Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

1983. augusztus 26. Kelet-Magyaroiszág 3 Űj tanév, új feladatok □ vártnál viszonylag nyugodtabb és eredményesebb tan­év után mehettek nyári pihenésre a szabolcsi kö­zépiskolák tanárai. A di­ákok egy részének koránt­sem volt felhőtlen, gon­doktól mentes a nyári va­káció: az előző évekhez viszonyítva többen buktak meg, hagyták ott egy év után a gimnáziumot, szakközépiskolát, szak-' munkásképzőt. Nem véletlen ezek után, hogy a középfokú oktatási intézmények igazgatóinak, szakfelügyelőinek napok­ban tartott tanévnyitó ér­tekezletén többször szóba került a tanulmányi mun­ka színvonala. A bukás­mentes iskola nem lehet cél, de az ellenkező vég­let sem hozhat eredményt. A fegyelmezetlenek jobb, ha kimaradnak — igen kényelmes álláspont Kü­lönösen az elsősökre kell odafigyelni, átállásukat megkönnyíteni. Ha az új követelmény­szint falként magasodik előttük, és átugrásához a tanulási módszereket nem kapják meg, a nekirugasz­kodástól is elmegy a ked­vük, s idő előtt feladják a küzdelmet. Az értékren­dek torzulása amúgy is a rosszabb tanulmányi ered­ményeknek kedvez, ezért a most kezdődő tanév egyik kiemelt teendője a tanulási rend, fegyelem megszilárdítása kell, hogy legyen. Ehhez társul a tehetség- gondozás és a gyengébb képességű tanulók felzár­kóztatása. Az eltérő ké­pességgel és alappal in­dulók foglalkoztatása a ta­nári munkában sokszí­nűbb módszereket kíván. A követelmények világos megfogalmazásának az ér­tékelés, számonkérés gaz­dag eszköztárával kell pá­rosulnia. A tanévnyitó ér­tekezleten kívánalomként fogalmazták meg, hogy az iskolákban többször élje­nek az évközi jutalmazás­sal, az erkölcsi elismerés­sel. A száraz statisztikai adatok jelenleg azt mutat­ják, hogy hamarabb kerül ellenőrzőbe osztályfőnöki, igazgatói megrovás, mint dicséret. S a gyakran, olykor nem eléggé meg­alapozottan osztogatott büntetés értéke egy idő után devalválódik. Így fordulhat elő, hogy a szi­gorúbb fellépéssel sem lehet egyes intézmények­ben elejét venni az indo­kolatlan hiányzásoknak. Az eredményesebb tar­talmi munka záloga a ta­nulói személyiség jobb megismerése. A nevelői ráhatások visszhangját csak valószínűsíteni le­het, és a pedagógusok munkájának hatásfoka akkor növekedhet, ha a befogadó diák és tanár egy hullámhosszon van. A régi pedagógiai igazság felelevenítése, érvényesí­tése az 1983—84-es tanév nevelési terveiből sem hiányozhat. A tizenévesek személyi­ségének formálásából nagy rész jut a kollégiumoknak, diákotthonoknak. A kö­zösségi élet színesítése, a közvetlen pedagógiai rá­hatás számtalan tenniva­lót ad a nevelőtanárok­nak, kollégiumokban dol­gozóknak. z előrelépés lehető­ségét hordozza ma­gában az iskolai de­mokrácia továbbfejleszté­se. A korszerű, tartalmas tanár-diák viszony mé­lyítésén túl igen fontos a tantestületeken belüli al­kotói légkör óvása. A szaktárgyi nevelői mun­kaközösségekben forma­lizmustól mentesen lehet csak az egyes pedagóguso­kat segíteni a hivatás gya­korlásában. A most induló tanév végén csak akkor szólhatnak a beszámolók újabb eredményekről, a kitűzött tartalmi feladatok teljesítéséről, ha a valós és vélt sérelmek miatt tenyésző intrikák, áskáló- dás helyett az egyetértés szabadít fel újabb tartalé­kokat az iskolapadban ülők személyiségének gaz­dagítására. Reszler Gábor Ifjúság és törvény Gyügyén, Újfehértón Segítség fészekrakéknak A puding próbája, hogy megeszik — tartja a mondás, a vezetők nagy része is alig----------------------------------------------------------------------“ harmincas, így könnyebb a ...... fiatalok elképzeléseihez iga­Az eltelt évtized igazolta, szükség volt az ifjúsági törvény zodni s mivel a fiatalok jól is dolgoznak, így az időseb­létrehozására. Mit jelent ma a fiataloknak s a vezetőknek bek nem viszolyognak az if- -----------------------------------------------------------------------­-------- jaktól. e dokumentum, miként érvényesül szelleme? Erre keres­tünk választ megyénk több közös gazdaságában. Gyügyéből a hegyekbe Három községből 257 ta­got foglalkoztat a gyügyei „Almáskert” Mgtsz. A fia­talok közül hárommal be­szélgettem, a következőket tudtam meg. Gyügyén, Sza- mosúj lakon és Cégénydányá- don önálló KISZ-alapszerv működik. A tsz 5—5 ezer fo­rinttal segíti működésüket. Természetesen három sport­kör működik, s három labda­rúgócsapat utaztatását bizto­sítja a közös. A három lab­darúgó-mindenes (edző, szakosztályvezető, sportköri elnök egy személyben) havi 600—600 forint tiszteletdíjat kap. A tsz a közelmúltban két új pályát épített a fiata­lok kérésére. Női labdarúgó­csapat is működött, a lányok azonban asszonyok lettek, s már nem ők, hanem gyere­keik játszanak. A három ifjúsági klub ugyancsak részesedik a tá­mogatásból. A szövetkezet 10 színházbérletet vásárolt; így lehetőség nyílik Fehér- gyarmaton a Móricz Zsig- mond Színház előadásainak megtekintésére. Keszthely, Gyula, Harkány üdülői vár­ják ez évben a pihenni szán­dékozó fiatalokat. Emellett a férfiak — döntően a gépmű- helyiek — a hegyekbe men­nek; míg a hölgyek a Duna­kanyar nevezetességeit te­kintik meg. A parlamenti tanácskozá­son különösen a gépműhelyi- ek „kértek”. Javult a felsze­reltség; egységesebb lett a géppark; portásfülke, kerítés teszi otthonosabbá a gépmű­hely környékét. A kulturális munka javítását is sürgették. Volt műsoros est, s élő a kapcsolat az úttörőkkel. Ügy tűnik azonban, ha nem háromfelé forgácsolód- na el az erő — az anyagi tá­mogatás, a sportbeli tehetség és lehetőség —, többre le­hetne menni. Ez azonban még szemlélet kérdése. Mert azt már el lehetett érni, hogy a fiatalok kitün­tetésénél az legyen a döntő, hogy állja meg a helyét; de azt például, csak egy futball­csapata legyen a három köz­ségnek — már nehezen. Nincs baj a továbbtanulás lehetőségeivel, a szakmai­politikai képzéssel sem. Igaz, A feltételek Üjfehértón, a Lenin nevét viselő tsz-nél tájékozódtunk. A parlamenti tanácskozáson a lakás, a szociális létesítmé­nyek, a kultúra, a sport volt a szorgalmazott terület. Ez nem keresztezi az idősebbek elképzeléseit sem. Ebédlő, orvosi endelő, agronómia, vezetői irodák, társalgó, mos­dó-zuhanyozó biztosít kul­turáltabb körülményeket: a gépműhely, a növényter­mesztési és melléküzemági területen dolgozó másfél száz, döntően fiatalnak. 300 ezer forintos lakásépí­tési alapot is létesítettek. Az a fiatal, aki legalább öt éve a tsz dolgozója, kamatmente­sen 50 ezer forintot; ha fele­sége is jogosult, együtt 80 ezer forintot kaphatnak. A visszafizetés 15 év alatt, ka­matmentesen történik. Az OTP 1% kezelési költséget számít fel. Az építkezésekhez segítséget ad a közös gazda­ság fuvareszközzel is. A gyügyei korszerűsített műhelyben fiatalok javítják a kombájnt Rro Űrbe az elnöknek |aliba Lajos számára iga­zából nem természetes, hogy ilyenkor, nappal otthon legyen. Május 3-tól kényszerpihenőjét tölti. — Sosem fogom elfelejteni azt a napot. Reggel még semmi bajom sem volt. Este alig­hogy nyugovóra tértünk, rosszul lettem. Hívtuk a men­tőket, s robogott is velem a fehér kocsi Nyíregyházára, az intenzív osztályra. Infark­tust kaptam, de szerencsére idejében érkezett a segítség. Hogy mennyi szerepe volt e hirtelen jött betegségben a megterhelő munkának, a dohányzásnak, vagy a rend- szertelen életnek, ne firtas­suk. A lényeg, hogy amint hazaengedték a beteget a kór­házból, két hétre rá már be­nézett munkahelyére, a Nyír­bátori Faipari