Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 13. Megkezdődtek a konferenciák Úttörővezetők tanácskozásai Megkezdődtek megyénkben az úttörővezetői konferenciák. Kisvárdán tartották meg az elsőt, amelyen a városijárási úttörőelnökség beszámolt az 1979—80-as évtől végzett munkáról. Elhangzott: az irányításuk alá tartozó 36 úttörőcsapatban 12 ezer 363 pajtásnak szerveznek izgalmas, tanórán kívüli mozgalmi elfoglaltságot. Ezt nehezíti, hogy csak 12 csapatnak van önálló csapatotthona. 71 KISZ-alapszervezet és 220 ifivezető támogatja az áttorőmozgalom-akciót, rendezvényeit. A kisvárdai 2-es és 4-es iskola, a nyírt assi és a petneházi iskolák ifivezetői évek óta rendszeresen felkeresik a gondjaikra bízott úttörőőrsöket, -rajokat. Részt vesznek a gyermeknap, az összetett honvédelmi verseny lebonyolításában. Levelezések, cseretáborozások, határtalálkozók révén már az úttörők is kapcsolatba kerülnek külföldi pajtásokkal. A megyeszékhelyen, a nyíregyházi járásban és a városijárási elnökségek tartják meg szeptemberben a hasonló konferenciákat, majd október 22- én a megyei, decemberben az országos úttörővezetői konferencia ad számot az elmúlt négy év munkájáról. Ötezer otthon Örökösföldön Jelenleg a vájros második legnagyobb lakótelepének házai növekszenek fel a föld/ből Nyíregyháza régi, ■történelmi emlékeket őrző területén, az Öröikösföldön. Az új városrész három ötéves tenv alatt épül fel mintegy négy-öit milliárd forint ráfordítással. A jelenlegi első ütem során 1800 lakás kerül tető alá. Kisváros a város szélén A végcél pedig ötezer otthon megépítése, ami azit jelenti, hogy hozzávetőleg húszezer ember — egy kis- városnyi népesség — költözhet majd ide. Az első lépNapirendan a kereslcadalem, szolgáltatás Választék, házhoz szállítás, előjegyzés A közhangulatot alapvetően befolyásolja, milyen körülmények között és mit vásárolhatunk az üzletekben. ■Éppen ezért is tekintette át lesutóbbi ülésén a megyei jépii ellenőrzési bizottság .Sradíólcs-Szatmár kereske- cütimének, szolgáltatásának hhélyzetét. Ha a számokat nézzük, im- rponáló :az idei #v első felérben 7,3 ^százalékkal növekedett a kiskereskedelmi áru- iorgalom. Kereken 8 milliárd 500 .millió forintot hagytunk *z Ítéletekben. A legjelentősebb :a>vegyes iparcikkek forgalmúnak tízszázalékos növekedés*, ami a magánerős lakásépítések számának gyarapodásával hozható összefüggésbe. Az ellenőrzések rávilágítottak: a növekvő kereslet mellett sem tudtak minden igényt kielégíteni tetőcserépből, hullámpalából, falazóanyagokból, nyílászárókból, öntöttvas radiátorokból. örvendetes tény, hogy alakosság a műszaki szempontból magasabb értékű készülékeket keresi, például kevesebb fekete-fehér televízió fogy, többen vesznek színeset. Gondot okozott, hogy hűtőgépekből, papírzseb-, kendőből, csomagolópapírból, egyes tapétákból csak hiányos választékot kínáltak az üzletek. A több mint 7 százalékkal megemelkedett élelmiszer- forgalom a hús- és húskészítményekből, zöldség-gyümölcsből javuló kínálat eredménye. A tejfélékből, sütőipari termékekből gyakorlatilag minden igényt ki tudtak elégíteni. Időszakos hiány mutatkozott filteres teából, étolajból, a vegyi áruk közül mosó- és mosogatószerekből, samponokból. Ma már megnézi a vevő, miért adja ki a pénzt, ezért is törekszik valamennyi kereskedelmi vállalat sajátos profil kialakítására, többet mennek az áru után az üzletvezetők, mint korábban. Ami korábban elképzelhetetlen volt, számottevően, 25 százalékkal több árut szereztek be a nagykereskedelem kiiktatásával! A