Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
2 Kel et-Magyarország 1983. április 9. SOK A HIÁNYCIKK NYELI VAGY NEH NYELI? Jártaim már magam is gyerekszandál után, így aztán nem csodálkoztam az ismerősön, akt hivatalos ügyeinek intézése közben órákig keresett lányának való lábbelit — Pesten. Gyanítom, a fővárosban is jócskán elkoptathatta a cipőjét, míg gyermekének talált egyet. Országos jelenségről van ugyanis szó. De Nyíregyházán, a boltokban, áruházakban való szemlélődés és érdeklődés azt mutatta, hogy általában is gond a gyerekek öltöztetése. Íme néhány vásárlói vélemény: — Kamaszkorú lányomnak keresek ruhát, de nem találok — így egy anya. — A tornamez — panaszolja egy másik anya — mosás közben engedi a színét, pedig 180 forintért vettem. Most úszómez kellene a lányomnak — mondja ugyanő —, de nincs. Van helyette import fürdőruha, ebből a legolcsóbb is 540 forint. A gyermekruházati boltban az óvodás kislánynak keres a szülő 28-as szandált, olyat, aminek kérge is van, mert az óvodában ez az előírásos. Nem talál. Egy szülés előtt álló kismama bébiholmit keres ugyanitt. Van kezeslábas és van rékli is, csak a minőség ... Hadd ne soroljuk a további észrevételeket, hiszen csak a Nyírfa Áruházban is egy további csokorravalót sikerült ebből összegyűjteni. Nézzük ehelyett, mit mondanak a kereskedők, a szakemberek. Annál inkább is, mivel a vevők és a kereskedők véleménye nem mindenben cseng egybe. A gyermekruházati boltban mindenesetre ez is tapasztalható volt. — Nagyon elégedettek voltunk a cipőlerakattal — mondta Tóth Imre, a cipőosztály vezetője —, mert sokat szállítottak. Jó volt a választék az edzőcipőkből, a kezdődő szandálidényben pedig szandálvásárt akarunk csinálni. Focicipőből viszont keveset küld a nagykereskedelmi vállalat. Inkább méretEnyhe gyengeelméjűsége miatt a szakolyi szociális otthonban él Kőműves János 27 éves újfehértói lakos. Tavaly március 24-én egy hét szabadságot kapott a szintén otthonban élő testvérével, s hazamentek Üjfehér- tóra. Mivel édesanyjuk élettársi kapcsolatot létesített, Kőműves egy rokonnál töltötte az éjszakát. Másnap a rokon közölte vele, hogy ott tovább nem aludhat meg, így este Kőműves — bevéve a szokásos gyógyszereit, — két kisbaltát téve az övébe, elment a lakásból. A nagykállói Zöld Mező Tsz telepére gyalogolt, s találkozott a kútnál éppen vizet ivó Szűcs Mihály éjjeliőrrel. Italt kért volna tőle, aztán az nem lévén, vizet, s közben bement az éjjeliőrrel az irodába. Benn Kőműves a vállával meglökte Szűcsöt, s mondta neki, hogy álljon már meg egy kicsit, s a kabátja alól előhúzta a kisbaltát és azt ütésre is emsíte. Szűcs elkapta » támadója csuklóját - másik kezével a báiía nyelét, és kiszorította Kőművest a helyiségből, majd bezárta mögötte az ajtót. Kőműves a baltával beverte az ajtót, betörte az ablakot is, s kiab-íit Szűcsnek, ki ne merjen jönni, mert megöli. Szűcs megpróbált a rendőrségnek telefonálni, de nem sikerült. problémák vannak, részben azért, mert azt a cipőt, amit a „felnőtt” boltban 500—600 forintért vehetnek meg, akik a kamaszkorból rég kinőttek, azt itt sokszor egyharmadáért kaphatják meg. — Van minden — mondja Nagy Lászlóné a bolt vezetője —, folyamatosan érkeznek az előrendelt nyári ruházati cikkek. Érdemes megfigyelni, hogy a szülők többsége nem igényli az olcsóbb árut (?), a 40—50 forintos iskolaköpeny például senkinek sem kell. Gyerekáruból is a drágábbat keresik... Ez utóbbihoz egyetlen megjegyzés: az olcsó köpeny hamar gyúródik, esetleg nem bírja a strapát. Gyakran érvényes az olcsó