Szövetkezetbe, melynek elnöke. — Szerencsére ezt a beteg­séget ma már úgy gyógyítják, hogy minél több mozgásra serkentik az embert. Amikor délelőttönként útnak indulok, én csak az orvos utasítását követem. Arról nem tehetek, hogy véletlenül mindig utam­ba esik a szövetkezet... Kalibáék nem tősgyökeres nyírbátoriak. A férj nyírbél- teki születésű. Ott kezdte pályafutását is, mint a ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkára. Később Penész­leken, majd Nyírlugoson volt titkár. Azán ’67-től Nyírbá­tor község tanácselnöke lett, KALIBA LAJOS s ezt a posztot töltötte be egészen a település várossá szervezéséig. Furcsa helyzet volt ez az örökös vándorlás. Hiszen alig melegedtem meg vala­hol, máris máshová szólított a munka. Sosem saját akara­tomból változtattam. Engem mindig csak küldtek, fgy kerültem Nyírbátorba, ahol 1973-ig elnökként, s még négy évig elnökhelyettesként dol­goztam. Utána az Üj Baráz­da Tsz párttitkára lettem, majd négy éve kerültem a fa­ipari szövetkezet élére. Mikor a szövetkezet elnöke lett Kaliba Lajos, mostoha körülmények között dolgoz­tak itt az emberek. Azóta nagyjából annyi beruházás valósult meg, mint a szövet­kezet megalakulásától kezdve addig. Nem volt iroda. Ma már van, s egy tágas szoci­ális létesítmény is tartozik hozzá. Készült raktár, s idén szeptembertől új helyen kezdi meg munkáját a tanműhely. A fejlesztésekre szükség is volt, hiszen nem kisebb meg­rendelői vannak a faipari­nak, mint a Ganz-MÁVAG, amely részére vasúti kocsik­hoz való alkatrészeket gyár­tanak. Ezek a vagonok pél­dául Jugoszláviában, a Szovjetunióban, Tuniszban, Üj-Zélandban róják majd a kilométereket. A MÜÁRT részére raktári szekrények, a néphadsereg megbízásából bútorok készülnek itt. — Tavaly harmincmillió forint értékű árut gyártot­tunk. Nyereségünk megha­ladta a négy és fél milliót. Az eredményekre joggal büszke az elnök. De arra még büszkébb lehet, hogy azokban az években állt a település élén, mikor egysze­rű községből nagyközséggé, majd várossá fejlődött. — Mikor idejöttem, olyan feladataink voltak, mint pél­dául a közművesítés. Az ivó- vízhálózat akkor már épült, a szennyvízrendszer kialakí­tását mi kezdtük meg. El­nökségem évei alatt készí­tettük elő az SZTK-rendelő- intézet, a biztosító, egy isko­la, egy óvoda, egy bölcsőde építését. Ebben az időszakban létesült a Csepel Művek fú­rógépgyára, a cipőgyár, vala­mint a ruhaipari szövetkezet új csarnoka. Kaliba Lajos bábáskodott a zenei napok indításánál, ti­zenegyszer aktívan részt is vett a szervezésében. Nyír­bátor még nagyközség volt, mikor meghonosodott itt a zenei táborozás. Kaliba Lajosnak hét éve van a nyugdíjig. Ezt az időt a faipari szövetkezetnél sze­retné eltölteni. Hiszen erre „szerződött”, ide kötik tervei. Most például az foglalkoztat­ja, hogy új gépet kell besze­rezni. Ám a betegnek egyelőre nem a tennivalókra, hanem a gyógyulásra kell figyelnie. « — Hiába faggatom a na­gyobbik lányomat, Ildikót — aki orvostanhallgató —, hogy meddig tart még ez a kény­szerszünet, nem mond sem­mit. Hamarosan Balatonfü- redre utazom, a szívszanató­riumba. Utána szeretnék végre dolgozni. Újsághír: Kaliba Lajos, a Nyírbátori Faipari Szövetke­zet elnöke a városért vég­zett kiemelkedő munkája ju­talmául megkapta a Pro Űr­be kitüntetést. Házi Zsuzsa A nagyközség művelődési házát itt is támogatja a Le­nin Tsz, s idejárnak a klub- foglalkozásra a szövetkezeti fiatalok is. Színházba — a tsz vásárolta bérlettel — 30 fiatal juthat el, Nyíregyházá­ra. Félszáznyi mozibérlet te­szi lehetővé a filmigény ki­elégítését. Júniusban a Mó­ricz Zsigmond Színházba lá­togat száz fehértói, hogy megtekintsék a Bolond va­sárnap előadását. A KISZ- szervezet önállóan működik (a KISZ-titkár három éve ugyanaz a személy), s 10 ezer forintot használhat fel. Jön a panorámabusz Az akcióprogramban ter­vezett kirándulásokhoz meg­kapják az új panoráma au­tóbuszt. Természetesen tá­mogatják a sportot is — évi 40 ezer forinttal; s jut üdü­lésre is. A szövetkezet veze­tősége áldoz a fiatalokra. Nincs nagy baj a keresetek­kel sem. S talán ahol a leg­több a jövedelem, ott kellene a legtöbbet tenni. A juhászat dolgozóinak átlagéletkora 30 év. A kereset évi 100—120 ezer forint. Az élet nehezen változik, már ami a pénz­szerzést illeti. Az azonban sokat jelent, hogy intézmé­nyesen foglalkozni kell ezzel is. Lassan megváltozik a fia­talok és idősebbek szemléle­te; s a törvény betűjén túl a szelleme is elevenen hat. Molnár Károly----------------------------------­­Alma szépséghibával Alig kezdődött meg az alma exportálása, máris akad olyan gazdaság, amelynek a szállításból való kizárását fontolgat­ják. Pest megyéből hoztak olyan almát Tuzsérra, s olyan csomagolással, hogy a közelében sem járt a jó előre meghirdetett mi­nőségi követelményeknek. Tavaly a Hungarofruct egy vaskos könyvnek megfelelő listát állított össze azokról a szállítmá­nyokról, amelyeket nem vettek át. Most az első napokban már jó néhány gazdaság neve felkerült a „feketelistára”, köztük nem egy szabolcsi gazda­ságé. Pedig a szállítás előtt bemutató csomago­lásokat tartottak, körze­tenként ismertették a magasabb minőségi köve­telményeket. (S volt olyan termelőszövetkezet, ame­lyik lusta volt erre elkül­deni képviselőjét.) Korántsem vészharang- kongatás, de a mostani minőségi kifogásoknál tn- domásul kell venni, amit legutóbb a nyíregyházi miniszterhelyettesi egyez­tető tárgyaláson fogalmaz­tak meg. Ha megismétlő­dik a tavalyi, egyesek ré­széről felelőtlen, a köve­telményeket semmibe ve­vő szállítás, akkor ezzel a gazdaságok az alma ex­portját kérdőjelezik meg hosszú távra. Azét is, aki példásan szállít. L. B. V ______________✓ Szeptemberi előzetes 4 ÍI a fiú, meg a lány. A lány 17 éves lehet, ta­nuló, vagy éppen most végzett fiatal szakmunkás. A fiú. mit fiú, férfi, elmúlhatott már 18. A lány a pult mö­gött van, a fiú a pult előtt. A lány mögött polcok, áruk halmaza, ahogyan ez illik. A fiú mögött a család_ ahogy nem illik, de augusztus vé­gén még szokás. A fiú nézi a lányt. A lány a fiút. A mögöttük álló mama né­zi a kezében lévő cetlit: — Két jégeralsót, ugyan­az a méret. — Hármat! Egyet én fize­tek — mondja a mama mö­gül a keresztanya, mert hát a fiú télbe is utazik majd. A képlet nyilvánvaló. A család vásárol a főiskolás fiúnak az első önálló diák­évéhez. — Megnézem — mondja a kislány, és az arca téli lesz aranyos furcsa gödrökkel, amiben olyan jól el tud búj­ni a nevetés — Nincs ez a méret — mondja a kislány, de ebbe már mind a kettőn belepi­rulnak. — Nagyobb sincs? — a ke­resztanya hangja csupa vád, de a nagyobb jégertöl a kis­lány arcán még mélyebbek, nevetősebbek lesznek a göd­rök, és még egyre több lesz az ifjú férfi szem. — Nincs, — mondja a lány elutasítóan. aztán ellágyul a hangja és már csak a barna szemű, kék ruhás fiúra néz — de szeptember elején ka­punk árut, és ha a kedves vendég viszajön ... — A család hallgat. — Visszajövök — dadogja a fiú, és nyilvánvaló, hogy ennek az ígéretnek legfel­jebb valamilyen áttételes köze lehet a keresett fehér­neműkhöz. A család dohogva elvonul, mert micsoda város az, ahol megfelelő méretű jégergatya sincs. Még szomorú is, hogy milyen messzi, milyen rideg idegenbe küldik a fiúkat. A fiú az ajtóból visszanéz. A pult mögött áll a kicsi lány, mintha öröktől ott állt volna, és ő úgy érzi, hogy öröktől fogva ismerős, kedves neki ez a város. Bartha Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom