Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

1983. szeptember 3.

KM HÉTVÉGI melléklet

A

z angol flotta 1797-ben a St. Vincent-foknál megütközött a jóval nagyobb spanyol hajóhaddal. Az egyik hajó parancsnoka Nelson kapitány volt. Mint hátvédparancsnoknak a szabályzat szerint pontosan kellett tartania helyét a hadrendben. Az ütközet egy pillanatában úgy ítélte meg a helyzetet, ha megtámadja a spanyol hajóoszlop élét, győzhetnek. Elgondolását végrehajtotta: az angolok győztek. Nelson szabálytalan manővere új fejezetet nyitott a tengeri háborúzás történetében.

Zbigniew Pietrasinski az ,,Alkotó vezetés” című könyvében a vezetői újító tevékenység kérdéseit vizsgálva hivatkozik a Nelson-példára. A pedagógia napi gyakorlatában nincsenek Nelson-szerű, látványos újítások, de a tantervi követelmények tudatos és alkotó megvalósítása fontosabb kívánalom ma Magyarországon, mint a közoktatás bármelyik korábbi évtizedében volt.

Az átlagosnál több figyelmet és megbecsülést érdemlő, alkotó módon dolgozó pedagógusok a megye iskoláiban sokan vannak: tanítási

gyakorlatuk, pályázatokon és továbbképzések vezetésében való részvételeik bizonyítják ezt.

Szitha Mária tanárnő negyven éve tanít idegen nyelvet a Zrínyi Ilona Gimnáziumban.

— Van abban valami nagyszerű, amikor az ember találkozik a még nem ismerttel, s rajta is múlik, hogy az milyenné lesz. Szeretem az újat, szívesen művelem. Azért tanítok most is — túl a nyugdíjkorhatáron —, mert izgat a reform. így ismertek meg. talán ezért is bízták rám a gimnáziumi elsős német tankönyv mininsztériumi bírálatát.

A múlt évben egy szakértői csoport közreműködésével hatvannégy oldalas elemző tanulmány készült az új tantervek tanításának megyei tapasztalatairól. A nyugati nyelvek tanításának eredményeiről Szitha tanárnő készített összegzést.

— A második idegen nyelvek (angol, német, francia stb.) tanítását nagymértékben érintette a reform. Az első évfolyamon heti három órával, a másodikon kettővel gazdálkodnak a szaktanárok. A harmadik évfolyamon a tanuló előtt három lehetőség áll: vagy abbahagyja a

elvtanulást, vagy heti három órában tovább tanulja, vagy fakultatív tárgyként választja, és heti három órához még kettőt kap.

Szitha Mária rendszeresen részi vesz a megyei pedagógiai-közművelődési pályázatokon. 1980-ban „A haladó hagyományok ápolása intézményünkben” című dolgozattal pályázott. A tanulmány a gimnázium kis monográfiája.

— Vajon hány évtized kell ahhoz, hogy egy intézmény arculata kialakuljon'.’ Azt hiszem. hogy az a hatvan esztendő, amely gimnáziumunk

Alkotó pedagógusok

alapítása óta eltelt, elég volt ehhez. Lélekcserélő nagy időket ért meg intézményünk, sorsformáló korszakot, amelynek szennyes, véres, küzdelmes, felemelő, békés és diadalmas eseményei kitörölhetetlen nyomot hagytak arcú- tatán.

A következő évben az iskola idegennyelvi munkaközösségének történetét írta le és mutatta be. Dolgozatából megismerhettük a munkaközösségé válás folyamatát és az idegen nyelvoktatás fejlődését.

A tanárképző főiskola gyakorló iskoláinak tanárai gyakran szerepelnek megyei és országos pedagógiai pályázatokon. Bekapcsolódtak a tankönyvírásba és a Pedagógus Továbbképző Kabinet kiadói tevékenységébe is. A 2- es gyakorlóból az utóbbi tanévekben Boroska Miklósné. dr. Illés Andrásné és KáLnay Istvánná készített gyakorló pedagógusokat segítő módszertani kiadványokat.

Boroska Miklósné a megyei pályázatok egyik leggyakoribb szereplője. A 3—4. osztályos tanulók képességfejlesztésében és tehetséggondozásában kiemelkedő munkát végzett. Az alsó tagozatos tanulók matematikai tudásának javítására több pályadolgozatot készített, és több feladat- gyűjteménye jelent meg. Harmadik osztályos gyűjteménye havi beosztásban tartalmazza a feladatokat és a megoldásokat.

— A szükség hozta létre a füzetet. A matematikát tanító nevelőknek újra és újra visszatérő problémája a feladatgyűjtemények hiánya. Ebben szerettem volna én segíteni.

A matematikai feladatokat megoldó szeminárium 4. osztályban című dolgozatában másokat is biztat dolgozatok és feladatgyűjtemények készítésére.

— Örömmel töltene el. ha elképzelésemet jónak, követ- hetőnek tartanák a kollégák, és kisebb-nagyobb módosításokkal más iskolában is próbálkoznának valami hasonlóval. Hiszem, hogy törekvésem és ennek következménye része lesz a matematika oktatás elé tűzött feladatok teljesítésének.

Az új tantervekhez készült Kálnay Istvánná 7. és 8. osztályos két kémiai feladatgyűjteménye. Azért dolgozott, hogy a tanítási órákon és a szakköri foglalkozásokon megfelelő mennyiségű, differenciált munkára alkalmas példa álljon a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

—t— Szívesen készítettem a füzeteket. Tanácsaikkal, javaslataikkal sokat segítettek a lektorok. Remélem, a két kiadvány a kartársaknak jó segítség. Nemcsak a feladatokat. hanem a megoldásokat is tartalmazzák a gyűjtemények.

A füzetek jó segítségnek bizonyultak. Néhány hónappal a megjelentetés után már a kiadóknak sem állt példány rendelkezésre. Az iskolák igényeit is csak részben sikerült kielégíteni.

A napi munka mellett dr. Kriveczky Béláné kisvárdai logopédus is rendszeres résztvevője a pályázatoknak. „Az olvasás-, helyesírás-gyengeség okai és megelőzésének lehetőségei

" című dolgozata

1982-ben megjelent a megyei „Módszertani füzetek” második kötetében.

— Akkor beszélünk dys- lexióról. amikor a gyermek az olvasás és az írás tanulásában jóval elmarad azoktól az elvárásoktól, amelyekre intelligencia szintje és a tanulásba fektetett erőfeszítési feljogosítják. Hazánkban későn figyeltek fel a dylexi- ás gyermekek problémáira, oka volt az előnyös fonatikus írásmód is. Az új. globális olvasástanulási módszer bevezetése óta az e zavarral küszködő gyermekek jobban észre vehetők.

— Melyek a tünetek?

— A betűtanulásnál nehezen alakul ki a betű és a hang közötti kapcsolat. A

gyermek az egymás mellett álló hangokat, szótagokat nem tudja összemondani. Az előmondott szavakat nem tudja összetevő hangokra bontani,

A hangok „elúsznak” a szóban. Nehezebben tanulja a nyelvtant, gyenge a fogalmazásban.

A dolgozat bemutatja az, olvasás-, helyesírás-gyengeség megelőzésének lehetőségeit és az alkalmazható terápiát Í9.

Dr. Kriveczky Béláné részt vesz a pedagógusoknak szervezett logopédiai tanfolyamok vezetésében is. Ilyen tanfolyamot végzett Reznek Tiborné tiszavasvári óvónő, aki pályadolgozatban is beszámolt a szerzett ismeretek hasznosításáról. Tanulmánya „Hogyan hasznosítom logopédiai ismereteimet az óvodai nevelőmunkában?’' címmel szintén megjelent a Módszertani füzetek második kötetében.

— Az anyanyelvi nevelés legnehezebb része a beszédhibák javítása. Egyetlen hang helyes képzésének a megtanítása is könnyebbé teszi a beszédhibás gyermek helyzetét. Az anyanyelvi nevelést csak az az óvónő tudja eredményesen végezni, aki logopédiai ismeretekkel is rendelkezik. "

— A beszédhibák javítása logopédusi munkát kíván, erre nincs mindenütt lehetőség...

— Éppen ezért igaz. amit mondtam. És azért is. mert mi óvónők vagyunk azok, akik a legtöbb időt töltjük a 3—6 éves korú gyermekekkel. Legyünk felkészültek, amit lehet, még a korai szakaszban végezzünk el.

Részletek a dolgozatból:

Sz. I. beszédlégzése nagyon rossz volt. Szó közben is levegőt vett, közben a vállát is felhúzta. Légző-fúvó gyakorlatot végeztünk játékosan. Az udvaron a pitypang bóbitáját fújják a gyerekek. Otthoni játéknak szappanbuborék fúvósát ajánlottam. A tanév végére sokat javult a gyerek beszédlégzése.

B. Zs. a mássalhangzókat

Dr. Kriveczky Bélánc, Kálnay Istvánaé, Boroska Miklósné. Ueznek Tiborné. Varga Klára. Szitha Mária.

„h” és „sz” hangokkal pótolja. Más hangot szinte nem is használ. Ez okozott és okoz nagyobb gondot nekem, ugyanis csak a „h”-hiba korrigálását próbáltuk gyakorolni, eddig igen csekély sikerrel.

P. G. a sziszegő hangokat „t”-vel helyettesíti. Légző- és nyelvgyakorlatokat, valamint áil-lazító gyakorlatokat végeztetek vele. Szívesen csinálja, de eddig még nem számottevő az eredmény.

