Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-03 / 103. szám

ÄRA: 1,40 FORINT 1983. május 3., kedd XL., évfolyam, 103. szám MA Strandhelyzet­kép a Tiszánál (2. oldal) Gyermekenként 600 forint családi pótlék (2. oldal) Május elsejét ünnepelte a haladó világ Szerte a világon megünne­pelték május elsejét, a nem­zetközi proletariátus, a mun­kásszolidaritás napját. BUDAPEST: A szocialista építőmunkánk 38 esztendő- nyi eredményével megalapo­zottan, vidáman, bizakodóan ünnepeltek a budapesti dol­gozók. A népköztársaság címeré­vel ékített, márványburko­latú díszemelvényen 10 óra előtt néhány perccel jelentek meg a párt és a kormány ve­zetői: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára; Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke; Lázár György, a Minisztertanács elnöke; •Aczéí György, Gáspár Sán­dor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Méhes Lajos, Németh Károly és Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai. Pontosan 10 órakor fanfár harsant és megelevenedett a tér. Sok száz zászlós fiatal formálta az ötágú piros csil­lagot, amelynek közepén ha­talmas vörös lobogó ünnepé­lyes méltósággal kúszott a magasba, miközben a Gorkij fasor torkolatából népköztár­saságunk címerét hozták, ki­egészítve és teljessé téve a képet és a szimbólumot: a nemzetközi ünnepei hazánk ünnepel. A „Világ proletárjai egye­süljetek!" másfél évszázados jelszó egyetemességét fejezte ki a betűsort követő tömör tömb, a nemzeteké, amelyben ezer fiatal vitte földünk majd másfél száz államának zászló­it. Húsz üde májusfát és nyolc jókora, hat méter átmérőjű virágot 700 — a tribünök elé érve színes kendőket lobog­tató — ifjú vett körül, vidám majális hangulatát idézve. A kék szín percei következtek: másfél ezernyi fiú, leány jött, kék zászlókkal, kendőkkel és az annyira létmeghatározó szándékot kifejező szavak­kal : „Békét, biztonságot a vi­lágnak!". A nyitókép követ­kező tömbjének élén tiszta, nemes vonalú zászlós kocsi haladt, rajta a felirat orszá­gunk vezető erejét, a Ma­gyar Szocialista Munkáspár­tot éltette. A kocsit jobbról- balról 200—200 fiatal vette körül, kezükben Marx, Engels és Lenin nagyméretű portréi­val díszített vörös lobogók­kal. Az őket követő tábla a nyi­tókép lezárását csakúgy je­lezte, mint a tömegdemonst­ráció újabb részének kezde­tét. Az „Előre a XII. kong­resszus határozatainak végre­hajtásáért!" felirat mögött ugyanis a budapesti dolgozók menete következett, azoké, akiknek mindennapi munká­ja a biztosíték a jelszóban ki­fejezett eltökélt szándék ma­radéktalan megvalósítására. A felvonuló, majdnem ne­gyedmillió budapesti által vitt feliratok, traszparensek több­sége — a munka eredményei­nek bemutatása mellett — hazánk polgárainak békevá­gyát fejezte ki. E kettős de­monstráció természetszerű­leg nem véletlen. Arra hívta fel a világ figyelmét, hogy ha­zánk szocialista társadalma épül, fejlődik és a jövőben is épülni, fejlődni akar. Ehhez pedig békére, tartós bizton­ságra van szüksége Magyar- országnak csakúgy, mint az egész világnak. A budapesti tömegdemonstráció — csak­úgy, mint sok társa a föld különböző pontján — ezt a vágyat sugallta, szinte ele­mentáris erővel. A fővárosi dolgozók május 1-i felvonulását számos kül­földi vendég nézte végig, ott voltak az ünneplő budapesti­ek körében a SZOT meghívá­sára hazánkba érkezett szak- szervezeti delegációk tagjai és a Szakszervezeti Világszö­vetség képviselői. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke a Felvonulási téren ta­lálkozott a Szakszervezeti Vi­lágszövetség képviselőivel és azokkal a külföldi szakszer­vezeti vezetőkkel, akik részt vettek a budapesti dolgozók május elsejei ünnepségén. A MOSZKVAI VÖRÖS TÉREN, a Lenin-mauzóleum mellvédjéről Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, vala­mint az SZKP Politikai Bi­zottságának tagjai üdvözölték a sok tíz ezres tömeget, amely pontban tíz órakor kezdte meg május elsejei színpom­pás felvonulását. A Vörös térnek a Kreml melletti tribünjein ott voltak a párt és a munkásmozgalom veteránjai, a Nagy Honvédő Háború hősei, a legkiválóbb munkások, tudósok, űrhajó­sok, valamint a Moszkvában akkreditált külföldi diploma­ták és újságírók is. A napsütéses, bár hűvös ta­vaszi időben vidám és pom­pás látványt nyújtott a meg­számlálhatatlan transzparens és a hatalmas vörös zászlók erdeje. A jelszavak a békét, a békés alkotó munkát, a né­pek barátságát és együttmű­ködését éltették, Európa és a világ békéjének megszilárdí­tását követelték. LENGYELORSZÁG váro­saiban mindenütt több tíz ez­res tömegfelvonulásokkal ün­nepelték meg május elsejét. A központi ünnepséget dél­(Folytatás a 4. oldalon) Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar titkára a budapesti dolgo- Szocialista Munkáspárt Köz- zók május elsejei felvonu- ponti Bizottságának első lásan nyilatkozatot adott: — Számomra ez a budapesti május elseje nagy él­mény. Ügy gondolom, hogy mindenki érzi ezt, aki részt vesz ezen a felvonuláson, a televízió képernyőjén nézi. Ez egy politikus, népi és — hozzátehetem — családi jellegű fölvonulás, hiszen láthatják: itt vannak a fel­nőtt dolgozók; közöttük nagyon idős asszonyokat és fér­fiakat is látni; alig tipegő gyerekeket hoztak el a csa­ládfők és karonülőket is. Ez nagyszerű dolog. Azt gon­dolom, hogy az elmúlt két-három hét fontos politikai eseményeinek ez egy rendkívül szép és megfelelő tető­zése. Élve' az alkalommal és lehetőséggel: innen kö­szöntőm a budapesti fölvonulás résztvevőit, az ország­ban másutt föl vonulókat, a május elsejét ünneplő mun­kásosztályunkat, szövetkezeti parasztságunkat, értelmi­ségünket, egész dolgozó népünket. Külön üdvözlöm a megérdemelten kitüntetett vállalatok dolgozóit, az or­szág minden termelőegységében példát mutató, kiváló dolgozókat és mindazon honfitársunkat, akik becsület­tel eleget tesznek vállalt kötelezettségüknek, és így részesei az országépítésnek. — Azért is örülök ennek a láthatóan és érezhetően nagyon jól sikerült idei május elsejei felvonulásnak, mert ebből szövetségeseink, barátaink, vagy akár kri­tikusaink is láthatják és érezhetik: amit mondunk, az nemcsak szó, hanem a valóság. Szocializmust építő né­pünk egységes, Összeforrott és eltökélt arra, hogy min­den nehézséggel szembeszáll és eredményesen folytatja a szocialista társadalom építését, népünk boldogulásá­nak egyetlen igaz útját. — Megragadva az alkalmat, honfitársaim nevében is üdvözletemet küldöm szövetségeseinknek, a szovjet népnek, a Varsói Szerződés, a KGST keretében velünk együttműködőknek, minden szocialista ország dolgozó népének és a kapitalista világban élő és harcoló hala­dó embereknek. Mindazoknak, akik a társadalmi ha­ladás útját kívánják járni, akik a népek, a nemzetek önálló, szabad fejlődésének hívei, és végül mindazok­nak — ide sorolva a kapitalista társadalom politikai tényezőinek józan elemeit is —, akik megértik azt, hogy az emberiségnek csak egyetlen útja van: a béke és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének útja. — Azzal szeretném ezt az országhatárainkon túlra is szóló üdvözletét kifejezni: láthatják, érzékelhetik, hogy pártunk, kormányunk, a Magyar Népköztársaság szocializmust építő népe mindenkor tisztességes küzdő­társa mindazoknak, akik a világon bárhol az emberi­ség haladásáért és napjaink legfontosabb ügyéért, a béke megtartásáért, a tartós békéért küzdenek. Azt kí­vánjuk, hogy a társadalmi rendszerek harcát a törté­nelem döntse el. Azt kívánjuk, hogy a különböző tár­sadalmi berendezkedésű országok találják meg azt az utat, amelyen együttműködhetnek az emberiség érde­kében, például a kölcsönös haszonnal járó, gyümölcsö­ző kereskedelemben, a kulturális és személyes kapcso­latok építésében. Más út nincs, mert a fokozott fegy­verkezés — ha nem állítjuk meg — a világ valamennyi népére elviselhetetlen terheket ró és súlyos veszélybe sodorhatja az emberiséget. — Én, a szocializmust építő magyar nép fia, aki meggyőződésem szerint kommunista vagyok, bízom ab­ban, hogy felülkerekedik a becsületes szándék. Az em­beriség egy békés perspektíváért harcol, és ez a bizto­síték arra, hogy nyugodtan nézhet a jövőbe. A Központi Bizottság és a magam nevében szívből köszöntőm május elsejét ünneplő népünket, helytállást, sikert kívánok mindannyiuknak — fejezte be nyilat­kozatát Kádár János. Nyíregyháza: fiatalok az ünnepi menetben. (Tudósításaink a megyei ünnepségekről lapunk 3—4. oldalán) Nagyüzem a földeken Befejezték a cukorrépavetést, félidőben a kukorica, paiántázzák a dohányt A nyírségi homoknak és a jó vízgazdálkodású Tisza menti földeknek nem ártott az utóbbi napok bőséges csa­padéka. A mezőgazdasági munkák rövid megszakítá­sokkal folyamatosak voltak, még a hét végén is. Szatmár- ban és Beregben sajnos tar­tós kényszerszünet ígérke­zik, mert a talaj nem tudta befogadni az esőt. Ennek a helyzetnek megfelelő a ha­tárkép. A fővetésű kukorica negyven százalékban már a földben van, a silónak pedig tizenöt százalékával végeztek eddig. A napraforgó vetésének üteme kielégítőnek mondha­tó, már csak egynegyede van hátra. A cukorrépával gya­korlatilag végeztek a gazda­ságok, nagy része már szé­pen sorol, egyenletesen kél. A burgonyaültetés is befeje­ződött, a korai krumplinak a levele már megjelent a bakhátakon. Ugyancsak el­vetették az utolsó táblákat is zöldborsóból, a tavalyihoz ha­sonlóan szakaszosan, számí­tógépes program szerint, ahogy a konzerv- és hűtőipar igényli majd. Elérkezett az ideje a me­legigényes növények palántá­zásának. A nedves földben nagyszerűen ered meg a do­hány, a paprika és a paradi­csom. A meleg és a nedvesség példátlan mértékű növeke­dést eredményezett a kalá­szosoknál. A rozs térden fe­lül ér, meg is döntötte a szél imitt-amott. A búzának a ha­sában a kalász, a tavaszi ár­pa pedig már ki is kalászolt. Általában elmondható, hogy a természet jó két hét előny­ben van átlagos önmagához képest. Nem mondható el ugyanez a munkák állásáról. A vetés még csak-csak kö­veti a lehetőségeket, de a ga­bonafélék gyomirtásával na­gyon sok helyen elmaradtak. Igaz, hogy még most is látni permetezőgépeket, de azok már aránytalanul nagy kárt csinálnak a nagyra nőtt ka­lászosokban. TiSZAVASVÁRi, NYÍRBÁTOR, FEHÉRG YARMA T Kitüntetett gyárak AZ ALKALOIDA VEGYÉ­SZETI GYÁR Tiszavasvári- ban tavaly 14 százalékkal termelt többet, mint egy év­vel korábban, s a nyereségét több, mint 40 százalékkal nö­velte. Eredményeiért kiérde­melte az Ipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete elismerő ok­levelét, amelyet Körtvélyes István miniszterhelyettes adott át Mándoki István igaz­gatónak. A vállalat részt vesz a ma­gyar—szovjet agrokémiai egyezmény végrehajtásában. Ennek jegyében a Szovjet­unióban növényvédő szere­ket szállít. így a múlt évben a rubelelszámolású export három és félszeresére nőtt. A nem rubelelszámolású ex­portot pedig a piaci nehézsé­gek ellenére a korábbi szin­ten tartotta, igyekezett új pi­acokat is felkutatni. A maga­sabb termelési és minőségi szintet azonos létszámmal ér­te el a vállalat. A múlt évi termelési érték meghaladta a 2,5 milliárd forintot. A NÖVÉNYOLAJIPARI ÉS MOSÓSZERGYÁRTÓ VÄLLALAT a múlt évi mun­kája alapján kiváló címet ért el. A vállalat hat gyára kö­zül a nyírbátori növényolaj­gyár bizonyult a legjobbnak, s élüzem kitüntetést kapott, amelyet a május 1-i ünep- ségen adtak át. A nyírbátoriak kevesebb készlettel és eszközzel, mini­mális létszámcsökkenés mel­lett különösen az export fo­kozásában jeleskedtek. A tő­kés export másfélszerese volt a korábbinak. A túlteljesített, 171 milliós nyereség lehető­vé tette, hogy a dolgozók bé­re több, mint tíz százalékkal nőjön. Az élüzem kitüntetést Kurucz Józsefné vezérigaz­gató adta át Tóth János igazgatónak. Kiváló munká­ért miniszteri dicséretben ré­szesült Dandár Mihály és Lá- lóczki Lászióné. A MEZŐGÉP VÁLLALAT 3. SZÄMÜ FEHÉRGYARMA­TI GYÁREGYSÉGE heted­szer lett kiváló. A 117 millió forintos termelés a terv 8,7 százalékos túlteljesítését je­lentette. Jó volt az exportter­melés — többek között Tajga lakókocsikat szállítottak a Szovjetunióba. A termelés növekedését a munka haté­konyságának emelésével érték el, túlteljesítették az ered­ménytervet is. A kiváló címet tanúsító oklevelet Nagy Sán­dor, a vállalat igazgatója adta át Pacza Mihály gyáregységi igazgatónak. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Somotóczki Károly és Mikó Elek. VENDÉGEK HAT ORSZÁGBÓL Megnyílt a sóstói nemzetközi művésztelep Sóstó festői környezetben fogadja szobrászvendégeit a tavaszonként hagyományos, immár tizenharmadik alka­lommal megrendezendő nem­zetközi művésztelepen. Hét­főn megérkeztek az első la­kók, s ezzel megkezdődött a másfél hónapig tartó alkotó­munka. A Blaha Lujza sétá­nyon az erre a célra is hasz­nált épület, a műhelyek és a felszerelések kényelmes feltételeket kínálnak az el­mélyült munkához, s korsze­rű lehetőséget nyújtanak újabb technikájú módszerek elsajátításához és művelésé­hez. Idén jelentős volt az ér­deklődés a pályázati felhí­vásra, melyet a Nyíregyházi Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya — a tábor gaz­dája — a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségével együtt adott ki. Döntésük alapján öt hazai művész dol­gozik a telepen: Tóth Sándor Munkáosy-díjas, a tábor mű­vészeti vezetője, Gáti Gábor, Győrffy Sándor, Kiss György és Szentirmai Zoltán szob­rászművész. Részt vesz a tábor munkájában sok jeles szobrász isimért mestere, Sza­bó Iván is, aki a tavalyi tá­bort vezette. A külföldi képzőművésze­ket a szocialista országokból egy bolgár, egy csehszlovák, két NDK-beli és egy szovjet szobrász képviseli. Nyíregy­háza testvérvárosi kapcsola­tai révén finn vendége is van a tábornak Kajaaniból, s be­kapcsolódik a tábor munká­jába egy angol művész is, aki kiállítást és bemutatót tervez otthonában a tábor életéről, céljairól. Az itt készülő ér­meket és kisplasztikákat a június közepén kezdődő kiál­lításon láthatja a nagykö­zönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom