Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

1983. július 1. Kelet-Magyarország 3 Kacagva válni? E gy válóperes bírónő mesélte: a fiatal­asszony (majdcsak gyerekasszonyka), végig­nevette az egész válóperi tárgyalását. Kacagott, sem­mi nem izgatta, vidáman mondta, hogy egyszerűen nem tudnak kijönni egy­mással. Ügy tűnt, tfel sem fogja, hogy mi történik vele, mint ahogy feltehe­tően azt sem fogta fel, amikor férjhez ment egy legényhez, aki éppen vele járt. Az asszonyka a per után még mindig vidáman mondta: sebaj, vissza­megy a szüleihez, s újra jó dolga lesz. Üjra jó dolga lesz. Ez volt a kulcsmondat. Mert a házasságig jó dolga volt. Mindene megvolt, pénzt kapott számolatlanul, dol­goznia nem nagyon kel­lett, amit keresett, az övé volt, szórakozhatott ked­vére, semmi felelősség nem terhelte. A válás után tehát nemcsak sza­badságát kapta vissza, de a felelőtlenségét is. Jó dol­ga lett. De hogyan is van ez? A közös tehervállalás, a kölcsönös felelősség, az egymásért cselekvés nála pár hét alatt megbukott. Nem, ez nem ment. Még talán szemrehányó is, hi­szen ezt neki senki előre nem mondta, hogy a há­zasság olyan kapcsolat, mely nemcsak az ágyban zajlik, hanem a hétközna­pok nappalain is. Nosza, akkor ez nem kell — dön­tött. Sajnos, családjogi tör­vényünk a meggondolat­lan házasságkötést alig tudja meggátolni. Így az­tán az otthon kellően fel nem készített leány vagy fiú saját élete példáján jön rá: nem érett még er­re a felelős vállalkozásra. Visszasírja a voltat, azt az időt, amikor jó dolga volt. És én ettől a „jó dolgom volt”-tól félek. Mert a szülő akkor vét igazán, amikor ennek túlzásaival fosztja meg gyermekét életképességétől. Mert mi lesz akkor, ha elfogy az otthoni jólét? Mi történik, ha nem lesz a szülő, aki ma értelmet­lenül megad mindent? Hogyan tör majd fel az elégedetlenség, ha nincs az otthoni háttér ingyen élelme, ajándéka, pén­ze? Mint vész el a talaj a láb alól, ha nem lesz a mindent megbocsátó ott­honi hátország? M a „csak” válás. Ne­vető, kacagó, vi­dám. A van-hová- visszavonulnom biztonsá­gával. És holnap? Mert a ma meg nem szerzett fe­lelősségérzet akkor bosz- szúlja meg magát. A rosz- szul szerető szülő látható­an vidám gyermeke hol­nap felnőtt lesz. Remélhe­tően családos ember. És milyen példát visz magá­val? Milyen tartást? (bürget) „Ez óriási költség! n — Vásárolt gazdaságunk egy nyesedékaprító gépet. Ugyanis kiszámoltuk, hogy évente legalább 1200 tonna almanyesedék termelődik. Ez legalább 300 tonna tüzelőola­jat tudna helyettesíteni, ha lenne hozzá megfelelő kazán — magyarázza Kurunczi László javítási főmérnök, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság Il-es alapszervezetének párttitká­ra, majd hozzáfűzi: — Ennek megalkotásában kértünk se­gítséget az emberektől. Á nyesedék ötletek születtek, újítások valósultak meg. Katona Mik­lós fejlesztési főmérnök irá­nyításával megszületett a „ta­karékossági” kazán. — A próbaüzemelést há­rom kazánnal már el is vé­geztük. Beváltak, most már a nyesedékaprító gép teljesít­ményét kell megnövelnünk — fűzi hozzá Gönczi Géza, az üzemi pártbizottság titkára. — Az idén 8800 hízósertés eladása a tervünk. Legfonto­sabb feladatunk takarékos gazdálkodás a takarmánnyal. Ügy tapasztaltuk, hogy a szá­raz etetés költséges, sok dara pocsékolódik el. Átálltunk a nedves hizlalásra. Most mos­lékot kapnak a sertések és valósággal kinyalják a vályú­kat — egészíti ki a gondolat­sort Fintor Károly, a sertés­kombinát műszaki vezetője, a VI-os pártalapszervezet tit­kára. A gazdaságban 190 párttag dolgozik, többsége, 122 fizi­kai munkás, műszaki irányító. Az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek az ismert pártfórumokon vitatták meg a gazdaság idei tervét, s ezekre alapozva jelölték meg a gazdaságpolitikai pártmun­kát. — A megbízatások lényege, hogy azok egybeessenek az emberek gazdasági teendői­vel. így nem kell kreálnunk, kitalálnunk, mit is csináljon egy-egy párttag — magyaráz­za Gönczi Géza. — Nem ér­tünk el nagy dolgokat. Ered­ményeink is kezdetiek csu­pán, de megjelöltük az utat, amely sikerekhez vezethet, ha hatékonyabban tudjuk se­gíteni a gazdasági teendőket. Mennyi energiával ? Nem tagadják: kellemetle­nül éreztette hatását a tan­gazdaságban is a tavalyi túl­termelés almából, burgonyá­ból. Gond volt a faiskolai ter­mékek, a gyümölcsfacsemeték eladásával is. Nem véletlenül jelölte meg az üzemi pártbi­zottság a gazdasági vezetéssel együtt a hatékonyság foko­zását, az anyaggal, energiával való takarékosságot. — Sok-sok aprónak tűnő, de jelentős megoldást valósí­„A mezőgazdasági termelésben is jobban figyelem­be kell venni a világpiac változásait, s ezekhez tudato­sabban kell alkalmazkodni. Ez megköveteli, hogy külö­nös gondot fordítsunk a költségek mérséklésére, az anyag- és energiafelhasználás ésszerűsítésére, a takar­mánygazdálkodás javítására. (Az MSZMP KB 1983. áp­rilis 12—13-i határozatából) tottunk meg. Tavaly kezdtük, az idén folytatjuk és 1984-ben befejezzük az olajkályhák le­cserélését — említi Kurunczi László. — A gazdaságos hústerme­lésbe jelentősen belejátszik az, hogy a takarmányt vagy egy kiló sertéshúst mennyi energiával állítunk elő. Meg­vizsgáltuk. Különböző intéz­kedésekkel elértük, hogy most nálunk a sertéstelepen a leg­alacsonyabb ez a gazdaság­ban. Legalább 250 ezer forint értékű energiával használunk fel kevesebbet, mert olyan berendezéseket építettünk be, amelyek a trafók hatásfokát növelik — sorolja a már el­ért eredményeket Fintor Ká­roly. Ügy szervezték meg a mű­szakokat, hogy a takarmány­keverő csúcsidőben nem üze­mel. Ezzel is nyernek. Meny­nyit? Tessék kiszámolni, ha évente 8000 tonna takarmányt kell gyártaniok. — Bérmunkában is üzemel a takarmánykeverő. Vagyis kihasználjuk, ezzel segítünk társgazdaságainkon. S így ez az üzem nyereséges — egé­szíti ki. a pártbizottság titká­ra. — Legjelentősebb energia­megtakarítási beruházásunk azonban a gáztüzelésre törté­nő áttérés lesz — folytatja. — Jelenleg a takarmányszárító óránként 400 liter olajat fo­gyaszt. De olajat használunk a telep fűtéséhez is. Ez óriási költség! Az átszereléssel évente egymillió forint meg­takarítást számolunk. Üzemeltetési menetrend Említhetnénk azt is, hogy a rendeletet megelőzve saját el­határozásukból, kommunis­ták és pártonkivüliek kezde­ményezésére villamosenergia- üzemeltetési menetrendet dol­goztak ki. Megvizsgálták, hogy a napnak melyik idő­szakában juthatnak legol­csóbban villamos energiához. Ehhez igazították a ínunkát. Megoldását pártmegbízatás­ként és feladatként végezték