Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-21 / 145. szám
1983. június 21. Kdet-Magyarország 7 KLUBÉLET Ecsedi kertbarátok Tállyán és Tarcalon Június 15-én a Nagyecse- di Kertbarát Klub tagjai- nak egy csoportja a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság Borkombinátjának tállyai és tarcali üzemegységeibe látogatott. Bodnár Sándor mezőgazdasági szakmérnök, borászati főosztályvezető és munkatársai mutatták be az üzemegységek termelésének technológiáját. A nyírségi tájakon, a nagyecsedi lápon felnőtt és ott termelő résztvevők elcsodálkozva szemlélték a számukra eddig ismeretlen szőlőtermő vidék tájait. Jártak a bormúzeumban is, ahol több száz éves telt borospalackok őrzik a vulkanikus eredetű „hegy levét”. ÚJ könyv Horgászoknak Védekezzünk a fehérmoly ellen! A szokatlanul meleg és száraz tavasz kedvezett a lombosfa-fe- hérmoly fejlődésének és továbbterjedésének. Az elmúlt évben csak néhány homoki gyümölcsösben károsító faj ez évben már á szatmári almagyümölcsösökben is gyakorivá vált. A fák törzsén és vázágain fehér színű bábbölcsőben telelő bábokból a lepkék ebben az évben április 21-én kezdtek repülni. Az apró, 3—4 mm nagyságú szürke színű lepke tojásait egyesével a levél fonákára rakja. A lárva a tojáshéj védelme alatt fúr be a levélbe és a felső bőrszövet alatt készíti el aknáját. Az akna kezdetben barna pontként jelentkezik. (A felületes szemlélő a Ru- bigan 12 EC által „befogott” folttal tévesztheti össze.) Később a spirál alakban haladó lárva egyre nagyobbítja az aknát, mely teljesen kifejlődve 1,5—2 cm átmérőjű lesz. (Az aknában — a bőrszöveten keresztül — jól látható spirál vonalban a lárva ürüléke.) A kifejlett lárva a felső bőrszöveten patkó alakú nyíláson át hagyja el az aknát. Szálon le- ereszkedik, s a nyári nemzedékek a leveleken, az áttelelő nemzedék főleg a fák vastagabb ága- in vagy törzsén készíti el bábbölcsőjét. Ez a faj nemcsak az almát, de a körtét, szilvát, megy- gyet és egyes díszcserjéket is károsítja. A lepkék ellen — mind üzemi, mind házikerti gyümölcsösökben — „a Decis 2,5 E (0,05 százalék) vagy a Chinetrin 25 EC (0,05 százalék) alkalmazható. A lepkéket az Unifosz 50 EC elpusztítja, ennek hatása azonban nagyon rövid, ezért a permetezést néhány nap múlva — esetleg többször is — meg kell ismételni. A lárvák elleni védekezéskor csak a fiatal lárvák elleni permetezéstől várhatunk teljes sikert, és akkor, ha a permetléfedettség tökéletes. Üzemi gyümölcsösökben a Lan— nate 20 L (2—3 liter/ha), az Ult- racid 40 WP (1,0—1.5 kg/ha) és a Thiodan 35 EC (1,2—2 1/ha) alkalmazható. A Thiodan 35 EC munkaegészségügyi szempontból kifejezetten veszélyes! Munkaegészségügyi várakozási ideje 8 nap, élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 30 nap. Házikertben az Unifosz 50 EC (0,15 százalék), Bi 58 EC (0,20 százalék) és az Anthio 33 EC (0,20 százalék) gyéríti a lárvákat. Mivel a lárvák elleni védekezés — a kijuttatástechnikai hiányosságok miatt — általában nem tökéletes, az erősen fertőzött kertekben feltétlenül szükséges a lepkék ellen is permetezni. A lepkerajzás kezdetén egy piretroid (Decis 2,5 E vagy Chinetrin 25 EC) s ezt követően — 8—10 nap múlva — valamely lárvák ellen hatásos készítmény alkalmazása védelmet nyújt egy-egy nemzedék ellen. Ez az aknázómoly faj nemcsak az asszimilációs felület csökkentésével okoz kárt. Júliustól a lárvák bábbölcsőiket a gyümölcs- höz szövik, ezzel nagymértékben csökkentik az áru piaci értékét. Ennek megakadályozása érdeké- ben a fertőzött vagy veszélyeztetett kertekben feltétlenül szükséges a védekezést elvégezni. Molnár Józsefné dr. megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás KUlönlogassógok termesztése a Tiszáról Aki horgászni indul a Tiszára — akár gyakorlott, akár kezdő, akár ismeri ezt a hol szeszélyesnek, hol szőkének jellemzett folyót, akár először vállalkozik az útra —, mindenképpen olvassa el Zabos Géza könyvét. Azért ajánljuk, mert meggyőződésünk, hogy a legtapasztaltabb horgász is meríthet belőle: egyfelől hasznos, felhasználható ismereteket, másfelől egy nagy láttató erővel megörökített élményt, a Tiszáét, ahogy felejthetetlenül szép partjai közt kanyarog, miközben megszámlálhatatlanul sok vízi élőlénynek, közöttük igen sok különféle fajú halnak szolgáltatja a lét feltételeit. A szerző minden olyan tud- nivalóról számot ad könyvének lapjain, amire a tiszai horgásznak szüksége lehet: ismerteti egyebek között a Tisza-víz fizikai és kémiai jellemzőit, a me- teorológiai tényezők hatását, a folyó különböző szabályozásait, duzzasztóit, kövezéseit, főbb halfajait, legjobb horgászhelyeit, majd az északitól a déli országhatárig végigvezeti olvasóját a Tiszán. A szerepeltetett horgászhelyek, kempingek, táborhelyek stb. az ábrákul szolgáló térképvázlatokon a folyamkilométerek alapján könnyen megtalálhatók. A tojásgyümölcs, vagy „padlizsán” elsősorban táplálkozásélettani, biológiai értékei révén került a kertbarátok érdeklődési körébe. Jelentős mennyiségű cukrot, foszfort és mészkőt tartalmaz. Egynyári növény. Gyökerei elsősorban a 20—30 cm-es talajrétegekben találhatók, de akár 80^-100 cm mélységbe és 90 —100 cm távolságra — oldalirányban — is terjedhetnek. Ezt lényeges tudni, mert nem szabad kis tenyészterületre összezsúfolni a növényeket. A hosszabb szárú fajtákat 60—70 cm sor- és 40—60 cm tőtávolságra célszerű ültetni. A kisebb termetű fajták számára viszont az 50—60 cm sor- és a 30—40 cm tőtávolság is elegendő. A tojásgyümölcs fényigényes. Kevés fényben fejlődése lelassul, virágai rosszul kötődnek. Vízigénye „jelentős”, a talaj 70 —80 százalékos víztelítettsége esetén kifogástalanul fejlődik. Száraz körülmények között fejlődése vontatottá válik, s virágai terméskötődés nélkül lehullanak. A humuszban gazdag középkötött vagy laza vályogtalaj, s a közömbös vagy gyengén savanyú kémhatású termőföld bősé- ges terméshozamot biztosít. A házikertekben több fajtájával találkozhatunk, így a DELI- KÁTESZ az alacsony növésű fajták jellegzetes képviselője. Bogyói rövid, körte alakúak, általában 7,5—10 cm hosszúak és 5 cm szélesek. Színük sötétlila. Atlagsúlyuk 1 kilogramm. Korai bőven termő fajta. A termés a virágok kötődése után mintegy 21 nap alatt éri el teljes nagyságát. A keléstől az első bogyók szedéséig 110—130 napra van szükség. A tojásgyümölcs termését kézzel, kocsányostól célszerű letörni. Ahhoz, hogy egy tövön a négy-öt bogyót be lehessen ta- karítani, nem szabad elfeledkezni a tojásgyümölcs gondozásáról sem. Az ápolási munkák közül legfontosabb a rendszeres gyomirtás és a szakszerű öntözés. Az öntözővízbe célszerű lombtrá- gyákat rakni, így pl. 0,05 százalékos Wuxalt vagy 0,05 százalékos Plantant. Ha a lombtrágyákat kis mennyiségben dozíroz- zuk, úgy 7—10 naponként rendszeresen adagolhatjuk e fontos makro- és mikroelemeket tartalmazó kemikáliákat a fejlődésben levő növények számára. A száraz, meleg időjárás — 21 —22 C-fok körüli, illetve feletti hőmérsékleti értékek — következtében egy igen veszedelmes kártevő, a kétfoltos takácsatka sanyargatja növényeinket. Az atkák szívogatása következtében a leveleken súlyos elváltozások keletkeznek. A levelek színén eleinte apró, halvány foltok keletkeznek, majd barnás, bronzos színt öltenek. A megtámadott levelek párologtatása így megnövekszik, s a levelek klorofil- ban szegényebbekké válnak. A növények életműködésében zavar keletkezik, mert a víz párologtatása fokozódik, de a fotoszintézis lelassul, majd megszűnik. Ennek idő előtti levélhullás lesz a következménye. A takácsatkák ellen jó hatású szer a POL AKARITOX 0,2 szá- zalékban (élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 21 nap), vagy a 0,3 százalékos MITAC 20 EC (élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 14 nap). A növény- védelmi munkák végzésénél a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat — magunk és környezetünk védelme érdekében — szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Ml lágyon az almafákkal? Sokrétű termelés a háztájiban Nagy kérdőjel ma a kistermelőknél, mit és hogyan termeljenek. Gondjukat, igaz vagy vélt sérelmeiket sokan panaszos levélben is megfogalmazzák. Ilyen vonatkozásban előkelő helyen van a téli almia. Az elmúlt évi vontatott értékesítés, a bő termés zavarai még ma is kísértenek. Néhányan — mint Benicsák János is — arra várnak választ, mit tegyenek, lesz-e mindenki számára megnyugtató megoldás? Választ adni ezekre a kérdésekre nagyon nehéz. Közismert viszont, hogy a téli alma termesztése, az áru értékesítése és feldolgozása mindennapos téma. Legutóbb június 15-én három megye szakemberei tanácskoztak erről és ismételten elhangzott a fajtaváltás, a minőségjavítás, a tárolási kapacitás bővítésének szükségessége. Mindezek döntően a nagyüzemi gazdaságokra vonatkoznak. ALKALMAZKODÁS Mégis mi legyen a kiskertekkel, a háztáji gyümölcs- termesztéssel ? Alapvetően abból az alapigazságból kell kiindulni, ami a kistermelés mindenkori jellemzője. Közgazdászok, mezőgazdászok, már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazták; a háztáji és kisárutermelés előnye a rugalmasság, az alkalmazkodási képesség, továbbá, hogy alacsony eszközigénynyel viszonylag olcsón és gyorsan termel. A télialma- termesztés ennek az elvnek bizonyos mértékig ellent-* mond. A téli alma — az ültetéstől a másfél, két évtizedes fenntartásig — költséges, eszköz- és munkaigényes, évenként kockázatos termelési mód. Aki almatermesztéssel foglalkozik, nagyon jól tudja, mire vállalkozott és vállalkozik napjainkban is. Van aki 16—18- szor permetezi a fákat, közben a termést elverheti a jég, leronthatja a minőséget — a leggondosabb növényvédelem mellett is — a gomba vagy rovarkártétel. Ehhez járul az értékesítési gond úgy, hogy a piac mond értékítéletet és a termelő közel sem találja meg a számítását amikor elad. Döntsön tehát minden kerttulajdonos belátása és tapasztalata szerint, annál is inkáhb, mert a háztáji és kisáruter- melésben az alma csak egy rész és nem biztos, hogy a legfontosabb, a legjövedelmezőbb. ZÖLDSÉG — HASZONNAL A közelmúlt napokban Bugjó Tiborral, a Nyíregyházi Konzervgyár termelési főmérnökével a konzervzöldség termesztéséről beszélgettünk. Kiderült, hogy a szerződött 13 ezer tonna paradicsom, a 2500 tonna zöldbab, az 1500 tonna sárgarépa, a 8000 tonna uborka nagy részét a háztájiban, a kiskertekben termelik meg. És, hogy mennyire jó, jövedelmező zöldségtermesztéssel foglalkozni, arra is elhangzott egy példa. Ha valaki 100 négyszögölön uborkát termeszt, legalább 10 ezer forintos bruttó bevételre számíthat. Ez a téli almáihoz viszonyítva kockázatmentes. Kevesebb gonddal és aggodalommal járó munka, arról nem is szólva, hogy nincs olyan megkötöttség, mint az almánál. Ott hja már a fa a földben van, akár tetszik, akár nem, almát kell termeszteni, még ha ráfizetéses is a dolog. Az uborka viszont egy nyári szezonjellegű. Ha nem uborka kell, akkor termel az ember mást, paradicsomot, paprikát, esetleg zöldbabot. Ez az a rugalmasság, amely termelőnek és fogyasztónak, termeltetőnek egyaránt hasznos. HOSSZÚ TERMÉKLISTA Szabolcs-Szatmárban a háztáji gazdaságok, a kisáru- tenmelők, szakcsoportok és újabban a kisszövetkezetek évi 5—6 milliárd forint értékű árut termelnek. A terméklista hosszú, gyümölcs, zöldség, dohány, gyógynövény, aprómagvak és a kisállattenyésztéstől a méhészeten át a sertés- és marhahizlalásig mindennel foglalkoznak emberek. Ez a jó. Nem az, hogy valaki csak egy lapra tesz, történetesen az almára. De ha mindenáron gyümölcskertészettel kíván foglalkozni a termelő, abban is van választék. A meggynek, cseresznyének szilvának, körtének és még számtalan gyümölcsnek jó a piaca. A háztáji kis árutermelésnek nem csökkent a jelentősége, fontossága. Szükség van a fejlesztésre a többlet- termelésre, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy amikor erről beszélünk, nem kizárólagosan a télialma-ter- mesztésről van szó. Az almára is szükség van, de valótlan dolog lenne azt állttá ni, hogy átvételnél, értékesítésnél és jövedelmezőségnél gyors javulás remélhető. S. E. HORGÁSZOKNAK Itt a nyári szezon! Éjszakai harcsázás Vaján A vajai tározó kikötőiből kirajzottak már a horgászladikok, a lápszigetek közt és a síkvizeken, horgászbotok érzékeny spiccei szimatolják a vizet, pillekönnyű kapásjelzők lesik a vízszint alatti élet minden rezdülését. A tilalmi idő megszűntével elérkezett a nyári szezon. Egy kicsit szelesen, egy kicsit hűvösen, hidegen szitáló esővel, de eljött a szép nyári zsákmányok ideje. (Fotó: Pristyák József.) Közismert, hogy a mátészalkai „Szatmár-vidéki” Horgászegyesület 31 kilót megközelítő átlagfogásával tavaly a legjobb volt a megyében. 271 mázsás zsákmányukból a megyében fogott hal 80 százaléka a vajai tározóból származik. Ez a Nyíregyházától alig 40 kilométernyire levő, 76 hektáros szép víz — a vajai termelőszövetkezettel kötött megálla- podás alapján — a mátészalkai horgászok, több mint 900 tag horgászvize, de 60 forintos napijegyért (ifiknek és nőknek 40 Ft) korlátlanul fogadnak vendégeket. A régi „legendás” csukák most már egy kicsit kisebbek, de szépek a pontyok és az amúrok, még mindig kiló körüliek az ezüstkárászok. (1980 óta összesen 75 mázsa kétnyaras pontyot, két mázsa amurt és 1500 süllőt telepítettek.) A régi telepítésű folyami harcsák — még a hatvanas években a termelőszövetkezet telepítette ide őket — most már 30 kilósak. Éppen ezért — bár a tározón az éjszakai horgászat tilos — engedélyezték az éjszakai harcsázást. A horgász heti egy alkalommal próbálkozhat. A kikötés csak annyi, hogy a halőrnél az éjszakai horgászat kezdete előtt le kell adnia horgászengedélyét. Hasonló a helyzet a székelyi tározón is. ahol 1974-ben 40 darab akkor másfél kilós folyami harcsa került a vízbe, de még egyet sem fogtak ki. Nappal „űzik” ugyan a harcsákat a horgászok, de talán eredményesebben menne a dolog, ha — a vajai példát követve — ott is en- gedélyeznék esetenként az éjszakai harcsázást... Pontyok a „Kacsátokról Gávavencsello — Nyíregyházától 31 kilométernyire — nemcsak jó tiszai horgászhelyeiről nevezetes. Sokan látogatnak festői szépségű holtágára, a „Kacsató”-ra is, amely az ottani „Tisza-parti” Horgászegyesület vize. A 6,5 hektáros holtág négy éve a horgászoké. Azóta 20 mázsányi pontyot telepítettek bele. Szép példányok foghatók, de termetes ezüstkárászok, törpeharcsák, csukák is horogra kerülnek. (Fotó: Gaál.) Horgásztó a faluban A SZAÉV horgászegyesületétől ,,örökölték" az érpatakiak a falujuk belterületén levő 3 hektáros horgászvizet, amit most az ottani tsz-horgászegyesület halasit. Amur, tükörponty, ezüstkárász; compó és csuka az itt horgászők zsákmánya. A „Vénkút” nevű horgásztóba legutóbb 5 mázsa háromnyaras ponty és 3 mázsa ezüstkárász került. (Fotó: Gaál.) összeállította Pristyák J.
