Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

XL. évfolyam, 135. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1983. június 9., csütörtök Kistermelők D udál a traktoros, meghozta a kukori­cát. Mindennapos látvány ez a falvakban, igaz csak ősszel. Mert van olyan téesztag, aki rábízza magát a szövetkezetre, mondván: termessze meg a közös az abraknak valót, neki a ház­táji fejében szállítsa házhoz az egy holdnak megfelelő termést. ' Jól jár vele, nem kell megvenni, meghízik rajta néhány malac, jut a hízóbi­kának meg a fejőstehénnek is belőle. Aki pedig nem tart állatokat, az a puszta földet kéri és maga műve- j li. Pontosabban a gépi munkát a szövetkezet végzi kellő térítés mellett, csak az ápolás egyes fázisait kell ) kézzel megcsinálni. Jelentős Szabolcs-Szat- már megyében a háztáji és kisegítő gazdaságok száma. Ennek érzékeltetésére egy szám: 131 ezer kisgazdaság , található itt, ami közel két­százezer ember jövedelmi ; helyzetét, életszínvonalát . közvetlenül befolyásolja. A j kistermelők pedig az önel­látáson kívül a piacra is szállítanak, javítják a vá­lasztékot. Egyre több azok ; száma, akik nem mezőgaz- 1 dasági főfoglalkozásúak, ‘ csak mellékesként termel­nek, de nem mellékes a termelvényük. A gazdálkodásban meg­oszlanak a vélemények. A homokon élők leginkább dohánnyal foglalkoznak, az­tán burgonyát, cukorrépát termelnek, s mindemellett fő növény a téli alma. Az . állattartás mintha múló di- f vat lenne, mert a fiatalok - . nak csak nagyon kis ré­sze, — inkább a közép kor­osztály — fej tehenet, tart hízó marhát. Pedig az ország keleti megyéje hagyomá­nyosan nagy szarvasmarha­tartó, s az ország megyéi - közül még mindig itt van a legtöbb kérődző jószág a háztájikban. Hogy ne csökkenjen, so­kat tesz ezért a húsipari és * a tejipari vállalat, valamint számos termelőszövetkezet. Előhasú üszőt adnak rész­letre, juttatnak fejőgépet, takarmánnyal látják el a gazdákat, legelőt biztosíta­nak a háztáji gulyának. Ha­sonlóan segítik elő a ser­téstenyésztést is, ahol ugyancsak alapanyaghoz juttatják a tenyésztésre vál­lalkozókat. S egítségben tehát nin­csen hiány. A nép­gazdaságnak szüksé­ge van a kistermelők ter­mékeire, így a piac is biz­tosított. Most már csak az szükséges, hogy ne csök­kenjen, inkább növekedjék a termelői kedv, s a piac törvénye szerint összhang­ba kerüljön a kereslet és a kínálat. Sípos Béla Klttntettsek, sportprogram, juniális Köszöntik az építőket Már hagyomány, hogy június 10-én ünnepeljük hazánkban az építők nap­ját. Szabolcs-Szatmár me­gyében az idén központi ünnepséget nem tartanak. Am az építőipari vállala­toknál és szövetkezetek­ben megemlékeznek erről a napról. Június 10-én, pénteken a munkahelye­ken lezajló ünnepségeken köszöntik az építőmunká- sokat, s átadják a szocia­lista brigádverseny, illet­ve a Vállalati Kiváló Dol­gozó kitüntetés különböző fokozatait. Megyénk három nagy épí­tőipari vállalata közül a Ke­let-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál június 10-én délelőtt a klubterem­ben ünnepélyes fogadást ad­nak a vállalat vezetői. Kö­szöntik a Szakma Kiváló Bri­gádja, illetve a Vállalat Ki­váló Brigádja címet elnyert kollektívák tagjait, valamint a Kiváló Munkáért miniszte­ri kitüntetésben részesített dolgozókat. Délután két óra­kor valamennyi munkahelyen véget ér a munkanap s ünne­pi ebédre hívják a dolgozó­kat. A helyi ünnepségeken mun­kásgyűlések keretében emlé­keznek meg az építők napjá­ról. Egyúttal átadják a Ki­váló Dolgozó kitüntetéseket és a többi vállalati elisme­rést. Délután négy órakor vonják fel a zászlókat az épí ­tők jósavárosi emlékművé­nél. Itt a KEMÉV természet- járói tartanak rövid megem­lékezést, majd gyalogtúra in­dul az emlékműtől a vállalat sóstói pihenőhelyére. Itt já­tékos vetélkedővel, vidám műsorral ér véget a program. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál szin­tén ünnepi ebédre hívják jú­nius 10-én, délután kettőkor a dolgozókat. Ezt követően valamennyi munkahelyen megemlékezést tartanak, amely keretében kitüntetése­ket, jutalmakat adnak át. A vállalat központjában, Nyír­egyházán délután három óra­kor kezdődik az ünnepély, ahová a kiemelkedő munkát végzett kollektívákat, dolgo­zókat várják. Az építők nap­ja alkalmából csütörtökön nőifoci-mérkőzést rendeznek Nyíregyházán, a 2-es iskolá­ban. Vasárnap a bujtosi sporttelepen lesz a kövérek és soványak rangadója. MA Tinédzserek birodalma (2. oldal) Helytállás as iskolában (3. oldal) • Várszínházi esték Kisvárdán (5. oldal; Az Építő- és Szerelő Vál­lalatnál június 11-én délelőtt rendezik az ünnepi megemlé­kezést. Délután Sóstón, a vál­lalati üdülőben folytatódik a program, ahol vidám júniá- lisra invitálják a dolgozókat és családtagjaikat. Az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottsá­gának szervezésében június 12-én sportnapot tartanak Nyíregyházán, a városi sta­dionban. A villámtornára várják valamennyi szabolcsi építőipari vállalat és szövet­kezet versenyzőit. A munka és az érdekvédelem összhangját tanulmányozzuk Beszélgetés Bernadette Kiliánnál, a lengyel pártlcüldSttség vezetSjével A szabolcsi üzemek életé­vel ismerkedik az a lengyel pártmunkásküldöttség, amely kedden érkezett megyénkbe. Két nap után kérdeztük, ta­pasztalatairól Bernadette Ki­liánt, a rzeszówi vajdasági pártbizottság titkárát. Azért jöttünk, hogy a ma­gyar tapasztalatokat haszno­sítsuk munkánkban — kezd­te. — A megyében a helyi iparfejlesztés eredményeit ta­nulmányozzuk. így jutottunk el Nyírbátorba, ahol a cipő­gyárral ismerekdtünk, Kis- várdán a baromfifeldolgozó mutatta meg, hogy a területi adottságokra építve, a mun­kaerőt nyújtó területen ér­demes ipart létesíteni. ' — Magyar barátaink tud­ják, hogy hazánkban az új szakszervezet megszervezésén dolgozunk. A Szolidaritás nem munkás érdekvédelmi szervezetként működött, ha­nem egyfajta ellenzéki párt­ként szeretett volna fellépni. Ennek nem volt létjogosultsá­ga. Ezért, amikor kérdezőskö­dünk a magyar szakszerve­zeti munkáról, a szervezeti felépítésről, akikor éppen azo­kat a jegyeket szeretnénk érvényesíteni nálunk is, amelyek nem választják kü­lön az' érdekvédelmet a ter­meléstől. A? utóbbi három rossz év tapasztalata arra tanította meg a lengyel dol­gozókat, hogy a szakszerve­zet nem függetlenítheti ma­gát a termeléstől, hiszen csak a megtermelt javakat lehet elosztani. — Nagyon szívesen hasz­náljuk fel azokat a tapasz­talatokat, amelyeket a gaz­daság irányítási rendszerében értek el Magyarországon. Mi a magunk reformjának má­sodik évében tartunk, ezért figyelünk minden részletmeg­oldásra, a „hogyan tovább” itteni módszereire Lengyel- országban olyan helyzetben vagyunk, amikor az áruellá­tás és a fizetések között óriá­si a különbség. Ezért érdekel­nek azok a megoldások, ame­lyek a termelés hatékonysá­gát segítik elő. A megyében látott üzemek, a vegyigyár Tiszavasváriban, a nyírbáto­ri és kisvárdai példa a mun­kafegyelmet, a termelékeny­ségre törekvést mutatta ne­künk. Önöknél ismeretlen a nálunk bevezetett munkás- önkormányzati rendszer. Azonban azt látjuk, hogy azok a párttitkárok, más tár­sadalmi vezetők, akikkel be­széltünk, ugyanúgy ismerik üzemük minden gondját és eredményét, mint a gazda­sági vezetők. Kiváncsiak va­gyunk arra, milyen módsze­Kisvárdán a HUNNIACOOP-nál a baromfifeldolgozás me­netével ismerkednek a lengyel vendégek. (G. B.) rekkel érik el ezt, mit tesz­nek azért, hogy a munkások képviselői részesei legyenek a vezetésnek. — Bennünket az apró dol­gok is érdekelnék. Lehet, hogy a magyaroknál meg­szokottak nekünk még újak, érdemes alkalmazni azokat. A vajdasági pártbizottság küldöttségeként érkeztünk, viszonozzuk a szabolcsi de­legáció egy hónappal ezelőtti útját. így nyilván a párt­munkás szemével vizsgáló­dunk. Különösen az üzemi tapasztalatok érdekelnek, mert az utóbbi időben ná­lunk jelentős cserélődés, fia- talodás volt az üzemi szerve­zetek élén, s az új kádereink­nek még sokat kell tanulni­uk, érdemes átvenni az együttműködés tapasztalatait a magyaroktól. Utunk során jobban megismerjük, hogy önöknél milyen módon és formában juttatják kifejezés­re a párt vezető szerepét, mit kell tenni ennek érdeké- ben az üzemekben a gazda­sági és pártvezetőknek, — fe­jezte be Bernadette Kilian. A lengyel pártmunkás-de­legáció ma nyíregyházi üze­mek munkájával ismerkedik. ragSSMW— ■ Ajtópánttól vasalódeszkáig Nagy érdeklődés mellett nyílt meg június 8-án szer­dán délelőtt Nyíregyházán a Megyei és Városi Művelődé­si Központban a „Vevők va­gyunk” című hiánycikk-kiál­lítás. A háromnapos bemuta­tó keretében több száz ter­mék kerül közönség elé. Egyrészt azok a kisiparo­sok által gyártott áruk — az előszobafaltól a kaszanyélen át a vontatóhálóig —, me­lyekre megrendelőt, eladót keresnek. Másrészt a VasviU Vállalat mutatja be azokat a cikkeket, mélyekre gyártót keres. A kiállítást Lakatos And­rás, a megyei tanács elnök - helyettese nyitotta meg. A programon ott voltak a ren­dezők: így a Termeltetők Ta­nácsa, a Hajdú és a Szabolcs megyei KIOSZ, a VasviU, a Kisipari Termeltető Vállalat képviselői, valamint a me­gyei kereskedelmi szervek meghívottjai. Az országosan immár ha­gyományosnak; számító „Ve­vők vagyunk” kiállítások jó­voltából remélhető, hogy las­san kevesebb lesz a ma még ritka vitrintárgynak számító hiánycikkek száma. Annál is inkább, mert a nyíregyházi kiállításon jó pár olyan áru szerepel — így aj­tópánt, vasalódeszka, a vadá­szati cikkek közül például póráz, nyakörv, szájkosár —, melyekre az iparosok meg­rendelőt, a VasviU és a KTV gyártót keres. Szerdán délután a Hajdú és Szabolcs megyei kereskedel­mi vállalatok, fogyasztási szövetkezetek, s országos nagykereskedelmi vállalatok munkatársait hívták meg a rendezők. Csütörtökön a Hajdú, a Borsod és a Szabolcs megyei vadásztársaságok képviselőit várják a művelődési központ­ba. Ezzel lehetőséget adnak a gyártóknak és a kereskedők­nek a találkozásra, a tárgya­lásra. Június 10-én várható­an hasznos szerződéskötések­kel ér majd véget a bemuta­tó. (házi) SZEDIK A SZAMÓCÁT A nagydobosi Petőfi Termelőszövetkezet 67 hektáron termeszt szamócát. A 20 w * ■ hektáros termőterületen két hete kezdték a gyümölcsszüretet. A szakemberek becslése szerint 80 tonna szamócára számíthatnak a szedés befejezéséig. (Császár Csaba felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom