Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-09 / 135. szám
2 Kelet-Magyuország 1983. június 9. Levetkőzött illem M egnyugvással hallottam, hogy Görögországban az egyház is szemet huny a jövőben a monokiniben fürdő nők látványa felett. Nincs mit tenni: a tengerpartokon győzött a női .félpucérság. Aztán hallom, hogy Nyíregyházán is döngetik a strandok kapuit a nudizmusra vágyók. Bevallom, nekik szurkolok. Egyre több balatoni fürdőhelyről is érkeznek a hírek, hogy a lenge öltözék vagy az öltözéktelenség hivei teret kívánnak maguknak. Hadd hangsúlyozzam: tengerparton, strandon, fürdőhelyen, üdülőterületeken. Mindez azért jut eszembe, mert ennek a törekvésnek a kinövéseit — ha nem is a maga meztelen teljességében — de a városok utcáin is tapasztalni lehet. Ott tolonganak a buszokon a gyöngyöző meUü férfiak, kellően gusztustalan látványt nyújtva. Ott terpeszkednek a városokban — a belvárosokban! — a volán mögött, gyakorta kicsit löttyenő hájjal, verejtékcsi- kokkal a bőrön. A látvány csak azért zavaró, mert a városképhez ' sehogyan sem illik. Még akkor sem, ha a meleg szinte kibírhatatlan. Feltalálták a férfiaknak a trikót, s sok más lenge kis öltözéket, amit magukra kanhatnak. Jó lenne —, ha kell, hát szabályrendelettel —, szabályozni: lakott területen, ha az nem fürdőhely, se buszra nem szállhat, se volán mögött nem díszeleghet félpucér férfi. Ha más nem, legalább férfitársaim hiúsáea legyen e kezdeményezés serkentője. Hogy ez a jó ízlést is szolgálja, arról már nem is beszélek. A viselkedés nem kegy. Az együttélés tartozéka. A levetkőzéssel egy időben ne vessük le Jó modorunkat. (bürget) B/rhasUtés a strandon Páros napok szerencséje Nem az orruk csapja be azokat a Sóstón strandolókat, akik a fürdőzés, napozás közben bográcsgulyás vagy pecsenye illatát érzik. A vendéglátóipari vállalat azzal is kívánja bővíteni ételválasztékát, hogy a strand területén szabadtéri konyhát állít fel, amin egytálételek tábori körülmények között ínytjsik- landozóan elkészíthetők] Az említett bográcsgulyáson kívül június 18-ra birkasütést terveznek a Krúdy- szálló és étterem dolgozói. Esti műsoros rendezvényekben sem lesz hiány. Kiemeld kedik a kínálatból az iparcikk kiskereskedelmi vállalattal közösen szervezett július végi divatbemutató a szálló teraszán. Tavaly is nagyszámú érdeklődő jött össze, bíznak benne, idén sem lesz másként. Igyekeznek az egész estnek hamisítatlan nyári báli jelleget adni. Még előtte vagyunk a nyárnak, de már elkészültek az őszi vendégcsalogató tervek. A Nyírségi ősz keretében ismét megfőzik szeptember 24-én Krúdy Gyula legkedvesebb ételeit. Októbertől hétvégeken egy-egy üveg pezsgőt sorsolnak ki a „szombat esti szerencse” tombolán. Az őszi vendéglátó programokat idén először gyertya- fényes búcsúbállal fejezik be. Novemberben a bárba betéMegkérdeztük: ^jéít [lillCS kedvezményes f ürdőiegy ? Május 22-i olvasószolgála- tiuicban tettük szóvá, hogy van; aki hiányolja — más városok példájára — a záróra előtti kedvezményes fürdőjegyet. Jeszenszki Istvánt, a megyei víz- és csatornamű váUalat igazgatóját kérdeztük erről: — Kevesen tudják, hogy a 17 forintos jegy is kedvezményes, amennyiben a fürdő üzemeltetése ráfizetéses, minden jegyhez a vállalat — ha úgy tetszik, dolgozóink — ad három forintot. A fürdőjegyek maximált árformában vannak, mi nem használjuk ki a teljes lehetőséget. — Csakhogy ha kedvezményt adnának, akkor nagyobb lehetne a forgalom, ezáltal a bevétel. — Pontos méréseink és számításaink vannak a fürdők forgalmáról. Azt is tudjuk, hogy délután öt után, a munkaidő végén hányán mennek. A számuk elenyésző, s nem hisszük, hogy néhány emberért érdemes lenne ezt a kedvezményt bevezetni. Vannak egyébként törzsvendégeink, alig egy-két tucat ember, aki munkaidő után jön, S náluk előfordult, hogy a rendszeres látogatást ingyenjeggyel „honoráltuk”. (lb) Amatőrök az aprófalvakért Mátészalka amatőr művészeti együttesei több alkalommal szerepeltek a járás kistelepüléseinek művelődési házaiban. Legutóbb május 13-án Urán, 21-én Rohodon szervezett vidám falunapot a városi-járási művelődési központ. A községek vendége volt a Szatmár Táncegyüttes, a felnőtt fúvószenekar, az Erdória Együttes utánpótlás csoportja, és a „Kukkantó” Gyermekszínjátszó Együttes. Ez utóbbi csoport , különben pécsi fellépésére készül, ahol megyénk úttörő színjátszóit képviseli majd az országos úttörő színjátszó fesztiválon. Június 17-én Vállajon a Népkertben rendeznek falunapot, amelyre a fúvószenekar, a kérésekhez igazodva, igazi sramlizenével készül és ahol fellépnek 'a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei is. Június 26-án, Vaja-Rákóczi-tanyára tanyanapra látogatnak egésznapos programmal a mátészalkai amatőr együttesek. Nyírbélteki emlék MMedves köszönőlevelet kaptunk Kálmánházáról, az §€ ottani népdalkor vezetőjétől, Nagy Károlytól. m * Egy emlékezetes esemény örömét osztotta meg szerkesztőségünkkel, azzal a szándékkal is, hogy köszönetét mondhassanak mindazoknak, akik segítették őket. Röviden a történet: a >nyírbélteki népzenei fesztiválra utazott a kálmánházi népdalkor. Érthetően izgatottan készültek a megye legjobb ötven együttesének és szólistájának seregszemléjére, amikor az idegességet csak tetézte, hogy elromlott az autóbusz. Huszonnégy ember állt az útszélen és már délután négy óra volt, a program megkezdődött. Egy rendőrautó vitte be a csoportvezetőt Nyírbél- tekre, ahol mentesítő buszról azonnal gondoskodtak, sőt, vigasztaló, megnyugtató szavakban sem volt hiány. A kálmánháziak úgy találták; a község vezetői mindent elkövettek annak érdekében, hogy ez a nagy tömegeket felvonultató találkozó rangjához, hagyományaihoz méltóan színvonalas, gördülékeny és a résztvevők számára emlékezetes legyen. . Jólesik ezt az „értékelést” a legilletékesebbektől, az egyik népdalkor tagjaitól hallani — és továbbadni. rő vendégek között pedig „páros napok szerencséjeként” kisüveg pezsgőket sorsolnak ki. A szezonban a Krúdy-szál- ló terasza közkedvelt tánchely is. Havi váltásban este 10 óráig más-más zenekar és énekes szórakoztatja a vendégeket. A turisták, külföldi nyaraló vendégek, ha nem fáradtak el, átvonulhatnak a szálló bártermébe, ahol hét végeken a hajnali órákig zene mellett múlathatják az időt. (r- r-) A Demecser és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tiszarádi vegyes boltja havi átlagban 300 ezer forint forgalmat bonyolít le, ami 110 féle árucikk eladásából tevődik össze. Képünkön: Gyüre Imréné boltvezető élei- miszereket ad elv (Császár Csaba felvétele) I Tinédzserek birodalma Merre tovább, ifipark ? Jelentős kulturális fórum, a megyei közművelődési bizottság tűzte napirendre és tárgyalta legutóbbi ülésén: hogyan működik a sóstói ifjúsági park? A kultúr park igazgatója számolt be a tízéves ifjúsági park, illetve az intézményhez tartozó vadaspark, vi- dámpark, és a napközis úttörőtábor eddigi fejlesztéséről, valamint a tervekről, gondokról. Nem zavar a decibel Jó volt a szép eredményekről hallani, de má tagadás, a bizottság tagjai is gyakran néztek össze, a gondok sorjá- zása közben. Számos olyan problémáról most hallottak először, mellyel a parkban dolgozó közművelődési szakemberek évek óta küzdenek. Az ifjúsági park vezetője a bizottsági ülésen nem volt jelen, utána őt is megkerestük, s még teljesebb, ám még több aggasztó jelet tartalmazó kép kerekedett ki. De lássuk sorjában a tíz év, történetét — dióhéjban — kj, ...,. . s próbáljuk meg felvázolni, Ml illik : melyek a legsürgősebb teendők a közeli jövőben. kezdve, kinek, mi a feladata stb. Országos szintű intézkedést kellene az illetékeseknek sürgetni például a szerződések megkötésével kapcsolatban. Nem egyértelműek a szabályok, központi irányítószerv kellene a megyében is, hogy a visszaélési lehetőségeknek véget vessünk, s a haknibrigádokat, pénzcsalókat leleplezzük. Csak egy példa: az Üj Skorpiónak nem fizethették ki a felszerelések bérleti díját, mert ilyen könyvelési tétel nincs, ugyanakkor a zenekarok ma már másképp nem jönnek. Nagy összegekről van szó, a Hobó például 32 ezerbe került. Varázslatos környezetben alakították ki a szórakoztatócentrumot, távol a várostól, sőt, még a Sóstón nyaralók nyugalmát sem zavarták a decibelek; szólhatott az együttesek zenéje akármilyen hangerővel. Ennek immár vége, legalábbis a Sóstó egy részén, ugyanis a városi tanács vb műszaki. osztálya intézkedésével az ifipark szomszédságában lévő napközis és úttörőtábor területéből jelentős részt átadott kezelésre a SZÁÉV-hek, s a működést azzal kezdték, hogy az üdülőtelep felőli oldalon az erdőt kiirtották. Kár volt a fákért! Még mindig hakni — probléma Kezdetben 3—400 vendéget fogadott az ifjúsági park, most több ezret. Sok jeles országos rendezvénynek adott otthont a tíz év alatt. Legnagyobb vonzereje a nyári koncertsorozat, a legkiválóbb együttesek fellépésével, a közönség különféle zenei ízlésére számítva, válogatva a könnyűzenei produkciók között Rendszeresen nagy a látogatottság, sok ezer nyíregyházi fiatalnak afféle második otthona lett az ifipark. Ennek azonban már most és a jövőben is sok nehézség a gátja, ezt az „otthont” egyre nehezebb „belakni”. Az ifjúsági park vezetője szakember, népművelői végzettséggel, jó val több felkészültséggel, mint aimit mostani munkaköre kíván. Joggal érzi reménytelennek a helyzetét, ha a mostani gyakorlat folytatódik a jövőben is. Tisztázni kellene alapvető dolgokat: onnan Többen panaszkodnak: túl- búzgók a rendezők. Valóban úgy tűnik ez az értelmesen szórakozók számára. De sok ifjú vendég veszíti el időnként kontrollját; például a zenekari árokból kell „kitessékelni” őket. Ezért van igaza az ifipark vezetőjének, amikor szíve szerint nemcsak koncerteket szervezne, hanem tiniknek szóló sorozatot