Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-03 / 103. szám
2 Kel et-Magyarország 1983. május 3. Díszdobozra szöveget vés Maczali Mihály a pantográffal a nyíregyházi VAGÉP óra-ékszer üzletében, (elek) JÚLIUS ELSEJÉTŐL nKÉPERMYÖfflliíí 600 forint családi pátiék Az MSZMP Központi Bizottsága a nehezebb körülmények közepette is szükségesnek tartja — hangsúlyozta a KB tavaly decemberi üléséről kiadott közlemény, hogy ez évben bizonyos szociálpolitikai intézkedésekre sor kerüljön. Ennek megfelelően 1983. július 1-től emelik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát. Az egygyermekeseknél — a gyermek hatéves koráig — családi pótlékot vezetnek be. A Központi Bizottság állásfoglalása alapján kormányzati szinten most van előkészületben az az intézkedés, amely szerint július elsejei hatállyal — első ízben augusztusi kifizetéssel — a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát 490 forintról 600 forintra emelik fel. Az egygyermekes családoknál a jelenlegi 130 forint jövedelempótlékot — 170 forinttal — 300 forintra növelik a gyermek hatéves koráig. Ha e hat év alatt újabb gyermek nem születik, akkor a továbbiakban a jelenlegi 130 forintot folyósítják részükre. (A Hétfői Hírek nyomán) Az IKSZV bemutatkozik Kérdez: a lakó A lakossági szolgáltató- sok egész sorát nyújtja Nyíregyházán az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat. Éppen ezért bizonyára a nyilvánosság érdeklődése kíséri azt a kiállítást, amelyet a Megyei és Városi Művelődési Központban Nyíregyházán nyitnak ma, május 3- án 14 órakor. A vállalat életét, munkáját ismertető fotók, grafikonok mellett a mai, korszerű építőanyagokat is bemutatják, Ezt a kiállítást — május 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az IKSZV bemutatkozik — ezt a címet viseli a május 5-én, 16 órakor kezdődő mimifórum. Itt „élesben” vitatkozhat felelős vezető és bérlő: ugyanis az ingatlankezelő igazgatója, főmérnöke, főkönyvelője és osztályvezetői válaszolnak az ott feltett kérdésekre. Bármilyen természetű gondjára választ kaphat az érdeklődő, ami a vállalat munkáját illeti. S akinek nincs módja személyesen részt venni, levélben már előre felteheti a kérdését, a vállalat központjába címezve (4400 Nyíregyháza, Tokaji út 3.). Telefonon is előre lehet jelezni a problémát, a 10-377 és 11-213- as hívószámon. A Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója hangfelvételt készít a fórumról és későbbi időpontban sugározza azt. A Kelet-Ma- gyarországban is visszatérünk azokra a kérdésekre, amelyeket ott idő hiányában nem tudnak megválaszolni. TIVADARTÓL TISZALÖKIG Strandhelyzetkép a Tiszánál A legkevesebbet talán a ti- vadari strandról mondhatunk. Lényegében maradt a régi színvonal, habár az ellátás egy fagylaltárus és egy lángossütő beállításával változatosabb lett. Vannak már zuhanyozók is. összességében, mivel újabb beruházásokra pénz nem akadt, ennyi újdonsággal kell megelégedni, de azért az idén sem érzik majd rosszul magukat a csendes kikapcsolódásra vágyók. Ugornyán körültekintve az egyik legfontosabb kérdés talán: mi van a Tiszával? Néhány éve ugyanis mintha kisebbedett volna a homok o/ part, de mint az illetékesek mondják: a folyamat megállt, sőt a Szamos-torkolat irányában is homoklerakódás tapasztalható. A kempinget most készítik elő, lényeges változás itt nincs, csakúgy mint az ellátásban: az áfész azt tudja nyújtani amit korábban. Igaz, a néhány magánkereskedő élénkítheti majd a kínálatot. A közművek állapota is a régi, pénz nem jutott a további korszerűsítésre. Ügy tűnik, hogy a legnépszerűbb üdülőterület, Ugornya fejlesztésére már nem elégségesek a helyi erők, a kommunális ellátottság javítása a megyei tanács, a Felső-tiszai Intéző Bizottság, sőt az országos idegenforgalmi szervek segítsége nélkül nem oldható meg. Mindezek ellenére is vannak változások. A meleg vizű strandon nyáron már próbaüzemet tartanak, felépült újabb tizenkét faház, s tekintettel a változatlan népszerűségre, valamint a zsúfoltságra, a kukoricás és a meleg Kocsmai sörözés után október 5-én hazafelé tartott Rácz Árpád 33 éves töbszörösen büntetett előéletű kéki lakos és Rózsa József. Amikor az óvodához értek, Rácz bement annak udvarába, Rózsa pedig továbbhaladt, egy társával menetben is folytatván a sörözést. Rácz azonban az óvodából ellopta Baglyos Istvánná kerékpárját, s azzal haladt el később Rózsáék mellett. A kerékpárt nem a saját lakásához vitte, hanem a Rózsáék tornácára támasztotta és eltávozott. Közben a kerékpár kámforra válását észrevették, és közölték a körzeti megbízottal. Nagy Ferenc körzeti megbízott el is ment Ráczék lakására, — ismerte már az ügyfelét, nem először találkoztak —, de Ráczot nem találta otthon. Közben Rózsa is hazaért, és látta, hogy Rácz a kerékpárt a tornácán hagyta. Feltehetően a következményekre is gondolva, elvitte a Ráczék lakásához, a felhoz támasztotta, s megmondta Rácz élettársának: ne szedje szét ezt a kerékpárt Rácz, hanem vigye vissza, mig baj nem lesz belőle. Nagy Ferenc másodszor is kereste Ráczot, és mondta neki, vigye vissza a kerékpárt oda, ahonnan elhozta. Rácz úgy tett, mintha a kerékpár ellopásáról mit sem tudna, erre a rendőr mondta neki, hogy akkor előállítja, nem tehet mást. Rácz erre dühös lett, és felkapta a gáztűzhely tetejét, s azzal támadt a rendőrre. Kétszer is csapott feléje, — a rendőr meg is sérült —, s Nagy Ferenc kénytelen volt gumibottal védekezni. Rácz ekkor a kertjén keresztül elmenekült a legelő felé, Nagy Ferenc egy darabig követte, de meglátta a kerékpárt, s inkább azt küldte vissza gazdájának. A Nyíregyházi Járásbíróság Sándor Vilmos tanácsa Ráczot a hivatalos személy elleni erőszak és a lopás miatt — mint többszörös visszaesőt — másfél év börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős. (te) A Tisza-parti varázslatos tájak, a néhol balatoni „minőségű” homokos part évről évre több és több látogatót, üdülni akarót vonz. Nem új jelenség ez, miként az sem új dolog, hogy az elszállásolás, az ellátás, a közlekedés sok kívánnivalót hagyott maga után a korábbi esztendőkben. Nézzük, hol és mi változott? vizű strand irányába nagyob- bítják a területet. Dombrádon jelentős változásokról adhattak számot. Az utóbbi nem egészen egy év alatt negyvenöt telket adtak tartós használatba. A telekkialakítások következményeként több, mint fél kilométer hosszan új nyomvonalra helyezték a kemping útját. Május 1-én nyílt meg az áfész negyvenöt vendég elhelyezésére alkalmas, hideg-meleg vizes motelje, s átadják rendeltetésének a negyven vendéggel több fogadására bővített éttermet, aminek természetesen a konyháját is kibővítették. A kemping mellett pedig idényboltot nyitnak a növekvő nyári igények kielégítésére. Az egyre kedveltebb területen továbbra is működik a 100 gyermeket fogadó úttörőtábor, és Dombrád a már rendszeressé vált háromnapos Rákóczi-kerékpártúra kiindulópontja is. Az üdülőterület gazdái a jobb közlekedés érdekében is intézkedtek. Az már bizonyos, hogy májustól naponta három busz megy a kisvár- dai vasútállomástól a domb- rádi kempingig és lehetséges, hogy a nyíregyháziakat a Volán buszai szállítják majd hétvégeken a dombrádi strandra. Az üres tiszalöki ingatlanokra tizenöt építési engedélyt adott ki a helyi tanács. Ez is jelzi, hogy a tiszalöki folyópart kedveltsége sem csökkent. Az ellátásban számottevő változás nem várható, mert annak ellenére, hogy már nem csak kólát árulhatnak a kiskereskedők, lángos- sütők, jelentkező egy sem volt. Igaz. a tanács nem is hirdeti a lehetőségeket, mert úgymond az idényjelleg miatt jelentkező úgysem akad. Aligha reális ez a vélemény: ha az idényre szóló árusítás másutt kifizetődő a vállalkozónak, akkor ez Tiszalökön sem lehet másképp. S. Z. A középmezőnyben Mi újság az újságok körül? Butykatelep és Kétérköz lakói a leginkább „betűéhesek” megyénkben, legalábbis a lakosság számához viszonyítva ide érkezik a legtöbb újság. A kisebb helyek közül az élmezőnyben találjuk még Porcsalmát és Számos- becset is. S hogy milyen lapokat olvasunk leginkább? A Kelet-Magyarországból több, mint nyolcvanezer fogy naponta. A Népszabadságból is elkel harmincezer, a Népsportra pedig nyolcezren nem sajnálják a két forintot. (A sportlápból hétfőnként és ha a „Szpari” érdekesebb mécsesét játszik, tízezer sem sok.) A legnépszerűbb hetilap a Nők Lapja, negyvenezren felül érkezik belőle megyénkbe. Nem sokkal marad el mögötte a Rádió és Tv Ojság. Különleges helyzetben van a Füles, amit csak háromezren fizetnek elő, de az árusoktól ötször ennyien veszik meg. A Szabad Földet is kedvelik a szabolcsi emberek, huszonötezer fogy el hetente. A Magyarország három és fél ezer postaládába kerül rendszeresen, és ezret adnak el az árusok. A jubileumi, ezredik számából viszont tizenkétezer is kevésnek bizonyult. A statisztikák szerint Sza- bolcs-Szatmárban nő legdinamikusabban a terjesztett sajtótermékek száma. (A forgalom egyedül a jelentősen megdrágult lapokból — Ez a divat, Autó-motor — esett vissza.) Az első negyedévben, 1982 hasonló időszakához képest három százalékkal több napi- és hetilap fogyott. (Az országos átlag 1,83 százalék.) Az egy háztartásra jutó újságok számát jelző úgynevezett olvasottsági mutatót tekintve is — a rólunk kialakult képre rácáfolva — jól áll a megye, a középmezőnybe tartozunk. Ezt a viszonylag jó helyzetet azonban nem tekintik végcélnak. A posta megyei hírlaposztályának vezetője, Bedő Lajosné szerint (akitől a fenti adatokat kaptuk) van reális lehetőség a továbblépésre. A postán kívüli értékesítést szeretnék bővíteni. Jó néhány ABC, élelmiszer- bolt foglalkozott eddig is újságárusítással, sőt például a mátészalkai Kraszna Áruház igen szép forgalmat bonyolított le a lapokból. Hamarosan trafikokban, presszókban, vendéglőkben is hozzájuthatunk kedvenc újságunkhoz Elsősorban rajtunk, olvasókon múlik majd mit és menynyit olvasunk. (P. d.) Alekszandr Csaidze grúz író alkotásából készített tévéfilmet 1978-ban a lengyel televízió. Ezt most — öt év múltán — a magyar tévé mutatta be A híd címmel. Miként a népmesékben vannak vándormotívumok, vándortémák, melyek több nép meséiben — ha variációkkal is — előfordulnak, napjaink igaz „meséi” is szolgálnak ilyenekkel. S nem is feltétlenül szükséges saját történetet alkotni egy- egy nemzeti kortárs irodalomban, mert az alaphelyzet, sőt a téma is annyira hasonló bizonyos esetekben, hogy elegendő magát a kész alkotást átvenni, saját színészekkel eljátszatni, vagy — újabb átvétel esetén — szinkronizálni. Biztosan nem véletlenül választották Alekszandr Csaidze munkáját annak idején a lengyel televíziósok. Nyilvánvaló, hogy a téma náluk is élő volt, irritálta a közvéleményt. A mi esetünkben is ez a helyzet. Csaidze tévéjátékának mondanivalója nálunk is aktuális. A legáltalánosabban nézve a témát, arról van szó: az igazságszolgáltatási apparátusnak kötelessége a való helyzet teljes felderítése annak érdekében, hogy ártatlanul senkit meg ne büntessenek. Senki és semmi nem tántoríthatja el ettől sem a nyomozókat, sem az ügyészt, sem a bírákat. Ehhez azonban a kérdés másik oldalaként az is hozzátartozik, hogy senki ne vonhassa ki magát a törvényes eljárás alól, bármilyen poszton legyen is. Csaidze tévéjátékában egy felépítése után öt évvel összedőlt híd körül bonyolódik a történet. A felelősök kiderítésének folyamata adja a lehetőséget az írónak, hogy elmondja a véleményét azokról, akik magas hivatali beosztásuk tekintélyével takaróznak, tévedésük vagy netán önös hátsó szándékaik leplezése céljából. S elmondja véleményét azokról, akik hivatali, munkahelyi karrierjüket féltve vagy egyszerűen csak kényelemszeretetből, rosszul értelmezett tekintélytiszteletből, rosszabb esetben gyávaságból nem merik, nem akarják ezeknek a magas beosztású embereknek a felelősségét felvetni, sőt még tanúként sem megidézni az ügyészségre, a bíróságra. A tévéfilm rokonszenves fiatal ügyésznője, Marika Csodrisvili, egyetlen célt, feladatot tart fontosnak: kideríteni az igazságot, megállapítani, hogy ki vagy kik a felelősek valójában a híd összedőléséért. Nem rettenti meg az sem, hogy közvetlen főnöke és a városi tanács elnökhelyettese is figyelmezteti: jobban tenné, ha nem lépné át az íratlan határokat, s hagyná folyni az ügyet a megbetegedett másik ügyész által lezárt — mint most kiderült: nem teljesen tisztázott — nyomozati anyag alapján. Ez azonban azt jelentené, hogy az emberéletet is követelő hídomlásért egy olyan mérnököt tennének felelőssé, illetve ítélnének börtönre, aki ártatlan. Ez az, amit az ügyésznő lelkiismerete nem képes elviselni, inkább vállalja az őt esetleg érő megtorlás kockázatát. Határozott magatartásával, az igazsághoz való szilárd ragaszkodásával még határozatlan főnökét is megnyeri az igaz ügynek: a vezető ügyész nem veszi fel a telefont, amikor várhatóan az a hívás cseng be, amellyel — felülről — le akarják állítani a bírósági tárgyalásra induló ügyésznőt. Érdekes, jól szerkesztett tévéjáték A híd. Seregi István A RADIO MELLETT A népszerű Húszas Stúdió ezúttal — a most vasárnap délutáni adásában — igencsak aktuális és közérdeklődésre számot tartó köz- gazadasági témát boncolgatott. Nevezetesen a tőkés világba exportáló, nagyon is különböző nagyságrendű vállalatok jelenlegi világpiaci értékesítési lehetőségeiről, a folytonosan változó külgazdasági körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásukról. Mindjárt írjam le, hogy a műsor világosan kivehető célja néhány jó példa tanulságos bemutatása volt, mindenféle panaszkodás nélkül. Ahol jól, ötletesen, korszerű technológiával dolgoznak, ott megtalálja a számítását a népgazdaság, a vállalat, és megtalálják a dolgozók is. (Ezeknél a fölöttébb hasznosan működő vállalatoknál munkaerő- hiányról pl. szó sem esett.) Talán ezekben foglalható össze röviden az adás legfőbb tanulságai. Elsőként a kiskunfélegyházi habselyem gyárrészleg tőkés világpiaci verseny- képességeiről hallhattunk, az igen szigorú minőségi követelmények szerinti bérmunkáról (Adidas sportfelszerelések, Puma trikók), mely ma is jól jövedelmező. Igaz, hogy a gyakori termékváltás komoly technológiai és gyártásbetanulási feladatok megoldását feltételezi. De hát enélkül nem menne a dolog... A textilipar pedig közismerten (tudjuk Moldova György kitűnő riportkönyvéből is) nem a legkönnyebb feltételek között dolgozó könnyűipari ágazat. Merőben más külpiaci lehetőségei vannak a hagyományos pozícióit tartó, szegedi Pick Szalámigyárnak. A több mint 110 éves, az elmúlt évtizedben teljesen rekonstruált nagyüzemnek nemcsak érdekes történetét ismerhettük meg, hanem azt is megtudhattuk, hogy mintegy 50 külföldi céggel kell a vállalatnak versengenie a piacon, s minőségben, árban mindmáig világelső. Csupán az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy a Pick-szalámi ára ma a legnagyobb fogyasztó, Nyugat- Németországban 40 márka körül van kilogrammonként, tehát hozzávetőlegesen 6—700 forint körüli összegbe kerül. A legdrágább az összes szalámifajta közül, mert nyilván a legjobb. Nincs helyem itt, hogy több jó példáról is néhány mondatban megemlékezzek. Csak egy utalás még: a jászberényi Lehel Gyöngye étterem kis, mindössze 14 fős kollektívájának exportjáról, a libazsírba fagyasztott, ízléses kerámia tálkában „tálalt” sült libamáj nemzetközi sikeréről — és jövedelmezőségéről — már a napisajtó is megemlékezett, a műsor pedig további érdekes információkkal szolgált a találékonyság és öntevékenység ebben! diadaláról. Hegyi Imre riporter nagyon következetes átgondoltsággal folytatta beszélgetéseit. Előbb az üzem, a gyár, a vállalkozás valamelyik illetékes vezetőjével mulattatta be átfogóan a vállalat történetét és mai helyzetét, majd a munkásokat szólaltatta meg, úgyszólván hitelesítő kontrollként. A május 1-i munkaünnep hangulatába — és tartalmába — jól illeszkedő volt a „Húszas” legutóbbi műsora. Merkovszky Pál „Kámforrá vált“ a kerékpár
