Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

2 Kelet-Magyuország 1983. június 9. Levetkőzött illem M egnyugvással hallot­tam, hogy Görögor­szágban az egyház is szemet huny a jövő­ben a monokiniben fürdő nők látványa felett. Nincs mit tenni: a tengerpartokon győ­zött a női .félpucérság. Az­tán hallom, hogy Nyíregy­házán is döngetik a strandok kapuit a nudizmusra vágyók. Bevallom, nekik szurkolok. Egyre több balatoni fürdő­helyről is érkeznek a hírek, hogy a lenge öltözék vagy az öltözéktelenség hivei teret kívánnak maguknak. Hadd hangsúlyozzam: tengerpar­ton, strandon, fürdőhelyen, üdülőterületeken. Mindez azért jut eszembe, mert ennek a törekvésnek a kinövéseit — ha nem is a maga meztelen teljességében — de a városok utcáin is ta­pasztalni lehet. Ott tolonga­nak a buszokon a gyöngyöző meUü férfiak, kellően gusz­tustalan látványt nyújtva. Ott terpeszkednek a városokban — a belvárosokban! — a vo­lán mögött, gyakorta kicsit löttyenő hájjal, verejtékcsi- kokkal a bőrön. A látvány csak azért zavaró, mert a városképhez ' sehogyan sem illik. Még akkor sem, ha a meleg szinte kibírhatatlan. Feltalálták a férfiaknak a trikót, s sok más lenge kis öltözéket, amit magukra kanhatnak. Jó lenne —, ha kell, hát szabályrendelettel —, szabályozni: lakott terüle­ten, ha az nem fürdőhely, se buszra nem szállhat, se vo­lán mögött nem díszeleghet félpucér férfi. Ha más nem, legalább férfitársaim hiúsáea legyen e kezdeményezés ser­kentője. Hogy ez a jó ízlést is szolgálja, arról már nem is beszélek. A viselkedés nem kegy. Az együttélés tartozéka. A levetkőzéssel egy időben ne vessük le Jó modorunkat. (bürget) B/rhasUtés a strandon Páros napok szerencséje Nem az orruk csapja be azokat a Sóstón strandolókat, akik a fürdőzés, napozás köz­ben bográcsgulyás vagy pe­csenye illatát érzik. A ven­déglátóipari vállalat azzal is kívánja bővíteni ételválasz­tékát, hogy a strand terüle­tén szabadtéri konyhát állít fel, amin egytálételek tábori körülmények között ínytjsik- landozóan elkészíthetők] Az említett bográcsgulyá­son kívül június 18-ra birka­sütést terveznek a Krúdy- szálló és étterem dolgozói. Esti műsoros rendezvények­ben sem lesz hiány. Kiemeld kedik a kínálatból az ipar­cikk kiskereskedelmi vállalat­tal közösen szervezett július végi divatbemutató a szálló teraszán. Tavaly is nagyszá­mú érdeklődő jött össze, bíznak benne, idén sem lesz másként. Igyekeznek az egész estnek hamisítatlan nyári báli jelleget adni. Még előtte vagyunk a nyár­nak, de már elkészültek az őszi vendégcsalogató tervek. A Nyírségi ősz keretében is­mét megfőzik szeptember 24-én Krúdy Gyula legked­vesebb ételeit. Októbertől hétvégeken egy-egy üveg pezsgőt sorsolnak ki a „szom­bat esti szerencse” tombolán. Az őszi vendéglátó progra­mokat idén először gyertya- fényes búcsúbállal fejezik be. Novemberben a bárba beté­Megkérdeztük: ^jéít [lillCS kedvezményes f ürdőiegy ? Május 22-i olvasószolgála- tiuicban tettük szóvá, hogy van; aki hiányolja — más vá­rosok példájára — a záróra előtti kedvezményes fürdője­gyet. Jeszenszki Istvánt, a megyei víz- és csatornamű váUalat igazgatóját kérdez­tük erről: — Kevesen tudják, hogy a 17 forintos jegy is kedvez­ményes, amennyiben a fürdő üzemeltetése ráfizetéses, min­den jegyhez a vállalat — ha úgy tetszik, dolgozóink — ad három forintot. A fürdője­gyek maximált árformában vannak, mi nem használjuk ki a teljes lehetőséget. — Csakhogy ha kedvez­ményt adnának, akkor na­gyobb lehetne a forgalom, ez­által a bevétel. — Pontos méréseink és számításaink vannak a für­dők forgalmáról. Azt is tud­juk, hogy délután öt után, a munkaidő végén hányán men­nek. A számuk elenyésző, s nem hisszük, hogy néhány emberért érdemes lenne ezt a kedvezményt bevezetni. Vannak egyébként törzsven­dégeink, alig egy-két tucat ember, aki munkaidő után jön, S náluk előfordult, hogy a rendszeres látogatást in­gyenjeggyel „honoráltuk”. (lb) Amatőrök az aprófalvakért Mátészalka amatőr művé­szeti együttesei több alka­lommal szerepeltek a járás kistelepüléseinek művelődési házaiban. Legutóbb május 13-án Urán, 21-én Rohodon szervezett vidám falunapot a városi-járási művelődési köz­pont. A községek vendége volt a Szatmár Táncegyüttes, a felnőtt fúvószenekar, az Erdória Együttes utánpótlás csoportja, és a „Kukkantó” Gyermekszínjátszó Együttes. Ez utóbbi csoport , különben pécsi fellépésére készül, ahol megyénk úttörő színjátszóit képviseli majd az országos úttörő színjátszó fesztiválon. Június 17-én Vállajon a Népkertben rendeznek falu­napot, amelyre a fúvószene­kar, a kérésekhez igazodva, igazi sramlizenével készül és ahol fellépnek 'a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei is. Június 26-án, Vaja-Rákóczi-tanyára ta­nyanapra látogatnak egész­napos programmal a máté­szalkai amatőr együttesek. Nyírbélteki emlék MMedves köszönőlevelet kaptunk Kálmánházáról, az §€ ottani népdalkor vezetőjétől, Nagy Károlytól. m * Egy emlékezetes esemény örömét osztotta meg szerkesztőségünkkel, azzal a szándékkal is, hogy kö­szönetét mondhassanak mindazoknak, akik segítették őket. Röviden a történet: a >nyírbélteki népzenei feszti­válra utazott a kálmánházi népdalkor. Érthetően izga­tottan készültek a megye legjobb ötven együttesének és szólistájának seregszemléjére, amikor az idegességet csak tetézte, hogy elromlott az autóbusz. Huszonnégy ember állt az útszélen és már délután négy óra volt, a program megkezdődött. Egy rendőrautó vitte be a csoportvezetőt Nyírbél- tekre, ahol mentesítő buszról azonnal gondoskodtak, sőt, vigasztaló, megnyugtató szavakban sem volt hiány. A kálmánháziak úgy találták; a község vezetői mindent elkövettek annak érdekében, hogy ez a nagy tömegeket felvonultató találkozó rangjához, hagyomá­nyaihoz méltóan színvonalas, gördülékeny és a részt­vevők számára emlékezetes legyen. . Jólesik ezt az „ér­tékelést” a legilletékesebbektől, az egyik népdalkor tag­jaitól hallani — és továbbadni. rő vendégek között pedig „páros napok szerencséje­ként” kisüveg pezsgőket sor­solnak ki. A szezonban a Krúdy-szál- ló terasza közkedvelt tánc­hely is. Havi váltásban este 10 óráig más-más zenekar és énekes szórakoztatja a ven­dégeket. A turisták, külföldi nyaraló vendégek, ha nem fáradtak el, átvonulhatnak a szálló bártermébe, ahol hét végeken a hajnali órákig ze­ne mellett múlathatják az időt. (r- r-) A Demecser és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tiszarádi vegyes boltja havi átlagban 300 ezer forint forgalmat bonyolít le, ami 110 féle árucikk eladásá­ból tevődik össze. Képünkön: Gyüre Imréné boltvezető élei- miszereket ad elv (Császár Csaba felvétele) I Tinédzserek birodalma Merre tovább, ifipark ? Jelentős kulturális fórum, a megyei közművelő­dési bizottság tűzte napirendre és tárgyalta legutób­bi ülésén: hogyan működik a sóstói ifjúsági park? A kultúr park igazgatója számolt be a tízéves ifjúsági park, illetve az intézményhez tartozó vadaspark, vi- dámpark, és a napközis úttörőtábor eddigi fejleszté­séről, valamint a tervekről, gondokról. Nem zavar a decibel Jó volt a szép eredmények­ről hallani, de má tagadás, a bizottság tagjai is gyakran néztek össze, a gondok sorjá- zása közben. Számos olyan problémáról most hallottak először, mellyel a parkban dolgozó közművelődési szak­emberek évek óta küzdenek. Az ifjúsági park vezetője a bizottsági ülésen nem volt jelen, utána őt is megkeres­tük, s még teljesebb, ám még több aggasztó jelet tartalmazó kép kerekedett ki. De lássuk sorjában a tíz év, történetét — dióhéjban — kj, ...,. . s próbáljuk meg felvázolni, Ml illik : melyek a legsürgősebb teen­dők a közeli jövőben. kezdve, kinek, mi a feladata stb. Országos szintű intézkedést kellene az illetékeseknek sür­getni például a szerződések megkötésével kapcsolatban. Nem egyértelműek a szabá­lyok, központi irányítószerv kellene a megyében is, hogy a visszaélési lehetőségeknek véget vessünk, s a haknibri­gádokat, pénzcsalókat lelep­lezzük. Csak egy példa: az Üj Skorpiónak nem fizethették ki a felszerelések bérleti dí­ját, mert ilyen könyvelési té­tel nincs, ugyanakkor a ze­nekarok ma már másképp nem jönnek. Nagy összegek­ről van szó, a Hobó például 32 ezerbe került. Varázslatos környezetben alakították ki a szórakoztató­centrumot, távol a várostól, sőt, még a Sóstón nyaralók nyugalmát sem zavarták a decibelek; szólhatott az együttesek zenéje akármilyen hangerővel. Ennek immár vége, leg­alábbis a Sóstó egy részén, ugyanis a városi tanács vb műszaki. osztálya intézkedé­sével az ifipark szomszédsá­gában lévő napközis és úttö­rőtábor területéből jelentős részt átadott kezelésre a SZÁÉV-hek, s a működést azzal kezdték, hogy az üdü­lőtelep felőli oldalon az er­dőt kiirtották. Kár volt a fá­kért! Még mindig hakni — probléma Kezdetben 3—400 vendéget fogadott az ifjúsági park, most több ezret. Sok jeles or­szágos rendezvénynek adott otthont a tíz év alatt. Legna­gyobb vonzereje a nyári kon­certsorozat, a legkiválóbb együttesek fellépésével, a kö­zönség különféle zenei ízlésé­re számítva, válogatva a könnyűzenei produkciók kö­zött Rendszeresen nagy a lá­togatottság, sok ezer nyíregy­házi fiatalnak afféle második otthona lett az ifipark. Ennek azonban már most és a jö­vőben is sok nehézség a gát­ja, ezt az „otthont” egyre ne­hezebb „belakni”. Az ifjúsági park vezetője szakember, népművelői végzettséggel, jó val több felkészültséggel, mint aimit mostani munkaköre kí­ván. Joggal érzi reményte­lennek a helyzetét, ha a mos­tani gyakorlat folytatódik a jövőben is. Tisztázni kellene alapvető dolgokat: onnan Többen panaszkodnak: túl- búzgók a rendezők. Valóban úgy tűnik ez az értelmesen szórakozók számára. De sok ifjú vendég veszíti el időn­ként kontrollját; például a ze­nekari árokból kell „kites­sékelni” őket. Ezért van iga­za az ifipark vezetőjének, amikor szíve szerint nemcsak koncerteket szervezne, ha­nem tiniknek szóló sorozatot viselkedésről, illemről, a má­sik megbecsüléséről, sőt, el­kelne egy ízlésformáló prog­ram is, a zenénél kezdve. Ezt az ötletet érdemes támo­gatni! Néhány praktikus kérdés: mit ehetünk, mit ihatunk, hová mehetünk úgy melléke­sen az ifiparkban? Csak szeszmentes italt — ha van büfés. Jó lenne tudni, miért van gond a büfével, máért fordulhat elő, hogy jeles mű­vészek a vécé előterében kénytelenek öltözködni? Felvetődött a közművelődé­si bizottság ülésén, s a köz­véleményt is évek óta foglal­koztatja: miért nem használ­juk ki jobban a gyönyörű környezetben a park színpa­dát? Valóban ideje megvizs­gálni színházi produkciók szervezésének lehetőségét, kö­zönségigényét, körülményeit! Évek óta visszatérő téma: a közlekedés. Éjnek idején, csapatokba verődve jönnek haza az erdőn át — a busz­járatot nem tudták megszer­vezni — nem valami meg­nyugtató. A bizottsági ülésen hangzott el a javaslat: bérel­jen buszt a park, a szállítás költségét számítsa be a jegy árába, s megtérül. Különállás és együttműködés De ezzel függ össze a kö­vetkező visszaköszönő gond: mi van, ha esik az eső? Ak­kor persze elmarad a kon­cert és kész a ráfizetés. Úgy­nevezett esőnapot csak az ŐRI adhat, ezért sürgetik egyesek a fedett helyiséget, mások az esővédő tetőt. Sze­rintünk, míg ez meg nem oldódik, használni lehetne a nagycsarnokot, ahol kiállítá­sokat rendeznek, átmeneti­leg és alkalmilag erre a cél­ra, ha nem akarnak ráfizet­ni. Csak tisztázni kellene a kultúrparkon belüli részegy­ségek között a különállás és az együttműködés alapelveit. Tízéves az ifipark. Most fő­képp a tinédzsereké. Időn­ként — május 1., augusztus 20. stb. a felnőttek is talál­nak itt színvonalas progra­mot. Sokan látogatják a má­sik három részt, a vidámpar­kot, a vadast és az úttörőtá­bort is, ahol nemzetközi mű­vésztelepet rendeznek évről évre. Remélhetően a bizott­ság ülése nyomán összefo­gott, felvetett gondokra együttesen keresik a választ az illetékesek. Hogy minél többen tudjunk örülni a vá­ros egyik gyöngyszemének. Baraksó Erzsébet A tárgyalóteremből Tacskót lopó tyúktolvajok Négy húsz év körüli nyírpilisi fiatalember ügyében ítélkezett a Nyírbátori Járásbíróság. Ügyük nemigen kerül az évszázad bűn­ügyei közé, tyúkokat loptak. Ko­zák Barnabás éppen feltételes szabadságon volt otthon, 1981-ben ugyanis garázdaság, könnyű tes­ti sértés és hivatalos személy elleni erőszak miatt másfél év szabadságvesztésre ítélték. Ko­zák Jenő decemberben kezdte meg tízhónapos javító-nevelő munkáját, amit tartás elmulasz­tása miatt kapott, Kovács Gyula pedig lopás és közveszélyes mun­kakerülés miatti büntetéséből szabadult kedvezménnyel, felté­teles szabadsága még neki sem járt le. A három priuszos legény, az addig büntetlen Kozák Sándor­ral együtt Bátorligeten járt feb­ruárban. összebeszéltek, hogy el­mennek tyúkot lopni. A gondo­latot hamar követte tett, az egyik portán lefeszítették az is­tálló lakatját és tizenkét tyúkot elhoztak. Ezután Kovács Gyula átugrott egy kerítésen, mert meglátott egy kerékpárt. Legkö­zelebb két tacskót vettek észre, a kerítéshez csalogatták, s azo­kat is elvitték, jó lesz őrizni a tyúkokat. Kőrútjuk végén me­gint átvetették magukat egy ke­rítésen, ezúttal nyolc tyúk vál­toztatott „gazdát”. Zsákmányuk összes értéke öt és fél ezer fo­rint volt. A lopássorozatért Kozák Bar­nabást nyolc hónap, Kozák Je­nőt fél év, Kozák Sándort öt hónap, Kovács Gyulát kilenc hó­nap börtönbüntetésre ítélte a Nyírbátori Járásbíróság. Kozák Barnabás és Kovács Gyula fel­tételes szabadságát megszüntette, s két évre eltiltotta őket a köz­ügyektől. Az ítélet jogerős. <pd) Az elmúlt hét korántsem bőséges választékából . há­rom szabolcs-szatmári téma kínálkozik lapszemlénkbe. Az első a „KÓTA” (a Kórusok Országos Tanácsának lapja) idei 4. számában egy. oldalt is betölt. NYÍREGYHÁZI ÉNEKKAR A STÚDIÓBAN A szakfolyóirat a Nyíregy­házi Ifjú Zenebarátok Ének­karának a rádió 6-os stúdió­jából közvetített nyilvános hangversenyéről közöl kriti­kát. A 80 tagú együttesről megjegyzi: az együvé tarto­zást a zene vonzása, a szép szeretetének varázsa biztosít­ja. Ez teremtheti meg a fe­gyelmet, az érzékeny rezdülé­sek lehetőségét; azt a sűrített atmoszférát, amit ez a ki­egyensúlyozott hangzású kó­rus ritmikai pontosságával, a művek eszmei átélésével ma­gából kisugároz. Ezekhez já­rul még a szöveg világos, pél­damutatóan gondos artikulá­ciója. Átélésük magas hőfo­kának lehetőségét kitartó munka biztosítja: ez az alap­ja az előadott művek fölé­nyes tudásának, az anyag kot­ta nélküli megszólaltatásá­nak. A cikk kiemelten mél­tatja Gebri József karmeste­ri munkáját, aki arra is ügyel, hogy a megtanult művek a ta­gok számára maradandó ze­nei élményt jelentsenek. Jó. ízléssel válogat a régi és újabb remekművek közül és biztos stilusismerettel for­málja meg a különböző ko­rok zenéjét. EGY JÁTSZÓTÉR TÖRTÉNETE Vásárosnaményban egy húszlakásos modern épület mögött jókora térség maradt szabadon, akár díszkertnek, akár a gyerekek játszóhelyé­nek kellemes lehet — olvas­tuk a Népszava május 19. számában. De nem ültetett senki virágot, nem vetett fü­vet bele, csak az egyik ma­gasföldszinti lakás ablaka alatt árválkodik néhány fa­állvány, fatönk. Talán majd lengőhlnta, libikóka, mászó- rúd kerül ide? A kérdésre választ kereső újságíró meg­tudta, hogy a magasföldszin­ti lakás lakója Csiszár Ár­pád és felesége ötlete volt, hogy az ablakuk alá hintát és még egy-két játékot építet­tek. örültek, amikor a gye­rekek birtokba vették, de az öröm nem tartott sokáig. El­határozták: szétszerélik. Nem a gyerekek, a szüleik. Va­lamilyen lakógyűlésen úgy szavaztak, csendnek kell len­ni a ház mögött. Végül is nem lesz játszótér. A geren­dák állnak még, a láncokat, a hintát leszerelték. Hamaro­san kiássák a földből a ma­radványokat. Lesimítják a földet. S nem ricsajoznak senki ablaka alatt. HIÁNYZÓ MILLIÓK A Magyar Hírlap május 12-i számában az ömbölyi Kossuth Tsz gazdálkodási kö­rülményeiről, szanálásának okairól, a megújulás lehető­ségéről olvashatunk cikket. Megtudhatjuk, hogy a téeszt „nullára írták”, vagyis tiszta lappal indulhatnak az ömbö- lyiek. A 435 hektár semmi­nemű művelésre nem alkal­mas területet nem kell meg­művelniük, így a többi szán­tóterületen hatékonyabban dolgozhatnak. Az ily módon fölöslegessé vált gépeiket el­adhatják, vagy bérmunkát vállalhatnak velük. Rajtuk múlik. Ha eredményesen gazdálkodnak, fejlesztéstámo- gatást kaphatnak. Hogy mit hoz a holnap, s a holnapután? Az elnök, s támogatói bíznak a csodában. Abban, hogy a posza-homokon gyökeret ver nemcsak az árpa meg a zab, hanem végre a termelőszö­vetkezetet vezető szakem- * bergárda is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom