Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
I 1983. szeptember 13. Kelet-Magyarország Önszabályozás az almánál Kivágás vagy telepítés? A szabolcsi mezőgazdasági üzemek többségénél meghatározó az almatermelés jövedelmezősége. A legjobb árbevételt az export adja, azonban az ebből való részesedés sokszor viták alapja Az idén a legfelsőbb fórumokon is tárgyaltak az almatermesztésről, s az ön- szabályozás elvét határozták meg. Erről kérdeztük Somogyi Imrét. a Hungaro- fruct Zöldség-, Gyümölcs Külkereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségének vezetőjét: — Az önszabályozásnál az a kiindulási alapunk, hogy a rendelkezésre álló exportlehetőségeket igazságosan osz- szuk el az egyes termelők között. A forgalomszervezők — vagyis a felvásárlással foglalkozó Zöldért, Tszker, Ágker, a Hun'garofruct — előre megkapják a részesedési arányt, s ennek alapján kötnek szerződést az egyes gazdaságokkal. — Milyen alapon döntenek a keretekről? — Az utolsó három év exportszállításainak átlaga adja az elosztás alapját. Természetesen figyelembe vesszük az időközben bekövetkezett változásokat, az új telepítések termőre fordulását, a kivágásokat, de akár egy-egy év elemi kár miatti — például jégverés — kiesését is. — Mi ebből a gazdaságok haszna? — Hogy előre ismerik ex- portfeladiataikat, hiszen júliusban már tudták, milyen mennyiséget vesznek át tőlük biztonságosan. A többire pedig már vevőt kereshettek, dönthettek a tárolás mértékéről is. De ugyancsak az önszabályozáshoz tartozik, hogy a gyenge, öreg gyümölcsösöket is ez alapján selejtezhetik. — Létezik egy Alma Export Társaság. Mi ennek a feladata, kik a tagjai? — A cél, hogy a termelőket is érdekeltté tegyük anyagilag az exportban. így a társaság igazgató tanácsa ad javaslatot az árakra, dolgozza ki az almával kapcsolatos üzletpolitikát. Ebbe beletartozik a külpiac igényeinek ismeretében a termesztéspolitika is, például a fajtaválaszték, a telepítés. A társaság tagjai az előbb említett forgalomszervezők, de részt vesznek a tanácskozásokon a gyümölcstermelés! rendszerek képviselői is. — Az idén a korábbitól hamarabb megismerték a gazdaságok ,az árakat. Milyen elvek alapján alakították ki ezeket? — Az árakat nem szabad mereven kezelni. Többek között a téli hónapok magasabb áraiban ismerjük el a tárolási veszteségeket is. Ami viszont fontosabb: a Hungarotonét az alma exportját külön számolja el, s ameny- nydben a külpiacon jobb eredményt lehet elérni, akkor a szállított alma értekének megfelelően még visz- szatérítést adunk, L. B. Kötelező, ajánlott Kirakatban a tankönyv Rengeteg bosszúságot okozott az utóbbi években a tankönyv, kezdve a kiadók, a nyomdák, a könyvterjesztő vállalatok háza táján, s folytatva az iskolában és a családoknál. Végre, erre a nyárra viszonylag kiegyensúlyozott és sikeres tankönyvértékesítési szezont könyvelhetünk el, hjjszen már májusban megérkeztek az első szállítmányok, s a gyerekek hazavSihették jövő tanévi könyveiknek a felét. A tanévnyitó előtti napon az utolsó szállítmány is befutott, vitték azonnal az iskolákba, s évnyitóra minden gyereknek megvolt minden •tankönyve. A nyíregyháza 433. számú jósavárosi könyvesbolt ezen a nyáron Íhá- TOm és fél millió értékű tankönyvet továbbított gazdáihoz: az általános és középiskolásokhoz. Sajnos, továbbra sem oldódik meg a kötelező és ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos seregnyi gond. Most az látszik célszerűnek: meg kell venni, ami ma a polcon van, jóllehet, csak évek múlva lesz kötelező, de akkor meg nem lesz kapható. Vannak olyan kötelező olvasmányok, amelyeket több, mint tíz éve nem adtak ki, így nagyon nehéz tanulni is, tanítani is. Ezekben a napokban böngésznek a legtöbben a könyves boltok polcain sorakozó kötetek között: a most kezdődött tanév első magyaróráin derül ki. hogy a pedagógusok milyen olvasmányok mellett döntöttek, az előírtakon kívül. A Kossuth téri könyvesboltba és a jó- savárosiba is érkeztek az utóbbi időben olyan könyvek, melyeket régen keresnek a vásárlók. így például az Ablak-zsiiráfért, az Egy a valóság, s ezer a ruhájáért most érdemes bemenni. Ez utóbbit az általános iskolások fiizikatanulmányaihoz ajánlják. Kapható Jókai: A kőszívű ember fiai című könyve, Arany:: Toldija, Homérosz: Odüsszeia-ja, s az érettségi előtt álló diákoknak hasznos összefoglaló feladatgyűjtemény fizikából és kémiából. Annak Is sikere lesz most, aki a Képes történelem egyes köteteit, vagy a Búvár zsebkönyvek újabb kiadványait keresi. A könyvterjesztő vállalatok szakemberei is felfigyeltek egy jelenségre, melyet szülők és tanárok figyelmébe ajánlunk. Úgy tűnik, egyre többen saját könyvespolcukon szeretnék tudni azt a bizonyos kötetet, s egyetlen lehetőségnek a vásárlást tartják. Ugyanakkor a közművelődési és az iskolai könyvtárakban esetleg hiába vár kis olvasóira a könyvesboltokból régóta hiányzó kötelező és ajánlott mű. Érdemes időnként a könyvtárakat is fölfedezni! Előfordul, hogy valakinek év közben lesz szüksége Újabb tankönyvre. A jósavárosi könyvesbolt egész tanévben foglalkozik tankönyvárusítással — kivéve a feladatlapokat. B. E. MÉRKVALLAJI ÄLTALÄNOS ISKOLÁBAN 67 első osztályos tanuló kezdte meg az űj tanévet. Képünkön: a délelőtti tanítás után — délután —. napközis csoportfoglalkozásokon vesznek részt a kicsinyek dr. Gazdik Endréné vezetésével. (Császár Csaba felvétele) Nem követelőznek, de... Kőműves, vasalt nadrágban Szociális gondoskodás építőmunkásokról Egyik legnagyobb vállalatunknál, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál az utóbbi években javult a szociális ellátás. Ezt jelzi, hogy az építkezések közelében munka után azt látjuk, hogy a munkások kényelmes autóbuszokra szállnak fel, a fontosabb építkezések öltözőjéből többen vasalt nadrágban jönnek ki. Az épülő lakótelepeken a munkások tágas ebédlőbe igyekeznek, s ott többnyire kétféle menü közül választhatnak. Bő öt éve szigorú terv szerint intézik a szociális ügyeket a vállalatnál. Hogyan készül a szociális terv? — Erre válaszolnak az illetékesek. Lakás és sisak Szabó Antal gépkezelő, szakszervezeti bizalmi a nyíregyházi Örökösföldön ki- sebb-nagyobb gépeivel valamennyi munkahelyen megfordul. Valamennyi ház építésénél szállítja, emeli az anyagot. Tavaly egy házat magának épített... ö mondja, a tavalyi szociális tervben az állt, hogy 35 dolgozót segítenek lakáshoz jutni. Többek kérésére átcsoportosították a pénz egy részét, így nyolcvanan kaptak vállalati segítséggel lakást. Közm tűk volt ő is. Arra is szívesen emlékszik, hogy a múlt évben többszöri sürgetésre, intézkedésre az utolsó munkásszállító teherautót is kivonták a forgalomból. Most pedig bizakodva várja, hogy a védősisakok alá műanyag betétet helyeznek, több száz dolgozó kérésére. Még hozzáteszi : „Mi munkások is megértjük, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem lehet követelőzni. De a legfontosabbakat bevesszük a tervbe, vagy kérjük terven kívül”. Menetrendváltozás zuhanyozás miatt Fábián László geodéta, szakszervezeti főbizalmi demokratikusnak tartja a szociális terv elkészítését, végrehajtását. A fiatal főbizalmi szerint jő dolog az, hogy a terv elkészítése előtt a bizalmiakon, főbizalmiakon keresztül a dolgozók megismerik a vállalati elképzeléseket. Egyre többen megértik a vállalatnál, hogy a szociális tervnek igazodni kell a gazdasági és egyéb elképzelésekhez. Két példát említ arra, hogy a már elfogadott terven is lehet módosítani igény és lehetőség szerint. Néhányan kifogásolták, hogy a munkásbuszok munka után túl hamar indulnak, nincs idő zuhanyozásra. Ezen a gondon vX\v Vjacseszláv Sziszojev:.\\\\*l\\\ :í#f vaauok a ludas *:♦: .•.V.V.V.V.Cr # ♦ ♦«•••»♦♦♦•• » ♦ m ehetséges, magam va- ^ gyök hibás ... Emlékszem, nagyon hideg volt. A taximegállóban hosszú sor állt. Odaosont mellém egy Volga, és a sofőr suttogva megkérdezte: — Hová akar menni? — A központba — feleltem. — Egy ötvenesért elviszem, ajánlotta, és kutatóan nézelődött tovább. — No, mi lesz? — Rendben — egyeztem bele. A sofőr keresett még másik 3 pácienst. Az adott helyen kitett bennünket. Az öreg a kétszázat zsebre vágta és már el is tűnt. Egyeseknek milyen köny- nyen jön a pénz!... A minap a felöltőmet elszakítottam. Bementem a legközelebbi üzletbe. Kérdem, hogy azonnal meg t'udnák-e javítani? Természetesen — volt a válasz- Természetesen fizettem busásan. A felöltőm importanyagból készült... Egyeseknek milyen könnyen jön a pénz!... Gyógyüdülőbe volt beutalóm. A vizet ivókúraként is használták. A jobb emberek tudták, hogy a kádba csak akkor jut meleg víz, ha meg is fizetik... Aki fizet, annak olyan hőfokot csinálnak, hogy szinte ki sem állja ... Rögtön kapcsoltam. Ha itt garasoskodni fogok, akkor akár meg is fázhatok. Adtam borravalót, jó bőven. De a zöme még így is túltett rajtam. Nem hagytam magam lepipálni. Ha úgy tetszik, vehetik úgy is, hogy ez tisztességtelen dolog. Végül én is úgy elszégyelltem magam, hogy szinte fájt. Nem is tértem magamhoz, csak egy fél év múlva, amikor az egyik ismerős beteg elmondta, hogy a kútból két cső vezetett a . kádhoz. Ivókúrához csak a langyost adták. Nekem úgy se inni kellett! — hasított belém az igazság. Aztán kezdtem el gondolkodni a turpisságon. Ha mindenki rájönne, akkor nekem soha nem sikerülne semmi. Hagytam hát az igazságot, tgy nekem is lett sikerélményem. A magam kárára. És meg se fáztam. Csak ez pénzbe került. Sigér fűire fordítása viszonylag könnyen lehetett segíteni: változtattak a menetrenden. Pénzbe került azonban egy másik kérés teljesítése. A házgyári szerelők tavaly szódavizet kértek védőitalként, ezen a nyáron meg is kapták. Balogh Antal műszaki előadó, vezető főbizalmi jó módszernek tartja, hogy a szociális tervjavaslat gépelt, vagy stencilezett formáját kint a brigádokban ismertetik, s a javaslathoz hozzá is lehet írni, meg ki is lehet húzni belőle. Ilyen „hozzá- írás” volt az ácsok kérése. Azt kérték, hogy a koszos munkahelyeken a munkaruha mellé kapjanak védőruhát is. Kapnak. Munkaruha, méretre Zuberecz Miklós, a vállalati szakszervezeti bizottság politikai munkatársa mutatja a tavalyi tervjavaslatot, amely tarka a lábjegyzetektől, a kihúzásoktól, a pótlólagos kérésektől. Szerinte mindez azért van, mert hosz- szas vita, véleménycsere előzi meg a terv elfogadását. Az szb illetékesei konzultálnak a vállalat tervosztályával, a munkavédelmi előadókkal, kikérik a munkásellátási albizottság tagjainak véleményét, s a gazdasági, társadalmi vezetők kérése, elképzelése is a javaslatba kerül. Végül a munkahelyekről beérkező kérésekkel, véleményekkel együtt elkészül a tervjavaslat, amelyet aztán a bizalmiküldöttek testületi ülése szavaz meg, viták közepette. Néhány kedvező változás ezek nyomán: eddig sok dolgozó rossz méretű munkaruhát kapott. Újabban munkaruha-utalványt kapnak, s ezeket saját maguk, méretre beválthatják megyénk négy városában és Tiszavasvári- ban. A munkásszállóra néhányan kértek szúnyoghálót és pingpongasztalt. Mindkettőt megkapták. Az idei szociális tervet is mutatja Zuberecz Miklós. Ebben egyebek közt ez áll: „A lakatosüzem festőműhelyében az anyagmozgatást 2 emelővel gépesítjük. A beton-előkészítő üzemben és a lakatosüzemben por- és füstelválasztó berendezést állítunk fel.” Minden évben beszámoltatják az igazgatót a terv végrehajtásáról, s ez a beszámoló szintén eljut a dolgozók többségéhez. Azonban ezek a beszámolók is felhívják a figyelmet arra, hogy a szociális tervnek is függvénye a jól végzett munka. Nábrádi Lajos Áz erdő közlegénye Akác: igénytelen, szinte mindenütt előforduló fa, a nyírségi homok vidék erdői javarészt ebből állnak. Belebotlik az ember lépten-nyo- mon — mégis, az utóbbi évekig jószerivel csak tűzifának használták. Ahogy erdő- ismerők mondják, a hegyvidéki vagy gazdagabb talajú erdőségek szakemberei egy kicsit sajnálkozva néztek nyírségi kollégáikra — ugyan mit tudnak kezdeni ezzel a „komisz” fával... Hogy mégsem csak tűzifának jó az akác, ez immár bebizonyosodott. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakemberei hosszas kísérletezés, tapasztalatszerzés után önálló üzemet hoztak létre Hajdúhadházon, ahol évente több, mint 30 ezer köbméter akácot dolgoznak fel — a legkülönfélébb for-> mákban. Rakodólap, parketta, épületszerkezet készül az üzemben, és munkájuk eredményeit Szafoolcs-Szatmár sok településén láthatjuk már. Különösen érdekes, mondhatni izgalmas "vállalkozás volt a csavarozott és ragasztott épületszerkezetek gyártása. Nyíregyházán a városi fürdő új medencéje fölé hamarosan tető kerül: akácból. 23 méteres fesztávolságot hidal át a szerkezet, melynek elemeit ragasztóanyag köti ösz- sze. A ragasztott épületszerkezeteket tulajdonképpen a mezőgazdaság számára dolgozták ki. Nagyecseden épül egy hatszáz férőhelyes tehenészeti telep ezzel a módszerrel, másutt, például Ti- s-alökön, Dombrádon ideiglenes a imatárolót, sok célra fölhasználható épületeket emeltek. Nemcsak az építés gyorsasága előny, hanem az is, hogy ha más helyre kell telepíteni az építményt, az sem jelent gondot — szét lehet szerelni. Nagy jelentőségű, hogy a kisebb, harminc-negyven centis darabok is fölhasználhatók a ragasztásos módszerrel — így akkora elemeket toldhatnak össze ezekből, amekkorára éppen szükség van. Nem kell külön elemezni, milyen megtakarítást jelent ez. De nemesebb célra is jól hasznosítható megfelelő megmunkálás után: bútorelemeket is készítenek, s egy debreceni vállalat az USA-ba szállít akácból összeállított székeket... Az erdőhadsereg közlegénye, a sokáig legyintéssel elintézett akác tehát már nemcsak a kályhákban, a melegével hajt hasznot — bútorok, épületek készülnek belőle. A legújabb a családi házakra készített tetőszerkezet, mely „családi alapon” összeszerelhető — sőt, önmagában, kis alapra helyezve szép külsejű hétvégi háznak is használható ... (tárná völgyi)