helyi árualapok felkutatása 30—35 százalékkal bővült ebben az időszakban. A határ menti árucsere révén 45 millió forint értékű termékkel kínáltak többet megyénk boltjai, önkiszolgáló raktárházat nyitott az Alföldi Élelmiszer- és Vegyi áru Kereskedelmi Vállalat, s jelentősen javultak az árukiszolgálás feltételei. A kereskedelmi szolgáltatásokat vizsgálva az MNEB megállapította: a legtöbb boltban megdarálhatjuk a kávét, esetenként a mákot és a diót. A konfekcióruhák méretre igazítását a nagyobb szakboltok és áruházak vállalják, rendszerint gombbehúzást és harisnyaszem-felszedést is végeznek. A házhoz szállítást és az előjegyzéses vásárlást még nem alkalmazzák valameny- nyi nagyobb egységben. A turizmus fejlődése azonban új igényeket támaszt: kerékpár, főzőeszközök kölcsönzését sürgetik, a meglévő kevésnek bizonyul, noha kempingcikkekből, mezőgazdasági kisgépekből többen kölcsönözhetnek. (tk) csőben készülő lakások mellett az alapfokú kereskedelmi, vendéglátóegységek, valamint bölcsődék^ óvodák és iskolák is épülnek. Noha az országszerte létesített lakótelepek nélkül a hazad lakásgondok megold- hatatlanok lettek volna, szinte törvényszerű, hogy az emberek nem csupán lakóteret akarnak maguknak, hanem ma már igényük lett az is, hogy ahol élnek, az emberi léptékű legyen, minél több zöldterület bontsa meg a lakótelepi egyhangúságot, s ha mód adódik, akkor a házak is változatos formában épüljenek. Parkolj és gyalogolj Örökösfóldön megkísérlik ezeket a jogos igényeket is kielégíteni. Már az első ütem is eltér némileg a hagyományos lakótelepi formától; a beépítés utcás jellegű lesz. Ez teszi lehetővé egyebek közt a nagyohb parkok létesítését is, s ezt a oélit szolgálja, hogy á lakótelep szélén helyezik el az autóparkolókat, így azok sem bent foglalják él a helyet. Itt érvényesülni fog a jelszó: „Parkolj és szállj ki!” Ha bár a mostani technológia viszonylag kevés lehetőséget ad a gyönyörködtető változatosságra, de a szándék a változatosabb, választékosabb építkezés lesz, aminek egyik eszköze a hagyományosabb eljárások alkalmazása. így, ezen a területen a lakótömbök mellett korszerű csoportos beépítések is lesznek a következő ütemekben. Sok két-, háromszintes ház épül, s a törekvések eredményeként akt várják a szakemberek, hogy az új lakótelep emberibb, otthonosabb lesz, minit a korábbiak voltak. A környék központja Végső formáját tekintve a városnegyed természetesen rendelkezik majd mindazzal, amivel rendelkeznie kell. Annál inkább is, mivel a lakótelep központja egyúttal a környező településeket is kiszolgálja. így a tervek szerint épül itt áruház és művelődési központ, s helyet kap az eddig megfelelő terület hiányában még fel nem építhetett új egészség- ügyi szakközépiskola. Elképzelhető az is. hogy a szak- középiskola megépítésére már a következő ötéves tervben sor kerül. S. Z. SZAKKÖNYVEK, művészeti és szépirodalmi művek között egyaránt válogathatnak az érdeklődők a KEMÉV üzemi könyvtárában, (elek) A tárgyalóteremből iRajtavesztettek az autós birkatolvajok Nyolc penészleki birkatolvajt ítélt el a közelmúltban a Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa. Vezérük, a 25 éves büntetett előéletű Karászi Lajos volt, aki egyéni gazdálkodó szüléivel együtt él, de ugyancsak nincs munkahelye a 22 éves Sándor László barátjának sem. Még a múlt év decemberében történt, hogy Verő János 27 éves barátjuk hazalátogatott Debrecenből és megegyeztek, hogy Karászi kocsijával elmennek a nyírlu- gosi tsz telepére birkát lopni. Karászi kocsijába ültekés négy állatot sikerült a csomagtartóba tuszkolni. Verő visszament Debrecenbe, de Karászi és Sándor még háromszor ment el a tsz telepére, s a három alkalommal még 16 birkát loptak. Karászi Lajos nemcsak Sándorékkal osztozott a lopás nyújtotta örömben: ez év januárjában Papp Jó- zsefnével és Szabó Mihállyal is „meglátogatták” a tsz juh- hodályát, de ekkor egyetlen jószággal kellett megelégedniük. A tsz-nek több, mint 50 ezer forint kárt okoztak, ám szerencsére a birkák közül 18 még élt, amikor a tolvajok ismertté váltak, ezt a tsz visszakapta, így már csak hétezer forinttal károsodott a közös gazdaság. Csakhogy Karásziék nem csupán a nyírlugosi tsz-től loptak birkát, hanem egy saját nyájjal rendelkező ju hásztól is, neki szerencsére csak 2000 forintnyi kárt okoz tak. • A bíróság Karászi Lajost 1 év, Sándor Lászlót 10 hónap, Papp Józsefnét 3 hónap szabadságvesztésre ítélte, Verő Jánosnak 8000 forint, Verő Mihálynak 5600 forint pénz- büntetést kell fizetni, három vádlottat a bíróság 1—1 év próbára bocsátott. A tolvajoknak a kárt is meg kell téríteniük. Az ítélet jogerős. (b. j.) Bízvást lehetett rá számítani, s később híradás is jelent meg róla, hogy a hazánkban is nagy sikert aratott Kórház a város szélén című csehszlovák filmsorozat folytatása majd következik. Nos, a múlt kedden láthattuk a hétrészes új sorozat első részét. Természetesen a már jól ismert régebbi hősök (egytől egyig pompás karakterfigurák!) életének további alakulásáról szólt a sokszálú történet. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy az előző sorozatnál semmivel sem kevésbé szórakoztatóan, szakszerűen pontos rendezéssel és hiteles légkörteremtéssel. Pedig ez a továbbfolytatások esetében nagy szó! A magyar szinkron művészei ezúttal is derekasan hozzájárultak az új sorozat várható — nem nehéz megjósolni — sikeréhez. Már csak fajsúlya és továbbgondolásra késztető volta miatt is a műsorhét kétségkívül legjelentősebb magyar szórakoztató produkciója volt A béke szigete, melyet Nemeskürty István forgatókönyvéből Hajdufy Miklós rendezett. Alapy Gáspár horthysta komáromi polgármester 1944 nyarán és kora őszén zsidókat menekített, és nem volt hajlandó végrehajtani a deportálásukra vonatkozó parancsot. (Ez történelmi tény.) Ezért az életével fizetett, mert a Gestapo a dachaui koncentrációs táborba hurcolta, ahol 1945 februárjában megölték. A menekítéseket és a megkísérelt ellenállást a népirtással szemben milyen indokból tette? A tévéfilm erre igyekezett válaszolni, nagy meggyőző erővel fiktív elemek alkalmazásával is, amik azonban nem rontották a történelmi példa hitelét. A jellemesség és a morális helytállás elismerése volt — szerintem — a tévéfilm alkotóinak a mindenképpen dicséretre méltó szándéka. Még akkor is, ha Alapy Gáspár nem volt harcos antifasiszta. Izig-vérig magyar úrnak ismerhettük meg a filmből. Ám az uralkodó osztály liberálisabb, németellenes szárnyához tartozott, s jellemessége, következetessége, ritka morális érzéke az ő pozíciójában, osztálya tagjai döntő többségének fölébe emelte őt. Felismerte azt is — bár későn —, hogy „az első zsidó- törvények életbe léptetésekor kellett volna valamit tennünk”. Személyének megítélése — amiint Nemesfcür- ty István műsorlap! előzetesében utalt rá — teljesebb megvilágításban bizonyára sokakat vitára késztethetne. (Talán ezért is késett jó két évet az 1981-ben elkészült tévéfilm bemutatása?). De ebben az alkotásban az erkölcsi példa felmutatása volt a lényeges. Nemeskürty élesre metszett jellemeket, jól játszható szerepeket írt a hiteles magvú játékhoz. (Ez alól jobbára csupán egy-két nő- figura — pl. Ágnes, Móker- né — csak a kivétel.) Jó érzékkel kerülte el az érzelmek fölös felkorbácsolását is. Egyedül Alapynak a letartóztatását, a deportáltak csapatába való minden to- vábhi nélküli besorolását éreztem túlságosan teátrá- lisnak és hihetetlennek. A forgatókönyv helyenkénti árnyalatlanságát jobbnál jobb, markáns színészi alakítások feledtették. Elsősorban a Bessenyei Ferencé (Polgármester), a Módi Szabó Gáboré (Silbermann bankár), a Mensáros Lászlóé (Éjszaky állatorvos). Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT A nyugdíjasak, de általában az öregek társadalmi helyzete, tartalmas kapcsolataik leszűkülése világjelenség. Társadalmi probléma mindenütt. Természetes tehát, hogy az északi országok, népek egyik modem drámai műfaja, a rádiójáték is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Azért természetes ez, mert ezeknek az országoknak a drámaírói régen is, már a múlt században, s azóta folytonosan érzékenyek a társadalmi problémákra. Öve Magnusson svéd író Nyugdíjasok lázadása című hangjátékát mutatta be a Magyar Rádió a múlt héten. Egy idős, nyugdíjas házaspár élete révén meghökkentően állítja elénk Magnusson, hogy mennyire kegyetlen érzést kelt a feleslegesség tudata, különösen a férfiaknál. Mert ugye — ebben a hangjátékban is — az idős, hetvenkét évgs férjnek és öreg barátjának akoz gondot az, hogy nem tudnak máit kezdeni magukkal, az idejükkel, nyugtalanságát egyikük ilyen, másikuk más módon igyekszik levezetni. Tore Lundsit- röm úgy érzi, tud repülni, csak éppen azt nem tudja, mikor jön el annak az ideje, hogy szárnyak nélkül útra keljen. A repülési vágyat érző Torét felesége ideggyógyászhoz viszi. Egyszer csak mégis arról szólnak a hírközlő szervek, hogy (s itt kap groteszk fordulatot a hangjáték) Svédország, sőt egész Európa felett röpködnek a nyugdíjasak. Öve Magnusson, az író, mert nem talált' megfelelő társadalmilag igazi lehetőséget, feleletet, megoldást, a nyugdíjasokat kínzó magányra, feleslegességük megalázó érzésére, ehbe az irreális, meseszerű irányba fordította a rádiójáték végkifejletét. Tore és félesége, Frida, no és Tore barátja, Bengtsson már együtt re- pülgetnek, amikor éppen kedvük tartja. Közben pedig folyik a tudósok és áltudósok, szociológusok és mások vitája: léteznek-e egyáltalán repülő nyugdíjasok, annak ellenére, hogy némelyiküket a rádióriportereknek sikerült meginterjúvolniuk. Egyszóval, sem groteszk helyzetekben, sem humorban nincs hiány ebben a hangjátékban. Ez a humor azonban kesernyés. Arra utal, hogy a svéd társadalom sem találja, másokhoz hasonlóan, az öregek, a nyugdíjasok problémáira a megoldásit, az igazit, amely képes lenne megőrzni az emberi méltóságot. Páger Anitái (Tore) oly természetesen „adta elő” a feleségének és az orvosnak egyaránt, hogy miért van szüksége a repülésre, hogy a hallgató megérezhette hangjából a lélek mélyén rejlő okokat. Gobbi Hilda (Frida, a felesége) pedig a szövegbeli átmeneti szakasz hiánya ellenére el tudta hitetni, hogy számára is természetes már a repülés, holott nemrég még maga sem hitt benne. Természetesen mindez csak játék, de igen komoly játék. Ezit mindannyian érezhettük, ha mélyebben elgondolkodtunk a hallottakon. Mert igaz ugyan, hogy a mi társadalmunk más gazdasági és erkölcsi alapokra épül, de az öregek, a nyugdíjasok közül számosán küszködnek nálunk is hasonló gondokkal. Seregi István Egészségügyi szakközépiskola la épül QképernyöbEu
