Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. április 19. Helyismereti gyűjtőmunka Váci Mihály szobránál egyházán, a Bessenyei parkban, (elek) Nyír­Húszezer adag naponta Menü a faluban n KÉPERNYŐ fTTiffl _______.___________________i_____ Ma már a falusi asszonyok sem mindig érnek rá, hogy délelőttjeiket főzéssel tölt­sék, hiszen egyre többen dol­goznak közülük kötött mun­kaidőben. Az ő gondjaikon igyekeznek segíteni az áfé- szek, amikor a megye egyre több településén vezették be az előfizetéses étkeztetést. így ma már naponta húszezer adag előfizetéses menü kerül az asztalokra összesen 77 fa­lusi étteremben. A menüket huszonötféle ételből állítják össze, s a megrendelőknek lehetőségük van arra is, hogy a maguk által választott nyersanyagok­ból — természetesen változó áron — egyenek azt, amit a legjobbnak tartanak. És, a Olvasószolgálatunkhoz ér­kezett bejelentésekre az ille­tékesek válaszai alapján a következőkben tájékoztatjuk olvasóinkat. Február 13-i számunkban Szántó József Honfoglalás ut­cai lakos javasolta, hogy a rövidebb utazási idő érdeké­ben a 7 vagy a 8/a jelzésű autóbusz a Guszev aluljáróig közlekedjen. Az 5. sz. Volán Vállalat tájékoztatása szerint a 20-as helyijárattal biztosít­ják az összeköttetést a Töl­gyes csárda és a Guszev alul­járó között. A járatok mun­kanapokon a reggeli és dél­utáni csúcsidőben 20 percen­ként közlekednek. Nem ter­vezik az olvasónk által em­lített járatok útvonalának a meghosszabbítását. „Tavaszodik” címmel ad­tunk helyt március 6-i szá­munkban a jósavárosi olva­sóink kérésének, hogy az il­letékesek mielőbb kezdjék meg a parkokban lévő padok és hinták kihelyezését, felújí­tását. A nyíregyházi közte­rület-fenntartó vállalat vála­sza: idén már felszereltek 800 lengő- és láncoshintát, ame­lyeket télen átfestettek és fel­újítottak. A kerti padoknál ugyanezt folyamatosan vég­zik, melynek befejezését áp­rilis 30-ra tervezik. A 17-445-ös telefonszámról érdeklődött Gulyás Jánosné, hogy a „Meteor” Ruházati Kereskedelmi Vállalat ve­gyesruházati boltjában miért szüntették meg a szombati engedményes vásárt? A raktárház igazgatója — Dávida Kornélné — tájékoz­tatása szerint az engedmé­nyes árusítás alapja a társ­nagykereskedelmi vállalatok­tól kapott engedmény volt, s a jövőben is ezáltal tudják esetenként a vásárlókat ked­vezményben részesíteni. A Kígyó utcai lakosok je­lezték, hogy e térségben a szemétszállítás nem rendsze­res. A közterület-fenntartó vizsgálata megállapította, hogy a járatkimaradás dol­gozóik hanyagságából tör­tént, a mulasztást elkövető gépkocsivezetőt és a rakodó­kat felelősségre vonták. Ugyancsak e vállalatot érintette a Déli alközpontból érkezett bejelentés is, mely­ben a város tavaszi nagyta­karítását sürgették. Ebben az ügyben is történt intézkedés. Smáver Mihályné bejelenté­sére a vállalat igazgatója el­mondta, hogy a sóstógyógy­fürdői hétvégi házak térségé­nek intézményes szemétszál­lításába való bevonására a lakosok a városi tanács vb műszaki osztályához fordul­hatnak. A tárgyalóteremből Lopott csempét, Alkoholista és büntetett előéletű a 41 éves Szűcs Sán­dor mátészalkai alkalmi mun­kás, aki állandó munkát évek óta nem vállal, fuvarosok mellett dolgozik, és az italo­záshoz szükséges pénzt még lopásokból is pótolja. Szűcs — ismervén a helyi viszonyokat — a mátészalkai TÜZÉP-telepről novembei- 6- án este ellopott 22 doboz fal­burkoló csempét, s kidobálta a kerítésen. A csempe na­gyobb részét áthordta a kö- vesúton, mikor észrevette őt az éjjeliőr, s ő is