Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Á Kek>t-Magyar«»mág 1983. július 1. Kommentár Papergate Új' szó született a héten Amerikában: papergate. Mint­ha kicsit ismerős lenne, s a Watergate-re emlékeztetne? Valóban, bár ma már nem mindenki emlékszik rá. Pil­lantsunk hát vissza tizenegy évet. 1972 derekán, az amerikai elnökválasztási háHjárat kel­lős közepén betörőket fogtak a demokrata párt agytrösztjé- nek széklházáiban, a Waterga­te nevű épületmonstrumba n. A betörők netm pénzt keres­tek, hanem papírokat. Jóval később kitűnt, hogy a repub­likánus párt jelöltjének, az akkor már négy éve elnökös- ködő Nixonnak dolgoztak. Az ügy felvert némi port, de Nixon novemberben simán és fölényesen nyert. A bomba csak ezután rob­bant. Akkor, amikor kide­rült, hogy a betörőktől a szá­lak egészen a Fehér Házig, az elnök irodájáig vezettek. Az ügyből — két újságíró szor­gos nyomozása nyomán — nem mindennapos politikai botrány lett. Nixon igyeke­zett eltusolni az ügyet, de mind mélyebben merült a hí­nárba. Lassan Amerika- és világszerte kirajzolódott, hogy a Watergate-betörés hátterében a kormányhatalom nagyarányú jogtiprássorozata rejtőzik. Két évig dagadt a ■botrány, amely végül Nixon elnököt lemondásra késztet­te. Azóta a Watergate szó fo­galom, és különösen az ÚSA- ban. Most tehát végtelenül kínos, amikor az új szóit, azt, hogy papergate hallja Rea­gan és tábora. E szó arra utal, hogy — munkatársai ré­vén — talán ő is hasonló módszerrel élt 3 éve a vá­lasztási kampányban. Mi történt hát? Kipattant egy titok: napvilágra került, hogy 1980 őszén, a sorsdöntő elnökválasztási tv-vitában Reagan előre tudta, hogy mi­vel érvel, mit mond majd el­lenfele, Carter elnök. Ho­gyan? Úgy, hogy Reaganok­nak — állítólag — kémjük volt a Fehér Háziban, aki a kezükre játszotta Carter el­nök vitavázlatát. Annyi tény, hogy az emlékezetes vitában Reagan meglepően magabiz­tosan, meglepően jobban sze­repelt, mint a fuvatáiban levő Carter elnök. Most az a nagy kérdés, hogy igaz-e a hír, s ha igen, vajon Reagan maga tudott-e a megszerzett papírokról? Az elnök emberei eleinte egysze­rűen tagadták a vádat. Az­tán már emlékeztek arra, hogy „jelentéktelen” demok­rata irományok valóban át­kerültek a republikánus fő­hadiszállásra. Szerdán már ott tartott a dolog, hogy Rea­gan kínos sajtóértekezleten volit kénytelen cáfolni min­dent és megígérni, hogy ala­pos vizsgálatot rendel el az Ügyben. Azt határozottan ki­jelentette, hogy az a bizo­nyos vitavázlat nem volt a megszerzett iratok között. A Watergate—papergate párhuzam tehát bizony ké­zenfekvő. Reagan elnök szá­mára rengeteg foroghat koc­kán. Nem kevesöbb, mint ta­gadhatatlan, sokszor politi­kájától független, személyes népszerűsége — mégpedig a jövő évi választás küszöbén. Néhány papír akadállyá tor­nyosulhat útjában. A. K. Olasz kamarai kitüntetés a Lignimpexnek Elismerő oklevelet kapott a Ligmimpex Külkereskedelmi Vállalat az olasz kereskedel­mi kamarától a milánói kör­zetben kifejtett eredményes kereskedelmi tevékenységé­ért.'. A Lignimpex olasz partne­reivel lebonyolított forgalma jelenleg már meghaladja az egymilliárd forintot. Kádár János találkozott Gilberto Vieirával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában találkozott a hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieirá­val, a Kolumbiai Kommunis­ta Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást pártjaik fel­adatairól. Véleményt cserél­tek a kommunista mozgalom, válamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös figyelmet fordítva Közép- és Latin-Amerika helyzetére. A két pórt vezetői aggoda­lommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib-térség- ben, amelyek veszélyeztetik a viilágbékét, támogatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és támogatóik el­len, a szabadságért, a. társa­dalmi igazságért küzdő Salva­dort, chilei és más latin-ame­rikai hazafias erőket. Kife­jezték szolidaritásukat a ku­bai és nicaraguai néppel, amelyek országaik független­ségét és építőmunkájuk ered­ményeit védelmezik. Állást foglaltak amellett, hogy a la­tin-amerikai válsággócokat tárgyalásos úton számolják fel, mert ez jól szolgálná az amerikai földrész, a nemzet­közi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés el­mélyítésére és hangsúlyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsolatok fejlesz­tését a Magyar Népköztársa­ság és a Kolumbiai Köztár­saság között. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Az ENSZ főtitkára az NDK-bai Négynap>os hivatalos láto­gatáson a Német Demokra­tikus Köztársaságban tartóz­kodik Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Cuellar — aki szerdán délután érkezett Berlinbe az NDK kormányá­nak meghívására — csütör­tökön találkozott Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB fő­titkárával. Szerdán az ENSZ-polifi- kus Oskar Fischer külügymi­niszterrel tárgyalt nemzetkö­zi kérdésekről, az ENSZ-nek a világbéke megőrzésében játszott szerepéről. Oskar Fi­scher vacsorát adott vendé­ge tiszteletére. Pohárköszön­tőjében az NDK külügymi­nisztere aggodalommal szólt arról, hogy az amerikai kom- frontációs és fegyverkezési Űjságfró-delegáeió Csütörtökön elutazott Bu­dapestről a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének delegációja, amelyet Fodor László, a szövetség aielnöke, a Népszava főszerkesztője politika következményeként veszélyesen kiéleződött a nemzetközi helyzet. A Varsói Szerződés szervezetének tag­államai januári prágai politi­kai nyilatkozatukban ezért terjesztettek elő átfogó javas­latokat a béke és a nemzet­közi biztonság tartós szava­tolására. Ugyanezt a célt szolgálta a hét szocialista or­szág párt- és állami vezetői­nek kedden megtartott moszkvai találkozója is — mondotta Válaszában az ENSZ főtit­kára méltatta az NDK-nak a világszervezetben betöltött pozitív szerepét. A leszerelés­ről szólva reményét fejezte ki, hogy a világhatalmak ve­zetőiben megvan a készség az atomfegyverzet tényleges csökkentésére. utazott a KHDK-ba vezet. A küldöttség a KNDK fővárosában, Phenjanban „Az imperializmus ellen, a barát­ságért és a békéért” elneve­zésű nemzetközi újságíró­konferencián vesz részt. Sorompó a háború útjában Bekövetkezhet-e egyáltalán olyan helyzet, hogy a nukleá­ris háború „véletlenül” rob­ban ki a világ valamely tér­ségében, válsággócában? A meghökkentőnek tűnő kérdés feltevése korántsem indoko­latlan. Elméletileg és gyakor­latilag ugyanis nem lehet ki­zárni ilyen eshetőséget. Sőt, a katasztrófaveszély annál valószínűbb, minél inkább megnyílik az út a nukleáris fegyverek birtoklásához és elterjedéséhez. Az emberiség egyetemes ér­deke diktálta, hogy elejét ve­gyék ennek a folyamatnak és bezárják az „atomklub” ajta­ját. A „klubba” bizonyos időeltolódással belépett hatal­mak a következők: a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és a Kínai Népköztársa­ság. Az ötökön kívül azonban számos ország — egyebek kö­zött az NSZK, Kanada, Svéd­ország, Japán, India, a Dél- afrikai Köztársaság, Pakisz­tán, Izrael és még vagy két­tucatnyi állam — műszaki- technikai bázisának fejlett­ségénél fogva képes lenne az atomfegyver önálló előállítá­sára. Ez a fejlődési tenden­cia már az 50-es évek vé­gén, a 60-as évek elején elő­relátható volt, szükségessé vált tehát megtenni a meg­felelő korlátozó ellenintézke­déseket. A Szovjetunió kez­deményezésére — mintegy első lépésként — húsz esz­tendővel ezelőtt, 1963. au* gusztus 5-én az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia képviselőinek részvételével Moszkvában aláírták az atomcsendegyezményt, amely betiltotta a légkörben, a víz alatt és a világűrben az atomfegyver-kísérleteket. A szerződéshez eddig több mint 100 állam csatlakozott. Fran­ciaország és Kína viszont mindmáig sem írta alá, mi­vel mindkettő szabad kezet alkart biztosítani magának nukleáris fegyvertárának bő­vítéséhez. A szovjet kormány abból a meggondolásból kiindulva, hogy hatékony nemzetközi garanciákkal megakadályoz­zák az „atomklub” nemkívá­natos kiszélesülését, a tömeg­pusztító eszközök gyártási titkaihoz való hozzáférhető­ségét, tovább folytatta erőfe­szítéseit. Ennek eredménye­ként — több évig tartó tár­gyalások és előkészítő mun­ka utón — az ENSZ-közgyű- lés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomso- rompó-szerződés