Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

1983. június 9. Kelet-Magyarország 3 M3: világítás A TITÁSZ Nyíregyházi Üzemigazgatóságánál. már az első negyedévben több jelen­tős munkát fejeztek be — hallottuk Varga Józseftől, az üzemigazgatóság szerelési osz­tályvezetőjétől: Üzembe helyezték a Nyír­tura—Sényő közötti 20 kilo­voltos összekötő vezetéket, mely jelentősen javítja a tér­ség feszültségviszonyát. Nyír- jákó községben transzformál torállomást helyeztek el. Nyíregyházán, a Ságvári vá­rosrészen, a Fészek utcában 20 kilovoltos leágazást és transzformátorállomást sze­reltek fel a lakótelepi épít­kezések folyamatos áramellá­tására. Az üzemigazgatóság terü­letén, az év első negyedében 480 új laikást kapcsoltak be a villanyhálózatba. Jelenleg is több jelentős munkát vé­geznek az üzemigazgatóság dolgozói. Baktalórántháza— Balkány térségében vezeték­rekonstrukció a feladat. Ti- szalökön 20 kilovoltos kábel- fektetést végeznek. Mándo- kon, Nyírlövőn, Geszteréden feszültségingadozás okát szün­tetik meg. Az év hátralévő idejében, az egyik legértékesebb mun­kára megyén kívül kerül sor. Az M3-as autópálya Buda­pesten áthaladó, a Hungária körúti csomópontban, a nyír­egyházi üzemigazgatóság dol­gozói végzik el a közvilágí­tási hálózatszerelési munká­kat. (asztalos)' Gépjármübarát gimnazisták Lassan két évtizede, hogy a megyében az elsők között kezdeményezte a fehérgyar­mati MHSZ és a helyi közép­iskola gépjárműbarát-szak- kör alakítását. A fiúk és lá­nyok között szinte azonnal népszerű lett, a korszerű tech­nikával foglalkozó szakkör. A tantestület műszaki érdek­lődésű — rendszeresen gép­járművet vezető — férfi tag­ja fogja össze a csoport 20— 25 tagját. A gépjárművekkel itt meg- ismerkedők rendszerint to­vább kívánnak „lépni”. Ké­résüknek engedve jött létre a közlekedési szakkör. Ide a legjobb harmadik-negyedik osztályos fiatalok kerülhet­nek. Ez jó alkalom arra, hogy baráti körben sajátíthassák el a középiskolások a KRESZ és a műszaki ismereteket, amit egy személygépkocsi­vezetőnek tudni kell. A gya­korlati vezetéssel is megis­merkednek a gimnazisták. A tanfolyami képzési költség­ből komoly kedvezményt kapnak a Zalka Máté Gim­názium fiataljai, (m. k.) A tarpai Esze Tamás Terme­lőszövetkezet fecskendőüze­mében naponta 250 fecsken­dőt újítanak, fel a megyei szakrendelők részére. Képün­kön: Simon Károlyné a fecs­kendők csöveit tisztítja. FRISS LEVEGŐ, NAPSÜTÉS, MOZGÁS. KÜLÖN-KÜLÖN IS CSABlTÖ ALKALMAK. HOGY TÍZEZREK SZÁMÁRA GONDOT IS REJTENEK, ALIGHA GONDOLJUK. PEDIG A FÖLDEKEN DOLGOZÓK TUDJAK, EZ NEM NYARALÁS, HISZ’ A MEZŐGAZDASÁG VESZÉLYES ÖZEM Változásra váró életforma Folytassuk a vizsgálódást Mérken, dr. Bódis Gyula kör­zeti orvosnál, aki immáron 22 éve gyógyítója a falunak. Tapasztalatai sok tekintetben egyeznek kollégáival, s így egyféle általános képnek is tekinthetők. Látszat­egészség — A mindennapi találko­zás a betegekkel arról győz meg, hogy igen sok a gerinc- bántalommal, a lumbágóval jelentkező. Ez szinte kizáró­lag abból adódik, hogy hideg­ben, melegben, esőben és szél­ben kint dolgoznak a határ­ban. Igaz, a rossz tartás, a változó időjárás miatt az ízü­leti bántalom sok, ezzel szem­ben az infarktus ritka. Ta­pasztalatom továbbá, hogy szinte senki nem veszi ma­gának az időt, hogy regene­rálódnék. A háztáji kert és állattartás miatt egyszerűen nincs pihenőidő. Egyre több baleset származik a házaknál levő kisgépek révén. És ami az egyik legsúlyosabb dolog: a helytelen táplálkozás. Az érelmeszesedés, a magas vér­nyomás, a túltápláltság gya­kori. Igaz, egy ideje már van üzemi étkeztetés a tsz-bert, de a zsíros étel otthon általá­nos, aki nem veszi igénybe a déli meleg ételt, az változat­lanul hagymát, szalonnát, füstölt húst eszik, sok tésztát is fogyasztanak. A mérki Lányi István bu­szából csábító illat szállt. Ép­pen az ebédet vitte a határ­ba. Két munkacsapat várta már a levest, a sült húst, a főzeléket. — Tudja — így Ligeti Ist­ván üzemmérnök —, ma több mint százan étkeznek már ilyen módon a mérki tsz-ben. Igény van rá, a fiatalja el sem tudná másként képzelni, de az idősebbek is megked­velték. A frontot át kellett törni. Azt hiszi, hogy megy valaki a jövőben tsz-be dol­gozni, ha nem talál olyan munkafeltételt, mint egy ipa­ri üzemben? Félmegoldások Eszembe jut az a jelenet, amely az őri határban ját­szódott le. Asszonybrigáddal beszélgettem, munkáról, el­látásról. Kérdeztem: mit esz­nek? — Hagymát, kenyeret, sza­lonnát, konzervát. — Üzemi étkezés nincs? — Van, de csak az irodis­táknak. Tőlünk még senki nem kérdezte, akarjuk-e? Pedig jól jönne egy kis me­leg. Nekünk se öröm este főz­ni. Mire kész, már alszik a család. Idézzük ismét a TESZÖV előterjesztését a munkakörül­ményekről: íme: „A megye szövetkezeteinek 66 százalé­ka (82 tsz) oldotta meg az üzemi étkeztetést. Az elmúlt évben 5246 szövetkezeti dol­gozó részesült kedvezményes üzemi étkeztetésben.” Nos, a számok tanúsága szerint a tagságnak alig 10 százaléka táplálkozott így. Nem vitás, könnyebb azt mondani, hogy kicsi az igény, mint tenni az igény felébresztéséért. — Az bizonyos — mondja dr. Bódis —, hogy a mező- gazdasági munkából sosem le­het kiiktatni az időjárást, s minden gépesítés ellenére sok munka megőrzi eredeti jelle­gét. De halaszthatatlan az, hogy ami megtehető az egész­ségvédelem terén, azt megte­gyük. A rendszeres orvosi vizsgálat, a veszélyes mun­káknál a kedvezmények, a sok jó előírás maradéktalan Egy pedagógus pártszervezet mérlege Helytállás az iskolában □ alami tévéjátékot néz­tünk a múltkor. Egy fiatalember elfordí­totta a gázcsapot, s nekiállt gyufát keresni. Egyik zseb, másik zseb, csengetnek. A fiatalember megy» ajtót nyit­ni, és nem zárja el a gázt. Láttuk, hogy nem zárja el, pontosabban: nem láttuk, hogy elzárta volna. No, kint az előszobában sokáig be­szélget, majd behívja rop- pont csinos, — természetesen ellenkező nemű — látogató­ját, aki cigarettát vesz elő és tüzet kér. — Micsoda robbanás lesz itt mindjárt — jegyzi meg halkan a lányom, aki már konyít valamit a dramatur­giához, mert kicsi a laká­sunk, és nem tud elegánsan félrevonulni „spontán isme­retterjesztő előadásaim” elől, mert nincs hova. Nem lett semmiféle robbanás. A fia­talember megtalálta a gyu­fát, (bal felső zseb), tüzet adott a roppant csinos hölgy­nek, és békésen elindultak a hálószoba irányába. (Ez a „hálószoba-irány” majd min­den tévéjátékban benne van, de mivel semmi köze a dra­maturgiához, nem foglalko­zom vele. Sokkal inkább az­zal, hogy akkor most folyik a gáz, vagy nem folyik a gáz?) Ezután még sok minden történt. Volt összeveszés, ki­ványosan kell csütörtököt mondania”. Az a bizonyos gázcsap puska volt a javá­ból, és a darab végéig nem sült el. A rendező elfeledke­zett róla, vagy észre sem vette, hogy felakasztotta a falra. Miszter Onedin (ezt csak békülés, szobalány tollseprő- vel, viszki szódával, de én már csak egyre tudtam gon­dolni: miért hagyta a fiatal­ember nyitva a gázcsapot, s ha pedig nyitva hagyta, mi­ért nem robban már végre fel ez az egyébként is idege- sítően ízléstelen luxuslakás? Van egy közkézen forgó színházi mondás. Csehovnak tulajdonítják, de nem biztos, hogy ő mondta. így szól: „Ha a színházi előadás elején egy puska lóg a falon, akkor an­nak a harmadik felvonás vé­géig el kell sülnie, vagy lát­befogott orral lehet kimonda­ni, ezért nagy szerencse, hogy most újságba írok, és nem a rádióban olvasok fel), szó­val ez a nevezett miszter, az emlékezetes tévésorozatban, amikor bájos és szintén hajós húga közli vele, hogy a mit- tudomén milyen szigeten nincs mezőgazdaságilag hasz­nálható guanó, fölényesen és magabiztosan mosolyog, mint aki tud valamit. (Vigyázat! Puska a falon.) Aztán csak annyit hümrpög, (eredetiben angolul), hogy: no hát, no hát. Ha nincs használható, akkor bizonyára nincs hasz­nálható. Azisten verje meg. Juj, de el vagyok keseredve. És közben mind a harminc­két ép foga látszik. (Ez már nem is puska. Valóságos mor- dály. Tölcséresen kiszélesedő csővel.) Nos, a film végére természetesen kiderül, hogy a miszter (fogom az orrom) va­lóban tudott valamit, azt, hogy a szigeten használható guanó is van, csak a nehe­zebben járható öböl felől kell megközelíteni. (Durr. Elsült a mordály.) — Furcsa ez a rosszarcú ember, aki időnként kiles a fák közül, — mondja megint egyszer a lányom, miközben a népszerűségi lista tetején révedező Sandokant nézzük, — fogadjunk, hogy ennek még köze lesz a cselekmény­hez! Nem lett köze. Ügy ért véget a sorozat, hogy soha többé nem láttuk azt a rossz­arcú embert. A puska ott ló­gott a falon. Csak nem volt megtöltve. Mester Attila megtartása, a korszerű egész­ségnevelés sokat tehetne an­nak érdekében, hogy csök­kenjen a ma tetemes megbe­tegedés, károsodás száma. Bővülő hálózat Nyíregyházán kívül a kö­zeljövőben Mátészalkán és Kisvárdán is megindul az üzemi szakrendelés. A háló­zat tehát bővül, s egyre több ember számára adatik meg, hogy rendszeres szűrésen es­sék át. Ez is nagy szó. De hallgassuk meg dr. Puskás Nándor KÖJÁL-osztályveze­tőt: lánik. Meg aztán ki figyel ida egy tsz-ben, hogy a ko- ’ácsműhejben zajártalom 'an, hogy a fűrészüzemben tegyakorlatlan emberek dol- loznak? Egyszerűen hihetet- en, hogy a legtöbb helyen a veszélyt sem ismerik el, nondván: így volt eddig is. — Megyénkben a tüdőszű- •ő hálózat évtizedek óta ki­válóan működik — fejtegeti ír. Márton Mihály, a KÖJÁL gazgatója —, s az utóbbi dőkben tevékenysége bővült, íomplex vizsgálatokat végez­lek, ami kiterjed a szív- és ceringési panaszokra, a cu­korbetegségre, a vérnyomás sllenőrzésére is. Sokat segit- let az így kapott információ s, hiszen a rendszeres szűrés nár eddig is sok rejtett be- egséget tárt fel. Minden le- íetőséget megragadunk, hogy L mezőgazdaságban dolgozó izázezer ember egészségügyi »elyzetét mind jobban megis- nerjük, s ennek birtokában i teendőket kidolgozzuk, a énnálló rendelkezéseknek ér­vényt szerezzünk. Magoldások felé Lelkes orvosok, gyógysze­részek, mezőgazdasági szak­emberek léptek sorompóba negyeszerte. Nem véletlen, logy a Vöröskereszt is ép­pen most szorgalmazza: a sz-ekben alakuljanak meg az ilapszervezetek, mint az egészségnevelés és felvilágo­sítás hatékony lendítői. Ha sok mindent rá is lehet bízni íz időre, a veszélyes üzem biztonságának ügyét aligha. Ha sok mindennel kapcsolat­ban lehet is hivatkozni a ké­rés pénzre, az egészségügy kérdésében aligha. A bizton­ságos mezőgazdasági üzem az egyetlen lehetségesen vonzó torma a fiatalnak, a kizáróla­gosan elfogadható az időseb- aeknek is. A mezőgazdaságra ma és holnap roppant fel­adatok hárulnak. Gazdasá­gunk csak akkor remélheti a várt sikert, ha az ott dolgo­zók a minden munkahelyre és üzemre kötelező biztonság közepette dolgoznak. Bürget Lajos Vége A tyukodi Kossuth Termelő­szövetkezetben vegyszerrel töltik a tartályt. — Nagyon fontosnak tart­juk, hogy a körzeti orvosok szemlélete is változzék. Az nagyon kevés, ha csak a szű­réseken derül ki, hogy valaki­nek károsult a hallása, súlyos gyomorpanasza van. Az ütkö­zetek lényegében a községek­ben, a tsz-ekben, gazdaságok­ban dőlnek el. Csak a nagy­üzem és az orvos kölcsönös jó kapcsolata és egységes szemlélete hozhat alapos vál­tozást. Egy életformát kell megváltoztatni ahhoz, hogy kevesebb veszély leselkedjék az emberekre. — Nem könnyű a helyzet — mondja Paivlik László, a KÖJÁL-nál —, hiszen előfor­dul, hogy az egyik ágazatve­zető ma odaküld kapálni, ahol a másik tegnap perme- teztetett. Aztán ha sivít a mentő, mert az asszonyok rosszul lettek, akkor tör ki a NEHÉZ DOLOGRA VÁL­LALKOZIK az ember, ha egy pártszervezet munkájá­ról, eredményességéről akar tényeket gyűjteni. Mérni azt, ami tulajdonképpen alig-alig mérhető, hisz a politikai munka eredményei nem szá­mokban, látványos tényekben ismerhetők fel, hanem az em­berek gondolkodásában, tet­teikben, életvitelük minőségé­nek megváltozásában. A gávavencsellői általános iskola pártalapszervezete, akárcsak a többi pedagógus pártszervezet, azokkal a ne­velési, az oktató-nevelő mun­ka emberi hátterét javító ten­nivalókkal foglalkozott az utóbbi években, amelyeket a Központi Bizottság oktatás- politikai állásfoglalása, il­letve áprilisi „félidős” hatá­rozata megfogalmazott. Trem- beczki Miklósné, a pedagó­gus pártalapszervezet titkára — aki huszadik éve van ezen a poszton — ismerős gondo­kat említ, amikor sorolja: a hátrányos helyzetű gyerekek segítése, a cigánytanulók egyéni gondozása, az egysé­ges nevelési eljárások erősí­tése, a világnézeti, a hazafi­as és internacionalista neve­lés árnyaltabbá tétele ... az Általános, min­denütt MEGLÉVŐ NEVE­LÉSI, OKTATÁSI ÉS TAN- TESTÜLETI TENNIVALÓK között jócskán akadnak sajá­tosan gávavencsellői jegye­ket viselő gondok is. A kö­zös igazgatású iskola valójá­ban három kisebb egységber dolgozik, Gáván, Vencsellőr és Balsán. Az összevonáskoi különösen nagy munkát és tapintatot kívánt az embe­rekkel foglalkozás, két koráb­bi igazgató ugyanis beosztoti pedagógusként folytatja t munkát ugyanott, ahol az­előtt vezetőként dolgoztak. Trembeczki Miklósné sze­rényen említi az utóbbi két- három év kisebb-nagyobt eredményeit, melyhez a hu­szonhat tagú kommunist; közösségnek, a pártszervezet­nek is tevékeny köze van. 6 pártszervezet kezdeménye zésére megszervezték a ci­gánytanulók egyéni segítését melyhez az úttörőszerveze közreműködését is igénybi vették. Felfigyeltek az ötna pos tanítási hét gondjaira él javaslatokat dolgoztak ki < szakmai vezetésnek. A három részre tagoltság ból eredő tantestületi, tantár­gyi és munkaszervezési gon dók enyhítésére nagy ener giával támogatták a külön böző tantárgyi munkaközös ségek munkáját, hogy egysé ges nevelési, értékelési eljá rások alakuljanak ki az is­kolában. Leegyszerűsítve: eg) 3-as, vagy 4-es jegy ugyanaz érje Vencsellőn, mint Balsán vagy Gáván. A GÁVAVENCSELLŐI PE­DAGÓGUS PÄRTALAP- SZERVEZETNÉL — úgy tű­nik — sikerült kiküszöbölni a sok helyen tapasztalható „típushibát”, azt, hogy a tag­gyűléseken, pártcsoport­megbeszéléseken ne a tan- testületi értekezleteken már elhangzottakat ismételjék. Megtalálták azokat a politi­kai tennivalókat, amelyek sokszor adtak információt a tantestület és az egész iskola egy-egy gondjáról, de nem vették el a szakmai vezetők „kenyerét”, nem helyettük akarták megoldani a felada­tokat. A pártszervezet titkára úgy fogalmazott, mindig a „békés megoldásokra” törekedtek, s egyik legfontosabb kötelessé­güknek tekintették a tantes­tületi légkör folytonos „kar­bantartását”, a tantestületi egység és demokratizmus új vonásainak erősítését. Ez sok­szor vitákkal járt — különö­sen, ha személyi kérdések­ben kellett állást foglalni — de általában nagyobb fe­szültség, harag nélkül meg­találta a közös nyelvet a párt- és a szakmai vezető­ség. Ez nem jelentett megalku­vást, a valós gondok elken­dőzését, ezek elől nem tértek ki, legyen szó valamelyik kommunista pedagógus csa­ládi konfliktusáról, munká­járól, vagy egy-egy fontosabb nevelési-oktatási feladatról. A pedagógus pártalapszerve- zetnek így a június 10-i be­számoló taggyűlésen lesz mi­ről beszámolni, melyhez az életszerű tapasztalatokat a három pártcsoport hozott. Egyben egy sor fontos infor­mációt is összegeztek a szak­mai vezetők számára. ÖNKRITIKUSAN MEGÁL­LAPÍTJÁK azonban azt is, hogy az utóbbi években a törekvések ellenére mit sem változott a pártépítő tevé­kenység, az utóbbi három év­ben nem vettek fel új tagot. A pártszervezet tagjainak „elöregedését” említette a párttitkár. Ez arra inti a pe­dagógus pártszervezet tagjait, törődjenek többet a tantestü­letben dolgozó fiatal neve­lőkkel, a pedagógus KISZ- szervezettel, hogy folyama­tossá tegyék az utánpótlás nevelését. A pénteki taggyűlésnek még lesz egy csöndes epizód­ja: húszéves munkásság, a közért végzett fáradozás után „leköszön” az alapszervezet titkára, Trembeczkiné. A tanév befejezésével nyugdíj­ba megy, új titkárt választa­nak a gávavencsellői kom­munista nevelők, akinek szintén nem lesz könnyű dol­ga. De jó alapokkal folytat­hatja a nevelők neveléséért folyó mindennapos munkát. Páll Géza i i i11V i11 ’ i1111VI ■ i11 ■ i11 • -1 * * -',1,'. *. *,1,', i, ■. i, i MIIMS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom