Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. augusztus 5. 7&ur?vt&t&s 0®0OQO Vendégek hét országból Kapunyitás Nyírbátorban Kiállítások a SZÁÉV-nél Két kiállítást szervez • SZÁÉV művelődési bizottsá­ga augusztusban: egy könyv- bemutatót vásárral egybeköt­ve és egy hobbikiállítást. Ez utóbbira a jelentkezést a vállalati KISZ-bizottsággal közösen hirdették meg a szí­vesen kézimunkázó, fúró-fa- ragó-alkotó dolgozóknak. El­sősorban .textíliáikat, fafara­gást, intarziát és képzőmű­vészeti munkákat várnak, de örömmel fogadnak — és ju­talmaznak — minden olyan ötletet, mely a szabad idő hasznos eltöltéséről tanúsko­dik. Mindkét kiállítás anya­gát két helyen, az üzem köz­pontjában és a Tünde utcai telepen is bemutatják. Ma már megérkeznek az első vendégek a nyírbátori nemzetközi ifjúsági vonósze­nei táborba. A Művelődési Minisztérium támogatásával, a Szabói cs-Szatmár megyei és a Nyírbátori Városi Ta­nács, valamint a helyi zene­iskola szervezésében működő tábort idén hatodik alkalom­mal rendezik meg. Fiatal zenekari muzsikuso­kat, zeneiskolai tanárokat, főiskolai hallgatókat, kivéte­les esetben szaktanári aján­lat alapján zeneművészeti szakközépiskolásokat fogad­nak, több mint két héten át. A hallgatók egyéni hangsze­res képzésben részesülnek, amellett kamaraegyüttesben és nagyzenekarban vesznek részt foglalkozásokon. Ki­emelt jelentőségű a zenekari művészképzés. A tábor növekvő nemzet­közi népszerűségét jelzi, hogy ebben az évben hét or­szágból közel harminc érdek­lődő jelentkezett — Csehszlo­vákiából, Finnországból, Ju­goszláviából, Lengyelország­ból, az NDK-ból, Romániá­ból és a Szovjetunióból. A hazaiakkal együtt összesen csaknem száz hallgató tanul majd itt jeles művészektől és zenepedagógusoktól. Ezúttal is adnak nyilvános koncerte­ket a megye több települé­sén. A tábor megnyitóját au­gusztus 6-án, délután ötkor tartják a tanácsháza díszter­mében. Várszínházi esték Negyedik évadjához érke­zett az idén a kisvárdai vár- színházi esték előadássoroza­ta és éppen harmadik éve, hogy Halasi Imre rendező vezetésével „önálló nyári társulatot” alakítottak, né­hány igen jó ngvű és tehet­séges színésszel, akik vállal­ták, hogy minden nyáron idejönnek Szabolcsba, s itt is oda, ahol megteremtik a fel­tételeket ahhoz, hogy a tör­ténelmi falak tövében tar­talmas, jó nyári színházat csinálhassanak. Az idén Csiky Gergely ko­médiáját dolgozták — szinte kalákában — színpadra, hi­szen a főszereplő Mikó Ist­ván szerzett hozzá zenét, és a dalszövegeket a szintén fontos szerepben játszó, — s a kisvárdai nyári társulat egyik alapító tagja — Bárki­nek Péter írta. Jó ez, hogy Szentendre, Gyula, s más kezdeményezőkész városok után megyénkben is megho­nosodik az a fajta nyári szín­ház, amit évek óta hiányo­lunk a megyeszékhely szép szabadtéri színpadáról. Ne érje a kisvárdai lelkes szervezőket ezért semmi gáncs. Nem az irigység veze­ti e sorok írójának a tollát. A kisvárdai vár nagyon al­kalmas az ilyen rendezvé­nyekre. Dicséret illeti a ta­nács és a művelődési ház vezetőit, hogy erre fölfigyel­tek. Az idei „évad” különösen gazdag és sokszínű volt. Volt benne „kemény” komédia, a debreceni Csokonai Színház vendégjátékában előadott Black Comedy, volt kabaré, melyre úgy emlékszik vissza a kisvárdai közönség, hogy különösen igényes előadás volt a „Kinek pénze van”. Az opera műfaját a Ker­tész László által rendezett Traviáta képviselte, szintén a Csokonai Színház előadásá­ban, volt' operett isr <az Eise- mann Mihály szerezte Zsák­bamacska, de a rendezvény tetőpontja a Kalap volt. Itt mutatta meg a társulat, hogy igen jó színvonalú munkára képes, és itt vált bizonyság­gá az, hogy a kisvárdaiak erőfeszítése nem hiábavaló. A várjátékok — ha így folytatódnak — hagyománnyá válnak, és ugyanúgy fogjuk emlegetni majd, mint a Sze­gedi Szabadtéri Játékokat, vagy — hogy itthon marad­junk —, a nyírbátori zenei napokat. A várjátékok még nem ér­tek véget. Kisvárda még sok érdekességet kínál. Augusz­tus 13-án az Állami Népi Együttes szerepel a várfalak előtt, 21-én este Korda György és a Kerek Perec együttes műsorát láthatják az érdeklődők, 27-én pedig a Ko­rái együttes műsorával zárul ez a kitűnően szervezett kis­várdai nyári program. M. A. Bábkészítés a strandon A művelődési központ leg­nagyobb rendezvénye ezekben a napokban is a VI. országos népművészeti kiállítás, mely a szabadidős térben, a tánc­teremben és a harmadik eme­leti folyosókon augusztus 28- ig tekinthető meg. Augusz­tus 5-én, pénteken nosztalgia­diszkó lesz a klubkávéházban, este 7 órától. Szombaton 19 órától Farkas Tibor tart le­mezbemutatót „Harmincéve­seknek szól” címmel, a város­majori művelődési házban. Augusztus 8-án, hétfőn az Északi körút 26—36. számú házak közötti játszótéren báb- és játékkészítést rendeznek a gyerekeknek. Vakációs film­turmix lesz öt napon át, au­gusztus 8-tól 12-ig a város­majori művelődési házban. A vetítések délelőtt 10 órakor kezdődnek. TORUS SZÍNHAZA (1927) Szünidei gyermekprogramok Megyénk több művelődési házában gondoskodnak a nép­művelők rendszeresen a legif­jabb közönség szabad idejé­nek hasznos eltöltéséről. Nyíregyházán például a lakó- területi művelődési házak nyújtanák sok segítséget azoknak a dolgozó szülőknek, akiknek gyerekei naphosszat felügyelet nélkül maradnak a vakációban. A „kulcsos gye­rekek” programjai különösen a városmajori, a jósavárosi és a Honvéd utcai művelődési házban népszerűek, városaink közül Kisvárda és Vásáros- namény jár élen jó példával. Az új Megyei és Városi Művelődési Központ átadása óta megszokhatták már a nyíregyházi gyerekek, hogy szombaton délelőttől vasár­nap estig mindig találnak va­lami szórakoztató programot. Nyárra természetesen a vaká­ció hangulatához illő gyer­mekfoglalkozásokat terveztek — augusztusra hét ilyen, gyermekeknek való rendez­vény jut. Legközelebb hétfőn, au­gusztus 8-án az Északi körút 26—36. számú házak közötti játszótérre várják a kicsiket délután négykor báb- és já­tékkészítésre. A hónap folya­mán több alkalommal men­nek ki a népművelők a strandra és az üdülő gyerme­keknek játékos foglalkozáso­kat tartanak. Ez év januárjától új cím­mel és tetszetősebb külsőben jelenik meg a színházi szak­ma kedvelt havi folyóirata, a Dramaturgiai híradó. A Vi­lágszínház — írja Pándi And­rás az első számban — olyas­mire vállalkozik, ami ma mással, más módon nehezen pótolható: színházi tájékozó­dásunk lehetőségeit „hosz- szabbítja” meg. A folyóirat ú; köntösében nemcsak a szak­mának szól, hírt ad a színházi élet legfrissebb eseményeiről, nagy rendezőegyéniségeket mutat be, megtudhatjuk be­lőle azt is, hogy milyen fon­tos bemutatók voltak, vagy várhatók a világ nagy színhá­zaiban. A színházi intézet által szerkesztett folyóiratnak ed­dig hét száma jelént meg, ezek a művelődési központ dokumentumtárában állnak az érdeklődők rendelkezésé­re. A NYÍREGYHÁZI SÜTŐIPARI VÁLLALAT gávavencsellői 12-es számú sütőipari szakboltja havi 500 ezer forint értékű árut ad el tej, tejtermék, szörp és konzervfélékből, vala­mint kenyér és péksüteményekből. Képünkön: Pájer Gyulá- né és Cserpák Imréné eladók munka közben. (Császár Csa­ba felvétele) Élelmiszer-ellenőrzés kánikulában Ha elromlik a hűtő... Itt a kánikula, fokozottan esetekben természetesen meg­ellenőriz az élelmiszer-terme- tettük a szükséges intézke- lés „frontján” és a forgalma- dést, elkoboztuk a húst vagy zás területén a Szabolcs-Szat- húskészítményt, kivontuk a már megyei Állategészségügyi forgalomból és elrendeltük a és Élelmiszer-ellenőrzési Álló- megsemmisítésüket, más. örvendetes, hogy Szabolcs­— A boron kívül a megyé- ban az utóbbi két hónapban ben termelt valamennyi élei- ötezer forintot meghaladó ér- miszer higiéniai és minőségi tékű termék romlására nem ellenőrzését ellátjuk — tájé- került sor. koztat dr. Hajdú Bertalan — Néhány esetben azon- Igazgató. — Ez 250—260 üze- ban szükséges volt az intéz- met érint, s természetesen a kedésünk — mondja az igaz­magántermelőket is, akik kö- gató. — A baktalórántházi zött megtalálható a cukrász, malomüzemben például át- á vattacukor-készítő, száraz- dolgozásra rendeltünk 30 ton- tészta-készítő, az ostyakészítő, na lisztet. Nagyecseden 400 mézeskalácsos, sőt még a búr- kiló fehér kenyeret találtunk gonyahámozó is, ezenkívül a tömeghiányosnak, vagyis ke- mintegy 90 szeszfőzde is. vesebb súlyúnak, s ezért úgy Állandó ellenőrzés alatt áll- rendelkeztünk, hogy csak nak: a húsipar, a tejipar, a mérlegeléssel forgalmazhat- HUNNIACOOP kisvárdai ják. Fehérgyarmaton 150 kiló gyára, a mátészalkai hús- kenyeret vontunk ki a forga- üzem, a Nyíregyházi'Konzerv- lomból, mert sületlen volt. gyár Stb., ahol az állomásnak A statisztika egyértelműen kirendeltségei működnek. bizonyítja: ez évben eddig — Nyáron mindig fokozzuk mintegy 1100 élelmiszert vizs- az ellenőrzést. Ennek a beje- gáltak meg, s ezek közül csu- lentések alapján teszünk ele- pán 70—80 volt olyan, ami get, illetve előírásainknak kifogásolható. Ennek is a megfelelően — mondja az többsége, mintegy 80 százalé- igazgató. — A kereskedelem- ka elsősorban csomagolás, je- ben ezekben a hetekben a hű- lölés, érzékszervi kifogás mi­tők elromlása miatt fokozó- att. Csupán 10—20 százalék dott a különböző élelmiszer- volt az, amelyet jelentősebb ipari termékek megromlásá- hibák, kifogások miatt kellett nak veszélye. Ezt tapasztaltuk kivonniuk a forgalomból, bizonyos tejtermékeknél és húskészítményeknél. Ilyen (farkas) ivissziiEma Szabadtéri tűnődés A Kelet-Magyarország 1983. július 17-i számában „Szabadtéri tűnődés — lehet!” címmel B. E. a nyíregyházi szabadtéri színpadról írt. Úgy érezzük, nem csorbít­juk a Kisvárdai Várszínház érdemeit, ha arról is szót ejtünk, hogy az előadás nem jöhetett volna létre az MVMK nélkül. Ugyanis valakinek vállalnia kellett az előadás nem éppen alacsony költsé­gét, a szabadtéri színpad bér­leti díját, a műszaki és tech­nikai előkészítést, a közön­ségszervezést, hogy csak a legfontosabbakat említsem. _ A szabadtéri színpad mű- • szaki állapota közismert, ezért napokba telt a játszás­hoz szükséges minimális fel­tételek biztosítása. Bár ideig­lenes jelleggel az öltözőben volt világítás, mosakodási lehetőség, s a körülmények­hez képest elfogadható a tisz­taság is. Természetesen, amit évek alatt elhanyagoltak, a hiányzó alkatrészek pótlását, a karbantartást, nem végez­hettük el néhány nap alatt. A cikk szerzője felrója, hogy fehruár óta lett volna idő felkészülésre. Való igaz, de az előadás előtt alig egy héttel derült ki, hogy a dísz­letek a tanácsi udvaron nem helyezhetők el. Ezért dön­töttünk úgy, hogy az előadást a szabadtéri színpadon tart­juk. A művészek előre értesül­tek a várható körülmények­ről, így azok nem zavarhat­ták az előadás művészi szín­vonalát. Az MVMK munka­társai átérezve a vállalkozás felelősségét, igyekeztek meg­felelő feltételeket teremteni. Ezért éreztük furcsának, hogy amiért a kisvárdai kol­légák joggal dicséretet kap­tak, ugyanazért nekünk el­marasztalás jutott. C. Tóth János mb. igazgató A szerkesztőség megjegyzése: Nem vonjuk kétségbe, hogy a művelődési ház dolgozói fára­doztak az előadás sikeréért, de ez a munkájukhoz tartozik. Meg­lepő viszont, hogy miért kell egy héttel előadás előtt új helyszínt keresni, a színészeket „eszi, nem eszi” választás elé állítani. S ami szerintünk a legfontosabb: mind­ez nem változtatott azon, hogy szemünk előtt megy tönkre a sok drága berendezés, amit helyreállítani évről évre nagyobb költség — mert változatlanul nincs gazdája az ország egyik legszebb szabadtéri színpadának. Hit láthatunk a Néprajzi Múzeumban? Sokan töltik a nyári szabadsá­got szép fővárosunkban — egyéni túrázók, üdülők, iskolából, mun­kahelyről közösen kiránduló cso­portok. Az ő figyelmükbe ajánl­juk a Néprajzi Múzeum kiállítá­sait. A Parlamenttel szemben álló épület ad otthont Az őstársadal­maktól a civilizációig című ál­landó kiállításnak, mely érdekes, kalandos utazásra hívja a láto­gatót a világ körül — természe- tesen képzeletben, a bemutatott tárgyak és fotók segítségével. Augusztusban öt időszaki kiállí­tás látható. A szántóföldek üze­nete a paraszti gazdálkodásban bevezetett újítások gyűjteménye a múlt századtól, emellett min­den bizonnyal a fekete kerámi­ákra lesznek még sokan kíván­csiak — ez a hónap közepéig tart nyitva. Fotókiállítás, üvegbemu­tató és egy kapuvári szobabelső várja még az érdeklődőket. A ZÖLDÉRT nyíregyházi almatárolójában naponta 10—12 ezer üveg Oázist palackoznak. (Jávor László felvétele) Nem fizettek tartásdijat A tárgyaló­teremből Egy gyermek gondozása, tartá­sa sok pénzbe kerül a szülőknek, ezért a keresettől függő összeg­gel akkor Is hozzá kell járulni a családi kiadásokhoz, ha valame­lyik szülő külön él, s akkor is, ha az állam veszi gondozásba a gyereket. Aki önszántából nem tesz eleget fizetési kötelezettsé­gének, annak a bírósággal is szembe kell néznie. Rézműves Mária 23 éves nyir- vasvárl lakosnak két gyermekét vették állami gondozásba és ha­vonta 480 forintot kellett volna fizetni gondozási díjként. Tavaly felemelték a költséget 560 forint­ra, de Rézműves Mária nem fi­zetett, így közel 17 ezer forint díjjal maradt adós. A Nyírbáto­ri Járásbíróság — bízva abban, hogy az anya fizetni fog — egy évre próbára bocsátotta. Zorics Károly 31 éves pócspetri lakos tavaly szeptember óta nem fizeti gyermeke után a megítélt tartásdíjat, őt öt hónap szabad­ságvesztésre ítélte a bíróság, a büntetés végrehajtását azonban két év pórbaldőre felfüggesztette. Lakics Kálmán 41 éves buda­pesti lakost 1976-ban kötelezte a Nyírbátori Járásbíróság havi 400 forint tartásdíj fizetésére, de 1982 elejétől nem adott családjának egy vasat sem. Rá is öt hónap szabadságvesztést szabott ki a bí­róság, ennek a büntetésnek a végrehajtását is felfüggesztették két évre. Páka Márton 38 éves nyírbáto­ri lakos tavaly december óta nem tesz eleget tartásdij-fizetési köte­lezettségének. A közel kilenc­ezer forintos elmaradása miatt hat hónap börtönt szabott ki rá a bíróság. A legsúlyosabb büntetést Nagy József 30 éves budapesti lakosra szabta ki a Nyírbátori Járásbíró­ság. A büntetett előéletű Nagy — most más ügy miatt éppen előze­tes letartóztatásban van — mun­kát sem vállalt, hogy ne tudják tőle vonni a tartásdijat. Az elma­radt összeg miatt nyolc hónap börtönbüntetést kapott. Vala­mennyi ítélet jogerős. —• - - Aiwráifln i«r —

Next

/
Oldalképek
Tartalom