével tekintélyes méretű lesz, alkalmas arra, hogy a lakónegyedben élőket ellássa. Az autóbuszállomás Petőfi térre történő áthelyezése során csökken-e az ott lévő park területe? — kérdezték a ME- ZÖGEP-nél? — Az autóbuszállomás tervezésénél az egyik fontos szempont a park megőrzése volt; a tervezők úgy alakították ki az új autóbuszállomás létesítményeit, ‘hogy az építkezés a parkot minimális mértékben érinti. Célszerű lenne a Búza téri régi piac helyén lévő parkoló felfestése, egyben átszervezése — hangzott el az UNI- VERSIL-nél. Olcsó gyümölcs aszály után? Primőr, nyáron is Mit fognak ezért a piacon elkérni!' — hányszor sóhajtottunk a nyári aszály után. A zöldség-gyümölcsboltokban egyelőre — szerencsére — nem érződik, hogy a szokásosnál jóval szárazabb időbér értek a termények. A ZÖLDÉRT Vállalat imponáló adattal támaszja alá a vásárlói tapasztalatot: az idei év első nyolc hónapjában a burgonya, a zöldség és a gyümölcs átlagos fogyasztói ára 1,3 százalékkal alacsonyabb a múlt év hasonló időszakához képest! Részletezve ez azt jelenti, hogy a burgonya ára ugyan 4,8 százalékkal magasabb, mint tavaly, a zöldségé már 1, a gyümölcsé pedig kereken 12 százalékkal marad alatti az 1982-esnek. Több intézkedést hozott a ZÖLDÉRT Vállalat, amelynek során megyénkben is szívesen foglalkoznak primőrök termesztésével, szaporodnak a fólia alatt nevelt zöldségfélék, ugyanakkor megyén kívüli szállítópartnereinek számát is gyarapította a vállalat. A termelői kedv fokozódása és a fóliasátrak terjedése eredményezi, hogy például primőr uborkából 3 millió forintos forgalmat bonyolított le a vállalat, és mégis egy százalékkal olcsóbban juthattunk hozzá. A primőr paprikánál még jelentősebb a mérsékelt fogyasztói ár, mivel a másfél millió forintos forgalom öt százalékkal alacsonyabb árat takar. A primőr áruk eladását azért szükséges hangsúlyozni, mert júliusban is igen sok termék még ebbe a kategóriába tartozott. A szántóföldön termesztett zöldségfélék közül az igen vízigényes fejes káposztából 4 millió forintért adtak el a zöldségboltok, lényegében a tavalyi áron. Kelkáposztából már 3,6 százalékkal drágábban kínáltak, ennek ellenére többet adtak el belőle. A salátánál érződik legjobban a fóliasátrak előnye: kizárólag kistermelőktől vásárolt fel a vállalat és összességében 8 százalékkal olcsóbban juthattunk hozzá a tavalyihoz képest. Igen jó termést hozott a nyár a sárga- és görögdiny- nyéből, 13—14 százalékkal alacsonyabb áron vehettük a közkedvelt csemegét. A nyári gyümölcsökből szinte teljes mértékben fedezte a szükségletet a megyei felhozatal. (t. k.) — A Búza tér északi részén tervezett parkolók végleges kialakítása a tervezett pavilonok építését követően azzal összhangban történik. Az átalakítás után jelentősen növelni lehet a parkolóként hasznosítható területet. Az autóbuszokon a lyukasztóberendezések nem jól vizsgáztak, mert a jegyet sokszor nem bírták átlyukasztani — tették szóvá a Gabonaforgalmi Vállalatnál. — Jogos a kritika; a berendezéseket ugyanis ross? minőségű tüskékkel láttákéi, ami csak néhány heti használat után derült ki. A Volán Vállalat intézkedett az új, megfelelő tüskék beszerzésére, ami idő közben meg is történt. Jelenleg már ezekkel üzemelnek a készülékek. A Sóstón a gépkocsik parkolási díja óránként két fo- rint, így a parkolás esetenként többe kerül, mint a fürdőjegy, ráadásul nagyon kevés a parkolóhely — hangzott el a Víz ügyi Igazgatóságnál. — A fizetőparkolók díjszabása egységes, azt a megyei tanács illetékesei állapították meg 2 forintban. A parkolóórás helyeken egy órányi idő 5 forint; tehát figyelembe veszik, hogy például egy bevásárlóközpontnál működik a fizető parkoló, ahol a forgalom gyorsabban változik, vagy pl. az említett fürdőhelyen, ahol két-három órát is várakoznak az autók. Sóstófürdőn egyébként az -új rendezési terv szerint a Berenát utcá ban kb. 4—500 személygépkocsi elhelyezésére alkalmas parkoló kialakítását irányozták elő. A városban kevés a mozi. Várható-e változás e téren a közeli években? — kérdezték a Taurus Gumigyárban. — A megyeszékhelyen valóban kevés mozi van, ráadásul a korábbiak közül kettőt szanáltak is. AzÉsza ki lakónegyedbe és a Jósává rosba tervezett filmszínháza kát különböző okok miatt nem építették meg. A mostani tervekben az örökös föld városrészben szerepeltetik egy 300 személyes önálló filmszínház építését. A tárgyalóteremből . Sándör-napot tartott testvérével és szomszédjával március 17-én Nyírmihálydi- ban B. Sándor. Otthon köszöntötték fel, aztán átmentek az italboltba és letelepedtek egy asztalhoz. Rendelt egy kört, aztán elköszönt, mert Tiszavasváriba készült és nemsokára indult a vonata. Alig tett meg vagy száz métert, amikor utolérte őt Rézműves Ferenc 29 éves nyírbogáti lakos és élettársa. Ismerősök voltak egymásnak, Rézműves megszólította, s egy nagyon régi, gyermekkori veszekedés miatt nekitámadt. Nemcsak szóval, hanem kézzel is, sőt előszedte bicskáját és azzal csapkodott B. Sándor felé. Az „Elégtétel“-gyermekkori veszekedésért első csapást sikerült kivédeni, de a másodikat nem, s a kés súlyos sérülést okozott B. Sándor mellén. A szúrás után B. Sándornak még volt annyi ereje, hogy elvette Rézművestől a kést, de a szúrástól Rézműves élettársa is megijedt és kétségbeesetten kiáltott fel, amit egy asszony meghallott, aki az italbolt előtt állt. Gyorsan beszaladt az italboltba és elmondta férjének, mi történt B. Sándorral. Amikor tudomást szerzett B. Sándor testvére és még néhány ismerős a szúrkálásról, a sérült emberhez mentek, aki elmondta, hogy mi történt, majd előbb a helyi körzeti orvoshoz, onnan pedig a nyíregyházi kórházba szállították. Rézműves egy ismerőséhez ment, ott próbált menedéket találni, de nemsokára isme rétién emberek megtalálták és élettársával együtt alapo san megverték. A nyomozás során nem sikerült megállapítani: kik voltak, akik Réz művest megverték, ezért az ügyészség a nyomozást meg is szüntette. A Nyírbátori Járásbíróság az eddig öt alkalommal bűn tetett Rézműves Ferencet súlyos testi sértés miatt mint különös visszaesőt másfél év szabadságvesztésre büntette, két évre eltiltotta a közügyektől és megszüntette az előző öt és fél éves büntetésből elengedett feltételes szabadságát is. Rézműves fellebbezett az ítélet ellen. A múlt hét legjelentősebb kulturális eseménye kétségkívül a Madách Imre Az ember tragédiája című színműve bemutatásának századik évfordulójára rendezett díszünnepség volt, melyen a művelődési miniszter bejelentette az új Nemzeti Színháznak a kormány által elhatározott felépítését és a művészeti szövetségek vezető képviselői kérték a társadalom anyagi támogatását a nemes ügyhöz. Televíziónk — azon túl, hogy az ünnepségről helyszíni közvetítést adott — történelmi összefoglaló dokumentumfii,met muta^ tott be utána („Hétre ma várom a Nemzetinél”) a Nemzeti Színház születésétől napjainkig ívelve. Sőt, egy ritka érdekességű dokumentumfilmben elevenítette fel az elmúlt 50 esztendő tizenöt szegedi szabadtéri Tragédia-előadását. A v.isszaemlékezők — köztük Hont Ferenc elsősorban — a szabadtéri játékok megszületését, az egykorú filmszalagok pedig a különböző bemutatók rendezői értelmezéseit, szerep- felfogásait örökítették meg színről színre, mintegy jellemző keresztmetszetben. Ügy vélem, hogy az alkotói stáb (élén dr. Váradi György szerkesztő-műsorvezetővel) a leginkább jellemző részletek összeválo- gatásával és a neves rendezők (Major Tamás, Vámos László és Szinetár Miklós) megszólaltatásával igencsak közel hozta azokat a tévénézőket is a Tragédiához, akik esetleg nem látták a teljes művet. A rendezői felfogásbeli különbségek ütköztetése különösen hasznára vált a műsornak: a nagy mű mondanivalójában való elmélyülés lehetőségeit példázta és segítette elő a mi számunkra is. Gyurkovics Tibor 1972- ben bemutatott (s azonos című könyvben is megjelent) Nagyvizit c. színművéből készített, csütörtökön bemutatott tévéjáték — valljuk be — hosszadalmas és unalmas volt. A műfaji megjelölésre inkább az életkép vagy (legjobb esetben) az abszurdba hajló tragikomédia kívánkozik. A moralizáló párbeszédek semmiképpen nem pótolhatták a cselekményt, a drámai történést. A négy kórházi ápolt férfi lehetségesen élesre metszett jelleme (ezek körül is legjobb volt íróilag a Badar ié), a két női főszereplő (az ápolónőé és a takarítónőé) jó ka-rak- terizálása, néhány „pesties” bemondás, s a kórházi szoba légkörének az elfogadható megjelenítése önmagában még nem dráma, sőt tragikomédia sem. Ezen nem változtat az. hogy a cselekmény egyetlen valódi fordulópontján a mozgásképtelen Badari labilis idegzetű betegtársát megmenti az ablakon való kiugrástól — ami saját halálát sietteti. Az abszurditást illetően: nehezen hihető, hogy a feltehetően po- zícióféltésiből szívrohamot kapott főorvost a közönséges betegszobában fektetnék le azon nyomban a saját kórházában . . . A színészek viszont min* den fenntartás nélkül di- c&érhetők. Ök, vették hátukra” és tették elviselhs, tővé a másfél órás, nem eléggé megrövidített darabot. Mensáros László (Badari) Benkö Gyula (Czieg- ler), Szilágyi Tibor (Fazekas), Oszter Sándor (F. Tóth), Tábori Nóra (Mária), Sinkovits Imre (főorvos), Bajza Viktória (Klári) és még mások. Málnay Levente realisztikus rendezése ellen sem eshet különösebb kifogás, Czabarka György vezető operatőr intim közelből, iellemfeltá- róan ábrázolta a figurákat, de a tévéjáték alapvető gyengeségein ők sem segíthettek igazán. Merkovszky Pál A nWW MELLETT Serfözö Simon bizonyára azért írta az öröm jön a házhoz című rádiójátékát, hogy elmondhassa véleményét az értelmiségiek, főként a pályakezdők vagy a praxisnak még az elején tartók helyzetéről. Arról, hogy rosszul vannak fizetve, lakásgondjuk is nehezen és sokára oldódik meg; ha nem eléggé hajlékonyak (hajlongok), akkor az előrelépésük js sokat késhet, késik; anyagiakban pedig a szülőkre vannak utalva, különösen ha a lakásról van szó, mert egymagák nem tudják előteremteni a szükséges összeget. Ez a fiatalok oldala, ha úgy tetszik. Mi a helyzet a szülőknél? A dolgosabbra még nyugdíjas korában sem tétlenkedik, dolgozik és pénzzel segít a rászoruló gyermekének, pedig ő maga is szeretne jobban, kényelmesebben élni. Ügy is mondhatnánk, hogy ez a jellemző kép ebben a kérdésben. S ebben igaza van Serfőző Simonnak. Mi az, amiben nem lehet egyetérteni vele? Az általánosításban. Pontosabban annak a nézetnek az általánosításában, hogy csak az a fiatal értelmiségi (ebben az esetben mérnökről van szó) juthat előre a vállalati hierarchiában, ranglétrán, aki eléggé dörzsölt, ügyeskedő, aki talpnyaló. A hangjátékbeli Mátós Ignác mindkét fia mérnök. Egyikük, Géza, már igazgató (ő az egyetem elvégzése után két évvel már osztályvezető volt, újabb kettőre pedig főmérnök, s nem sok évvel ezután igazgató.) A fiatalabb, Ernő, hat év után is csak beosztott mérnök, s olyan feladatokat bíznak rá, amelyeket egy technikusi végzettségű ember is el tudna látni. Igaz, Ernő tíz évvel később kezdte a pályát, de bátyja szerint is ő volt a jobb tanuló. Miért ilyen sikertelen mégis? Nem tudjuk" meg. Legalábbis hitelesnek tűnő formában nem. Csak azokból a vádakból tudunk meg valamit az idősebb fiúról, Gézáról is, amelyekkel öccse illeti őt. De Ernőről, illetve munká ja minőségéről. semmit nem tudunk meg. Hogyan tudjunk mi, hallgatók ítélni felőle, vajon nem meg érdemelten maradt-e abban az alacsony beosztásban Dolgos, jószívű, becsületes, feleségét és szüleit szerető gyermeknek látjuk. Am ezek a tulajdonságok mind kevesek a munkahelyi si kerhez. Nem akarom megkérdőjelezni, ennek a fiatal embernek a tehetségét, rá termettségét sem a mérnöki munkára, sem a magasabb pozícióra. De a szerző nem bizonyítja be ezt a tehetséget a hallgató számára. Ezek után mennyire higy- jem azt, hogy igaza van Ernőnek (illetve a szerzőnek), amikor azt állítja, hogy a báty csak azért haladhatott a ranglétrán, mert mindig tudta a széljárást, tudta: kivel és mikor kell innia. Hátha mégsem csak ilyen ez a Géza? Tehát sem egyik, sem mási.k fiúnak nincs igazán hiteles vagy hitelesnek el fogadható jellemrajza. Seregi István fi) KÉPERNYŐ HÍTÍTTl
