Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. június 11. T ömegtüntetés Torinóban Ötmillióan várnak a munkaszerződés megkötésére A szocialista kottára és a béke elválaszthatatlan Beszélgetés Georgi Jordanovval, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Az elmúlt húsz esztendő legnagyobb méretű helyi tüntetése zajlott le pénteken Torinóban: több, mint 200 ezer munkás követelte a másfél évvel ezelőtt lejárt munkaszerződések megkötését. Ezzel egyidejűleg három műszakra kiterjedő sztrájk volt a vasiparban, mintegy kétmillió munkás részvételével. Több helyütt csatlakoztak a sztrájkhoz az építőik, az élelmiszeripari és a textilgyári dolgozók, akikkel szintén nem kötötték meg a szerződést. Szolidaritásból leálltak az állami tulajdonban lévő fémipari üzemek is. Olaszországban pillanatnyilag több, mint ötmillió ember vár arra, hogy a január 22-i kormánymegállapodás alapján szerződést kössön a munkaadókkal. A torinói tömegtiltakozás közvetlen előzménye az volt, hogy a mintegy három hónapja vontatottan haladó tárgyalások a héten ismét holtpontra jutottak. A fémipari magánvállalatok szervezetének vezetői ugyanis nem tekintik mérvadónak a januári egyezményt. (Folytatás az 1. oldalról) Thatcher pártja kerül ki győztesként az idő előtti politikai erőpróbából. Csiupán azt latolgatták közvélemény- kutatók és kommentátorok, hogy milyen arányiban mérnek vereséget a konzervatívok a munkáspártra és a szociáldemokrata—liberális pártszövetségre. Majd egy fél évszázada nem sikerült a mostanihoz hasonló többséget kivívnia a konzervatív pártnak. A munkáspárt az előrejelzéseknél jelentősebb mérvű vereséget szenvedett, ami maga után vonhatja néhány vezetőjének lemondását. Sokan bizonyos esélyeket adtak a szociáldemokrata-liberális pártszövetségnek, ám ez az előrejelzés sem vált be. Margaret Thatcher tehát újabb öt évre Nagy-Bnitannia kormányfője marad. Szinte egyedülálló a karrierje: csaknem kilencven év után ö az első olyan brit politikus, aki két egymást követő ciklusban foglalhat helyet a Downing street 10. szám alatt, a miniszterelnöki palota dolgozószobájában. Egyszersmind ez azt is jelenti, hogy a kabinet — netán bizonyos személycserékkel — folytatja Az év elején aláírt megállapodás a munkaidő, a bérezés és a drágasági pótlék problémáját rendezte. A tő-; kések az eddigi tárgyalás során mereven elutasítottak minden .munkaidő-csökkentést és nem tartják kötelező erejűnek az egyezményben meghatározott bérkiegészítést sem, amely 13 százalékos inflációval számolva garantálta a munkabérek vásárlóerejét. Ezzel szemben az infláció már 17 százaléknál tart. A pénteki tüntetés és a munkabeszüntetés jelentőségét kiemeli, hogy Olaszországban már nagy erővel folyik a választási kampány. A szakszervezet számolt ezzel, azt akarja ugyanis, hogy a szerződésekre vonatkozó megállapodást még a június 26—27-i szavazás előtt kössék meg. Az FLM vezetői egyúttal figyelmeztették a kormányt, hogy minden kés“f lekedés csak a problémákat növeli. A szakszervezet nyilatkozata szerint a munkaadók, a tárgyalások akadályozásával „közvetlenül is veszélyeztetik a demokráciát”. erőfeszítéseit a konzervatívok által sűrűn megígért, de eddig csak részben beteljesült gazdasági fellendülés elősegítésére. Az is kétségtelen, hogy a hatalmas fölény ellenére a toryk csak az urnák előtt győztek, a mindennapok változatlanul nyomasztó terhet rónak rájuk a munkanélküliség formájában. Januárban 13,8, májusiban viszont 12,8 százalékos munkanélküliséget mutattak ki a statisztikák. Némi csökkenés tehát bekövetkezett, de az állástalanok száma így is rendkívül magas. Arról nem is szólva, hogy — talán éppen a választásokra kacsintva — a kedvezőbb statisztika bizonyos kozmetikázással készült: most először nem szerepeltek a 3 millió állástalan listáján a 60 évnél idősebb munkanélküli férfiak. Hátra van még természetesen a tanulságok levonása. A toryk számára ez egyértelműen könnyű feladat. Annál keservesebb a munkáspártiaknak. Márpedig a labour tartós hullámvölgyéből csakis az alapos önvizsgálat és a megfelelő következtetések levonása után nyílhat remény a kilábalásba. Hazánk és Bulgária között hosszú ideje eredményesen fejlődő kétoldalú kapcsolatokban jelentős szerepet tölt be a kulturális együttműködés, amely az utóbbi esztendőkben különösen előnyösnek mutatkozott számos tapasztalat kicserélésében. Erről nyilatkozott Szófiában Georgi Jordanov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kulturális bizottság elnöke dr. Lőkös Zoltánnak, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztőjének, akit hivatalában fogadott és válaszolt a kérdéseire. A beszélgetésnek időszerűséget adott az a tény, hogy május 25—27. közöitt rendezték meg a bolgár kultúra IV. kongresszusát, amelyen az ország minden részéből választott küldöttek jelentek meg. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy miként értékeli a kongresszus jelentőségét: Mint mondotta: igen fontos eseményt jelentett ez a tanácskozás a bolgár társadalmi életben. A nagy érdeklődést a fejlett szocializmus építésében a kultúrának betöltött növekvő szerepe, a mai emberekre kifejtett sokoldalú hatása indokolja. Az előző kongresszus óta eltelt évek — a BKP történelmi jelentőségű 1956-os áprilisi plénuma után — az elmúlt évtizedekben a leggyümölcsözőbbeknek bizonyultak. A szocialista irodalom és művészet magas színvonalú műalkotásokkal gazdagodott, sokasodtak az eredmények az össznépi esztétikai nevelés területén, a szocialista életmód kialakításában. A kultúránk még nagyobb népszerűséget és megbecsülést nyert a világban is. A kongresszuson a mai szellemi fejlődésnek egy sor aktuális kérdését vitatták meg. Hangsúlyozták a művészeknek azit a felelősségét, hogy a szocialista korunk lényegébe szőtt jelenségeket és tendenciákat feltárja, elítélje mindazt, ami a társadalmi-gazdasági haladást gátolja. A művészeti folyamatok óriási szerepet töltenek be társadalmi jelenünk fejlődésében, a nép életében. Ezért ma a szocialista-realista művészetre, a mai hős arculatának feltárására tesszük a hangsúlyt. — Hogyan segíti ezt elő a bolgár kulturális élet irányítása? — A hazai szellemi folyamatok vezetésének sajátos modelljét alkalmazzuk. A legfőbb elv a régi népi hagyományok élő tükröződése, amelyek a szocializmusban a fejlődés legkedvezőbb feltételeit találták. Kiépült az állami-társadalmi szervek széles hálózata. A kultúra minden szférájában decentralizáció valósul meg, ami a kultúra reális demokratizálásának eredménye a fejlett szocialista társadalom viszonyai között. — A kongresszus pozitívan értékelte az eddigi eredményeket és a figyelmet minden alkotó ember, alkotó kollektíva szerepének és felelősségének fokozására irányította. Előtérbe került a kulturális élet irányításának társadalmi jellege, ami azt jelenti, hogy mind több funkciót vesznek át a megyei és községi kulturális tanácsok. Mind aktívabban kapcsolódnak be a szellemi folyamatok irányitásába az alkotók és a társadalmi élet képviselői is. Megvalósul a kultúra, tudó-" mány és közoktatás közötti integráció. Következetesen és a kultúra sajátosságait figyelembe véve alkalmazzák a gazdasági megközelítést a szellemi életben. — Mit jelent ez a nemzetközi kulturális kapcsolatokban? — A nemzetközi kultúrpolitika a Bolgár Népköztársaság kormányának, a Bolgár Kommunista Párt békeszerető külpolitikájának elválaszthatatlan része. Kulturális kapcsolatokat 132 országgal tartunk fenn. A kulturális csere legfőbb része a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal valósul meg. A kommunista célok és eszmék lelkesítő azonossága, az eszmék politikai egysége, a nemzeti értékek és a népi hagyományok kölcsönös tiszteletben tartása, a testvéri kultúrák között mind jobban mélyülő kapcsolatok új jelenséget szülnek meg a nemzetközi életben: a világ szocialista kultúráját. — Ez a kultúra a megvalósult szocializmus országainak kultúrája, amelynek saját gazdasági alapja van, a Szoaialisita gazdasági integrációban, a KGST keretében, saját politikai bázisa a kommunista pártjaink lenini politikájában, a nemzetközi küzdőtéren kifejtett akcióegységükben. A jövőben is tovább bővítjük a testvéri országokkal folytatott ilyen irányú együttműködést is, amely a világbéke és a haladás fő támasza. A kongresz- szuson magasra értékelték a balkáni és a fejlődő államokkal fejlesztett kulturális kapcsolatainkat is. — A jelenlegi feszült és kiéleződött nemzetközi helyzetben is — amely az imperializmus és mindenekelőtt az USA adminisztrációjának legreakciósabb körei agresz- szív tevékenységének eredménye — tovább folytatjuk a többi népekkel fenntartott kölcsönös megértés politikáját és a széles körű szellemi párbeszédet. A bolgár művészi és alkotó értelmiség mély meggyőződéssel és elhatározottsággal támogatja a Szovjetunió békés kezdeményezéseit a fegyverkezési verseny fékezésére, a lefegyverzésre és arra, hogy lemondjanak a nukleáris fegyverekről. — A mi határozott álláspontunk kifejezésre jutott a kongresszus nyilatkozatában is, ami megingathatatlanul és kategorikusan kifejezi kívánságunkat, az egész bolgár nép akaratával való teljes összhangban, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a nukleáris veszély elhárításáért, a világ békéjéért és biztonságáért harcolunk. A bolgár szocialista kultúra alkotói és vezetői szívvel és lélekkel támogatják Jurij Andropov elvtársnak azt a felhívását, hogy ne engedjünk sem kicsi, sem nagy, sem korlátozott sem pedig totális nukleáris háborút. A kultúra nem háborút és nem agressziót, hanem szépséget és haladást szül. A kultúra az emberszerető építők műve. Az élet bebizonyította: a szocialista kultúra és a béke elválaszthatatlanok. Néhány éve jelentős programot fogadtak el önöknél az esztétikai nevelésről. Ez az országos program a megvalósítás milyen szakaszánál tart? — A bolgár kultúra nagy eredményei, nemzetközi tekintélye elválaszthatatlanul kapcsolódik a felejthetetlen Ludmilla Zsivkova nevéhez, múlhatatlan alkotásához. Az ő műve az össznépi esztétikai nevelésre vonatkozó program is. A fejlett szocialista társadalom gyors ütetnű felépítését szorgalmazó párt- határozatok szellemében a kultúra legfőbb célja a nép alkotó erejét, a szocialista személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődését ösztönzi. Az országos esztétikai nevelési program fontos oldala kortársaink alkotó tevékenységének célirányos vizsgálata, mint az össznépi esztétikai nevelés területe. A tudományos kutatások alapján konkrét intézkedéseket teszünk arra, hogy a kultúra mind aktívabban hatoljon be a termelésbe és az élet minden területére, a családi és személyi viszonyok szférájába, a munka és a környezet esztétizációja érdekében. — Új módszereket alkalmazunk a szabad időnek, a szocialista személyiség legnagyobb kincsének vizsgálatánál és értékelésénél. Az esztétikai neveléssel kapcsolatosan újabb feladatokat tűztünk ki a tömeges információ eszközei elé. Külön figyelmet fordítunk a művelődési és nevelő intézmények aktivizálására, a műkedvelő és alkotó jellegük kialakítására, megszilárdítására. Azt is jelenti ez, hogy tervszerű tevékenységet fejtünk ki az új nemzedék tehetségének, adottságainak továbbfejlesztésére, ösztönzésére már a legkisebb korú gyerekeknél is. — Nevelőszerepben bizonyára fontos helyet foglal el a helyes történelmi szemlélet, a hazafias nevelés is. Az 1981-ben a bolgár államalapítás 1300. évfordulójáról megemlékező széles körű ünnepségek hogyan segítettek hozzá ehhez? — A szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemétől áthatva az ünnep fellendítette a dolgozó emberek hazaszerető érzéseit, mozgósította erőfeszítéseit a XII. pártkongresszus határozatainak megvalósítása érdekében. A jubileumot nem egyszeri ünnepi aktusként folytattuk le, hanem folyamatos és célirányos eszmei-politikai nevelő tevékenységként. Mindazt, amit a kultúra, a tudomány és oktatás területén tettünk a jubileum tiszteletére, hozzájárult államunk 13 évszázados történetében kialakult forradalmi, haladó és demokratikus hagyományai, eszméi megbecsüléséhez. Ez időben több magas színvonalú, magas tudományos és társadalmi értékű műalkotás született. Több új tudományos munka jelent meg. — Közülük különös figyelmet érdemel a több kötetes Bulgária története című sorozat. Sikerrel zárult le a nemzetközi bulgarisztikai kongresszus. A bolgár filmgyártás nagyszerű filmeket alkotott. Több száz kiállítást rendeztek, külön adások voltak a rádióban és a televízióban. Magasra kell értékelnünk Bulgária 1300. évfordulójának tiszteletére megvalósított nagyméretű építészeti programot is. Az újabb alkotások egész sora, a művészet eszközével összeforrasztja a haladó múltat, a szocialista mával, a történelmi folyamat lényegét a korunk eszmei-művészeti dimenzióival. Ezért az irodalom, a színművészet, a film-, zene-, építő- és plasztikus művészet alkotásainak sora a nép széles rétegéhez jutott el. — Igaz, hogy most különös hangsúlyt szocialista jelenünk, a ma hőseinek igazságos és célirányos ábrázolására helyezünk. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a történelmi témát lebecsüljük, hogy nem értékeljük kellőképpen a múlt eseményeinek és személyiségeinek szentelt tudományos és művészeti kutatások jelentőségét. Számunkra idegen mind az örökségünk iránti kritika nélküli közeledés, mind pedig a nihilizmus, az internacionalizmus lebecsülése, a fölényes kozmopolita és osztályfeletti szemlélete a történelemnek. — Bennünket különösen érdekel, hogyan értékeli a magyar—bolgár kapcsolatok fejlődését a kultúra területén? — Messze a múlt századaiba nyúlnak vissza e barátság gyökerei. Különös virágzást ért el a szocialista építés legutóbbi évtizedeiben, főként az 1979-ben aláírt újabb kulturális egyezmény járult jelentősen hozzá kulturális kapcsolataink továbbfejlesztéséhez, elmélyítéséhez, gazdagításához. A testvéri együttműködés fejlesztéséhez kiemelkedően járul hozzá a közeli napokban a Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára és a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke által vezetett párt- és kormány- küldöttség hivatalos baráti látogatása Magyarországon. ' — A két ország közötti kulturális kapcsolatok újabb, magasabb szakaszban járnak. A bolgár és a magyar irodaiam, valamint művészet legértékesebb művei mindinkább közismertté válnak a két országban. Egy sor bolgár és magyar szakember kapta meg itt és ott a képzettségét. Most a tapasztalat- cserének és a szellemi értékek kölcsönös megismerésének még hatékonyabb formáit és eszközeit kell megtalálnunk a két nép elmélyültebb megismerésének érdekében. — A bolgár—magyar együttműködés szférájában sokkal aktívabban kell felhasználni a tömeginformációt. Ez különösképpen a rádió és televízió útján lehetséges. Megvan a módja, hogy még magasabb szinten szervezzük a rendezvényeinket, amelyek teljes körűen feltárják szellemi életünk sikereit. Hasznos kölcsönös kezdeményezéseket indíthatnánk a film- és a színművészet, a képzőművészet és a zeneművészet, az építőművészet és a műkedvelés területén. Még jobban ki lehet szélesíteni a két testvéri országban működő alkotó szövetségek kapcsolatait. — Az Idei budapesti szófiai napok ilyen szellemben a két nép közötti testvériség ünnepei voltak, örülünk annak, hogy a budapestiek szer retettel fogadták az ezzel kapcsolatos rendezvények és kezdeményezések sokaságát. Egyúttal a két főváros között állandóan erősödő kapcsolat, a barátság ünnepei belefonódnak abba a gyönyörű hagyományba, amelyet a testvérvárosok, testvérmegyék lakói alakítottak ki. Jelenleg 11 megye és 3 város tart fenn sokrétű hasznos és eredményes kapcsolatokat. — Üdvözöljük az együttműködésnek ezen formáit mint a szocialista Bulgária és szocialista Magyarország barátságának és egységének kifejezését. A mi minden oldalú kapcsolataink a békét és a haladást szolgálják, az igazi testvériség példájaként, igazolják a szocialista internacionalizmus törhetetlen életképességét. A svájci feleség A svájci parlament csütörtökön módosította a 79 éve érvényben levő házassági törvényt és ezzel kis lépést tett a nők egyenjogúsítása felé. A konzervatív Svájcban az eddig érvényes házassági törvény a férjek jogait helyezte előtérbe. A mostani módosítások egyike értelmében a feleségnek ugyanolyan beleszólása van a közŐ6 otthon megválasztásába, mint férjének. Egy másik új törvénycikk szerint a házasságra lépő nők — bár fel kell venniük férjük családi nevét — megtarthatják mellette saját nevüket is, amennyiben ezt az esküvő előtt hivatalosan kérelmezik. A parlament elfogadott egy olyan módosítást is, miszerint a feleségnek törvény adta joga, hogy pontosan tudja, mennyit keres a férje és joga van tudni adósságairól is — emellett természetesen megmaradnak a férj hasonló jogai is. Ezek — „a férji jogokat súlyosan csorbító” — módosítások azonban a parlament döntése szerint nem vonatkoznak egyes „kivételezett foglalkozású” személyekre — így az ügyvédekre, orvosokra, közjegyzőkre, illetve a papokra. Mindezek a módosítások — mind a hírügynökségek rámutatnak — korántsem elégítik ki a férfiakéval egyenlő jogokért küzdő svájci nőket. Győztek a toryk A 650 parlamenti mandátumból a Thatcher-párt 396-ot, a munkáspárt 210-et, a szociáldemokrata-liberális pártszövetség 23-at szerzett meg, ezt nyugtázta látható örömmel Margaret Thatcher férje és fia társaságában a választások után. (Kelet-Magyarország telefotó)