viselkedésről, illemről, a másik megbecsüléséről, sőt, elkelne egy ízlésformáló program is, a zenénél kezdve. Ezt az ötletet érdemes támogatni! Néhány praktikus kérdés: mit ehetünk, mit ihatunk, hová mehetünk úgy mellékesen az ifiparkban? Csak szeszmentes italt — ha van büfés. Jó lenne tudni, miért van gond a büfével, máért fordulhat elő, hogy jeles művészek a vécé előterében kénytelenek öltözködni? Felvetődött a közművelődési bizottság ülésén, s a közvéleményt is évek óta foglalkoztatja: miért nem használjuk ki jobban a gyönyörű környezetben a park színpadát? Valóban ideje megvizsgálni színházi produkciók szervezésének lehetőségét, közönségigényét, körülményeit! Évek óta visszatérő téma: a közlekedés. Éjnek idején, csapatokba verődve jönnek haza az erdőn át — a buszjáratot nem tudták megszervezni — nem valami megnyugtató. A bizottsági ülésen hangzott el a javaslat: béreljen buszt a park, a szállítás költségét számítsa be a jegy árába, s megtérül. Különállás és együttműködés De ezzel függ össze a következő visszaköszönő gond: mi van, ha esik az eső? Akkor persze elmarad a koncert és kész a ráfizetés. Úgynevezett esőnapot csak az ŐRI adhat, ezért sürgetik egyesek a fedett helyiséget, mások az esővédő tetőt. Szerintünk, míg ez meg nem oldódik, használni lehetne a nagycsarnokot, ahol kiállításokat rendeznek, átmenetileg és alkalmilag erre a célra, ha nem akarnak ráfizetni. Csak tisztázni kellene a kultúrparkon belüli részegységek között a különállás és az együttműködés alapelveit. Tízéves az ifipark. Most főképp a tinédzsereké. Időnként — május 1., augusztus 20. stb. a felnőttek is találnak itt színvonalas programot. Sokan látogatják a másik három részt, a vidámparkot, a vadast és az úttörőtábort is, ahol nemzetközi művésztelepet rendeznek évről évre. Remélhetően a bizottság ülése nyomán összefogott, felvetett gondokra együttesen keresik a választ az illetékesek. Hogy minél többen tudjunk örülni a város egyik gyöngyszemének. Baraksó Erzsébet A tárgyalóteremből Tacskót lopó tyúktolvajok Négy húsz év körüli nyírpilisi fiatalember ügyében ítélkezett a Nyírbátori Járásbíróság. Ügyük nemigen kerül az évszázad bűnügyei közé, tyúkokat loptak. Kozák Barnabás éppen feltételes szabadságon volt otthon, 1981-ben ugyanis garázdaság, könnyű testi sértés és hivatalos személy elleni erőszak miatt másfél év szabadságvesztésre ítélték. Kozák Jenő decemberben kezdte meg tízhónapos javító-nevelő munkáját, amit tartás elmulasztása miatt kapott, Kovács Gyula pedig lopás és közveszélyes munkakerülés miatti büntetéséből szabadult kedvezménnyel, feltételes szabadsága még neki sem járt le. A három priuszos legény, az addig büntetlen Kozák Sándorral együtt Bátorligeten járt februárban. összebeszéltek, hogy elmennek tyúkot lopni. A gondolatot hamar követte tett, az egyik portán lefeszítették az istálló lakatját és tizenkét tyúkot elhoztak. Ezután Kovács Gyula átugrott egy kerítésen, mert meglátott egy kerékpárt. Legközelebb két tacskót vettek észre, a kerítéshez csalogatták, s azokat is elvitték, jó lesz őrizni a tyúkokat. Kőrútjuk végén megint átvetették magukat egy kerítésen, ezúttal nyolc tyúk változtatott „gazdát”. Zsákmányuk összes értéke öt és fél ezer forint volt. A lopássorozatért Kozák Barnabást nyolc hónap, Kozák Jenőt fél év, Kozák Sándort öt hónap, Kovács Gyulát kilenc hónap börtönbüntetésre ítélte a Nyírbátori Járásbíróság. Kozák Barnabás és Kovács Gyula feltételes szabadságát megszüntette, s két évre eltiltotta őket a közügyektől. Az ítélet jogerős. <pd) Az elmúlt hét korántsem bőséges választékából . három szabolcs-szatmári téma kínálkozik lapszemlénkbe. Az első a „KÓTA” (a Kórusok Országos Tanácsának lapja) idei 4. számában egy. oldalt is betölt. NYÍREGYHÁZI ÉNEKKAR A STÚDIÓBAN A szakfolyóirat a Nyíregyházi Ifjú Zenebarátok Énekkarának a rádió 6-os stúdiójából közvetített nyilvános hangversenyéről közöl kritikát. A 80 tagú együttesről megjegyzi: az együvé tartozást a zene vonzása, a szép szeretetének varázsa biztosítja. Ez teremtheti meg a fegyelmet, az érzékeny rezdülések lehetőségét; azt a sűrített atmoszférát, amit ez a kiegyensúlyozott hangzású kórus ritmikai pontosságával, a művek eszmei átélésével magából kisugároz. Ezekhez járul még a szöveg világos, példamutatóan gondos artikulációja. Átélésük magas hőfokának lehetőségét kitartó munka biztosítja: ez az alapja az előadott művek fölényes tudásának, az anyag kotta nélküli megszólaltatásának. A cikk kiemelten méltatja Gebri József karmesteri munkáját, aki arra is ügyel, hogy a megtanult művek a tagok számára maradandó zenei élményt jelentsenek. Jó. ízléssel válogat a régi és újabb remekművek közül és biztos stilusismerettel formálja meg a különböző korok zenéjét. EGY JÁTSZÓTÉR TÖRTÉNETE Vásárosnaményban egy húszlakásos modern épület mögött jókora térség maradt szabadon, akár díszkertnek, akár a gyerekek játszóhelyének kellemes lehet — olvastuk a Népszava május 19. számában. De nem ültetett senki virágot, nem vetett füvet bele, csak az egyik magasföldszinti lakás ablaka alatt árválkodik néhány faállvány, fatönk. Talán majd lengőhlnta, libikóka, mászó- rúd kerül ide? A kérdésre választ kereső újságíró megtudta, hogy a magasföldszinti lakás lakója Csiszár Árpád és felesége ötlete volt, hogy az ablakuk alá hintát és még egy-két játékot építettek. örültek, amikor a gyerekek birtokba vették, de az öröm nem tartott sokáig. Elhatározták: szétszerélik. Nem a gyerekek, a szüleik. Valamilyen lakógyűlésen úgy szavaztak, csendnek kell lenni a ház mögött. Végül is nem lesz játszótér. A gerendák állnak még, a láncokat, a hintát leszerelték. Hamarosan kiássák a földből a maradványokat. Lesimítják a földet. S nem ricsajoznak senki ablaka alatt. HIÁNYZÓ MILLIÓK A Magyar Hírlap május 12-i számában az ömbölyi Kossuth Tsz gazdálkodási körülményeiről, szanálásának okairól, a megújulás lehetőségéről olvashatunk cikket. Megtudhatjuk, hogy a téeszt „nullára írták”, vagyis tiszta lappal indulhatnak az ömbö- lyiek. A 435 hektár semminemű művelésre nem alkalmas területet nem kell megművelniük, így a többi szántóterületen hatékonyabban dolgozhatnak. Az ily módon fölöslegessé vált gépeiket eladhatják, vagy bérmunkát vállalhatnak velük. Rajtuk múlik. Ha eredményesen gazdálkodnak, fejlesztéstámo- gatást kaphatnak. Hogy mit hoz a holnap, s a holnapután? Az elnök, s támogatói bíznak a csodában. Abban, hogy a posza-homokon gyökeret ver nemcsak az árpa meg a zab, hanem végre a termelőszövetkezetet vezető szakem- * bergárda is.
