Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-08 / 108. szám

1983. május 8. Kelet-Magyarország 7 Nyírbátor, 1632: Parasztfelkelők veresége Háromszázötvenegy éve, hogy Nyírbátornál a Császár Péter féle felkelést a feudális csapa­tok leverték. A Császár Péter vezette pa­rasztfelkelés közvetlen oka Eszterházy Miklós nádor ál­tal Magyarországra szabadított idegen zsoldosok dulása, zak­latása, pusztítása volt. Mindez a sanyargatott pórfalvakat el­lenállásra késztette. Megmoz­dulásuknak szervezett for­mát a parasztvármegyék ad­tak. 1631-ben Torna és Gömör megyékben elinduló felkelés, jobbágylázadás hamarosan át­tevődött Borsodra s a Nyírség­re is. A felkelés vezére Csá­szár Péter, 1600 körül született bükkaranyosi jobbágy, aki két évig Bethlen Gábor seregében katonáskodott. A nemességgel való össze­fogásnak hiányoztak a felté­telei. Császár Péter I. Rákóczi György erdélyi fejedelmet igyekezett az idegen uralom el­len felkelt parasztság ügyé­nek megnyerni. Forgách Miklós a kassai ge­nerális 1632 tavaszán elfogatta Császár Pétert, Kassán rögtön­ítélő bíróság elé állította, 1632. március 4-én kivégeztette. A parasztok egy része letette a fegyvert. A generális Ígéretet tett követeléseik teljesítésére (a zsoldos katonaság fosztoga­tásának megszüntetésére, bün­tetlenség biztosítására). A megmaradt pórsereg Er­dély felé vonult. Zólyomi Dá­vid és ifjabb Bethlen István serege, valamint Csomaközy András által vezetett váradi várkatonák és a bihari haj­dúk 1632. április 10-e körül Nyírbátornál rajtaütöttek a parasztseregen. A rosszul fel­szerelt, s a harcászatban gya­korlatlan parasztseregből so­kan elpusztultak, a menekülők közül sokat összefogdostak és megcsonkítottak. A Császár Péter féle felke­lés ezzel megsemmisült. Saj­nálatos, hogy a szabolcsi haj­dúság és a hét hajdúváros nem állt ki a parasztság mellett, nehogy kiváltságaikat veszé­lyeztessék. Ennek ellenére Eszterházy nádor a paraszt- felkelés hallgatólagos támo­gatására is hivatkozva fosz­totta meg kiváltságaiktól a sza­bolcsi hajdútelepeket. A felkelésből a Habsburg- párti főurak húztak hasznot, mert a Császár Péter féle fel­kelés leverése után számos tör­vény és rendelet nehezítette a jobbágyok sorsát. A Császár Péter-felkelés elő­hírnöke volt a kuruc mozgal­maknak. Dr. Szalontai Barnabás „Divatos" as erős láb, karcsú boka Az aerobic láz Elárasztottak bennünket az aerobic tánc hullámai, olvastuk a Frankfurter Rundschauban. A kocogás, a görkorcsolyázás és a széldeszka után most az aerobic terjed szélsebesen: friss amerikai import, szülőanyja a filmsztár Jane Fonda, s a Német Szövet­ségi Köztársaságban kolléganője, Sydne Rome népszerűsíti a Né­met Sportszövetség (DSB) és a ZDF segítségével. Egymás után alakulnak az aerobic-iskolák. A tomboló aerobic hullám kondíció- klubokat, dzsudóiskolákat, sport- szövetségeket és egyesületeket, táncstúdiókiat kapott fel hátára. Jane Fondáról, aki eddig az in­diánok, a környezetvédelem és a nők ügyei mellett kötelezte el magát, most kiderült, hogy az üzlethez is kitűnően ért. Három évvel ezelőtt mint előtornász ke­rült reflektorfénybe az Egyesült Államokban. Jane Fonda vélet­lenül rábukkant dr. Cooper or­vos könyvére, amely pilóták és űrhajósok részére kidolgozott, a szívet és a vérkeringést edző speciális programot tartalmazott, utazással, futással, kerékpáro­zással és labdajátékokkal. Jane Fondának az az ötlete tá­madt, hogy a hatvanas években kidolgozott programot zenével kí­sért edzési koncepcióvá dolgozza át. Tollat ragadott és megírta a Workout book című könyvét, mely az aerobicrajongók milliói­nak bibliájává vált. A színésznő azonban csak a vonzó „aerobic” fogalmat vette át teljes mérték­ben, egyébként régi fogásokat alkalmaz: jógaelemeket, balett­lépéseket ötvöz a szokásos torna­gyakorlatokkal. Könyvének vé­gén a színésznő ötleteket ad. de ezek sem újak: semmi alkohol, semmi kávé. inkább egy tányér zabpehelyleves vagy zöldséglé. Jane Fonda az aerobic felta­lálója milliókat keres könyvével, a gyakorlatokat kísérő zenés ka zettákkal és három stúdiójával. Amikor a futást még futásnak hívták, keveseket vonzott az a gondolat, hogy megmozdítsák a lábukat. De mihelyt a kocogás nevet kapta, egyszerre mindenütt parkokban, erdei utakon es jár­dákon lihegő kocogókba ütköz­tünk. Az ipar gyorsan megszé­pítette az izzadást: új divatot kreált, színpompásat, mely néha túl elegáns is volt ahhoz, hogy beleizzadjon az ember. Ma az edzőcipő és a tornadressz már majdnem társaságképes. Az aero­bic megjelenésével egyszerre szükség lett aerobicdresszre is (azelőtt egyszerűen tornadressz­nek hívták), flitterekkel díszítve, és persze színben hozzáillő hom­lokpántra, övre és lábszármele­gítőre is. Az aerobic egyes nőknek jó lehetőséget nyújt arra is, nogy leküzdjék a válságos éveket: kü­lönösen a 30—40 év közötti nők lettek a hívei. Megtartani a kon­díciót, fiatalnak maradni, a oio- lógiai adottságok konzerválásá­val elrejteni az éveket — ezt sze­retnék elérni a nők az új nul­lámmal. Aerobic az ifjúság for­rása ! És az aerobic napjaink női szépségideálját is segít meg­közelíteni: ma az erős láb, a karcsú boka, az izmos karok és felsőtest, a lapos has „divatos”. Hol vannak már a rubensi nő­alakok! A férfiak továbbra is „gyomrosak” maradhatnak —, a pocakos nő nem esztétikus. A társadalom a jövőben is a kar­csúsággal, szépséggel kapcsolja össze a nőiességet. Hangosan szórakozunk? Az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal megblzá- sából az elmúlt három évben több intézmény foglalkozott a szabadtéri kulturális létesítmé­nyek és zenés szórakozóhelyek által kibocsátott zaj vizsgálatá­val. Ennek oka, hogy egyre na­gyobb számú lakossági panasz- bejelentés érkezik az illetékesek­hez», A szabadtéri színpadok, mozik, zenés kerthelyiségek zaja mér­hető és reprodukálható ugyan — ezért nem tartozik a ,,közigazga­tási rendeletek által szabályozott emberi tevékenységből eredő za­jok” csoportjába —. de nem sorolható a szabványban jól meghatározott ipari es közleke­dési zajforrások közé sem. Míg a zene. vagy zenés műsor szórakozást jelent azok számára, ukik hallgatják, addig az zava­róan hat a környék lakóira. Fokozottan így van ez az üdü­lőhelyeken, mert a környezeti zajkövetelmények lényegesen magasabbak, mint más települé­seken. Egyidejűleg viszont foko­zott igény mutatkozik a szórako­zásra, beleértve a kora éjszakai órákat is. A szabadtéri kulturális és szórakoztató létesítmények környezetében a műsoridő alatt a zaj értéke 10—35 decibellel meghaladja a megengedett érté­ket. A zajforrásokra műszaki és szervezési intézkedésekkel konk­rét zajcsökkentési eljárásokat dolgoztak ki az intézmények. Az eredmények alapján világossá vált, hogy az ilyen zajra nem lehet — az ipari és közlekedési zajhoz hasonlóan — ma még megalapozott és betartható ha­tárértéket előírni. A közeljövő­ben megjelenő rendelet szerint az ilyen létesítmények üzembe tartásával az engedélyezésével kapcsolatos, a zajvédelmet szol­gáló szabályokat a helyi taná­csok állapítják meg az OKTH ál­tal kiadott irányelvek figyelem- bevételével­A szakemberek szubjektív és objektív vizsgálatokkal összhan­got próbálnak teremteni a hall­gatók szerint élvezhetőnek ítélt és a környezet szerint elviselhe- tőnek tartott zenei hangerő kö­zötte. Erről a sokakat érdeklő és vi­tatott témáról hallhatnak elő­adást az érdeklődők az Optikai. Akusztikai és Filmteohnikai Egyesület rendezvényén, amelyet május ll-én, 15 órakor tartanak Szegeden, a Technika Házában. Szabolcsi „rendszabások" a reformkorból Hogyan formálódott ki évszá­zadok során a nemesi vármegyei közigazgatás? Mi volt például a számvevőszék feladata? Mit akar­tak a municipialisták és a cent­ralisták? Ezeknek a kérdéseknek a fejtegetésével kezdődik az a tanulmány, amely a Levéltári Szemlében a közelmúltban je­lent meg. Láczay Magdolna, a megyei levéltár munkatársa a helyi önkormányzat változásain keresztül villantja fel a reform­kori Szabolcs néhány jellemzőjét. A XIX. század elejének válto­zásért kiáltó politikai légköre áthatotta a megyéket, és a re­formeszmék megkérdőjelezték a több száz éves közigazgatási rendszer létét is. A municipialis­ták a megyék fennmaradásá­nak, a centralisták a központo­sított államnak voltak a hívei. A két irányzat vetélkedése is­mert volt a korabeli Szabolcs me­gyében. Hatásukra megélénkült a törvényhatósági élet, megyei statútumok (szervezeti szabályza­tok) készültek, a zajos tiszt­újítások még emberéletet is kö­veteltek. A tanulmányból meg­tudhatjuk azt is. milyen volt az 1820-as években Szabolcs, hogy néhány reformkövetelésnek mé­lyebbek voltak itt a társadalmi gyökerei. Bizonyos esetekben a megye függetlenítette magát a központi hatalomtól, és saját elképzeléseitől vezettetve ala­kította a helyi közigazgatás „rendszabását”, vagyis rendsza­bályát. A reformeszméket a képviselő néhány kiemelkedő személyiség­ről is szól röviden a szerző, akik­nek tekintélye, tudása befolyá­solta a megyei tisztikar viselke­dését. így megidézi Bónis Sámuel országgyűlési követ alakját, aki a 48-as szabadságharcban is fontos szerepet játszott. Részle­tes elemzést talál az olvasó az 1840-ben és 1846-ban készült rend­szabályokról. A reformkor igé­nyeihez. feladataihoz felnőve, a kor leghaladóbb elképzeléseit használták fel a szabolcsiak az igazgatás átszervezésénél, és az 1848-as forradalomnak is az így létrehozott keretek között pró­báltak megfelelni. Poagróc, Szervác, Bonifác Májusi névnaptár Gergely. Görög eredetű, jelen­tése: éberen Őrködő. Pongrác. A latin Pancratus rövidülése; Szer­vác. A latin Servatius név né­met Servaz rövidüléséből. Boni­fác. A Bonifatius latin név rö­vidülése, jelentése: a jó sors em- bere. megszabadított. Zsófia. Gö­rög eredetű, jelentése: bölcses­ség. Erik. Német eredetű, jelen­tése: nagyrabecsült. Milán. Szláv eredetű, jelentése: kedvesBern át. A germán Bern­hart névből. Jelentése: erős, mint a medve; Júlia. A latin Ju­lius férfinév nőiesítése. Rita. Az olasz Rita névből. mely a Margherita önállósult becézője. Eszter. Két név egybeesése. Az egyik héber eredetű bibliai név, jelentése: mirtusz. A másik per­zsa eredetű, jelentése: csillag, bájos fiatal lány. Orbán. A latin Urbánus rövidüléséből. Jelenté­se: városi, vagyis római, tehát: finom, művelt, udvarias ember. Emil. A latin Aemilius nemzet- ségnévből. Jelentése: versengő, vetélkedő. Magdolna. A héber eredetű Magdaléna név magya- rosodott alakja, jelentés: Mag­dala városából származó nö. Lábbal tiport Európában a szőnyeg egyszerű lakberendezési tárgy, amivel a apdlót borítják, díszítik. .Keleten jóval több ennél, ősi szertartá­sok szimbóluma, amely vallási szokásokhoz Is kapcsolódik. Tör­téneti sorrendben a nemez sző­nyeg volt az első. De a szövött és csomózott szőnyegek történe­te is a legősibb időkre nyúlik vissza. A szép és értékes szőnyeg fogalma ma is világszerte össze­fonódik a „keleti” jelzővel. így nevezik mindazokat a szövött és csomózott technikával készült al­kotásokat, amelyeket ma már világszerte — s nemcsak a ke­leti országokban — előállítanak. A kézzel szőtt vagy csomózott textllanyag ma luxuscikk, de a nagyiparban szinte korlátlan le­hetőség van rá, hogy az otthono­kat ellássa ízléses, művészi da­rabokkal. Ilyen korszerű gyár­tási eljárásnak számit például a rendkívül termelékeny tűzött technológia. A lényege az, hogy a hordozó alapszövetbe különbö­ző sűrűségben dolgozzák bele a díszítő fonalakat. A tűzött sző­nyeg készítésénél az emberi munkaszükséglet mindössze egy- nyolcada a szövött gépi techno­lógiánál szükségesnek. A szövött szőnyeg egyetlen négyzetméte­rének előállításához egyébként — az előkészítő folyamatokat is be­leszámítva — egy óra szükséges. Századunk fejlett technikája ma már nemcsak az előállítókat segíti, hanem a szőnyegek bo­nyolultan szép mintázatát meg­komponáló tervezőket is. A ké­pünkön látható angol gyártmá­nyú mágneses adatrögzítő rend­szer segítségével például az ed­diginél sokkal változatosabb min­tájú szőnyegeket lehet tervezni, illetve szövésre előkészítem. Egy- egy mágnestárcsa kb. nyolc ál­landó szönyegminta adatait tud­ja tárolni. Egy gombnyomással változtatható a minta, vagyis ki­választható a meglévő nyolc kö­zül a kívánt változat. A minta tükörképet is elő lehet állítani ezzel az eljárással. A tervezési munka végeredménye ezután a gépeket vezérlő lyukszalagokon kerül ki az üzemekbe. 1983. május 8., vasárnap 1983. május 9., hétfő KOSSUTH RADIO 7,23: „Vadat és halat, s mi jó falat...” — 8,05: öt kontinens hét napja. — 8,21: Énekszóval, muzsikával. — 9,00: Rádióma­gazin. — 10,03: . . .Csak ami lesz, az a virág...” — 11,00: Vasárnapi koktél. — 12,05: Har­minc perc alatt a föld körül. — 12,50: Lemezmúzeum. ­13,59: Leopold Simoneau ope­raáriákat énekel. — 14,20: így láttam Kodályt. — 15,05: Mű­vészlemezek. — 16,01: Egy asz- szony élete. Guy de Maupas­sant regényét Illés Endre fordí­tása alapján rádióra alkalmazta és rendezte: Bán Róbert. — 17,05: Bajban a zaj! — ha csil­lapítják! — 17,35: Szvjatoszlav Richter zongorázik. Chopin: Négy scherzo. — 18,40: Közve­títés a veszprémi Petőfi Szín­házból. Harc a jólét ellen. Né­meth László vígjátéka. — 20,47: A zene nem ismer határokat. — 21,37: Gyurkovics Mária és Pal­ló Imre nótafelvételeiből. — 22,15: Halász Gittára emléke­zünk. Dr. Viola György műso­ra. — 23,02: Mozart: D-dúr (Haffner) szerenád. K. 250. — 0,10: A Magyar Néphadsereg Zenés Tiszthelyettesképző Szak- középiskolájának rézfúvós- együttese játszik, vezényel: Szabó László. PETŐFI RADIO 6,00: Népszerű muzsika —ko­ránkelőknek. — 7,00: A római katolikus egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: A kék tündér hídja. Vi­har Béla mesejátéka. — 9,05: Mit hallunk? — 9,30: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkó­rusa énekel. Vezényel: Botka Valéria és Csányl László. — 9,40: örökzöld dallamok. — 10.35: László Margit operettfel­vételeiből. — 11,00: A rádió Ka­barészínházának májusi bemu­tatója (ism.) — 12,10: Jó ebéd­hez SZÓI a nóta. — 12,49: Csili- csala csodái. — 14,00: A nácik Németországban. A tökéletes bukás. — 14,35: Táskarádió. — 15,35: Poptarisznya. — 16,40: A Poptarisznya című műsor foly­tatása. — 17,30: Tudósítás az ökölvívó EB-ről. — 17,42: Halál az első napon. Bóc Imre törté­nelmi dokumentumjátéka. - 18,33: Útközben — hazafelé... — 20,33: Sportkrónika. — 20,45: Szocialista művelődésügyünk úttörői. — 21,05: Humor itt és ott. — 22,05: Magnóról, magnó­ra. — 22,50: Madrigálok. — 23,15: Népdalcsokor. nyíregyházi RADIO 0,30: Hírek, időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. — 8,50: Gyáralapítók, (ism.) — 9,10: Dallamról dallamra. — 9,20: Az én slágereim. Dr. Ve­ress Endre csarodai körorvos­nál Antal István vendégeske­dik. — 9,57—10,00: Müsorelőze­tes. — 18,30—19,00: összefog­laló Észak-Tiszántúl sportese­ményeiről, zenével. (A nap szerkesztője: Antal István.) MAGYAR TV 8,00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism., sz.) — 8,05: Óvodások ftlmműsora. Gedeon. Francia rajzfilmsorozat. XIII/10. rész: A négymancsú zsák (sz.) — Guriga, a varázsló. NDK bábfilm. Vakáció (sz.) — 8,25: Egy lány, meg egy fiú. Magya­rul beszélő lengyel játékfilm- sorozat. VI/l. rész: A bukás (sz.) — 9,10: Varázsgömb. Szó­rakoztató műsor kisdobosok­nak (sz.) — 9,55: Kétszer kettő gyakran öt. Zenei szabálysérté­sek (ism., sz.) — 10,25: Hírek. — 10,30: Távoli városok — kö­zeli barátok. A Magyar—Szov­jet Baráti Társaság vetélkedő- sorozatának döntője (sz.) — 11,40: Léghajó félmillió fon­tért. Angol film (sz.) — 13,00: Salakmotor VB. Egyéni közép­döntő. Közvetítés Miskolcról (sz.) — 14,05: Műsorainkat ajánljuk! (sz.) — 14,30: A Kö­zönségszolgálat tájékoztatója. — 14,35: Csortos Gyula-sorozat. Szerelmi láz. Magyar film. — 15,50: Reklám. — 15,55: A Ma­gyar Televízió IV. nemzetközi karmesterversenye. összefog­laló az elődöntőkről (sz.) — 16,25: Képújság. — 16,30: A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzeti ünnepén (sz.) — 16,50: Mesél egy család. Do­kumentumaim az édesanyák köszöntésére (sz.) — 17,20: Rek­lám. — 17,25: Elmebajnokság. Egri János műsora (sz.) — 18,00: Delta. Tudományos hír­adó (sz.) — 18,25: Reklám. - 18,40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (sz.) — 18,45: Esti mese (sz.) — 19.00: A Hét (sz.) — 20,00: Hírek. — 20,05: Mephis­tő. Magyar film (sz.) — 22,25: Kodály Zoltán: Magyar népze­ne. Népdalfeldolgozások ének­hangra és zongorára (sz.) — 22,35: Hírek. 9., hétfő 2. MŰSOR 20,00: Hírek. — 20,05: Az em­ber és a tenger. Olasz filmso- rozat. VI/4. rész: Az alkalmaz­kodás harmóniája (sz.) — 20,55: Telesport. Sporthírek. Női torna EB. Közvetítés Göteborgból, felvételről (sz.) — 22.25: Képúj­ság. KOSSUTH RADIO 8,25: Fnanak: d-moll szimfó­nia. — 9,00: Bach: 8. kantáta. 9,30: Francois Villon versei. — 9,40: KI kopog? — 10,05: Nyit- nikék. Kisiskolások műsora. — 10,35: A Szovjetunió Déli Had­seregcsoportjának fúvószeneka­ra játszik. — 11,06: Kórusaink­nak ajánljuk. — 11,39: Tom Jones. Rádiójáték folytatások­ban. X. rész. — 12,45: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 13,00: Zenei érdekességek az elmúlt Hét műsoraiból. — 14,21: Szov­jet költők verseiből. — 14,54: Édes anyanyelvűnk. — 15,05: Népdalkórusok. — 15,28: Domi­nó. — 16,00: Régi híres éneke­sek műsorából. — 16,20: Tudósí­tás az ökölvívó EB-ről, Várná­ból. — 16,29: Látogatóban. 17,05: Schubert: C-dúr fantázia. — 17,30: A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság nemzeti ün­nepén. — 18,00: Az MRT gyer­mekkórusa énekel. — 18,30: Es­ti magazin. — 19,15: Szünet után tör ki a háború. — 20,1 Hétfő esti muzsikaszó. — 20,59: Egy óra Miller Lajossal. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Bécsi klasszikus muzsi­ka. — 0,10: A Párizsi fúvós­együttes játszik. PETŐFI RADIO 8,05: Béres Ferenc nótafelvé- teleiből. — 8,35: Figyelmébe ajánlom... — 8,50: Slágermú­zeum. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Zsákai Piros László kla- rinétozik. — 12,35: Kis magyar néprajz. — 12,40: Tánczenei koktél. — 13,25: Éneklő ifjúság. — 13,35: Részletek Bartók: Gyermekeknek című sorozatá­ból. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,00: Gazdag szegények. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,35: Minden hangra emlékezem. — 19,30: Tip-top parádé. — 20,00: Sportvilág. — 20,35: Senki töb­bet? Harmadszor! — 21,50 Nép­dalok. — 22,20: Három a kis­lány. Részletek. — 23,20: Köny- nyűzene Kubából. Közreműkö­dik Beatriz Marquez és a Los Dán együttes. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17.00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. — 17,10: Hétnyitó. Hét­fői információs magazin. (Köz- ben: hallgatóink leveleire vála­szol dr. Orosz Gyula jogász. — Fészekrakás ’83. Riporter: Tarnavölgyi György.) 18,00: Észak-tiszántúli krónika. — 18,15: A Deep Purple együttes felvételeiből. - 18,25-18,30: Hír­összefoglaló. Músorelőzetes. (A nap szerkesztője: Bálint Atti­la.) MAGYAR TV 17,45: Hat év történelem. Do- kumentumfilm. Berlin eleste. — 18,30: Kommentár nélkül. Rö­vidülni. (sz.) — 18.45: Májusi randevú a iV-es stúdióban, (sz.) — 19,40: „...az erdők is fel­ébredtek ..Riportműsor. — 19,55: Híreik. - 20,00: A Ma­gyar Televízió IV. nemzetközi karmesterversenye. Középdön­tő. I. rész. (sz.) — 21,30: Egy magyar gazdaság tíz éve. — 3. (bef.) rész. (sz.) — 22,45: Hí­rek. SZLOVÁK TV 9,00: Hirek. — 9,05: Az ég­színkék szemű leány. — 10,10: Folklórműsor. — 10,50: Apa — szlovák film. — 12,15: Májusi koncert. — 13,15: Híradó. — 13,30: Erről is arról is. — 14,30: Közvetítés lóversenyről. — 16,00: Katonák sorsa — szovjet dokumentumfilm. — 16,45: Nó­tamuzsika. — 17,25: Dal a fáról és a rózsáról — cseh film. — 18,55: Kerékpáros Békever­seny. — 19,10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20,00: Ün­nepi vers. — 20,05: Lubissa — opera. — 22,20: Dokumentum­film. 22,35: Irodalmi összeál­lítás. — 23.05: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: 8—9-én SERIFF ÉS AZ IDEGENEK (olasz) Móricz Zs. mozi: 8—9-én TŰZHARC (14 év. angol) Mati­né: 8-án Az inkák kincse. Béke mozi: 8-án ELVIS PRES­LEY (amerikai), 9-én VIADAL (román) Mátészalka: 8—9-én BEN HUR I—II. (amerikai) Kisvárda: 8-án VÉRSZERZÖ- DÉS (14 év. magyar). 9-én A KERESZTAPA (2. része) I—II. (16 év, amerikai). Matiné 8-án A törökfejes kopja Fehérgyarmat: 8-án MIN­DENT FORDÍTVA (szovjet). Matiné: A dunai hajós. 9-én SZERENCSÉS DANIEL (14 év. magyar) Nyírbátor: 8—9-én SÉRTÉS (magyar). Matiné: 8-án Csodá­latos asztalos c. mesesorozat. Rendes helyárral! Vásárosnamény: 8-án DIO­TÖRÖ FANTÁZIA (japán). Előadás kezdete: 17 óra. SZEM­BEN A VILÁGGAL (16 év. francia). Előadás kezdete: 19 óra. 9-én VIGYÁZZ KÍGYÓ' (szovjet) rnyj hallgassunk ct iilLLI NÉZZÜNK MEG H

Next

/
Oldalképek
Tartalom