Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983. szeptember C1SIAILIAIDHCITITIHIC N időgazdálkodás Sok értékes órát takaríthat meg a háziasszony, ha ésszerűen szervezi meg az otthoni teendőit. Az időgazdálkodást érdemes megtanulni, és a gyakorlatban alkalmazni. Különösen a kezdő háziasszonyoknak, akiknek munkájában — kellő gyakorlat hiányában — sok az üresjárat. A háziasszony a háztartási teendők elvégzése közben kilométereket gyalogol a konyha és a többi helyiségek között, főzés, takarítás közben. Ha ügyel arra, hogy a főzéshez szükséges dolgok a tűzhelynél kéznél legyenek, és nem szaladgál mindenért külön a kamrába, sok időt takaríthat meg. Ha az étkezés nem a konyhában történik, akkor a háziasz- szony a terítéshez szükséges holmikat tegye tálcára és egyszerre vigye az étkezés helyére. Még jobb, ha a család valamelyik tagja terít meg. Könnyebb a napi bevásárlás, ha házhoz szállítással előre tartalékolunk, ha otthon van a liszt, cukor, rizs, száraz tészta, lencse, bab, borsó, konzerv, burgonya, hagyma, só, olaj, mosószer, üdítők stb. Időt takaríthatunk meg, ha a szükségesnél több rántást készítünk, és a felesleges mennyiséget hűtőszekrényben tároljuk, így nem kell a rántás pirításával mindig bajlódni, hanem csak felmelegítjük, és máris beránthatjuk az ételt. Van olyan leves, amelyet leegyszerűsítve főzhetünk (burgonyaleves, gombaleves stb.). A rántást felengedjük vízzel, aztán tesszük bele a burgonyát vagy gombát és az egyéb hozzávalókat. Ezzel a módszerrel csak egy edényt kell emosogatnunk. A hagyma párolása is elég sok időt igényel. Ha a szükségesnél több hagymát pirítunk meg zsírban vagy olajban, a. felesleget kihűlve, jól záródó üvegbe tegyük a hűtőszekrénybe. Néhány napig eláll. Sok időt rabol el a zöldborsó tisztítása. Sokszor azért nem vásárolunk borsót, mert gyorsan kell elkészíteni az ebédet vagy vacsorát, és nincs idő kifejteni. Kifejthetjük a zöldborsót az esti tévénézés alatt is, így az egész család segíthet ebben a nem nagyon népszerű munkában. A kifejtett zöldborsót műanyag zacskóban helyezzük el a mélyhűtőbe, és amikor gyors ébédre van szükségünk, kivesszük, s percek alatt megfőzzük. Ugyanígy előre megtisztíthatjuk a lencsét, rizst, babot. Időmegtakarítást jelent, ha egy-egy napon mirelit anyagokból készítjük el az ebédet (szilvás gombóc, bélszínroló, hasáb- burgonya, spenót stb.). A megtakarított időt használjuk ki pihenésre, szépítkezésre, szórakozásra. Időnként adjon a háziasszony „szabadságot” magának, és menjen vendéglőbe étkezni a család. Utána jólesik a séta, a kirándulás, ha a háziasszony nem dolgozta magát halálra a konyhában. A konyhában mindig legyen emlékeztető papír, amire a háziasszony felírja, mi fogyott el, mit kell a másnapi ebédhez vásárolni. így nem fordul elő, hogy főzés közben hiányzik valami, ami nemcsak bosszúság, hanem időt is rabol, ha közben el kell szaladni a közértbe. Ha a munkahelyén állómunkát végez a háziasszony, estére már fáradt. A lehetőség szerint ülve végezze a háztartási munkák egy részét (mosogatás, zöldségtisztítás, rántás- és hagymakevergetés, palacsintasütés, vasalás stb.). Ehhez nem kell egyéb, mint egy magas szék. Van olyan háztartás, ahol még ma is konyharuhával törlik el az edényt. Ne tegyék! Az edényszárító higiéniku- sabb és sok időt takaríthatunk meg használatával. Aki jól gazdálkodik a konyhában eltöltött idővel, nem lesz a konyha rabszolgája. Különösen, ha a konyhát kellemessé teszi egy pár zöld növény és változatos műsort nyújtó rádió. F. K. Szépség, ápoltság, jó közérzet Manapság sokat beszélünk a kondíciónkról. Kondicionáló termek és szépségszalonok nyíltak, amfelyek a testi és lelki jó közérzet biztosításán fáradoznak. Hogy jöhet az ember „formába”? Nem elég sportolni, fontos, hogy táplálkozásunk kalóriaszegény legyen. Rendszeresen fordítsunk elég időt az arc-, bőr- és hajápolásra. Igen fontos a felfrissülés, illetve a lazítás, különösen a munkahelyen és a privát életben ért stresszhatások után. Ajánlatos reggel és este rendszeresen kb. 10—10 perces tornagyakorlatokat, légzőgyakorlatokat végezni. Szájon át lélegezzük be a levegőt, 10 másodpercig tartsuk, majd orron át fújjuk ki. Többször ismételjük meg. Megnyugtatja az idegeket. Kellemes érzéssel tölt el a kádban való fürdés is. A fürdővíz lehet 32—37 fokos, de ne tartson 20 percnél tovább a fürdés. Nyugtató hatását fokozhatjuk még fürdőhabokkal. Jó hatású a meleg lábfürdő. Kb. 20 percig áztassuk a lábunkat, 45 fokig melegített vízben. A reggeli jó közérzetet a friss zuhany biztosíthatja. Felébredés után zuhanyozzunk le langyos vízzel, melyet fokozatosan hűtünk. Fürdés után ajánlatos magunkat bepúderezni. A púder felszívja a zsiradékokat és nedvességet. A mindennapi rendszeres tornának is idegnyugtató hatása van. Kedvünk szerint válasszunk egy sportágat, amit kedvvel gyakorolunk. A rendszeres sport biztosítja a jó és könnyű alvást, rendben tartja az emésztést, gyomor- és bélműködést. Teljesítőképességünket fokozza a sportolás. Kevésbé reagálunk a stresszhatásokra és lassabban fáradunk el, mint nem sportoló társaink. A sportolás közben erősödnek izmaink is. Bőrünk is szebb lesz, mert a tréning közben kimelegszünk, és a keletkező hő fokozza a vérkeringés gyorsaságát. Jobb és kellemesebb, ha csoportosan végezzük a torna- gyakorlatokat. A jól ápoltsághoz hozzátartozik a jól kiválasztott frizura és a rendszeresen ápolt haj. Egy-két havonta alkalmazzunk pakolást a hajunkra, szükség szerint, például túl száraz, töredező hajra krémpakolást. Ha a haj vége túl töredezett, legjobb levágatni. A rendszeres hajvágás is felfrissíti a hajat, és fokozza a haj növését. Különösen az úgynevezett félhosszú hajviseletnél a haj állandóan kopik, mivel hozzáér vállunkhoz, ruhánkhoz stb. Rendszeresen elkopik a vége. Vágassuk gyakran, és jó minőségű samponnal mossuk, és be- mosókkal ápoljuk. Az arckikészítésnél ügyeljünk arra, hogy halvány, természetes színeket alkalmazzunk. Nem divatosak az erős, rikító színek. A szájat elég kontúrceruzával megrajzolni. Kevés és világos szemhéjfestéket alkalmazzunk, melyek természetesen hatnak. Lehetőleg együnk sok gyümölcsöt, legyünk sokat friss levegőn, közérzetünk szemmel láthatóan jobb lesz. A fejfájásról A fejfájás a leggyakoribb panaszok egyike. A fej bármely részére lokalizálódhat, de az esetek többségében homlok-, halánték- vagy tarkótáji a fájdalom. A fejfájás az emberek döntő többségénél egyszerűen ideges eredetű, de előfordul, hogy a szem töréshibája, rossz szemüveg, a nyaki gerincoszlop megbetegedése, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, illetve más szervi betegség váltja ki. Ha valakinek tartós fejfájása van, célszerű, ha orvost keres fel miatta. Ha az orvosi vizsgálat szerint nincs szervi oka a fejfájásnak, enyhe nyugtatószerek vagy alkalmanként egy-egy fájdalomcsillapító tabletta általában elég a panaszok megszüntetésére. Magas láz, fejfájás és hányás esetén — főképpen, ha felnőttről van szó — feltétlenül orvosi segítséget kell igénybe venni. A fejfájás egyik változatáról, a migrénről külön kell beszélnünk. A migrén rohamszerű fejfájás, amelyet rendszerint előzetes jelző tünetek vezetnek be. Lehet féloldali, a homlok-, illetve a halántéktájra lokalizálódé fájdalom, de kiterjedhet az egész fejre is. Oka határozottan nem tisztázott. Régen azt tartották, hogy a koponyán belüli és a koponyán kívüli verőerekben uralkodó nyomás ingadozása, vagy az agyon belüli verőerek és visszerek közötti összekötő érszakaszok megnyílása, tehát a keringés rövidre zárása okozza a migrént. Ma egyre inkább terjed az a felfogás, hogy az agy talamusz nevű területének biokémiai okokra visszavezethető fájdalomérző képessége a roham kórélettani alapja. Ezért is never zik úgynevezett fájdalombetegségnek. Lényegében tehát a fájdalom volna az elsődleges, és az váltaná ki reflektóriku- san a migrénes rohamokat kísérő különböző idegrendszeri tüneteket. A rohamot általában hányinger és hányás egészíti ki. A migrénesek ismerik rendszerint betegségüket, sőt néha azt Is, hogy mi váltja ki a rohamot (például túlzott alkohol-, vagy éhgyomori erős feketekávé-fogyasztás, a légköri viszonyok hirtelen változása, túl hosszú alvás, székrekedés, fájdalmas élmény stb.). Ha jönnek a jósló tünetek, látási zavarok (például cikkcakkos vonalak, tűzijátékszerű viliódzó csillagok vagy gömbök, színes hullámzó tenger látása), gyakran sikerül magát a rohamot valamilyen migrén elleni szerrel megelőzni. Külön említést érdemel az arcidegzsába (szaknyelven tri- geminusz-neuralgia) is. Ez a halánték, a homlok feletti szemtáj és a felső vágy az alsó állcsont területén villámütés- szerűen jelentkező, hasító, tűrhetetlen fájdalom, amelyet gyógyszerekkel rendkívül nehéz befolyásolni, éppen ezért az ilyen betegnek idegsebészeti intézet segítségét kell igénybe venni. Az idegsebészeten vagy injekcióval vagy műtéti úton szüntetik meg a fájdalmat. Gyakran kell a műtét után az arcon tartós érzéskieséssel, zsibbadtságérzéssel számolni. Ezt azonban a fájdalommentességért cserébe a legtöbb beteg szívesen és habozás nélkül vállalja. Hűtés, de hogyan ? Háztartásunk nem kis gondja, hogyan tároljuk megfelelően az élelmiszereket. Ügyelnünk kell arra, hogy ne csökkenjen az élvezeti értékük, de még ennél is fontosabb, hogy tárolás közben ne váljanak egészségünket veszélyeztetővé. A hűtés jól hasznosítható az élelmiszerek konzerválására. Meg kell különböztetnünk a hűtéstől a fagyasztást és a mélyhűtést. „Pincehideg” hűtést ad a háztartási hűtőszekrény normál hűtésére is 0,5 és 4 Celsius-fok között. Az élelmiszerek ugyan nem fagynak meg, de a bennük rejlő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok módosulnak, a baktériumok szaporodása lelassul és az engedélyezett tárolási időn belül nem ér el olyan mennyiséget, hogy egészségünket károsíthatná. Ezen a hőmérsékleten hosszú hónapokig tárolható az ép zöldség, és néhány gyümölcs- féleség, például az alma, a körte. Ha a környezeti hőmérséklet lassan süllyed a fagypont alá, mínusz B—10 fokig, a mikroorganizmusok tevékenysége nagymértékben csökken, úgyszólván megáll az életműködésük. De a lassú fagyás alatt a sejtnedvekből éles szélű kristályok képződnek, ezeknek térfogata lényegesen nagyobb, mint folyékony állapotban, s ezért szétroncsolják a sejtfalakat. A lassan megfagyó gyümölcs, főzelékféle felengedve nem nyeri vissza eredeti formáját, ízét, élvezhetetlenné válik. A hús felolvadva már nem a régi, tápértékben gazdag sejt- nedveinek nagy része elcsorog, íze is előnytelenül változik meg. Ha a hűtés gyorsan éri el a mínusz 35—40 fokot, akkor csak olyan kis jégkristályok keletkeznek, amelyek a sejtfalakat nem teszik tönkre. Az élelem a gyors felengedés után eredeti formáját visszakapja, élvezhető marad. Az ilyen technikával készült ételek a hűtőgépek mélyhűtőrészeiben tovább tárolhatók. A mirelitételek megtartják tápértéküket, vitamintartalmukat. Ügyeljünk arra, hogy a gyors- fagyasztott, félkész vagy készételeket bontatlanul, eredeti csomagolásban vásároljuk meg. Normál hűtőtérben legfeljebb egy napig tárolhatók. Az egycsillagos mélyhűtő —6 fokon 8—10 napig, a kétcsillagos —12 fokon 25—30 napig őrzi meg megfelelő formában a mirelitkészítményt a háromcsillagosban —18 fokon, akár fél évig is tárolhatunk. A gyorsfagyasztott készítmények vásárlásánál arra Is vigyázzunk, felolvadt árut ne vásároljunk. A felületen látható jégréteg a felolvadt, klesurgott, sejtnedvről árulkodik. Ugyancsak ne vegyünk meg felűnően fehér vagy barnásán elszlneződott „fagyási égést” szenvedett árut. Ok lehet a bizalmatlanságra az is, hogy ha a mélyhűtött árut össze-vissza dobálva tárolják. Ilyen állapotban a hiányos légcsere miatt felmelegedhet, romlásnak indulhat a mirelitkészítmény. Hozzávalók: 35 dekagramm világoskék Róma fonal, a hímzéshez néhány méter piros, rózsaszín, arany, narancssárga, lila, olajzöld selyemfényű hímzőfonal, 2,5-es kötőtű, körkötőtü, merke- lőtűj KÖTÉSMINTAK Patentminta: 1. sor: 1 sima, 1 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítottra fqr- dított szemet kötünk. Alapminta: 1. sor sima, 2. sor forditott. Szempróba: 28 szemX 42 sor = 10 centiméter. MUNKAMENET Háta: 2,5-es kötőtűvel 135 szemre kezdjük, patentmintával 5 centimétert = 25 sort kötünk. A munkát alapmintával folytatjuk. A karkerekités részére, 35 centiméter -- 148 sor elérése után, mindkét oldalszélen lefogyasztunk 4, majd minden 2. sorban 3, 2X2, 6X = szemet (101), 56 centiméter = 236 sor elérése után a munkadarab középrészén, a nyakkerekítés'részére tartaléktűre veszünk 39 szemet, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 3X2 szemet. A nyakkerekítéssel azonos magasságban, a külső oldalszéleken vállfogyasz- tást kezdünk, minden 2. sorban lefogyasztunk 7, 3X6 szemet. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, kar- és vállfogyasztással kötjük. A karkerekítéssel azonos magasságban, a munka középrészén lefogyasztunk 1 szemet, majd ezután az oldal vállrészeket azonos szem- és sorszámmal, a belső oldalszélen nyakfogyasztással, de külön munkadarabban folytatjuk. A nyakfogyasztás: minden 2. sorban 3X1, minden 4. sorban 22X1 szem. összeállítás: a részeket szem* és sortalálkozás szerint alapszínű és alapvastagságú fonallal összedolgozzuk. A háta nyak- szél tartalékszemelt körkötőtűre vesszük — az eleje oldal nyakszél szélszemeire, mindkét oldalon azonos szemszámmal felszedjük a szemeket, 215 (82—51 — 82 szemmel), patentmintával 3 centiméter = 15 sort kötünk. Az elejemélységben, a középszemre, a 3. sortól, minden sorban 3 szemet simán összekötünk. Végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Az ujja- széleken 155 szemmel, azonos sorszámmal, patentmlntával hasonló pántrészt kötünk. Az eleje murakafelületre, az alapfonal vastagságánál kissé vastagabb, selyemfényű színes fonaldarabokkal, a leszámolható ábra szerint, szemet utánzó öltésekkel, sirály- madarakat hímezzünk. Táska vászonból Az utcán több nőt látunk manapság jókora táskával, mint holmi apró retikiillel. Divat a táska. A bemutatott rajz és szabásminta alapján magunk is készíthetünk praktikus, jókora vászontáskát. Célszerű hozzá rolóvagy farmervásznat venni, mert erős, strapabíró anyagok. 90 centiméter szélesből 1 méter szükséges, valamint 45 centiméter hosszú zippzár. A darabok kiszabásakor a szabásminta szélei mellett 1 centimétert ráhagyunk az anyagra. Mivel a táskában sok mindent vihetünk — élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt stb. — át is nedve- sedhet az alja. Ezért érdemes az alsó lap nagyságának megfelelő vastag kartonlapot is kiszabni és PVC-zsacskóba bújtatva a táska aljára helyezni, hogy ne ázzék át a táskánk és a ruhánk. A legősibb a szekrényláda, -amelyben az idők kezdetén minden elfért, ami egy emberhez, háztartáshoz, a ruházkodáshoz hozzátartozott. A ládák ma inkább megbecsült díszei a lakásnak. A ládák utódai a tálalók, a komódok, a ruhásszekrények. A nagy, kétajtós, akasztós vagy polcos szekrények masszív felépítésű darabok az esetek nagy többségében. A kombinált szekrény már a XX. századi követelményeknek megfelelően igyekszik többféle módon szolgálni: ruhásszekrény és íróasztal, könyvespolc és bár- szekrény, de tömege nagy, s nem jól kihasznált a tere. A korszerű tárolóbútor vlTárolóhely, szekrény szonylag kevés légteret vesz el a lakásból, azt is a fűtetlen vagy a közlekedésre használt — és nem a pihenő-, tanuló- vagy hálóhe- lyiségből. A holmik elhelyezésére olykor a háló- és fürdőszoba közötti átjáró, gardrób szolgál. Egyes lakásokban pedig járható szekrény-, gardróbhelyiség van, amelyben függönnyel takarva vagy szabadon állnak az akasztós részben a ruhák, a polcos részben a fehérneműk. Ha nincs a lakásnak beépített szekrénye, érdemes megfelelő helyet találni a beépítésihez, kihasználatlan sarkot, sötét, magas előszobát, régi személyzeti szobát, végső esetben a hálószoba kihasználatlan terét. A beépített szekrény elhelyezésének kétféle módja van. Vagy sikerül építészeti megoldást találni elhelyezésére úgy, hogy belesimuljon a talba, vagy pedig legyen önálló elem. akár két szobát elválasztva. Ilyenkor még díszítőelemmé is válhat, mindkét oldala használható. Az építészeti megoldás természetesen az ésszerűbb és olcsóbb is. mert a szekrénynek ebben az esetben a fal adja meg a három oldalát. Sirályos pulóver