A kemecsei általános iskolában néhány éve tanít Varga Klára tanárnő. A Pedagógus Továbbképző Kabinet gondozásában három füzete jelent meg: az általános iskolai 6—8. osztályos fizika tananyagának témakörei alapján készült feladatgyűjtemények.

— Nem volt az új tantervhez központi feladatgyűjtemény, ezt a hiányosságot igyekeztem pótolni. Az általam összegyűjtött feladatok megoldhatók új anyag feldolgozáskor és összefoglaláskor, szolgálnak otthoni gyakorlásra. Vannak a füzetekben szakköri és középiskolai előkészítő foglalkozásokra alkalmas feladatsorok is.

A feladatgyűjtemények országos érdeklődést váltottak ki. Az egymás után érkező megrendeléseket az illetékesek már nem tudták kielégíteni. Nagy segítséget jelentettek a megye fizikatanárainak és a felső tagozatos tanulóknak.

Ki tekinthető alkotó pedagógusnak?

Margócsy József, nyugalmazott főigazgató:

— Alkotó az az értelmiségi, aki nemcsak gyakorolja oklevelét, hanem megszerzett tudását tovább is fejleszti. A tanterv 8—10 évenként változik. A pedagógusnak fel kell készülni a változásokra. A jó tanár, az alkotó pedagógus szakmai, módszertani munkájával segíti ezt a folyamatot. Egy kicsit hozzátesz szaktárgyához, vagy a szaktárgy tanításához. Ismereteit másoknak is átadja; adott időben és korszerűen tanít.

— Az alkotó pedagógusnak szabadabb gondolkodónak kell lennie, mint az átlagnak. Alkotó igazgató és alkotó felügyelő lehetővé teszi, hogy a pedagógus fel legyen „gerjedve” az alkotásra. Ha ő maga nem alkotó, bátorítsa tanítóját és az alkotót nem nyomja el.

— A tantervek biztosítják az alkotó munka lehetőségét?

— Igen.

Tóth Imre, vezető szakfelügyelő:

— Alkotó pedagógus az. aki az elméletben vagy a gyakorlatban saját munkájával, kutatásaival valami újat hoz életre. Sokan erre szűkítik az alkotó pedagógus fogalmát. Szerintem nem szükséges, hogy teljesen újat alkosson. Amikor kreatív személyiségek nevelését tűzzük ki célul, akkor sem arra gondolunk, hogy mindegyik tanuló alkotó lesz majd a saját munkaterületén. Azok az alkotó pedagógusok, akik az átlagosnál többet tesznek önmaguk állandó megújulására; olyan nevelési és oktatási eredményeket érnek el, hogy a tanulók is folyamatos megújulásra képesek, saját képességüknek, tehetségüknek, fel- készültségüknek megfelelően.

Hargitai István, középiskolai igazgatóhelyettes:

— Azt tartom alkotó pedagógusnak, aki magas szinten valósítja meg a nevelési-oktatási célokat. A pedagógusalkotás annyit jelent, mint nevelni, tanítani a tanulókat. Erre a tantervek megadják a lehetőséget; megfelelő önállósággal, szabad választással végezhetők a feladatok. Az alkotó pedagógus folyamatosan lépést tart a változásokkal. Valamiféle pluszt is nyújt; egyrészt önmaga továbbképzésében, másrészt tanulóival jó eredményeket ér el a tanulmányi versenyeken. Az a vezető cselekszik helyesen, aki biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a pedagógus megfelelő biztonsággal és alkotó módon végezhesse feladatát a tanulók, az iskola. az egész társadalom érdekében.

A megyei pedagógiai-közművelődési pályázatra az utóbbi évtizedben tanévenként 60—70 dolgozat érkezett. Egyéni pályázók mellett egy- egy téma feldolgozásával munkaközösségek is pályáztak.

Az 1975-ben először meghirdetett megyei „Kiváló munkaközösség” mozgalom egyik célja is a pedagógiai tudatosság és az alkotó pedagógiai gondolkodás teljesebb kibontakoztatása volt. A mozgalom három ciklusa — más hasznos eredményei mellett — az oktató-nevelő munkát segítő publikációs tevékenységet is előrelendítette és formagazdaggá tette; bizonyítva, hogy az alkotó munkának, az arra való ösztönzésnek a közoktatás gyakorlatában lehetőségei vannak.

N

iccolo Machiavelli a XVI. században fogalmazta meg híres me- mentóját az újítók számára: „Tudni kell, hogy nincs nehezebben végrehajtható dolog, mint új berendezések létrehozásában intézkedni.” Az alkotó pedagógusok is megdolgoznak az eredményeikért, a pedagógus újítók is megküz- denek alkotásaikért. A befektetett energia nem mindig térül vissza, de a tanításban elért sikerek és a másoknak való használás kárpótolnak a fáradalmakért.

Tóth László

o