Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-04 / 209. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 4. HÓDIKÖT-mintabolt — Szövetkezeti kisáruhác Vénusz börzén vásárolt Hogyan lehetne bővíteni a megyei áruválasztékot a megyében készülő termékekkel? Elsősorban erre kerestek választ annak az árubemutató börzének a résztvevői, melyet augusztus 31-én és szeptember 1-én tartottak Nyíregyházán. Tizenhárom ipari szövetkezet és hat vállalat közel ötszáz termékét hozta el a KPVDSZ- be, ahová meghívták a kereskedelem szakembereit is. Ezzel a rendezők lehetőséget teremtettek szerződéskötésekre is. Szerződés kötöttárukra — Hol a konkurrencia? — nézett körül a bemutatótetemben Maróti Sándor üzletkötő, aki Hódmezővásárhelyről érkezett a HÖDIKÖT képviseletében. Ugyanis kötöttárukkal egyedül ez a cég jelentkezett a bemutatón. S hogy szükség van ezekre a cikkekre, bizonyíték rá: már az első nap délutánján sikeres szerződés- kötések születtek. Eddig öt partnerrel tárgyaltam — folytatta Maróti Sándor. — Az iparcíkk-kisker., a Kelet-Szövker., valamint a debreceni Vénusz Kereskedelmi Vállalat mintegy 12 ezer darab árut rendelt tőlünk több mint 1 millió forintért. E mennyiséget november végéig le is szállítjuk. A Mátészalkai és a Nyíregyházi ÁFÉSZ munkatársaival pedig abban állapodtunk meg, hogy hamarosan HódmezővásárSzakemberek az árubörzén helyre utaznak, s ott választanak áruinkból. — Égető szükség lenne gyermekcipőkre, melegítőkre, anorákokra, kötöttárukra — sorolja a kereskedelem igényeit Baraksó János, a Nyírfa Áruház igazgatóhelyettese. — Ezekből a termékekből van a bemutatón. Délelőtt itt járt a cipő- és a divatáruosztály vezetője, ők szerződéseket is kötöttek. Most is tárgyalunk a Divat Ruházati Vállalat képviselőjével a melegítők megvásárlásáról. Ügy látom, a méteráru-lakástextil osztályunk munkatársa sem megy el innen üres kézzel. Kereskedelem — kontra ipar A meghívott kereskedők számára eddig sem voltak ismeretlenek az itt kiállító vállalatok, szövetkezetek. — Nekünk például a nyíregyházi háziipari szövetkezettel, a DIRUVÁLL-lal, a HÓ- DIKÖT-tel szerződéses kapcsolatunk van. A többiektől is szoktunk vásárolni, de nem rendszeresen — hallottuk Baraksó Jánostól. — Első látásra nem tűnik túlságosan gazdagnak az itt kiállított anyag — állapította meg Bengyel Gyula, a KI- SZÖV műszaki osztályvezetője. — Ez érthető is. Hiszen az ipari szövetkezetek nem kiállítani, hanem eladni akarnak. Ezért csak azokkal az áruikkal jelentkeztek, melyekből szállítani is tudnak. Ezen a kétnapos rendezvényen történt, hogy az iparcikk kisker. egyik boltja négyszáz nadrágot rendelt a Kisvárdai Ruhaipari Szövetkezettől. Mint kiderült: a szövetkezet alapanyag híján nem vállalja a szállítást. Az élelmes boltos még délelőtt vásárolt 500 méter anyagot, így létrejött a megállapodás. Új boltok a megye- székhelyen — A szövetkezetek közül néhány még az idén is vállal szállítást — hallottuk Bengyel Gyulától. — A többség viszont csak a jövő évre tud fogadni megrendeléseket. — Attól tartunk, hogy ezen a börzén is csak egy alkalomra szóló megállapodások születnek — panaszolja Baraksó János. A tárgyalások még tartanak, de reméljük, hogy nem marad eredménytelen az árubemutató. A résztvevőktől hírt kaptunk két újdonságról is. Az egyik: az iparcikk-kis- ker. és a HÖDIKÖT Nyíregyháza központjában, a sávházban HÓDIKÖT-mintaboltot nyit. Terv szerint november ben. Szintén novemberben szövetkezeti kisáruház átadását tervezik az Arany János utcai kölcsönző helyén. Itt a megyei ipari szövetkezetek termékeit kínálják majd a ruhaneműktől a cipőkön át a bútorokig. E két új bolt biztosíték arra, hogy tovább javuljon megyénk áruellátása. Házi Zsuzsa Omega-lconcert Nyíregyházán Rejtelmes fények a stadionban Száz reflektor ontja a fényt, a nappali világítástól a rejtelmes fényhatásokig. A színpadon hat méterre magasodik a két hangfal, egyenként nyolcezer wattos teljesítménnyel. (Mintha ezernyi rádió hangját összegeznék egy pontban.) Kétórás programot ad a rajongóknak szeptember 11-én, a nyíregyházi városi stadionban az egyik legnépszerűbb hazai zenekar, az Omega együttes. A koncert előtti terepszemlén kérdeztük meg az együttes egyik törzstagját. Mihály Tamást, mi változott a rock világában, mennyiben más most egy koncert, mint a hatvanas évek végén, a beatkorszak kezdetén. — Most ugyanolyan jó egy koncert, mint akikor volt, de a dimenziók másak. Tízezres stadionokban gondolkodunk, de az alapvető követelmény imaradt: közvetlen kapcsolat a közönséggel. Akkor tudja átvenni azt a hangulatot, ami a színpadról kiáramlik. — Régóta várta a közönség ezt a koncertsorozatot. Miért találkoznak viszonylag ritkán a fiatalokkal? — A rutint akarjuk elkerülni. Rendkívül kihegyezett dolgokat csinálunk, ezért nem kell száz előadás egy évben, csak húsz, de az olyan legyen, ami fontos nekünk és a közönségnek. — Kikből verbuválódik a közönség? — Gyakorlatilag minden korosztály képviselteti magát, ahogy a Budapest Sport- csarnokban megfigyeltük. A tizenéves gyerektől a negyvenesekig élvezik a zenénket. — Néhány szót a ,.kulisz- szák mögötti’’ életről. Min dolgozik ma az együttes? — A koncert szervezése előtt fejeztük be adupia élőlemez utómunkálatait. Most készül nekem egy szóló lemezem. Klasszikus komolyzenei iművek átdolgozását adom, többek között Wagner- dállamok szerepelnek a lemezen. Készül az új Benkő- album is, talán karácsony tájára a boltokba kerül. Tárgyalásokat folytatunk nyugati lemezfelvételről, turnékról, szóval koncerten kívül is a hét öt napján legalább együtt van a banda. Amíg beszélgettünk, Deb- reczeni Ferenc a stadion, a művelődési központ, az áram- szolgáltatók képviselőivel és más illetékesekkel folytatta a terepszemlét. Még néhány adalékot: a 13 méter hosszú. 10 méter mélységű színpad két méterre emelkedik a stadion gyepén. Előtte kétméteres kordon lesz. Mivel a színpad három oldalról díszlettel zárt, így csak a Sóstói út felőli lelátón, s természetesen a színpad előtt, a salakon foglalhat helyet a közönség. A jegyek árusítását már megkezdték, tízezernyi érdeklődőt várnak. (1b.) Körömcipő exportra Éksarkú szandálok Az idén 25 ezer pár női félcipő, illetve szandál gyártására kapott megbízást tőkés megrendelőtől a Gávaven- csellői Cipőipari Szövetkezet. Hat és fél millió forint értékben készültek itt a hosszú orrú, magas sarkú körömcipők s az éksarkú szandálok nyugati exportra. Még az idén új szerződéskötésre számít külföldi megrendelőktől a szövetkezet. Erre elsősorban az NSZK-val keresik a kapcsolatot. A tárgyalóteremből A bírót akarták megvesztegetni Hivatali vesztegetés vétségéért ítélte el a Nyírbátori Járásbíróság Nagyné Benke Valéria 19 éves balkányi lakost és édesanyját, Benke Ferencnét. Nagyné Benke Valéria alperesként szerepelt a Nyírbátori Járásbíró„A mi Pán Rektorunk mindenkivel kezet-fog, nem szégyell bennünket" — mondták a fiatal tanító háta mögött a nyíregyházi tanyavilág tirpákjai, akik a maguk nyelvén Pán Rektornak, igazgató úrnak hívták Fidler Jánost. A tállyai születésű, egyszerű iparoscsaládból származó tanító 1923. június 25-én kapta kézhez a tanítói oklevelét. Egy évig állás nélkül volt. 1924 nyarán érte a szerencse: a nyíregyházi evangélikus iskola rendes tanítója lett a városhoz tartozó Sulyán-bokorban. Hét év után egy másik tanyára, a Rozsrétre szólította a tanítói hivatás, ahol tíz évig élt együtt a tanyák népével. Nemcsak a gyermekeket tanította, együtt az első hat osztályt, hanem kérvényt, végrendeletet, panaszt, mindenféle hivatalos levelet ő írt a hozzáfordulóknak. — Akkor az volt a szokás, hogy mindig a legidősebb tanyai tanítót illette meg a városi iskolába való bejutás joga. Tizenhét év után a Körte utcai iskolába helyeztek. örültem, megmondtam, mert a fiam, Sándor ekkor lépett gimnazista sorba és bent jobbak voltak a tanulás feltételei. gyen az új nevelési-oktatási módszereknek. — Negyvenévi szolgálat után mentem nyugdíjba a Nyíregyházi 3. sz. Általános Iskolából hatvannégyben. Utána hívtak a főiskola gyakorlójába, néhány hóA „Pán Rektor“ gyémántja Fidler János negyvenéves tanítói szolgálata alatt végigjárta a nevelés minden Lépcsőfokát. Az alsó tagozatban magyart, történelmet, földrajzot és a legtöbbet matematikát tanított. Volt napközis nevelő, szakfelügyelő, az úttörőházban szakvezető. Egyik lelkes kísérletezője volt a 60-as években lezajlott iskolareformnak. az akkori új tan- tervek gyakorlati kipróbálásának. Soha nem unta a tanítást, nem fáradt, nem húzódozott, ha tanfolyamra küldték, hogy terjesztője lenapig még tanítottam is ott. aztán a szó igazi értelmében áttértem a nyugdíjas életre. Nagyon sok tanítványom volt, köztük olyanok, mint Balczó András. Tizenkilenc éve van nyugdíjban, de a neveléstől mégsem vált meg teljesen. Még aktív pedagógus korában megválasztották bírósági ülnöknek, ezt a mai napig nagy igyekezettel ellátja. Főként a fiatalkorúak bűnügyében hívják ülnöknek. Sok-sok jegyzetet készít mindig a tárgyaláson és mindig adnak a véleményére a bírók, akik nagy tisztelettel fogadják. Megmaradt hát az egykori tanyai „lámpás" közéleti embernek, aki négy évig a Virág utca .tanácstagja volt. S ha nem is tudta elérni, hogy legalább kikövezzék, rendbehozzák a városközponthoz közeli utcát, az emberek ügyes-bajos dolgaiban mindig nagy igyekezettel eljárt. A nyolcvanéves Fidler Jánosnak mind a két gyermeke pedagógus, van már négy unokája is. IVLa sem pihen, rendben tartja a szép kertet, 5 gondoskodik a tállyai kis szőlő rendbentartásáról is. Keze kérges, boldogan mutatja. Fidler János tegnap vette át a nyíregyházi főiskolán a 60 éve végzetteknek járó tanítói gyémántdiplomát. — Sokan kérdezik tőlem mostanában, mi a hosszú élet titka, mi tartott meg ilyen egészségesnek, mozgékonynak. Én erre mindig egyet mondok: a nyugodt, boldog családi élet. Páll Géaa J ság előtt egy házasságfelbontási és vagyonközösség megszüntetése miatt indított perben. Az ügy a felperes magatartása miatt elhúzódott, ezért Nagyné Benke Valéria és édesanyja március 18 án este megkeresték lakásán a bírónőt, olyan ürüggyel. hogy tanácsot kérnek tőle. A bírónő készséggel válaszolt kérdéseikre, s amikor befejeződött a beszélgetés, Benke Fe- rencné pénzt akart adni a felvilágosításért. A bírónő természetesen visszautasította, sőt közölte vele, hogy ez bűncselekmény, s feljelentést is tesz ellenük. Benkéné nem akarta visszavenni a pénzt, hanem a lakás lépcső- feljárójára tette. A bírónő már csak az utcán érte utol Benké- nééket, s csak úgy tudott a pénztől megszabadulni, hogy a Benkénéékkel lévő asszony blú zába dugta. Nagynéék hazamentek Balkány- ba, de megegyeztek abban, hogy 1500 forintért vásárlási utalványt vesznek és postán küldik el bírónőnek. Nagyné Benke Valéria vett is a nyíregyházi Kelet Áruházban három 500 forintos ajándékutalványt, majd expressz ajánlott levélben feladta a bírónő címére. A bíróság Nagynét és Benkénét 4—4 hónap szabadságvesztésre és 2000—2000 forint pénz melíékbün tetésre ítélte, s elkobozta a vesz tegetésre szánt ajándékutalvá nyokat. A szabadságvesztés vég rehajtását a bíróság mindkét vádlott esetében 1 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős, Heti