végleges szövegét. Az erről szóló, nem­zetközi érvényű dokumentu­mot tizenöt esztendővel ez­előtt, 1968. július 1-én egyide­jűleg írták alá Moszkvában, Washingtonban és London­ban. A hatályba lépés felté­tele az volt. hogy a három nagyhatalmon kívül még to­vábbi 40 aláíró állam tör­vényhozása is ratifikálja a szerződést. Ennek megtörtén­te utón az atomstop 1970. március 5-től emelkedett tör­vényerőre. Megjegyzendő, Franciaország és Kína me­gint csak távol tartotta ma­gát ettől a kötelezettségválla­lástól, holott 1983-ig több mint 110 állam csatlakozott az egyezményhez. Közlemény a KGST Végrehajt! Bizottsága 106. Slésérél Június 28—30-a között Moszkvában megtartotta 106. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó KGST-képviselői, miniszterelnök-helyettesek vettek részt: bolgár részről Andrej Lukanov, csehszlovák részről Rudolf Rohlicek, kubai részről Joel Domenech, lengyel részről Zbigniew Madej, magyar részről Marjai József, mongol részről Mjatavin Peldzse, az NDK részéről Gerhard Weiss, ro­mán részről loan Totu, szovjet részről Nyikolaj Talizin, vietnami részről pedig Tran Quynh. A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodással összhangban a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Mito Pejovszki, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia KGST melletti állandó képviselője. Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén Gerhard Weiss, az NDK állandó KGST-képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság áttekintette, hogyan szélese­dik a KGST-tagországok együttműködése a fűtő-, ener­getikai és nyersanyagok ésszerű hasznosításában, vala­mint a lakosság élelmiszerellátásának javításában. Ha­tározatot hozott arról, hogy az együttműködésnek ezek­ről a területeiről készült írásos anyagokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. A KGST-nek a tanács XXXVI. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett munkájáról szóló beszámoló előké­szítésével kapcsolatban a végrehajtó bizottság ülése megállapította, hogy a tagállamok a kommunista és munkáspártok által megszabott jelenlegi ötéves terv­feladatok teljesítése során tovább növelték nemzeti jö­vedelmüket, ipari és mezőgazdasági termelésüket. A végrehajtó bizottság jóváhagyta azoknak az együttműködési témáknak a jegyzékét, amelyek sokol­dalú alapion történő kidolgozására a következő ötéves népgazdasági tervek koordinációja idején kerül sor. A tagállamok és a KGST szervei arra összpontosítják fi­gyelmüket, hogy együttműködjenek a legfontosabb gaz­dasági és tudományos-műszaki kérdések megoldásában, többek között a fűtő- és nyersanyagtermelő ágazatok, az elektroenergetika, a vas- és színesfémkohászat, a gép­gyártás, az elektronikai és vegyi ipar, a szállítás fej­lesztésében. Az ülésen megvizsgálták, hogyan halad az 1982-ben aláírt, az ipart robotok kifejlesztésében, valamint sza­kosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében folytatott sokoldalú együttműködésről szóló általános egyezmény végrehajtása. Megállapították, hogy a KGST tagországaiban folyik a robotok népgazdasági al­kalmazására vonatkozó programok végrehajtása. A KGST keretein belül meghatározták a robottechnika fejlesztésének egyeztetett koncepcióját és folyik az ipari robotok szerkezetének egységesítése. A végrehajtó bi­zottság meghatározta azokat a feladatokat, amelyek tel­jesítésével továbbra is biztosítható az általános egyez­mény végrehajtása. A végrehajtó bizottság ülésén áttekintette az együtt­működés más kérdéseit is, s ezekről megfelelő határo­zatokat hozott. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a köl­csönös elvtársi megértés szellemében tartotta meg. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője csütörtökön hazaér­kezett Moszkvából. ________________________________________________________J Ennek az aktusnak a jelen­tőségét aligha lehetne túlbe­csülni. A szerződés értelmé­ben az atomhatalmak szigo­rúan tartják magukat ahhoz a vállalásukhoz, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át más országok­nak atomfegyvereket, nem nyújtanak nekik segítséget ilyen eszközök előállításához vagy megszerzéséhez. Az atomfegyverrel nem rendel­kező országok pedig arra kö­telezik magukat, hogy nem gyártanak és máshonnan sem szereznek be ilyen eszközö­ket, továbbá nem kérnek és nem fogadnak el külföldi tá­mogatást saját nukleáris po­tenciáljuk megteremtéséhez. Az atomstop ezzel szemben nem tiltja az aláíró feleknek a nukleáris energia békés cé­lú felhasználását és az ezzel kapcsolatos kutatásokat. így tehát nincs semmi alapja az olyanféle ellenvetéseknek, amelyek szerint a szerződés­ben való részvétel gátolná az ilyen irányú tudományos- technikai haladást. A most tizenöt éves atom- sorompó-egyezménynek a mai feszült nemzetközi hely­zetben, amikor a nukleáris háború fenyegetése megnöve­kedett, különös időszerűséget kölcsönöz az emberiség élet- benimaradásáért, a nukleáris katasztrófa elhárításáért ví­vott világméretű küzdelem. Ma minden nép létfontossá­gú érdeke, hogy a nemzetek közösségének egybefogott erőfeszítésével áthághatatlan sorompókat állítsanak az atomháború szervezőinek út­jába. S. L. Diplomaátadás a mezőgazdasági főiskolán A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán ma dél­előtt tartják az évzáró és egyben diplomakiosztá nyil­vános tanácsülést. Nyolcvan végzős hallgató vesz bú­csút a főiskolától és kapja meg üzemmérnöki oklevelét a repülőgép-vezetői ágazaton, illetve a gépjavító sza­kon. Az alábbiakban közöljük a friss diplomások név­sorát: Repülőgép-vezető üzem­mérnökök: Hegedűs Zoltán, Ilosfalvi Péter, Kerülő Attila, Kovács Attila, Lantos György, Metz Ferenc, Páli Zoltán, Sü­tő Gergely, Szabó Tihamér, Székely Dénes Elek, Teleki Béla. Gépjavító üzemmérnökök: Ablonczy Lajos, Andrejcsik Béla, Bajnai Miklós, Ba­tári Ferenc, Benyusz Ta­más, Boda István Bodnár István, Bolla József, Bor Károly, Borbély László, Bra­un István, Cziotka Gábor, Csehovics Gyula, Csontos László, Csóka Béla, Fábián Imre, Fáhiánfy Kálmán, Fi- geczki Emil, Gábor József, Gomba Kálmán, Guti Tibor, Gyulai Sándor, Halász József, Hopka András, Huszák Géza, Ihász Lajos, Juhász Imre, Kálmándi Árpád, Kegye László, Kolozsvári Zsolt, La­katos Bertalan, Lantai Ká­roly, Lédig Mihály. Madiai Gyula, Magyar Tibor, Ma- halek Ferenc, Majoros László, Medve János, Novák István, Orosz György, Pásztor Tibor, Perger László, Petrucz Jó­zsef, Polgár Sándor, Pasa Gá­bor, Rács Tamás, Romsits László, Rudolf László, Ru- nyó József, Sápi László, Sári József, Seres Ferenc, So­mogyi István. Szabó István, Szabó József, Szabó Lajos, Szakács Béla, Szalóki Zoltán, Szádvári József, Szűcs Mik­lós, Szüsz János, Tóth Fe­renc, Varga Ferenc, Varga László, Vasas Tibor, Vass Já­nos, Váradi József, Verécze Károly, Zelei Ferenc. MAGYAR IDEGENFORGALMI KÉPVISELET BULGÁRIÁBAN A bolgár tengerpartra látó-1 gaitó magyar turisták érdek-1 védelmének ellátása céljából! július l.'és augusztus 31. kö-l zott Várnában a Georgi Di-| mitrov fasor 14-es szám alatti a szófiai magyar nagykövet-* ség konzuli osztályának ré-f szeként idegenforgalmi kép-1 viselet működik. RKP KB-OLES Szerdáin összeült a Román:: Kommunista Párt Központi » Bizottságának teljes ülése. í Constantin Dascalescu, az I RKP KB PVB tagja, minisz-l terelnök beszámolót terjesz-1 tett elő az egységes gazdasági t és társadalmi fejlesztési terv ' első félévi teljesítéséről. LUTHER-KIÁLLÍTÁS LONDONBAN Az NDK-béli Luther-bi-1 zottság rendezésében Luther; Márton életét és munkássá- j gát bemutató kiállítás nyílt • szerdán a londoni egyete­men. A kiállítási tárgyak kö- \ zötf a reformátor írásainak ! első kiadásai is megtalálta- j tők, és bemutatják a Luther- j évforduló alkalmából az | NDK-ban kiadott müveket isi f ÍNYENC TOLVAJOK Egyévi börtönbüntetésire I ítéltek két dokkmunkást New i Yorkban, mert tavaly no- I vemberben ■ megdézsmálták a I Queen Elizabeth—2 nevű lu- t xushajó élelmiszerraktárát. A I két munkás francia szarvas-1 gomba-pástétomot, alaszkai J ikirályrákot, orosz kaviárt és j finom italokat lopott el aj New York-i kikötőben hor- j gonyzó hajóról. A drága j ínyencségek eltulajdonításá-1 val a hajó tulajdonosát 15 000 I dollárral rövidítették meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom