Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-25 / 200. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. augusztus 25. Pirulák helyett A ndaxin, Seduxen és valamennyi hasonló forgalomban lévő, szeptembereket előző napokban gyakran fogyasztott pirula helyett a kedves szülőknek írom a következőket: túléljük ezt a szeptembert is. Csak arra kell vigyáznunk, hogy ezekben a döntő napokban ne kövessünk el apró hibákat. Ne kapjunk idegrohamot, ha a hatodik boltban sem kapunk vignettát, mert holtbiztos, hogy a hetedikben sincs. És ne utazzunk Kisvárdáról Nyíregyházára, vagy Nyíregyházáról Kisvárdára, mert ami nincs, az nincs, az a nyolcadik üzletben se lesz. Pirulaszedés helyett a gyerekeinket mosdassuk meg hideg vízben, ha bőgnek a füzetborító papír hiánya miatt. Papír ugyanis a tizedik boltban sincs, Ígéret viszont, hogy lesz, az első boltban is korlátlan mennyiségben, olcsón kapható. Üzenem annak a rángatózó arcú anyukának, aki a színes sportruhák miatt veszett össze a férjével, hogy ne utazzanak Pestre, mert Pestről is utaztak már Nyíregyházára halványkék, halványlila, lapuzöld, paradicsompaprika-piros gatyácskáért és mezekért. Ne szedjenek pirulákat, mert ha sokáig tart ez a szeptembert jósló boltturisztika, akkor a pirula is hiánycikk lesz, és mehetünk patikától patikáig. Annak, aki haragtól kékült arccal azt kérdezte, hogy nem lehet-e azt kiszámítani, hány gyerek van az országban, és ennyi gyerek mennyi vignettát fogyaszt, azt üzenem, hogy lehetne, de nem volt rá időnk, mert aki megtehette volna, nem ért rá. Narancsszínű sportzoknit keresett a gyerekeinek a Kanári-szigeteken. (tha) Országos szemle Zalaegerszegen Gárdisták próbája Vedd tel a gázálarcot, olts hozzá vegyvédelmi köpenyt, húzd fel a gumírozott csizmát, a kesztyűt és teljes menetfelszereléssel rohanj át a musitárgázzal szennyezett terepen! Az egyik legizgalmasabb feladatul ezt kapták az ifjúgárddsták az országos szemlén. Megyénkből a nyírbátori Csepel Művek szakasza vett részt. Nem újoncként érkeztek Zalaegerszegre, két éve Nyíregyházán szintén ök képviselték Szia- bolcs-Szatmárt az országos versenyen. „Elfogni a hatarserfot!" A nyárutó rekkenő hőséget hozott erre a pár napra. A saelíd zalai domboknak bizonyára csak a kirándulók örültek. Már az autóbuszban megjegyezte valaki, de jó lenne ezeket a dombokat egy kicsit arébb tolni, amíg a harciitúra tart!... Sóstóhoz hasonló erdei tábor várta az érkező szakaszaVándorkönyv és mestermű Korábban kézzel rakták össze az ötnegyedes üvegeket egységcsomaggá a konzervgyár tyukodi üzemében. Ezt a munkát most gép segítségével gyorsabban látják el. (Elek Emil felvétele) Az országos múzeumi játék központi szervező bizottsága a TKM-aranyjelvénye- seknek újabb, több fordulóból álló játékformát dolgozott ki és indított útnak TKM-vándorkönyv elnevezéssel. A vándorkönyv rendszer a céhes időszakra emlékeztet, a résztvevőknek a mesterré válás folyamatát idézi. Inas, legény és mester fokozatokat lehet elérni az előírt követelmények teljesítésével. Az érdeklődők tíz főcéh közül választhatnak. Van természet- és tájismereti, régészeti, műemléki, néprajzi, képző- és iparművészeti, irodalmi, technikatörténeti főcéh, valamint történeti emlékek, emlékhelyek, szülőföldem, szülőfalum-szülőha- zám elnevezésű főcéh. illetve vegyes témakörű. Az utóbbiba jelentkezők többek között foglalkozhatnak hadtörténettel és orvoslástörténettel. Az új- játékba bekapcsolódó TKM-aranyjelvényesnek — immár vándorlónak — arra kell törekednie, hogy egy meghatározott időn belül mesterségét megismerje. Az inasnak legalább fél évig kell vándorolnia, majd a legénynek az inasidőt is beszámítva legalább egy esztendeig tart a vándorútja. A felszabadított legénynek, hogy mesterré válhasson remekelnie kell. A remek nem más, mint a választott téma írásbeli feldolgozása, az ösz- szegyűjtött ismeretek rendezése. Vándorolni, mesterséget tanulni nemcsak v- éni- leg lehet. A vándork« :wet családok vagy iskolai, munkahelyi kollektívák is kiválthatják. Az elfogadott mesterművet a játék szervező bizottsága elküldi az illetékes múzeumnak, levéltárnak, könyvtárnak, a mesterremek elkészítését pedig mesterlevél kiállításával tanúsítja. Papp Ágoston Pihenőben a Gébárti tónál. Hegújul a múzeumi játék kait Alsóerdőn. Rövid félóra alatt sátrat vertek a nyírbátoriak, még arra is jutott idő. hogy dekorálják a város, a gyár emblémájával, színes képeivel a táborhely környékéit. A konyha felől frissen- sült illata szállt.. A kétévente megrendezésre kerülő országos szemléken Magyarország több ezer ifjúgárdistájának legjobbjai bizonyítják harckészségüket, edzettségüket, szerteágazó felkészülésüket. Mert a hétköznapokon ezek a fiúk és lányok lőnek kispuskával, futnak gázálarcban, fognak el határsértőt, úsznak, átkelnek rohanó folyón, oltanak tüzet, elsősegélyt nyújtanak a bajbajutottaknak és ki tudja még felsorolni, mi mindenhez kell érteni egy talpraesett gárdistának. Nyoszolya — szalmakazalból Augusztus 11—15-e között már a XII. országos szemlét bonyolították le, s eddig valamennyi házigazda kitalált valami újdonságot a legnagyobb erőpróba, a harcitúra feladatai közt. Most 24 állomást rejtettek el a zalai dombokon, s a szakaszok mindössze egy térképdarabot kaptak minden állomáson, s így kellett a harcitúra végére összeállítani a térképet, és megoldani a feladatokat. A nyírbátoriak határőr kiképzést kaptak, így ezeket az állomásokat várták a legnagyobb nyugalommal. Határsértő nyomát kellett meglelniük, s a cipő lenyomatából még a határsértőről is adtak egy személy leírást: férfi az illető, negyvenkebtes cipőt hord, hozzávetőlegesen 165—170 centiméter magas és egyedül lépte át a határt ... A kétnapos harcitúra alaposan igénybe vette a gá: - distákat. Az éjszakát is a szabadban töltötték. A nyírbátoriaknak kapóra jött egy szalmakazal, soha puhább nyoszolyát nem készítettek maguknak, mint most a szalmából, rá a köpeny, s még melegük is volt a hatalmas katonai sátorban. Dal a szakaszparancsnokról Jó házigazda módjára a zalaiak a környező községekbe is elvitték a gárdistákat. A harcitúra estéjén a vendéglátó falu vezetői, fiataljai köszöntötték őket. Hogy fáradtaik voltak-e? A nagykapornak! Városháza csárda zengett a nyírbátoriak dalaitól. Megszólaltak a szatmári népdalok, majd Bégányi István szakaszparancsnokról költöttek nótát a társai. Öt nemcsak megválasztották, tisztelik, hanem szeretik is. Fényesen bizonyítja ezt a dal, hiszen csak kevesen dicsekedhetnek ilyen népszerűséggel . . . Vendégszerető Zalaegerszeg emlékét hozták haza a gárdisták. Bebarangolták a göcseji falumúzeumot, akinek kedve szottyant, még a citerát is elkérhette egy-két dallamra a zenészektől. Ifjú Gárda utcát nyitottak a városban, ahol a harcjárműveket közelről is megszemlélhették. Volt ott politikai kaszinó és rögtönzött színpad, utcabál és ifjúsági totó. A nyírbátori szakasz tagjai — zömmel a Csepel szerszámkészítői. lakatosai, három műszakos ifjúmunkások —alaposan felkészültek minden várható feladatra. Az alaki versenyen elsők, a menetdalban a negyedikek lettek. A 24 versenyző szakasz közül összesítésben a hatodik helyet szerezték meg. a Munkásőrség Országos Parancsnoksága külőndíját is megkapták. Ötletek lapokból Vannak olyan mozgalmak, kezdeményezések, amelyek a társadálmi élet különböző területein éreztetik kedvező hatásukat és érdemesek az átvételre. Ilyeneket gyakran olvasunk a megyei lapok tallózása során. Ezekből teszünk közkinccsé most néhányat. , KOSZKÁR-Dlj A Szolnok Városi Tanács V. B. Közterületfenntartó Intézmény városgondnoksági irodája — csatlakozva az országos tisztasági propaganda akcióhoz — Koszkár-díj fotópályázatot indít. Célja, hogy a vállalkozó szelleműek a város legszemetesebb helyeit lefatózzák és a beküldött legsikeresehb fényképeknek odaítélje a képletes, de nem éppen dicső Koszkár- dijat. A Koszkár-díjat nyert fotót és a kép szövegét, valamint beküldője nevét és címét a Szolnok megyei Néplap minden héten közli. Ezzel egy időben a közterület- fenntartó intézmény 200 forintos tiszteletdíjban részesíti a nyertest. A fotópályázatot 12 héten át tervezik. A pályázat végén a hetenként nyertes fotó közül a legsikeresebb a fődíjat is megkapja, 800 forint tiszteletdíjban részesül MOZGÓ GYÓGYSZERTÁR Zala megyében agy Ikarus autóbuszt alakítottak át mozgó patikává. A zalaegerszegi Univerzál szövetkezet készítette bele a bútorzatot, gyógyszerszekrényeket. A buszban hűtőszekrény is van, így több előre csomagolt magisztrális — gvógy^-rtári készítésű — gvógyszéfs», szérumokat, kúpokat is szatW,<~- A menetrendbe azokat az *nr .’ősi székhelyiközségeket vették be, ahal nem volt gyógyszertár. Másrészt azokat a kis falvakat, amelyek távol esnek a várostól, nagyobb községektől és rosszak a közlekedési viszonyok. A mozgó patika feladatai közé tartozik az is, hogy helyettesítse a szabadságon, betegállományban vagy továbbképzésben lévőket. ÖTVEN FORINT EGY CSIKKÉRT Miskolcon a városi tanács, a városgondnokság, a köz- tisztasági és a kertészeti vállalat embereiből 46 fős köz- tisztaságot védő ellenőrző csoport alakult. Egy részük gépkocsin, másik részük gyalogosan fésüli át rendszeresen kijelölt körzetét és néhány brigáddal együtt tartanak a rendőrök is. A karsza-' tagos ellenőrök azokat a boltvezetőket például, akik nem tartják tisztán a portájukat 100 forintra büntetik, első alkalommal. Legközelebb már nagyobb összegről állítják ki a csekket. A járókelőket akár egyetlen csikk földre dobásáért 50—50 forint megfizetésére kötelezik, helyszíni bírságolás formájában. A bírságok ö;szagé egyelőre 3000 forintig terjedhet. A tárgyalóteremből Az újságíró ül a bírósági ítélet mellett és gondolkodik, mert nem találja a megfelelő szavakat, hogy kifejezze érzelmeit és véleményét egy szörnyetegről, aki néha napján talán apának érezte magát, de hosszú ideje úgy bánt gyermekeivel, hogy az a leghidegvérübb ember vérét is felforralta. Farkas Edéről, egy 32 éves fá- biánházi lakosról van szó, akinek — és Jónás Sára élettársának — hat gyermeke született. Kettőt születéskor állami gondozásba vettek, de bár mind a hatnak ez jutott volna részül, mert a négy otthonlévőnek kegyeti:-n sorsot szánt az élet. Apjuk nem dolgozott, ha valamilyen alkalmi munkát végzett. keresetét italra költötte és hiába vitték el a gyámhatóság kezdeményezésére elvonókezelésre, utána sem változott semmit. Menekült az egész család... És ha csak ivott volna . .. Amikor hazaáüitott részegen. az egész családnak menekülni kellett előle. Télen mezítláb, sírva, ingben menekültek elöl' nemegyszer fagytak volna :r. gyermekei. ha a szomszédok meg nem könyörülnek rar.uk és nem védik meg ember. mivoltából kivetkőzött apjuktól. Farkas április 9-én is berúgott. Élettársa is félt hazamenni, ezért Farkas bosszúból lelocsolta gázolajjal az egyik ágyat, felgyújtotta, majd bezárta az ajtót, azután üzent élettársának, hogy most már hazamehet, mert ég a ház. A szomszédok szerencsére eloltották a tüzet, így mindössze 5’ij forint értékű kar keletkezett. Jónás Sára elkeseredésében elhatározta, hogy mind a négy gyermeket állami gondozásba véteti, ám ennek ő is meglehetősen furcsa módját választotta. A Viz másnapján késő délután kivitte a négy gyermeket a közeli erdőbe, s ott kínozta őket. Szerencsére odaért hozzájuk egy férfi, aki — látván a katasztrofális helyzetet — mind a négy gyereket hazavitte saját Lakásába. Végül is a nagyecsedi tanács állami gondozásba vette a négy gyereket, a Mátészalkai Járásbíróság dr. Barkasz László tanácsa pedig Farkas Edét másfél év, Jónás Sárát 10 hónap szabadságvesztésre ítéLte, amelyet börtönben kell nekik letölteni. Farkast két, Jónást 1 évre eltiltották a közügyektől is.-Az ítélet jogerős. B. J. Gondosabban nmieában jó dolog, hogy I I van Nyíregyházán, kö- U zelebbről Jósavárosban egy rendezvénysorozat, mely — elméletileg mindenképpen — alkalmas lenne arra, hogy színvonalas szórakozást adjon lehetőleg minden korosztálynak. A kezdeményezés Jó, de á történtek art Is mutatják, hogy megszívlelendő tanulsága is akad. Nem akarok minden eseményről szólni, csupán a jósa- városi napok vasárnap esti záróakkordját, a discót említeném, amiben lecsapódott szinte minden, aminek másként kellene lennie. Kezdeném a színhellyel és az időponttal. A színhely a visszhangos Josavá- ros, az időpont pedig úgy este nyolctól éjfélig. Ami — figyelembe véve, hogy hétfőn munkanap, és sokan korán kelnek — kissé késői záróra; a nyugalmat éjfélig zavarni iszonyatos hangerővel, enyhén szólva tapintatlanság. (Az egész városrészt végigvisszhangzó primitív „lemezlovas” szöveg külön tanulmányt érdemelne. I Mindez talán még tűrhető lenne, ha nem lettek volna elgondolkodtató kísérőjelenségek. Nem tudom, ki rendelte fósavárosba a sörrel rakodott kistrhrrautnkat. de bárki volt, rosszul cselekedett. Mert az ablakon kinerve is látni tehetett a f-lreszee—e imbolygó ifjakat. s h.i 1,11 'ehetett a földhöz rsapoft jsegek pukkant- -ív \ue e a» ra.árdúlás volt . • - >r - - Tósavárosban. *1 er -rfés. Hol voltak 1 . - :k. akiknek — 5 -z- . re.kezik — a | — is vélniük kellett I - í jelek szerint J -s voltak, vagy ha f C'-T T- r. i rendre ügyeltek . . . (speidl) Biztató a nyár végi mérleg: az idei idegenforgalmi szezonban országosa^ sokan fordultak meg a múzeumi kiállítóhelyeken, élénkülni látszik a néhány éves múltra visszatekintő Tájak-korok- múzeumok elnevezésű játék. A természeti, építészeti és történeti értékek iránti érdeklődést mélyítő mozgalom éppen ez évben érkezett újabb szakaszához, és az első tapasztalatok igen kedvezőek. A Tájak-korok-múzeumok elnevezésű múzeumi játék megyénkben is egyre népszerűbb. Mintegy kétszázra tehető Szabolcs-Szatmárban azoknak a száma, akik a történeti emlékhelyeket járva a játékban a legmagasabb'ámi- nősítést, az aranyjelvényt megszerezték, több százan pedig hamarosan megkapják az ezüst után ezt a fokozatot.