kommunisták és pártonkívü- liek együtt. — Nevek sokaságát említ­hetném, kik, milyen megbí­zatást kaptak, s teljesítettek. Egy a lényeg: az intézkedése­ket a gazdasági vezetéssel együtt dolgoztuk ki, együtt is valósítjuk meg — összegez Gönczi Géza. Farkas Kálmán SZABOLCS CIPŐGYÁR: Új részleg vidéken Űj, cipőfelsőrészeket előál­lító részleggel gyarapodik a nyíregyházi Szabolcs Cipő­gyár. Július 1—tői fokozatosan átveszik a Rákospalotai Bőr­díszmű Vállalat záhonyi egy­ségét, s a tervek szerint a pesti vállalat egykori dolgo­zói december 31-re a nyír­ségi vállalat kollektívájához tartoznak majd. Ez mintegy száz embert érint, akiknek harmada most júliustól kezd­ve sajátítja el a felsőrészké­szítés fortélyait. A váltást az indokolta el­sősorban, hogy a fővárosi vállalat már nehezen tudott munkát biztosítani a záhonyi munkásoknak, míg a nyír­egyháziaknak mind több fel­sőrészre van szükségük. A megállapodás szerint két zá­honyi szakember már a kora tavaszon a nyírségi megye- székhelyen tanulmányozta a feLsőrészkészítés fogásait, s ezentúl ők irányítják majd helyben a betanulást. Ez az esztendő a tanulásé, a követ­kező évben azonban már csaknem 250 ezer pár cipő­felsőrész készül majd a Ti- sza-parti üzemben. Több, mint száz országba szállítanak izzólámpákat az Egyesült Izzó kisvárdai fényforrásgyárából. Képünkön: La­kó József autófényszóró lámpákhoz készít tárcsákat. LAKÁS, ÓVODA, KÖZMŰ Építkezések Záhony környékén Nagy építkezések folynak Záhonyban és társközségei­ben, tájékoztatott a nagy­községi tanács elnöke, Bor­bély Károly. A rohamosan városiasodó településen 1983-ban a lakás­építés kiemelkedő. A hato­dik ötéves tervben megépí­tendő lakások nagy részét az idén adták és adják át tu­lajdonosaiknak. A közelmúlt­ban készült el a Barátság Áruház szomszédságában 24 OTP-lakás. Szeptemberben ugyancsak a Barátság Áruház közelében adnak át 30 szövetkezeti, de­cemberben pedig 56 tanácsi lakást. A szövetkezeti laká­sok földszintjén a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak irodái, valamint a helyi lakásépítő és fenntartó szö­vetkezet ügyfélszolgálati he­lyiségei lesznek. Az 56 OTP- lakás földszintjén pedig ke­reskedelmi és vendéglátóipiari létesítmények kapnak he­lyet; így presszó-étterem, la­A napokban kezdték meg a próbaüzemet a Tiszavasvári ÁFÉSZ tiszalöki üzemében. Az új üzemben műanyag fla­konokat készítenek az Alkaloida részére vegyszerek és nö­vényvédő szerek forgalmazására. Képünkön: Végső Anna­mária műanyak palacklezáró fedőt készít a fröccsöntőgé­pen. (G. B. felv.) mjß ét rövid csengetés. St Ica jelez így, a w Csaba felesége. De most, szombaton? Ilyen­kor nem igen szokott jönni. Az otthoni dol­gokat végzi a hét végi napon. Oka lehet, hogy az anyóshoz jön, déltáj­ban. Nyílik az ajtó. ölelke­zés, puszi. — Nincs talán vala­mi baj, kislányom? — így az anyós. — Nincs, anyu semmi, Csak, tetszik tudni egy kéréssel jöttem. Igazá­ból, Csabi kívánságáról van szó. — No, gyere csak ak­kor kislányom, mondjad — nyitja az előszobából a belső ajtót az anyós. Leülnek a szobában. — A kisaranyost, Ad­rikat miért nem hoztad? — Segít az apukájá­nak a takarításban — mondja lcuka nevetve. — Meg, a szavával szól­va, felügyel apucira, mit hogy csináljon. Aki most mindent vállalt, csak jöj­jek el, kérjem meg anyut. Kőttes kalács — Istenem, az az öt­éves kislány. De mond­jad már, Icukám, mire kell engem kérni? — Tudja, anyuka, Csa­bi most a fejébe vette, hogy mindenképpen há­zi kalácsot kíván enni. Mondtam neki, sütök én tésztát. Azt felelte: nem a ma divatos édességet óhajtja. Hanem igazi házi kalácsot, ami jó fosz­lós, ízes és jókat lehet belőle harapni. De ne­ki olyat csak anyu tud sütni. Mindketten kicsit ne­vettek. — Fiam, fiam — bólo­gat aprókat az anya, anyós, nagymama. És már újra kérdez. — Az­tán hoztál-e valamit, kis­lányom? — Amit gondoltam, hogy feltétlen kell hoz­zá, azt elhoztam — fe­leli lcuka. — Lisztet, mákot. — Jó. Kell ugyan még egy pár miegymás. Né­hány tojás, cukor, ma­zsola, citrom, élesztő. Ezek megkerülnek ná­lam. Még kakaóm, friss tej is van. Akkor, kislá­nyom lássunk is hozzá! Az anyóson, nagyma­mán nem igen látszik, hogy még a munkásna­pokon ő maga is gyár­ban dolgozik. A fia óha­jának hogyne tenne már eleget? Őrül, amiért ilyesmiben is rágondol. Nagyon jól tudja, feled­hetetlenek az anyai kéz­től megismert ízek. 4 szépen kelt ka­lácstészta kelle­mes illata be­tölti a kis konyhát. A gáztűzhely sütőjében mindjobban erősödik a kalács sárgásbarna szí­ne. Meleg, mint készí­tőjének a szíve. Asztalos Bálint kástextil- és méteráru-, óra­ékszer-, illetve cipőszakbolt. Év végén adják át rendel­tetésének a tanácsi lakássor mögött épülő korszerű, 200 személyes, torna termes óvo­dát. A József Attila utcán, a MÁV-ó(vodával szemben jó ütemben épül 30 OTP-lakás; 1984 végén lesznek beköltöz- hetők. Az új óvoda elkészülte, bir­tokbavétele után a régi (fel­szabaduló) tanácsi óvodát öregek napközi otthonává szeretnék tenni. Tízmillió fo­rint költséggel új tanács- és pártházait építenek (átadása év végén). A tanács (régi) mostani épületét zeneokta­tásra teszik alkalmassá. Befejezéséhez közeledik a lakótelepi közművek építése. Egy új, 5,2 millió forintért épülő hőközponttal az új lakások távfűtését oldják meg. Az épületek ivóvíz- ellátása, valamint a szenny-, és csapadékvíz-elvezetés 9 millióba került. A József At­tila utca új burkolatának 10,2 millió forintért történő meg­építéséhez a tanács kétmillió­val, a MÁV pedig 8,2 millió forinttal járult hozzá. A vas­úti lakótelepen a régi egyesí­tett rendszerű csatornaháló­zatot korszerű elválasztóval váltják fel. A társközségek — Zsurk, Győröcske, Tiszaszentmár- ton — is gazdagodnak. Zsurkon a gyerekek a napok­ban népesíthetik be az új 35 személyes óvodát. A köz­ségiben a közelmúltban posta épült, mellette a helyi nép­front- és a KlSZ-munka szá­mára is kulturált feltétele­ket teremtettek. Azontúl Zsurkon nemrégiben táp- és takarmányboltot, valamint autóbuszvárót létesítenek. A Győröcskén szervezett víz­műtársulat munkája nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy a községben a tiszabezdédi regionális rendszerhez kap­csolódva megépül az ivóvíz- ellátó nyomócsőhálózat. Tiszaszentmártonban a volt tanácsházában két tantermet hoztak létre. Az óvoda kony­háját pedig úgy bővítettbe, hogy az az iskolai napközis gyerekeket is ellátja friss főtt étellel. Tiszaszentmártonban jelenleg mintegy 600 ezer fo­rintos költséggel a művelő­dési házat korszerűsítik. (cselényi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom