Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. július 30. Városrendezés az Erdősornál Nyíregyháza Mekkájában Három éve hagyta jóvá a | Nyíregyházi Városi Tanács I Végrehajtó Bizottsága a me- : gyeszékhely Xl-es lakókör. I zetének — a Kossuth utca, t az Erdősor, a Vasvári Pál j utca és a Rákóczi út által | határolt területről van szó j — részletes rendezési ter- ■ vét, ám a Dohány utcától i az Erdősorig terjedő terü- i let sorsáról akkor nem dön- ? töttek, mert a Városépíté- i szeti és Építészeti Terv- < tanács nem értett egyet a S tervezők koncepciójával. Az eredeti tervekben a városnak ezen a részén a ; mostanihoz egy kicsit ha- | sonló, természetesen attól í sokkal korszerűbb beépíté- j sét javasolták. Ám ez a telj rület az Északi alközpont közvetlen szomszédságában van, s azzal együtt alkot ; majd egységes városrészt, Szépsígverseiyfelhivás A Hunyadi—Express Sportegyesület női szépségversenyt rendez a „Miss Hunyadi Magyarország szépe” cím elnyeréséért. A sportegyesület az egészséges életmód, a testkultúra ápolása, propagálása jegyében hirdette meg a versenyt. Életkor név és cím megjelölésével 16 éven felüli lányok jelentkezését várják írásban augusztus 8-ig. A jelentkezéseket a Hunyadi— Express SE címére (Budapest, VIII. kerület, Baross utca 10. 1088) kell küldeni. Az elődöntőket augusztus 13-án és 14-én rendezik Budapesten, míg a döntőre szeptember 12-én a Budapest Sportcsarnokban kerül sor. Az első díj kétszemélyes párizsi utazás. Nézőpont. (Jávor László felvétele) A tárgyalóteremből Péiz—Dem lélező aiyatejért Tavaly kisfia született a Nyírmihálydiban élő Balogh Ferencnének. A gyermek általában nagy öröm, így volt ez Baloghné családjában is. Különösen, hogy egy „leleményes” húzás révén még pénzhez is jutottak általa. Kinek volt az ötlete, nem tudni, az sem ismeretes, mi módon tettek szert a kellékekre, annyi biztos, hogy jó hatezer forintot zsebelt be Lakatos József, a felesége és Baloghné. „Orvosi javaslat anyatejre” elnevezésű formanyomtatványokat szereztek a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájának pecsétjével ellátva. Augusztusban kényszerítették a helyi orvosírnokot, állítson ki igazolást a részükre, hogy Lakatosné majd’ négy hétig rendszeresen napi 1100 gramm anyatejet adott (úgy, hogy az anyja helyett ő szoptatta a Balogh gyereket), Ennek alapján a MÁV Debreceni Igazgatóságának társadalombiztosítási csoportja- két és félezer forintot fizetett ki. Ugyanilyen igazolással szeptemberben közel négyezret tettek zsebre, október végén pedig megint ugyanennyit — szerettek volna... A Nyírbátori Járásbíróság közokirat-hamisítás és csalás miatt vonta felelősségre az ötletes trió tagjait. Lakatos József, aki korábban már volt büntetve, hét hónap, Lakatosné hat hónap, Balogh Ferencné pedig öt hónap börtönt kapott. Mindhárom vádlott büntetését két évre felfüggesztette. A járásbíróság ítélete jogerős. (Pd) Milyenek vagyunk mif strandolok ? A terv: keretes beépítés. nem lett volna szerencsés a viszonylag magas házak és a Nagykörút mentén egyfajta családi házas területet kialakítani. A szakemberek átdolgozták a tervet, s rajzasztalukon kibontakozott az Északi alközponthoz jól illeszkedő, de önmagában is egésznek tekinthető városnegyed. A tervezők a Dohány utca, az Erdősor és a Vasvári Pál út mentén egy olyan keretes beépítést javasolnak, amelyek első pillantásra zárttá teszik ezt a területet, ám az ívszerű- en épített házak között Nyíregyháza történetében talán szokatlan, de másutt jól alkalmazott kapuzatrendszert alakítottak ki, amelyek nemcsak a gyalogosok átkelését szolgálják majd, hanem lehetővé teszik a betekintést a házakkal övezett térbe. Ez természetesen nem. üres teret jelent, hiszen ott a parkok és zöldterületek között egy sor intézmény kap majd helyet, amelyek az Északi alközpontban lakók művelődési, szórakozási igényeit is kielégítik majd. Épül itt klubkönyvtár, lesz 450 személyes mozi, lesz étterem, presszó, orvosi rendelő és szolgáltatóház, lesznek üzletek és 600 négyzetméteres ABC-áru- ház és szerepel a tervben a környezetbe jól illeszkedő pavilonsor, a gyalogos- utak mentén pedig képző- művészeti alkotásoknak alkalmas helyeket alakítanak ki. Az elképzelés az, hogy a Kossuth út és az Erdősor sarkára, tehát a közlekedési csomópont közvetlen szomszédságába tízszintes, az Erdősor másik végére már csak ötszintes lakóházat építenek, s így a fokozatos szintcsökkenéssel kellő átmenetet biztosítanak a Kun Béla utcai magasabb és a nagykörúti alacsonyabb házak között. A városnak erre a területére csak alagútzsalus technológiával építenek lakásokat, amelyek homlokzata változatos, ízléses képet ad majd. B. J. A forró nyári napokon ezrek látogatják Nyíregyháza Mekkáját, a Sóstót. Hogyan látják, milyenek vagyunk mi, strandolok? — kérdeztük néhány olyan embertől, akiknek a fürdőzők paradicsoma a munkahelye. A kérdés hallatán jót nevet Gutyán Mihályné, a hangosanbeszélő kezelője. — Változók — mondja. — A többség nagyon kedves, de akad ennek ellenkezője is. Ittas embert nem szabad beengedni, mert rengeteg baj van I velük. De ezt ők nem nagyon ■ látják be, volt akit csak a [ rendőr szava bírt engedel■ mességre. Sok gondot okoz, | amikor a gyerekekre nem f vigyáznak eléggé, s a kicsik | „elvesztik” szüleiket. Megtörtént, hogy külföldi gyerek | szüleit kellett előkeríteni, i azonban nem értettük a gye- ! rek szavát. Szerencsére min- | dig akad olyan vendég, aki \ beszéli az adott nyelvet és i segít. Buss Józsefének második ? éve reszortja itt az elsőse- I gélynyújtás. Huszonkilenc ; évig dolgozott az egészség- < ügyben, nemigen éri megle- > petés. — Ha nagy a hőség, több í a vendég, több a baleset — ; mondja. — A strandolok leg- ;i gyakrabban a focizás közben j sérülnek meg, ritkábban 1 üvegbe, tüskébe lépnek, el- | vágják a kezüket, elesnek ... Ezen a nyáron még fuldokló beteg nem volt — szerencsére. De rosszullét elö-előfor- ' dúl. Néha a mentőt is ki kell f hívni. Támcsu Mihály fürdőveze- | tő: — Az idén a strandnyitás óta a legtöbb vendéget július 10-én vasárnap számláltuk, amikor 9350 volt a készpénzes fürdőző. De ehhez hozzászámolhatunk még ezer főt, akik a vállalattal kötött megállapodás értelmében az üdülőkből jöttek, plusz* a jegy- elővételeseket. Május óta mintegy 180 ezren látogatták a strandot. — Mi okozza a legtöbb gondot? — Sajnos a vendégek nem vigyáznak eléggé a tisztaságra. Az úszómedencében most is rengetegen vannak. Boros László fürdőmester egész nap szemmel tartja a jó úszókat és a „vigéckedőket”. — Én nem sok jót mondhatok — kezdi a beszélgetést. — Az emberek jelentős része fegyelmezetlen, itt tombolja ki magát, más életét, testi épségét is veszélyeztetve. Megtörtént: olyan embert dobtak vízbe, hagytak benne, aki nem tud úszni. Aztán jó néhányan a medence sarkánál azért ugranak a vízbe, hogy azzal másokat, a medence szélénél közlekedőket „megfüröszthessenek”. Ezzel már egy páran megjárták, komoly sérülést szenvedtek. — Naponta általában 8—10 fuldoklót kell kimenteni. Ők túlbecsülik képességeiket. Találkoztam olyan gyerekkel, aki legfeljebb három métert tudott úszni „kutyaúszással”, de azért nem félt... S ha szólok, megsértődnek. A rendre, a fegyelemre is nagyon ügyelek. Elég gyakori az emberi közöny: kitűnő úszók képesek tétlenül nézni, hogy valaki mellettük már fuldoklik, (cselényi) Jogsegély az üzemekben Nyolcezer a zsebben maradt 1975-BEN ALAKULTAK AZ ELSŐ SZAKSZERVEZETI JOGSEGÉLYSZOLGÁLATOK. A KEDVEZŐ TAPASZTALATOK ALAPJÁN HAMAROSAN A TÉESZTAGOK, SŐT ÚJABBAN A KISIPAROSOK RÉSZÉRE IS MEGSZERVEZTÉK A JOGBAN JÁRATLANOK SEGÍTÉSÉT. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaság a legelsők között hozta létre a szolgálatot. Négyfős bizottság, s mind a tizenöt önálló egységben egy- egy megbízott látja el ezeket a feladatokat. Tartásdij helyett per... — Nemcsak a fogadónapon fordulnak hozzánk, hanem a mindennapi munkavégzés során is gyakran megkeresnek bennünket gondjaikkal dolgozóink, s így a jó — mondja a FEFAG jogsegélyszolgálatának vezetője Hrabina Géza. — Legtöbben munkaügyekben kérnek segítséget (legutóbb például az új premizálási renddel kapcsolatosan), de jelentős a családjogi ügyek száma is, lévén ezernél több nődolgozónk. Egyik legérdekesebb esetük is egy váltással kapcsolatos. Egy fiatalasszony elvált a házastársától, kötöttek egy egyezséget, amit a bíróság jóváhagyott. A férj ennek dacára nem volt hajlandó a tartásdíjat fizetni. A jogsegély- szolgálat megkeresése után a feleség a bírósághoz fordult, ahol kötelezték a férfit ismételten a fizetésre. Továbbra sem sok eredménnyel, sőt ő kezdett pert — az utolsó adut is kijátszva — apasága megdöntéséért. A jogsegélyszolgálat segítségével aztán a volt feleség ezt a pert is megnyerte. — A hatóságok néha nem igazán tekintik partnernek a jogsegélyszolgálatot — nehezményezi Hrabina Géza. Egy jogász — még ha ugyanazt mondja is — több eredményt érhet el. „Tartózkadjanak a zaklatástól" Az öntödei vállalat ezerkétszáz dolgozója egy telepen dolgozik, így náluk valamivel könnyebben elérhető a jogsegélyszolgálat. Nincs szükség fogadóóra kiírására sem, hiszen a bizottság tagjai bármikor megtalálhatók. Munkaügyekben elsősorban arra törekszünk — fejtegeti dr. Turcsik Árpád — hogy egyeztetéssel elkerüljük a döntőbizottsági eljárást. Más esetekben is az a célunk, hogy perre lehetőleg ne kerüljön sor. A Vulkánban gyakoriak a szabálysértési ügyekben, a különböző szomszédvitákban segítséget kérők, de — tartás elmulasztása miatt — már büntetőeljárást is kezdeményeztek. — Sok , helyen nincsenek tisztában a jogkörünkkel, nemrégiben például egy orvosszakértői bizottság oktatott ki bennünket alaptalanul, de az egyik téesz elnökével sem jártunk jobban, aki felkért bennünket, tartózkodjunk a Ki vásárol képcsarnok- ban 7 Giccs helyett művészet A Szabolcs-szálló tő- szomszédságában áll Nyíregyházán a Képcsarnok Vállalat jókora boltja, benne a város festő szülöttjéről elnevezett Benczúr Gyula-kiállítóterem. Ez a bolt, amelyiknek kirakata előtt sokan állnak meg, be már kevesebben lépnek, és még kisebb a vásárlók száma. Ez persze nem jelenti azt, hogy kevesen óhajtják művészek alkotásaival ékesíteni otthonaikat, hiszen 1983 első felében majdnem kétmillió forint értékű kisplasztika, festmény, kerámia, egyedi bútor vándorolt a nyíregyházi, nem is csak a nyíregyházi lakásokba. A viszonylag kevés vevő inkább azért van, mert sokan nem tudják, hogy itt igencsak kedvezőek a vásárlási feltételek. — Az ellátás ugyanaz, mint bármelyik fővárosi boltban — mondja az üzletvezető, Petráskó Zoltán. — A forgalom növelésének egyik legjobb lehetősége az évi négy-öt kiállítás, aminek a Ben- czúr-terem ad otthont. Idén például óriási sikert arattak Sági Sándor realista képei, a debreceni Bodó Károly képplasztikái. A bolt vezetője szerint viszonylag kevesen keresik a műveket az alkotók szerint, inkább az „ami tetszik, megveszem” szempont a döntő. Ez alól talán csak a grafikák, rézkarcok a kivételek. Általában a realista alkotások a-keresettek — tájak, aktok, csendéletek —, de mind nagyobb az érdeklődés a nonfiguratív képek iránt is. i Hogy kik a vásárlók? — A Benczúr-terem nem az „elit” boltja. Noha arányaikat tekintve talán az értelmiségiek a legnagyobb vásárlók, de szinte minden réteg képviselteti magát. Ami a megyénkben alkotó művészeket illeti, gond tapasztalható. Mert az igaz, hogy Pál Gyula, Tóth Sándor, Berecz András, Lakatos József, Huszár István már szerepelt az itt kiállítók között, mivel azonban műveiket eladásra — pontosabban vételre — nem ajánlják fel a „képcsarnoknak”, a nyíregyházi boltban jelenleg egyetlen munkájuk sem kapható. A szakemberek szerint — miután ilyen bolt egyetlen van a megyében — jelentős segítséget adnak a Nyíregyházán kívül rendezett, eladással egybekötött kiállítások. Igaz, ezek sikere változó. Míg Tiszacsécsén például szinte megbukott egy ilyen kezdeményezés — ráadásul a Móricz-ünnepségek alkalmából —, addig az MVMK által a háromezer lakosú Nyírlugoson rendezett kiállítás jelentős sikerrel zárult. Csakhogy egy-egy ilyen kiállítás és vásár, melyen csakis zsűrizett művek kaphatók, talán nem is anyagi szempontból a legfontosabb. Mert kelil-e mondani, mit jelent, ha a giccsek helyét kvalitásos művök foglalhatják el a falusi házakban is. S. Z. zaklatástól, meg egyébként sincsenek nekünk alárendel- ve. Kis ügy, nagy 8gy A termelőszövetkezetekben (a megyében jelenleg huszonöt helyen) a jogtanácsos látja el a jogsegélyszolgálat feladatait is. A tiszavasvári Munka Tsz-ben dr. Alföldi Zoltánt egyszer-egyszer más szövetkezetekből is felkeresik tanácsért, felvilágosításért. — Általában nem nagy horderejű ügyek ezek —, állapítja meg a jogász — de akit érint annak nem mindegy hogyan dől el. Egy panaszos kérése alapján, saját szövetkezetével szemben, több dolgozó javára sikerült kedvező eredményt elérni a közelmúltban. A szövetkezet átvett — egy korábban közös vállalatként működő — sertéstelepet, de az így taggá lett dolgozókat nem vették figyelembe törzsgárda- tagként a részesedés kiszámításakor. A jogsegélyszolgálat kezdeményezésére aztán orvosolták a hibát. Más esetben nyolcezer forint maradt egyik dolgozójuk zsebében a szolgálat közbelépése nyomán. Előző munkahelye ennyit akart — szabálytalanul hozott határozat alapján — levonatni a fizetéséből. Ügyészi óvás, új eljárás, döntőbizottsági elutasítás, végül a munkaügyi bíróság döntése — voltak azok az állomások, amiket végig kellett járni a sikeres befejezéshez. Mennyi időt vett volna ez el a dolgozótól, ha magának kell végigvinni az ügyet? S vajon elég lett volna a szaktudása? Papp Dénes
