Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám
1983. szeptember 2. Kelet-Magyarország Együttműködés Szélesebb körben AZ ELMÜLT HETEKBEN több fórumon is értékelték a mezőgazdasági szövetkezetek megyei szövetségének a különböző szervekkel létesített együttműködési megállapodásait. A szövetség tizennyolc intézménynyel, társadalmi szervvel működik együtt szerződés alapján. Közülük tizenegy megyei szerv, hét pedig az ország más területeiről. Az utóbbiak olyan egyetemek, főiskolák, ahol mezőgazda- sági szakembereket, közgazdászokat képeznek. Egyebek között megállapították: az együttműködés során kialakított munkakapcsolatok hatékonyan segítették a szövetségi érdekképviselet ellátását, hasznos a -tagszö- vetkezetek számára. A Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, a TIT-tel kialakult együttműködés jól segíti a szemléletformáló gazdaságpolitikai tevékenység összehangolását, a szocialista munkaverseny, azon belül a szocialista brigádmozgalom hatékonyságát, a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok kapcsolatainak erősítését, a kertbarátmozgalom és a különböző klubtevékenység előmozdítását, a településfejlesztési és környezetvédelmi feladatok megvalósítását, a gyermekintézmények, sportlétesítmények támogatását és így tovább. AMÍG A SZÖVETSÉGI KAPCSOLATOKRÓL elismerően szóltak a tanácskozásokon, több negatív észrevétel hangzott el a szövetkezetek helyi kapcsolatairól. A községi szervek vezetőivel mondhatni mindennapos a kapcsolat, viszont ez az érintkezés szűk körben zajlik. A különböző értekezleteken, összejöveteleken szinte. mindig ugyanazok az arcok láthatók. Az egyik felszólaló így fogalmazott: „Egymást agitáljuk, a meggyőzőiteket győzködjük. Olyanoknak adunk sorozatban információt szövetkezetünk életéről, akik azt már kívülről tudják.” Például az iskolaigazgatón kívül alig van pedagógus, — egy húsz—harminc fős tantestületben, — aki a termelőszövetkezet életéről, eredményeiről, az ottani munka-, kulturális és sport- lehetőségekről reális képet tudna adni a tanulóknak. Fordítva is így van: a termelőszövetkezet elnökén, párttitkárán kívül kevesen vannak, akik ismerik a község eredményeit, gondjait, pedig egy sereg egyetemet végzett, nagy szellemi kapacitással rendelkező mezőgazdasági szakember dolgozik a szövetkezetekben. Különösen ilyen a helyzet a nagyobb községekben, ahol a termelőszövetkezetben külön párt- és KISZ- alapszervezet működik. Általában kevés fiatal mező- gazdasági szakember vesz részt a község társadalmi életében. A FALU FELÉRTÉKELŐDÉSÉRŐL, a helyi önigazgatás fontosságáról az utóbbi időben sokat beszélünk. A nagy ipartelepítések befejeződtek, a városok elszívó hatása lelassul. Ezért olyan munka- és életkörülményeket szükséges teremteni a községekben, hogy minél több fiatal maradhasson otthon és érezze jól magát. Ehhez jobb információra, együttműködésre van szükség, nemcsak megyei szinten, hanem helyben is. Valamikor, a szövetkezeti mozgalom kezdeti időszakában a szegényebb lehetőségek mellett, a kisebb eredményekről is rendszeresek voltak a termékek, a tablók kiállításai. Most sokkal inkább lenne mit megmutatni, lenne miről grafikont, fényképes tablót készíteni, A gazdasági eredmények mellett jelentős munkakörülmény-változás történt a szövetkezetekben, fejlődött a szociális ellátás, sok helyen a kulturális és sport- tevékenység bázisa a termelőszövetkezet letj:. Mindez helyben nem kap megfelelő visszhangot. A pedagógusok és az agrárértelmiség két olyan jelentős réteg a falvakban, amely együttműködéséből sok előny származhat. Hogy csak néhány területet említsünk: az általános és szakmai műveltség gyarapítása, a kulturális és sportmunka javítása, a településfejlesztési és környezetvédelmi feladatok előmozdítása és így tovább. A KÖZSÉG, A TERMELŐSZÖVETKEZET, a párt, a KISZ és a népfront vezetőin múlik, hogy szélesebb körben valósuljon meg az együttműködés. Ebbe a munkába sorakoztassák maguk mellé a falun élő értelmiséget és minden rátermett embert, aki a közéletben akar és tud tenni. A megyei szervek együttműködése bármilyen jó is, nagyobb eredményt csak akkor várhatunk, ha ez a községekben is teljessé válik. Cs. B. ELMENNEK A PÉKEK Ki süt nekünk lágy kenyeret? — Kevesen vagyunk, akik újonnan jönnek, azok hamar elmennek — panaszolja a nagykállói sütőüzemben Bóka László, aki a dagasztást készíti elő. Bizony, dagadnak az ő izmai is, hiszen egy éjszakai sütéshez 30 mázsa lisztet kell megmozgatnia. Mondják, hogy legalább tíz ember kellene, csakhogy nehezen találnak olyat, aki vállalja az éjszakázást, a hőséget. Pedig a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat legkorszerűbb üzeméről van szó, ahol az átlagosnál jobbak a munkakörülmények. Persze másutt sem olyan már a pékség, mint valaha volt. De- mecserben például szép új épület áll, tágas, világos, ahol van bőven hely. Csak éppen azt rossz nézni, hogy az asszonyok kézzel formázzák kerekre a kilós kenyereket. A Pajtás melege — Nem valami rózsás a helyzetünk, létszámhiánnyal küszködünk — magyarázza László Kálmán üzemvezető, ahogy végigkalauzol a csarnokban. Négy Pajtás kemence ontja a meleget, Varga Mihályt éppen csak szóra lehet bírni, mért sutőlapátjá- val négyesével emeli le a ropogó barnára sült kenyereket, igyekszik, meg ne égesse őket. — Éppen elég, ha ezt a nyolc órát letudom — törli meg homlokát, — már 14 éve vagyok kemencénél. — Szét kell nézni, milyen korszerű üzemben vagyunk — dicséri munkahelyét Gyu- ricza Attila, aki a nyáron 12 órákat dolgozott, amíg egy másik csoportvezető szabadságon volt. Ketten vállalták egy harmadik munkáját, a vastagabb pénztárca mutatja, hogy megérte. — Hol keres nyolcezer fölött egy fiatalember — kérdez vissza a maga 23 évének büszkeségével. Nagykállóban ugyancsak elmondhatják, hogy a pékek keresete messze túlhaladja mások fizetését. Csakhogy ehhez több mindent vállalni kell. Minderről a vállalati központban Kovács István párltitkár beszél: Kilépők statisztikája — Néztük, a kilépők milyen okok miatt távoznak. Először a rossz és nehéz munkakörülményeket hozták fel, aztán következett a vasárnapi kezdés, a kedvezőtlen munkaidő-beosztás, majd az utazási körülmények, s csak végül a viszonylag alacsony kereset. A vállalati számok árulkodnak. A pékek közül minden ötödik, hatodik távozik A kemence előtt a kenyér a kisvárdai üzemben. (Jávor László felvétele) évente. A fizikai munkásoknál közel egyharmados a cse- rélődési arány. Ebben persze benne vannak a vándorló, gyakran munkahelyet változtató segédmunkások éppúgy, mint azok, akik innen mennek nyugdíjba. — Könyörtelen a munka- és termelési fegyelem, sokan ezt nem akarják megszokni — szolgál még egy adalékkal dr. Bartha Lajos főmérnök. Való igaz, ahol 6—8 ember van egy műszakban, ott nem lehet „kilógni” a sorból. Ha pedig hiányzik valaki, akkor a többieknek jóval több jut a munkából. A vállalat lehetőségeit pedig behatárolja a nyíregyházi új kenyérgyár építése. Ehhez 130 millió forintos állami támogatást kapott. így viszont másutt legfeljebb a kisgépesítésre gondolhatnak, hiszen a megye- székhelyen csak a napi kenyérmennyiség előállítása külön gond Új technikával könnyebb — A jövő év végén jut minden boltba friss zsemle, ropogós kenyér — bizakodik Vaskó Sándor igazgató. S bízhatnak abban is, hogy a szakmunkásképzés változik. Korábban majd annyian távoztak a szakmából, ahá- nyan bizonyítványt szereztek, az idén viszont a 15 tanulóból 13 maradt, másfél- szeres a jelentkezés az iskolában a pékeknél. A munkások pedig bíznak abban, hogy a kemencék melege mellett több jut a gépesítésre, fokozatosan megújulnak az üzemek, az új technika köny- nyebbé teszi a munkát. Mert a boltban csak akkor távozik elégedetten a vevő, ha lesz, aki süt neki lágy kenyeret. L. B. Ü.j csarnokkal gazdagodott a Nagykállói Áfész paplanüzeme. A Nyírbátori Építőipari Szövetkezet 4 millió 200 ezer forintért építette a csarnokot, ahol szeptemberben kezdődik meg a termelés. A paplauüzc m jelenlegi épületébe terv szerint a szövetkezet bőrdíszműüzemének belföldi megrendel ésre dolgozó részlege költözik. Képünkön: az új csarnok. (G. B.) Z alzenovic úr, az egyik lakó panaszos levelet küldött nekünk a házkezelöségbe. amelyben ezt kérdezte: hogyan lehetséges az, hogy neki, aki a második emeleten lakik. ugyanannyit kell fizetnie a liftért. mint Patasonsky úrnak. aki a tizenkettedik emeleten lakik. A panaszt indokoltnak tartottuk, és mivel mi, a házkezelöség dolgozói ‘ a lakók minden bejelentését nagyon alaposan megvizsgáljuk, és mindig szem előtt tartjuk a lakók érdekeit, úgy határoztunk, azonnal intézkedünk. Tehát hozzákezdtünk a kérdés megtárgyalásához. — Minél magasabban lakik valaki — mondta Kutia nevű munkatársunk —, annál többet kell fizetnie. — Helyes — jegyzi meg Zizio, egy másik munkatársunk —, de figyelembe kell venni a családtagok számát is. Tehát a liftdíj az emberek és az emeletek számától függjön. Először nagyon jónak találtuk az ötletet, de amikor az egyik éppen ott levő házfelügyelő közbeszólt, kétségeink támadtak: — Kukula például mindig a feleségével liftezik — mondta a mindentudó házfelügyelőnö. mert egyedül sehová sem engedik. Tehát két ember, megy egyszerre a liften, de a lift csak egyszer működik. Anafol Potemlcowski: Á lift — Rendben van, a Kukula családnál ezt figyelembe vesszük — mondta Kutia. — De a súlyról sem feledkezzünk meg — mondta ismét a házfelügyelö- nö. — Például Patasonsky és a felesége együtt se tesznek ki annyit, mint Przeradzka asszony. — Nagyon okos észrevétel — mondta Kutia, akkor a lakók súlyát is figyelembe vesszük. — És a téli súlyt, vagy a nyári súlyt? — kérdezte Zizio kolléga. — Ugyan„Majdnemmunkások" Sajnálkozott az egyik könnyűipari vállalat vezérigazgatója: hiába fejlesztenek Szabolcsban, mert már ott sem olyan rózsás a helyzet, nem kapnak elég munkást. Aztán kiderült, hogy a felvételre jelentkezők száma — ha nem is egyik napról a másikra — de elegendőnek bizonyait. Csakhogy most a gyárban sajnálkoznak. Mert olyan új emberek jöttek, fiatal fiúk és lányok, akik egyáltalán nem ismerik az üzemi gyakorlatot. Természetes is, hiszen éppen most fejezték be az általánost, vagy szereztek érettségi bizonyítványt. A gyárban pedig azon töprengenek, hogy ilyen kezdőkkel, akiknek az élettapasztalata, felelősségérzete jóval kisebb a régi munkásokénál, most ugyanolyan termelési szintet hogyan érnek el. Több száz fiatal állt munkába az utóbbi hetekben. Hiába munkapad, gép mellé kerültek, mégis el lehet róluk mondani, hogy nem igazi, csak „majdnemmunkások”, amennyiben még híjával vannak a szükséges tapasztalatoknak. Csakhogy ennek megszerzése azon is múlik, az üzemben mennyire segítik őket. V ______________________________ Üvegmizéria S oha nem látott reneszánszát éli a befőzés. Kiderült: bármilyen jó a bolti, jobb az otthoni, akármennyire olcsó a bolti, olcsóbb házi. így aztán a hétvégeken cipekednek az emberek, a kiskertekben megtermett gyümölcs is a konyhákba vándorol. És ez nem is baj, a jó befőtt, a teli spájz csak erősíti az otthonról alkotott kép teljességét. A baj csak ott van: nincs elég üveg. A füszerboltosok a megmondhatói: sorok állnak, hogy a visszavitt csavarosból kapjanak. Az üvegboltos tudja csak, hányszor mondja: sajnos nincsen. A befőző tudja csak, hányszor kutatta át a pincét, hátha akad régi üveg. Az egyik ipareikkbohban mondták: ugyan kérem, ki főz be lakótelepi házban? Nos, a rossz piacismeret itt érhető tetten. Az elmélet győzőit a gyakorlaton. A mai gazdasági vi szonyok fel nem ismerése bősz szankodásra készteti a háziasz szonyt. Üveg hiányában nem csak a befözönek nincs dunszt ja, de a kereskedelemnek sine, az igényekről. Vigasztalom ma gam: januárra csak relébred nek! (bürget)-t . -'■ * is az emberek télen a bundákban sokkal többel nyomnak. — Helyes — mondta Kutia. — Az lesz a legjobb, ha havonta végzünk ellenőrző méréseket. t — És mi lesz a vendégekkel? — szólalt meg újra a házfelügyelőnö. — Nem kellene őket is megmérni? — Dehogynem ... Csakhogy akkor mérjük meg őket, amikor vendégségbe érkeznek, vagy ha eltávoznak? — kérdezte elgondolkozva Zizio. — Hát az biztos, hogy Przeradzka asszony vendégei hazafelé menet könnyebbek, mint amikor érkeztek, amilyen fösvény az a nő. — Igazuk van — mondta Kutia. — A? összes elhangzott észrevételt figyelembe kell vennünk. Ugyanis nagyon fontos, hogy a lift ne fogyasszon fölösleges energiát. Ezért javaslom, hogy bővítsük néhány fővel a házkezelöség létszámát. Szükség van néhány emberre, akik rendszeresen mérik a lakók súlyát és ellenőrzik a lifthasználatot. Hiszen tudjuk, hogy az idei év a takarékosság éve!