húsról és a híg léről szóló mondás a ruhaneműk esetében is. A Nyírfa Áruházban hosz- szú listát említ az igazgató, Király József. A lajstrom a pizsamától a blúzig, a cipőtől a dzsekiig terjed. További részletekkel pedig Kovács Sándorné a divatosztályról, Gyurján Lászlóné a konfekcióosztályról és Bökönyi László a cipőosztályról szolgál. — Az egész országot járjuk áru után, jó kapcsolatban állunk szinte valamennyi nagykereskedelmi vállalattal, számos gyártóval. De ami nekik nincs — vagy ha van, hát kevés —, abból nekünk sem tudnak adiji. Ha érkezik valami, pillanatok alatt elfogy. Legutóbb, egy szombaton kétszáz dzsekit adtunk el. Tulajdonképpen mindenből érkezik készlet, de aki venni akar, annak állandóan lesnie kell, mikor kapunk szállítmányt. A több helyen folytatott beszélgetésekből azonban még valami kiderült. Nevezetesen az, hogy a jelek szerint a nagykereskedelmi vállalatok nem eléggé érdekeltek a gyerekruhák, -cipők forgalmazásában. Ezek ugyanis olcsó holmik (a felnőtt méretekhez képest), és így meglehetősen kicsi is rajtuk a nyereség. Egy biztos: az ország legnagyobb népszaporulatú megyéje Szabolcs-Szatmár. Korábban a minisztériummal való egyeztetés alapján született már egy megállapodás, mely szerint ez a megye jobb ellátást igényel az átlagosnál. Ennek a megállapodásnak kellene valamilyen úton nagyobb érvényt szerezni. S. Z. A sóstói szociális otthon idős lakói közül Tamás Gyuláné, Hodászi Árpádné, Estók Aranka és Erdősi Erzsébet kézi- munkázással töltik a nap egy részét, (elek) A tárgyalóteremből Felgyújtotta a hodályt Kőműves ezután a mintegy ötven méternyire lévő juh- hodályhoz ment, több helyen felgyújtotta, s ugyanígy a közelben talált szalmakazlakat is. Szűcs benn hamarosan magához vett egy fokost, s óvatosan — nem egészen ok nélkül félve —, kimerészkedett az irodából. Akkor már égett a hodály. Ismét kísérletezett a telefonnal, az azonban üzemképtelen volt, ezért gyalog!!) indult a kilométernyire lévő MÁV-állomás felé. A tüzet B. Tóth János, az újfehértói MÁV-állom*;, forgalmi szolgálattevője vette észre, pontosabban azt, hogy Oázakra valami nagy lánggal ég. Ö nem hagyhatta el szolgálati helyét, ezért elküldte Pincési Sándor MÁV- dolgozót, nézze meg a tűz pontos helyét. Közben B. Tóth a vasúti szolgálati telefonon — 22 óra 56 perckor — jelezte a nyíregyházi tűzoltóság híradóügyeletére, de de ,a tűz helyének közlése — természetesen — pontatlan volt. Pincés és Szűcs útban találkoztak. Ezután megkísérelték az újfehértói tűzoltókat is értesíteni, de erre a telefon újabb csődje miatt nem kerülhetett sor, s az a helyzet állott elő, hogy éjfél után tíz perccel megérkezett az utolsónak riasztott nyír- bogdányi tűzoltóalakulat is, — csak a helybeliek hiányoztak. A kiérkezett tűzoltók csupán a tűz körülhatárolását végezhették el, a hodály leégését semmi sem akadályozhatta immár meg. Végül 1 óra 50-kor teljesen elaludt minden tűz, kezdődhetett a vizsgálat. Á hodály- ban a tsz-Tiek benneégett 400 anyajuha a szaporulattal, kosokkal, s egy juhászkutya is, — ^ ab mint másfél millió forint lett a kár. Kőművest még aznap letartóztatták, s ő beismerte a gyújtogatást, bár a tárgyaláson visszavonta beismerő vallomását. Ez nem használt. A Nyíregyházi Megyei Bíróság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszély okozás és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt Kőművest 3 év fegy- házra büntette és három évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. T. S. Titok a csatornában Hol van már a régi csatornatisztító, aki felállította a csörlőt a két akna fölött és kézzel tekerte a láncot, s varázsolta patyolattisztára a csapadékcsatornát? Suttogtak „nagy fogásról”, amikor kincset érő holmit rejtett a föld alatti vezeték, de igazán soha senki nem irigyelte a csatornatisztító sorsát. Mára emlékké szelídültek azok a történetek, amelyek ezekről az emberekről közszájon forogtak. Elég csak harminc évet visszaforgatni a történelem kerekét, az 50-es évek Nyíregyházájának utcáin megszokott látvány volt a csatornatakarítás. A gépek forradalma azonban mihamar szertefoszlatta a mítoszt. Az első igazi bukfenc akkor következett be, amikor a gép mégis csődöt mondott. Tavaly hiába küszködött a Sza- vicsav speciális, drága gépe, lépten-nyomon beakadt a Soltész Mihály utca ezernyi lomot rejtő csatornájába. Így nem csoda, ha ma is a régi, jól bevált módszert követik a közterület-fenntartók, kútásó, csatornatisztitó mesterembert keresnek, aki minimális befektetéssel, méterenként 40 forintos bérért tisztítja ki a csatornákat. Hogy mégsincs rend a megyeszékhely központjában a csatornák körül, rávilágított az első és eddig egyetlen komoly hóesést követő olvadás. Nem túlzás, hogy bokáig járt mindenki a pocsolyában a Centrum Áruház környékén. Ám ez az áldatlan állapot 1983 végére minden bizonynyal megszűnik. A városi tanács vb. műszaki osztályán megnyugtató megoldásról tanúskodnak a tervek: a Korona-szállótól az Iskola utcáig terjedő szakaszon vadonatúj csapadékcsatornát fektetnek le. Nyáron kezdik és december végéig az új útburkolatot is leterítik az említett jó százméteres útvonalon. Már korábban szorgalmazták ezt a csatornacserét, de a KPM a forgalomszervezés miatt eddig nem engedélyezte a város egyik legnagyobb közlekedési csomópontjáról az autók elterelését. Miután a külső körút elkészült, lehetőség nyílik a járművek átirányítására. Így a 41-es és a 36-os úton közlekedők is késedelem és főleg torlódás nélkül eljuthatnak úticéljukhoz. A 2,2 millió forintos munkálathoz a megyei tanács 1,6 millió forintot adott. A megyeszékhely szívében dűlőre jutott a csatornaügy. Nem így a város más részein. Azt még sikerült elérni, hogy új út csak a csapadék- csatornával egyszerre épüljön, de a meglévők tisztítására is ötévenként sort kellene keríteni. Így a Jósa város egyik végén tavaly, a másikon az idén végeznek ilyen munkát. Viszont az Északi körúton most először takarítják ki a csatornát. A Ság- vári-telepen egyik utca nyílik a másik után, mégis csak szakaszosan tudnak lefektetni egy-egy csatornát. A Szavicsav, a Hajdú megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat és egy kislétai szövetkezet mellett még mindig örülnek az önként jelentkező csatornatisztítónak. Erre annál is inkább szükség van, mert évről évre nő a burkolt utak száma és így mind több víz csordogál a csatornába. Sajnos, a víz mellett sokan oda seprik a szemetet, van, ahol a szennyvizet vezetik bele, s az is hozzátartozik lassan a lakótelep képéhez, hogy a csapadék víznyelő akna mellé áll az autós és ott mossa a kocsiját. T. K. Hagyományápoló csoportok bemutatói Népdalkörök, szólisták Hónapok óta készülnek megyénk amatőr művészeti együttesei, illetve énekes és hangszeres szólistái a tavaszi bemutatókra. Márciusban me- gyeszerte megtartották a helyi és a körzeti szemléket, melyeket a járási rendezvények követnek. A hét végén két járás énekesei, táncosai, színjátszói lépnek közönség elé. Nagykállóban április 9én délelőtt 9-kor kezdődik a nyíregyházi járás amatőr előadóinak műsora, a délutáni órákban pedig Nyírlugos lesz hasonló esemény színhelye, ahol a nyírbátori járás csoportjai szerepelnek. Két járás művészeti együttesei a tervezettnél később tartják meg ugyanezt a programot, a fehérgyarmatiak a jövő hét szombaton, a mátészalkaiak pedig utána vasárnap. Záhony élelmiszer-ellátásában jelentős a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet csemegeüzlete. Hentes- és húsáruból állandóan bő választék áll a vásárlók rendelkezésére, ezt heti háromszori szállítással biztosítja a tsz. Az üzlet havi forgalma eléri a 2 millió forintot. (Elek Emil felvétele) Három és fél ezer diák utazhat Tábori hívogató Három és fél ezer szabolcs- szatmári fiatal utazik 1983 nyarán a hazai és a külföldi építőtáborokba. A tanév befejezése után néhány nappal, június 19-én utazik az első turnus és agusztus 13-án jönnek haza a negyedik turnus táborozói. A KISZ megyei bizottsága már aktívan szervezi az építőtáborok résztvevőit. Különösen a két külföldibe utazók kijelölése lesz izgalmas, hiszen a bulgáriai és az NDK-beli építőtáborozás jutalomnak számít. A megyei KlSZ-bizott- ság azoknak az iskoláknak ad lehetőséget a táborozok kijelölésére, akik már a korábbi években bebizonyították, hogy kiemelkedő munkával öregbítik a szabolcs- szatmári középiskolák jó hírnevét. A vásárosnaményi gimnázium tanulóinak több mint a fele utazik minden évben az ország valamelyik építőtáborába. NDK-beli testvérvárosunk, Magdeburg öt táborhelyre összesen száz fiatalt vár megyénkből. Bulgáriába, Várna környékére 30 diák kap lehetőséget építőtábori részvételre. Bulgáriában egy hónapot, az NDK-ban két hetet tölthetnek a táborozok. Idén először várják a diákmunkáskezeket a Kecskeméti Konzervgyárban. Üveget mosnak, barackot feleznek az ide érkező fiatalok. A második, harmadik, negyedik turnusban összesen hatszázan vesznek részt megyénkből ebben a táborban. Makón szintén először építőtáboroznak megyénkből a fiúk: a városi tanács belvíz- védelmi munkára, csatornatisztításra várja az ideérkező 200 diákfiút. Bodakajtor már hagyományos táborhelyünknek számít. 1983 nyarán 1400 fiatal tölt itt két hetet. Meggyet, ribizlit, cseresznyét, barackot szednek. A középiskolás diákok mellett nyolcadikos úttörők is részt vesznek a bo- dakajtori tábor életében. Lengyeltóti is gyümölcsszedésre hívja a tábort kedvelőket Meggyet, őszibarackot szednek, csomagolnak és egy-két napig szőlőmunkát végeznek az ide jelentkezők. A három turnusban 750 fiatal ismerkedhet itt a mező- gazdasági munkával. A szakmunkásképző intézetek tanulói szakmai táborozáson vesznek részt, ami abban kölönbözik a többitől, hogy nekik a kötelező szakmai gyakorlatba ez a két hét beszámít. így a budapesti 43- as Állami Építőipari Vállalathoz, az ugyancsak fővárosi Középületépítő Vállalathoz mennek az építőipari szakmákat tanuló fiatalok: kőművesek^ ácsok, lakatosok, villanyszerelők. Siófokon a Pannónia Vendéglátó Vállalatnál gyakorolhatják a Szakma rejtelmeit a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző diákjai, a szakácsok, cukrászok, felszolgálók, eladók. Az építőtáborokban a félnapos munka mellett kirándulásokat, - sportversenyeket, kulturális bemutatókat szerveznek a diákoknak, (t) Találkozó mozgás- sérülteknek A tatai Fényesfürdő üdülőben mozgássérült fiatalok találkozóját rendezik meg június 4-én és 5-én. A komáromi egyesület hat mozgássérült fiatalt — tizenhat évesnél idősebbet — vár a tatai találkozóra. A mozgássérültek megyei szervezete várja az érdeklődők jelentkezését levélben (Nyíregyháza, Fel- szabadulás útja 5. 4400) vagy telefonon, a 17-331-es számon.
