Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-26 / 201. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. augusztus 26. XTun'MZAl'lS o®oo@o Gazdag program a filharmónia bérletsorozataiban Októberben indul a hangversenyévad Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy a filharmóniai hangversenyek látogatottsága kiegyensúlyozott. A komoly zene kedvelőinek tábora egyre nő. Az elmúlt évad előadásait csaknem telt házas közönség előtt mutatták be. Nyilvánvaló a látogatottságot meghatározza a jó program-összeállítás. Erre az elmúlt évben sem volt panaszunk. Az Országos Filharmónia új hangversenyévadjának megyei programjában is —, kitűnő hazai és külföldi művészek előadásában — színvonalas műsorokat találunk. Nyíregyházán az idén hat hangversenyből álló bérleti sorozat indul. A nyitó kon- . certen október 5-én, a Liszt Ferenc kamarazenekart halljuk. Közreműködik Kovács Lóránt fuvolaművész. Megyénkben először szerepel az Állami Grúz vonósnégyes. Gabunia-, Sosztakovics- és Schubert-műveket mutatnak be. A Szabolcsi szimfonikus zenekar (dec. 14.) Mozart műveiből állította össze programját. Üjra műsorra tűzték a g-moll szimfóniát. Az A- dúr hegedűversenyt Perényi Eszter előadásában halljuk. Február 24-én, a Magyar Állami Hangversenyzenekar lép pódiumra. A műsorban közreműködik a japán Ma- yumi Fujikawa hegedűművész és Friedrich Ádám kürtművész. Március 7-én a szabolcsi szimfonikusokat Sándor János .meghívott vendégkarmester vezényli A műsorban elhangzik Mendelssohn A-dúr (Olasz) szimfóniája és Perényi Miklós előadásában Dvorzsák h-moll gordonkaversenye. A sorozatot május 9-én a Miskolci szimfonikus zenekar hangversenye zárja. Az együttest Mura Péter vezényli. A műsorban elhangzik Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok nyitánya, Brahms: III. szimfóniája, és a mátészalkai születésű Nagy Péter fiatal zongoraművész előadásában Ravel: G-dúr zongoraversenye. Kisvárdán három hangversenyből áll a bérleti sorozat. A nyitó koncertet nov. 29- én, a romániai Dán Atana- siu zongoraestjével rendezik. Ezt követi február 6-án a Kisvárdai Állami Zeneiskola művésztanárainak hangversenye. Majd a sorozat utolsó előadásán (márc. 29.) Hegedűs Endre zongoraművész közreműködésével a Magyar rézfúvósnégyes mutatkozik be. A Vásárosnaményban szervezett sorozatban is három koncert szerepel. November 28-án Dán Atanasiu (Románia) zongoraművész önálló estet ad. A Debreceni MÁV filharmonikus zenekart febr. 1-én fogadják. Vezényel: Wojciech Michnewski (Lengyelország) : közreműködik Perényi Eszter hegedűművész. A sorozatot Sándor János vezényletével a Szabolcsi szimfonikus zenekar hangversenye zárja (márc. 8.). Közreműködik: Perényi Miklós gordonkaművész. K. L, Gyertyafénynél A nyírbátori művelődési központ, amely főleg a képzőművészet és a komoly zene népszerűsítésére törekszik, megyénk csaknem minden tájegységén szervezett már hangversenyeket, igen rangos művészek közreműködésével. Nyír- mihálydiba rendszeresen járnak a zenei tábor résztvevői, legutóbb a Szabolcs községben lévő Árpád-kori templomban rendeztek hangversenyt, s most a beregi részre látogatnak el. Gyertyafényes „házimuzsikálásra” invitálják az érdeklődőket, augusztus 30-án, este 7 órától, a csarodai műemlék templomba. A hangversenyen Kedves Tamás gordonkaművész és Végvári Csaba csembalóművész lépnek fel, Bach- és Vival- di-műveket adnak majd elő. Még egy hír Nyírbátorból: a zenei napok augusztus 27-i hangversenyét, a tervezettől eltérően nem Pál Tamás, hanem Molnár László vezényli. Az augusztus 28-i hangversenyen énekes változás van. Molnár András helyett Köröndi György énekel a Psalmus Hungaricusban. Nosztalgiadiszkóval kezdődik a hét vége a művelődési központ klubkávéházában augusztus 26-án este 7 órától ll-ig. Vasárnap, 27-én este utcabált rendeznek, a művelődési központ előtti téren. Játszik: a STOP együttes. A Lenin téri kiállítóteremben 26-án délután 4 órakor nyílik Dombay Győző festőművész kiállítása. A kiállítás sezptember 18-ig tart nyitva. Augusztus 29-töl szeptember 2- ig az országos népművészeti kiállítás bontási munkái miatt a művelődési központ zárva tart. Az épületet csak előre bejelentett csoportok látogathatják. Alkotmányunk ünnepéhez még mindig közel. Makkai Sándor István királyról, az államalapítóról szóló regényét szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani. A Kárpát-medencébe való be- özönlés után válaszút elé kerültek a magyar törzsek, nemzetisegek. Szétszélednek és eltűnnek a népvándorlás utolsó hullámának sodrában. mint már annyi nép előtte, akik erre a tájra jöttek, vagy csak átzúdultak rajta, mint Attila hunjai, vagy megvetik lábúkat és tartós államot alapítanak. Gyökeres szemléletváltozásra volt szükség, hogy a lóháton száguldozó, fordulásból nyilazó nép megmaradhasson itt ..Európa közepén", ahol tőle nyugatra, délre már mindenütt stabil államalakulatok léteztek, s nem nézték jó szemmel a határaik közelében nyargalászó. az ő fogalmaik szerint vad és barbár törzseket. Géza fia István vállalta az elkerülhetetlent. a központosított királyi hatalom megteremtését, és a keresztény vallás szigorú elterjesztését. Tudta, hogy nincs más lehetőség. Körülöttük mindenütt ez a „minta", nem „kóborolhatnak a kertek alatt”, házat—hazát kell építeniük maguknak. ha „ebbe az utcába jöttek." „Nincs többé széthúzás, s apróka hadnagyok fejedelemségei" — mondja a színes, izgalmas regényben a haldokló Géza. Istvánnak. „utánam csak egy úr lehet: te. s csak egy akarat: a tied! Mert különben nincs többé magyar nemzet!” (Szépirodalmi Kiadó. Budapest. 1982.) Képeslap Olaszországból A képeslapon, az avianói Unió bár előtt a Kállai kettős népi együttes menettánca látható. A nagykállói táncosok a napokban érkeztek haza, a XV. aviano—piancavallói nemzetközi folklórfesztiválról, ahol hat alkalommal mutatták be műsorukat. Az együttes repertoárja hazánk szinte minden tájegységének hagyományát magába foglalja, a délalföldi ugrósoktól a botos pásztortáncokon at a szűkebb hazánkban megőrzött feszes verbunkosig és csárdásig. Az olasz közönség nagy szeretettel fogadta a csoportot, műsoruknak mindenütt sikere volt. A kállaiak nem jöttek üres kézzel haza a rangos nemzetközi fesztiválról, a rendezők közel kétmillió lírával jutalmazták az együttest, és meghívást kaptak további turnékra. Görögországba, Szardínia szigetére, és jövőre még két olaszországi fesztiválra. Gávavencsellőn felépül az első nyolc OTP-lakás a helyi költségvetési üzem kivitelezésében. (Elek Emil felvétele) HA]HALBAN A GALAMBOKÉRT King, Tyúkodról Nem kell a HUNNIACOOP-nak? Emlékszem, először gyermekkoromban Vásárosnaményban a régi téglagyár utcában csodáltam meg a dísz- galambok pompázó tollruhá- jáit, karcsú testtartását. A falusi gyerekek számára egyetlen ismert fajta csak a „paraszt” galamb volt, amely az istálló eresze alatt költötte fiókáit kora tavasztól, késő őszig. — Ez volt az eredeti „alapállás" — mondja Köő István, a mátészalkai galambtenyész- tő egyesület vezetője, ami/kor elmondtam emlékeimet. A hetvenes évek második felétől újabb tenyésztési forma jelent meg. Nevezetesen a húsgalamb tenyésztése. Ebben az időszakban az alsó súlyhatárok is kedvezőek voltak, .még a postagalamb kedvelői is tudtak a Hun- niacoop túrajárataihoz madarakat biztosítani. — A költséges díszgalamb- .tenyésztés így egy csapásra gazdaságossá vált. a különböző hegyes fajták mellett nagy népszerűségre tettek szert a hatalmas Kingek. 1979-ig remekül ment az üzlet, a tyukodi tsz pedig lelkiismeretes patronálója, ösz- szefogója lett a tenyésztőknek. A következő évben már megváltoztatták a súlyhatárokat, a posták már könnyűnek italáltattak. 1981—82-tben pedig ezt azzal tetézték, hogy rendszertelenné tette a szállítást a Hunniacoop. Nem volt egy meghatározott időpont a szállításra. Volt eset, amikor hajnali háromkor zörgettek be, hogy jöttek a galambokért, — sorolja belemelegedve az egyesület vezetője — az pedig igen gyakran előfordult, hogy előzetes bejelentés nélkül érkezett az autó. Pedig nagy volt a (tenyésztési kedv, a 30 fős csoport évente átlagban 400 kiló húsgalambot adott át a kisvárdai üzemnek. Ehhez tudni kell, hogy a másodosztályú — mivel ezt a súlyt könnyebb volt elérni — kategória 35—50 dkg között volt, s csak üres beggyel vették át a galambokat. A galambtenyésztők nem értik, hogy a feldolgozás után Napsugár az alkatrészellátás borús egén? Ilyesféle hírek keringenek a Gelka nyíregyházi szolgáltató és aíkatrészboltjáról. Az ott dolgozók minél kevesebbszer szeretnék kiejteni a nincs, nem tudom mikor érkezik szavakat... A bolt a rádió, televízió erősáramú berendezések, antennák és egyebek alkatrészutánpótlására vállalkozott. A különböző szerelvények nagy részét a Gelka központi raktárából kapják, de az árukínálatot szeretnék máshol megvásárolható cikkekkel is bővíteni. E bolt a megnyitása óta a exportra került termék miért nem kell a Hunniacoopnak. Helyesebben miért csak úgy, ha a tenyésztők maguk szállítják el Kisvárdára, s miért csak a szabolcsi tenyésztők galambjait nem vásárolják fel szervezett formában? A szomszédos Hajdú-Bihar megyében ezekről a gondokról vajmi keveset .tudnak a tenyésztők. — Mindezek mellett a nagy veszteség, — fakad ki Köő István —, hogy a húsgalambok miatt a régi szép magyar díszgalambok eltűntek a tenyésztők udvarairól. Zsoldos Barnabás lakosságnak, barkácsolók kisiparosoknak, kisvr toknak számos olya adás-technikai alk- szolgált, melyet jó héz beszerezni. .sAz „ kalmazottai komoly szerelői gyakorlattal ;s rendelkeznek, s így tudják, mi kell a vevőknek, leginkább hol szorít a cipő. Azoknak a vásárlóknak is igyekeznek segíteni, akik ritka, egyedi, vagy már- már csaknem beszerezhetet- len árukat vennének. Számukra a kívánt alkatrészeket külön megrendelik, ha csak lehet kihajtják. Rengetegen keresik a hiánycikkeknek számító elektroncsöveket, tranzisztorokat, sorkimenőket, ezért előfordul, hogy ezek némely típusával ők sem rendelkeznek, mert órák alatt elkapkodják. Mandula Tamás egységvezető elmondta, hogy szolgáltatásként alkiatrész-felújítást; például transzformátortekercselést is végeznek. A későbbiekben pedig az elektromos készülékek kapcsolási terveivel, rajzaival is szeretnék az egyre több amatőr és barkácsoló munkáját könnyíteni, melyek alapján egy kis érzékkel, szaktudással számos készülék otthon elkészíthető, összeállítható, (cselényi) Szolgáltatás Ibrányban Augusztus 25-én Ibrányban együttes ülést tartott a nagyközségi tanács és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága. Értékeltek a szolgáltatásfejlesztési terv végrehajtását. Az elmúlt években a szolgáltatást elsősorban kisipari engedélyek kiadásával kívánták javítani, noha egy szolgái- tatóházat is felépítettek. A terv elfogadása óta 33 iparengedélyt adtak ki, a visszavont engedélyek száma hat. Lakáskarbantartókból a tervezett 8 helyett 19-et állítottak munkába. Gond viszont, hogy kevés a műhelynek alkalmas helyiség és a hiányszakmákra sem jelentkeznek kellő létszámmal. Az együttes ülésen határozatot fogadtak el a szolgáltatás további javítása érdekében. Merre — sorkimenőért? Szerelés otthon A tárgyalóteremből Nincs megyei statisztikai adat arról: mennyi megtakarítást jelentett a teherautókat üzemeltető vállalatoknak a benzin- és gázolajjegyek megszüntetése, de hogy az csak milliókban mérhető, abban biztosak lehetünk. Pedig e radikális intézkedés előtt is történt néhány kísérlet a fogyasztás csökkentésére, például jutalmat fizettek a takarékoskodó gépkocsivezetőknek, ám sokkal jobban járt anyagilag az, aki olcsóbban eladta a jegyet a töltőállomásokon, s igy a benzinkutasok sem jártak rosszul. Jó példa erre a nyírlugosi Péntek házaspár esete. Az asz- szony — Péntek Gyuláné — 1976 óta dolgozott a Nyírbélteki ÁFÉSZ-nél, s ő volt a nyírlugosi benzinkút vezetője, férje pedig a helyettesi teendőket látta el 'mindaddig, amíg 2 szövetkezet bérbe nem adta a töltőálloGázolajjegy volt a „banánhéj“ mást. Amikor az elszámolás megtörtént, kiderült, hogy Péntek Gyula 1981 márciusa és 1982 márciusa között nagy mennyiségű gázolajjegyet vásárolt a gépkocsivezetőktől értékétől jóval olcsóbban és a jegyek árát — természetesen a teljes értéket — kivette a töltőállomás napi készpénzforgalmából. A jegyeket felragasztották a gyüjtőlapokra. elkészítették a tablójeientéseket és leadták a szövetkezetnek. Mivel a jegyek úgy kerültek Péntekékhez, hogy ezért nem adtak ki gázolajat, az elszámoláskor olyan eredmény született, hogy a házaspár több olajat adott el. mint amennyit egyáltalán a töltőállomás kapott az AFOR-tól. Mivel a megvásárolt olaj értékét a napi bevételből fizették Péntekék. ennyivel kevesebbet fizettek be a szövetkezet pénztárába, ám a szövetkezetét mégsem érte kár, mert ugyanilyen értékű olajjegyet kapott érte. Kár érte viszont azokat a vállalatokat, amelyeknek gépkocsi- vezetői eladták a jegyeket és ez a kár egy év alatt negyedmilliónál többet, — 31 ezer 441 liter olaj értékét — tett ki, ennyi haszna volt a jegyvásárlásból a Péntek családnak. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Péntek Gyu- lánét és Péntek Gyulát társtet- tesi minőségben jelentős értékre folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás és társtet- tesi minőségben kisebb értékre elkövetett orgazdaság miatt halmazati büntetésül egy-egy év szabadságvesztésre ítélte, amelyet börtönben kell letölteni. Az ítélet nem jogerős. (I>. j.)
