Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. augusztus 24. TÖBB A TÁPPÉNZES Szabadnap az „ügyeletes betegségre“ Esztendőnként milliárdokat kőit az ország táppénzre. 1980-ban például 8,1 milliárd forintot — majd’ kétszer any- nyit, mint tíz évvel ezelőtt. Ennek az összegnek a többszö­rösét teszi ki a betegek távolléte miatt keletkező termelés- kiesés. — Arányaiban hasonló a helyzet a nyírbátori járás és a város területén — tudtuk meg dr. Gaál Mihály városi­járási főorvostól. — Ezért nagy gondot kell fordítani ar­ra, hogy a valóban betegek kerüljenek betegállomány­ba, s egyúttal gondoskodni kell rendszeresen a táppén­zesek ellenőrzéséről. Téve­dés ne essék: e felülvizsgála­toknak nem az a célja, ho­gyan lehet kiírni a beteget a táppénzről. ggazolással az orvoshoz Gondot okoz, hogy főleg a járás déli részéről a lakosság gyakran Debrecenbe utazik — hiszen oda nagyon jó a közlekedés — bajai orvoslá­sára. Sokan magánrendelők­ben szereznek igazolást ar­ról, hogy hosszabb-rövidebb időre pihenésre szorulnak. Ezt a körzeti orvos nem ve­heti figyelembe a táppénzre vételnél. Ha vita van arról, hogy a beteg jogosult-e a táppénzre, akkor ebben a kérdésijén; á fneg^éi kórház- rehdelőintézetberi működő főorvosi bizottság dönt. Szük­ség esetén kórházba is utal­hatják a beteget. — Nyírbátorban a belgyó­gyász szakorvos hetente tart felülvizsgálatokat — folytat­ja a főorvos. — A járás kör­zeti orvosainál három — több mint 20 éves gyakorlattal rendelkező — körzeti orvos ellenőriz. Ennél kedvezőbb lenne, ha vidéken is az úgy­nevezett sávbelgyógyász tar­taná az ellenőrzést. Ahol hir­telen megnő a táppénzes na­pok száma, ott rendkívüli táppénzes felülvizsgálatra ke­rül sor. Nyírbátor valameny- nyi jelentősebb üzemében volt ilyen az elmúlt években. 1980—81-ben e rendkívüli fe­lülvizsgálatok hírére a bete­gek 15—20 százaléka hirte­len meggyógyult. (Azóta ilyen nem tapasztalható.) Ta­valy például á ruhaipari szö­vetkezetben mindössze két- háróm embert írtak ki beteg- állományból a rendkívüli el­lenőrzésen. Nem mindenütt egyforma... — Hasonlóan történnek az ellenőrzések az orvosi körze­tekben is. A közelmúltban Nyírgyulajon volt ilyen vizs­gálat, ahol törvénysértő táp- pénzrevételt nem tapasztal­tak.' Az orvosok táppénzre vé­teli munkájában jelentős el­Dr. Gaál Mihály: „... e fe­lülvizsgálatoknak nem az a célja, hogyan lehet kiírni a beteget a táppénzről...” térések vannak. A nyírbáto­ri város és járás területén több orvost figyelmeztettek írásban, hogy körültekintőb­ben végezzék ezt a munkát. Nagy baj nincs, hiszen az el­múlt két évben fegyelmi eljá­rásra ilyen ok miatt nem volt szükség. Megtörténik, hogy — pél­dául házépítés, vagy betakarí­tás idején — egyesek előve­szik „ügyeletes betegségüket”, s például mozgásszervi meg­betegedésre hivatkozva táp pénzre kérik magukat. Ezért a betegeket gyakran a laká sukon is ellenőrzik. Bizony előfordult, hogy a táppén zest gyümölcsszedés közben találta a körzeti ápolónő. Ilyenkor visszavonják a táp­pénzt. Közrejátszott az influenza A nyírbátori város és járás körzetében ez év első felé ben közel 266 ezer volt a ki­utalt táppénzes napok szá­ma — majdnem 30 ezerrel több, mint a múlt év első fe­lében. A növekedésben nagy szerepet játszott az idei inf­luenzajárvány. A táppénzesek száma csökkenthető, például az egészségre ártalmas mun­kahelyek megszüntetésével, védőberendezések használa­tával, vagy a táppénzes fe­gyelem javításával. E terüle­teken pedig még bőven van tennivaló. Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA Tovább épül a Fáy-lakótelep Nem messze a városköz­ponttól épül a Fáy úti lakó­telep, ahol ma már 264 csa­lád éL Az első fél évben újabb házak építését készí­tették elő a gerincközművek, illetve az elektromos háló­zat telepítésével. Az új épü­letek alapozását a második fél évben kezdik meg. Ek­kor lát hozzá a SZÁÉV a ti­zenhat plusz négy tantermes iskola munkálataihoz, mely­re 59 millió forintot költenek. Terv szerint jövő szeptem­berben vehetik birtokba a gyerekek az iskolát. Egy hónappal később vár­ható a százszemélyes óvoda megnyitása. A helyi költség­vetési üzem közel 11 millió forintért építi föl ezt a gyér meki ntézményt. Égető szükség van a lakó­telepen egy kazántelepre is, amely az iskolát, az óvodát, s a következőkben épülő la­kások fűtését oldja majd meg. A kazántelep építését az év második felében kez­di a SZÁÉV. A 35 milliós be­ruházás jövő augusztusra ké­szül el. Üjabb lakások területének előkészítése is megtörtént a Fáy utcában. A 66 tanácsi bér- illetve tanácsi értékesí- tésű lakást 1984 harmadik negyedik negyedévében ve hetik birtokba a lakók. A 90 OTP-lakésba pedig 1985 ben költözhetnek be az új tulajdonosok. Nyolc lakás Nyolclakásos ház épül a Zrínyi utcában, a la­kásszövetkezet szervezé­sében. Az épület föld­szintjén a lakásszövetke­zet irodái kapnak majd helyet. (J. L. felv.) EZRESEK ISKOLAKERÜLÉSÉRT Verpeléti leáeyka—bírsággal Vajon miért nem engedte rendszeresen iskolába cse­metéit az elmúlt tanévben F. F.-né? — Engedem én, kérem. Reggel mindig elindulnak időben úgy, hogy kell — hagzott az asszony válasza, akit az előző iskolai évben tizenötször jelentettek fel a tanács szabálysértési csoport­jánál a gyerekek iskolake­rülése miatt. A múlt év első nyolc hó­napjához mérve az idén je­lentősen megnőtt a szabály- sértések száma Nyírbátor­ban. Ez idő alatt a tanköte­lezettségi törvény megsze­gése miatt 136 feljelentés ér­kezett a tanácsra — annyi, mint tavaly egész évben. Nyolc—tíz népes család ront­ja le a statisztikát. Csepere­dő csemetéik között egyre több az iskolás korú, akik az órák helyett inkább csava­rogni járnak. Pedig a bünte­tés borsos. F. F.-né 5 ezer fo­rint bírságot fizetett ezért. — A notórius iskolakerü- lők szüleit még szeptember 1. előtt beszélgetésre hívjuk, s felszólítjuk őket, hogy el­lenőrizzék szigorúbban az apróságokat — hallottuk Dankó Ferenc szabálysérté­si főelőadótól. — Ha az új tanévben sorozatosan ismét­lődnek ezek az esetek, szó­ba kerülhet a kicsinyek álla­mi gondozásba vétele. Hiszen joggal merül fel, hogy ezek a szülők egyáltalán alkalma- sak-e gyermeknevelésre... Egyre több a városban a bolti tolvaj lás is. Legtöbben cigarettát, italt, kávét, cso­koládét emelnek el. — Találkoztam a barátaim­mal, ittunk egy kicsit. Mivel elfogyott az ital ketten elin­dultunk sörért az ABC-be — idézi a történteket egy fiatal­ember. A két ifjúnál húsz forint volt, mégis egy negyvenfo­rintos bort emeltek le a pult­ról. Ezt a táskába rejtették, s álcázásul két kiflit meg egy sajtot helyeztek a kosárba. A pénztárnál fülön fogták őket. — Ittas voltam — védeke­zett a vádlott. — Eszembe- ötlött, hogy mégis jobb lenne kifizetni a bort, de már késő volt. Nagyon megbántam amit tettem. Reméljük, hogy a fiatalem­ber bűnbánata őszinte. Ki­csit drágán fizetett a Ver­peléti leánykáért: a lopásért 1500 forint bírságot vetet­tek ki rá. A tanácson most azt terve zik, hogy a nagyobb üzletek­ben, vállalatoknál hirdető- táblán ismertetik meg a la kossággal a bolti szarkák ügyeit. E nyilvánosság ta­lán jobban visszatartja majd az elkövetőket, mint a pénz­bírság. Szoboravatás, hangverseny A Debreceni MÁV filhar­monikus zenekar és a DÉLÉP szegedi zenebarátok kórusá­nak hangversenyével folyta­tódnak, augusztus 27-én, szombaton este a nyírbátori zenei napok rendezvényei. Vá- mossy Éva, Lengyel Ildikó, Bárdi Sándor, Gregor Jó­zsef, Kenessey Gábor, Del- ley József és Váradi Zoltán közreműködésével, és Pál Tamás vezényletével Bach: János passióját adják elő, a műemlék templom falai között. Másnap, az orgona- szólás Haydn nagymise, és Kodály Psalmus hungaricusá- nak bemutatója előtt külön­leges eseményre kerül sor, a templom kertjében. Kirchmayer Károly szob­rászművész, Kodály Zol­tánról készült szobrát is ezen a napon leplezik le, délután hat órakor. BÚTOR KECSKEMÉTRŐL, CSILLÁR SZARVASRÓL MOZAIK BÚTOR SZOBOSZLÖRA. A hajdúszoboszlói Béke gyógyüdülő részére gyárta­nak bútorokat és burkolato­kat a Nyírbátori Faipari Szö­vetkezetben, mintegy három­millió forint értékben. EMLÉKMÜ-FELÜJlTAS ÉS TŰZZOMÁNC. Ebben az évben 11 millió forintos tár­sadalmi munkára számít a tanács Nyírbátorban. Ügy tű­nik, túlteljesítik a tervet, hi­szen az első fél évben 6 mil­lió 300 ezer forint értékű ön­kéntes munkát végeztek a városban. Ennek egyharma- dát a lakosság teljesítette. Társadalmi munkában újítot­ták föl a kisiparosok a Sza­badság téren levő emlékmű­vet. Az alkotótábor vendé­gei tűzzománcot készítettek a művelődési otthon falára. A lakosság pedig mintegy két­ezer négyzetméter járdát épített, s részt vett a közle­kedési park kialakításában is, ahol jelenleg még javában tart a munka. FOGYNAK A TÉGLAJE­GYEK. Eddig 1 millió 600 ezer forint gyűlt össze a tég­lajegyek értékesítéséből, va­lamint vállalati hozzájárulá­sokból, illetve a megyei ta­nácstagi alapból az új úszó­medence építésére. Vállalati felajánlásokból s a téglaje­gyekből még legalább 800 000 forintra van szükség ahhoz, hogy hozzáláthassanak a munkához. Újjászületett a Kakukk .„si. Nem ismerek rá! Bizo­nyára ez jut eszükbe azok- maik, akik hónapok óta most járnak először a nyírbátori Kakukk étteremben. Hiszen aligha szerzett jó benyomá­sokat a város vendéglátásá­ról az az utazó, alki valami­kor a múlt évben költötte el ebédjét a Kakukkban. Az elavult épület korszerűtlen berendezése, gyenge kony­hája nem vált dicsőségére a nyírbátoriaknak. Ám aki ilyen tapasztalatok után napjainkban tér be ide, meg­lepődik, hiszen újjászületett a vendéglátóhely. Tavaly decemberben kezd­ték meg itt a munkát a Nyír­bátori Építő és Szakipari Szö­vetkezet, s az ÁFÉSZ építői. A teljes külső és belső re­konstrukció mellett felújí­tották a fűtést is. Munka közben több meglepetés ér­te a munkásokat. Például aknát találtak az udvaron, melyet tűzszerészek hatásta­lanítottak. Maga az épület — jól il­leszkedve a környezetbe — a századelő hangulatát idé­zi. Eredeti szépségében lát­ható a tetőszellőző oirádás ablaka, melyet egy bádogos javított meg. Készül a címer is. Eiz a homlokzat felső at­tikájára kerül, s az étterem névadó madarát: kakukkot ábrázol. Egy fiatal hódmező­vásárhelyi képzőművész vál­lalta ezt a munkát, grafiká­ja már kész. Nagy feladat volt a be­Délidőben a Kakukkban, (jávor) rendezés, mely a színek és formák harmóniája mellett az épület hangulatához is igazodik. Aszódról érkeztek a különterem, Budapestről a presszó, Kecskemétről az ét­terem bútorai. Az olasz tölgy faburkolat a mátészalkai Szatmár Bútorgyárban ké­szült, a gipsz álmenyezetet Székesfehérváron, a csem­pét Romhényban gyártották. A szép rézcsillárok szarvasi termékek. Hatmillió forintba került az átalakítás, amely során — Nyírbátorban először — kert- helyiséget is nyitottak a Ka­kukk udvarán. Jelentős tár­sadalmi munkát végeztek az egység dolgozói. Sok más mellett betonoztak is. Két hét alatt kereken száz kilótól szabadult meg a személyzet a nagy sürgés-forgásban. Naponta mintegy 700 adag étel készül a konyhán. Köz­tük helyi specialitások: mint a Bátori szelet, az almás pa­lacsinta, vagy a birkából, belsőségekből készült ételek. A vendéglőnek saját cuk­rásza van, s terv szerint hi­degkonyhai termékekkel is gazdagítják a választékot. Július 29-én nyílt meg a Kakukk, ahová azóta az or­szág távoli vidékeiről, Győr­ből is érkeztek már csopor­tok. Augusztus végéig for­galmuk várhatóan eléri az egymillió forintot. ■■■■•••■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■—ssssssssssssssssssssssSaSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSaiSaflaai Ss5ssss5sss5sssssss:ss::sssss!ssss5ss:s::sss::::s:ss::s:::::s:s::sas:::::::sss::::s::s8:::s::s:s:::::::: B ||lj||in Bah Mb IreSe jjpWHp flH Bn I ■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■"■■■■■■■■■BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB!2!!!!522!222222222222iiiiiiiiiiiii!iii5 ■■■■■■■■■■■■ |^^^^^^^T7.*aBBiiBBBBBBHBBiBBBBBB* ......i*|aBBBi|iaiiailll>l!!!!!!2»SS!!!!!!!!S!SSS!!SSSSSSSSSSSMaitiiaSiiiiiiii(iiiiMiiii*iiiiSiS

Next

/
Oldalképek
Tartalom