bosszúságunk Panasz Remélem, másoknak nem, de nekem rossz hetem volt. s töprengtem is: egyáltaláán írjak-e most bosszúságot, mert mégsem lenne szerencsés. ha rossz hangulatom miatt ingerültebb volnék a kelleténél. Már a vasárnap reggelem rosszul kezdődött. Szombaton késő este érkeztem haza egy hosszabb útról és mivel még kenyér sem volt otthon, vasárnap próbáltam beszerezni. A piaci tejboltban kezdtem, de — mint már annyiszor —, most sem volt egy deka száraz kenyér sem. így aztán nem érheti a bolt dolgozóit az a vád, hogy felelőtlenül rendelnek és rájuk szárad. Nem kaptam néhány étteremben sem, elindultam hát barátomhoz, hátha ad kölcsön egy karéjt. Kaptam, ám útközben a sóstói vasúti felüljáró korlátján egy roncsautót láttam, ami egy teherkocsiról zuhant le, amikor ráfordult a felüljáróra, s tulajdonképpen még szerencsés is volt a vezető, mert éppen nem ment ott kerékpáros, vagy gyalogos. Még szerdán is a roncsszállító felelőtlenségén töprengtem, s közben észre sem vettem, hogy 80 helyett 90 kilométeres sebességgel hajtok, csak akkor néztem az órára, amikor Ber- kesz és Székely között egy pótkocsis teherautó (FT 99—47) előzött meg, aztán egy előttem haladó teherautó következett, s az sem zavarta, hogy az éles. beláthatatlan kanyarban is a szembejövők sávjában haladt. Biztos az én autóm lehet lusta — gondoltam, — s másnap el is mentem szerelőismerősömhöz: ugyan, nézze már meg, mivel lehetne felpiszkálni. Míg nézegette, az is kiderült, hogy napokon belül műszaki vizsgára kell vinni. Felírt hát néhány alkatrészt, hogy szerezzem be, de hiába jártam végig az alkatrész-árusítással foglalkozó boltokat, még egy nyomorult gyertyát sem kaptam. Már-már feladtam a reményt, amikor egy magánkereskedő boltját pillantottam meg. s bár azt hittem, azon a pici helyen egy szelepsapka sem fér el. egymás után rakta elém mindazt, amit kértem. És még én panaszkodok! Mellesleg Rekord születettméghozzá világrekord — a közelmúltban az egyik holland városban. Olvashattunk róla: egy vendéglős 25 éves fia 404 napot és éjszakát töltött el egy 16 méter magas cölöp tetején, s ezzel elérte az áhított célt és bekerült a rekordok könyvébe. Szerintem mindenképpen megérdemelte ezt a kitüntetést, mert aki 13 hónapot képes eltölteni egy cölöp tetejére épített öt négyzetméternyi kunyhóban, annak igenis, ott a helye abban a könyvben. Nem árt persze közelebbről megvizsgálni, mi késztette e férfiút a különös rekordra. Az, hogy ilyen magas polcra igyekezett, egyáltalán nem különös, hiszen nagyon sok emberben van efféle vágy és hajlam. Meglehet, így akart kiemelked- ni a többi ember közül, hiszen mielőtt felmászott volna a fára, apukája éppen arra akarta megkérni, hogy a kármentőben mossa el azt a temérdek koszos poharat. Hát most tessék megmondani, milyen perspektíva lett volna ez annak a fiatalembernek? A különös csupán az, hogy éppen egy cölöp tetején akart feltűnni. Szavamra mondom én már annyi mindenről hallottam, amire feljutva kiemelkedhet valaki, de cölöpről még soha. A felfelé törtető, vagyishogy törekvő emberek általában mindig a nagyobb kényelmet keresik, s jól megnézik azt a magas helyet, ahová tartósan akarnak kötődni. Mert 13 hónap egy kunyhóban, egyszál rúdon, legalább olyan szerencsétlen, mint a szám, ami az időt jelzi. Ilyenformán ez a rekord valóban elüt a megszokottól, mivel nagyon sok lemondással járt. Márpedig általában az a helyzet, hogy aki feljut az áhított csúcsra, igyekszik ott jól berendezkedni, ritkán magányos, s ha más nem. hát a titkárnője fellebbenti neki az ő naptárját és már mutogatja is az új programokat... Ebben is elképzelhető egy rekord. s még csak nem is olyan kényelmetlen, mint egy árva cölöpön ücsörögni hótt- egyedül. (angyal)