észrevette az őrt. Ekkor Szűcs eltávozott a helyszínről, az őr pedig fel­hívta a rendőrséget. A kido- bálás következtében 7 doboz csempe összetört, a többi visszakerült a telepre. November 23-án Szűcs az egyik ABC-ben félliteres szil­vapálinkát lopott — volna, de a bolti dolgozók észvették, s elvették tőle a pálinkát. Ez­után Szűcs nyomban átment egy másik ABC-be, s onnan egy üveg vegyesgyümölcsöt akart elemelni, de feltehe­tően rossz napja volt, ott is lebukott. Más alkalommal egy hely­beli lakos istállójába akart bemenni, de ő észrevette, s Művészi torna. Hat cso­portban tanulják a nyíregy­házi Honvéd utcai művelő­dési házban a fiatalok, a mű­vészi torna, a klasszikus és a jazz-balett alapelemeit, mesterük, Vízhányóné Ba­kos Katalin irányításával. Először minden csoportban a megfelelő izomzat felépíté­sére törekednek, ami a ké­sőbbi munka alapját képez­heti. Mindössze féléves mun­ka van mögöttük, mégis el­mondható, hogy a növendé­kek elindultak azon az úton, ami minden ilyen tanfolyam célja: a harmonikus mozgás, szép testtartás, és a kulturált viselkedés elsajátítása. Ké­pünket a jazz-balett csoport egyik foglalkozásán Csutkái Csaba készítette. könnyebbségek köró tartozik az is, hogy mintegy tízezer adagot a munkahelyekre, az iskolákba szállítanak az áfé- szek. A gyermekélelmezésben is biztató lépés történt, ami két kis áfészt, a dombrádit és a nagyecsedit dicséri legin­kább. Ezen a két helyen ugyanis, naponta háromezer gyermek élelmezéséről gon­doskodnak, mivel üzemelte­tésre vették át az iskolai, óvodai konyhákat. S hogy ezzel ne legyen vége a sor­nak, a MÉSZÖV kezdemé­nyezésére újabb áfészek vizs­gálják a lehetőségét annak, hogy az étkeztetett gyerme­kek száma a jelenleginél sok­kalta nagyobb legyen, hogy a kis falvak lakói se szenved­jenek hátrányt ezen a téren. A jelek szerint az ellátás egyéb szempontokból is ja­vul. A kis településeken ta­lálható 167 üzletből a MÉ­SZÖV pályázata alapján és a megyei tanács hathatós se­gítségével eddig 60-at kor­szerűsítettek, negyven fel­újításról az áfészek gondos­kodtak, s a tervek szerint a továbbiakat is rendbeteszik az ötéves tervciklus végéig. Ez újabb húsz kistelepülést érint majd. Ugyancsak a falusi jobb közérzetet szolgálja az is, hogy míg az alapellátást ezek a kis boltok biztosítják, ad­dig a nagyobb iparcikkeket minta utáni vásárlással az j áfészek szállítják házhoz a szakboltokkal ellátott közsé­gekből. (s. z.) Anyaga forrás lesz kitaszította onnan. Ha egy rossz sorozat megindul. . . Szűcsöt a Nyíregyházi Me­gyei Bíróság a lopások és a magánlaksértés miatt másfél év börtönre büntette, egy év­re eltiltotta a közügyektől, s kötelezte, hogy kényszergyó­gyításnak vesse alá magát. Kötelezte a bíróság Szűcsöt arra is, hogy a TÜZÉP-nek okozott 1278 forint kárt fizes­se meg. Az ítélet jogerős. (ts) Tábora múzeumban A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége évenként, az ország más és más területein szervez nép­rajzi szaktáborokat a ma­gyarországi egyetemek, főis­kolák, néprajz iránt érdeklő­dő német nyelvszakos hall­gatói számára. A néprajzi szaktábor 14 résztvevője ezúttal Máté­szalka, Mérk, Vállaj és Fá- biánháza volt. A helyi múze­umban rendezett tudomá­nyos üléssel nyitották meg a tábort. Megtekintették a mú­zeum gyűjteményeit, bőveb­ben megismerkedtek annak néprajzi, ezen belül a né­met nemzetiségi községek néprajzi anyagával. E táj német gyökerű tele­püléseknek korábban szá­mos kutatója volt. Gazdag — a régibb keletű — szakiro­dalma is, de viszonylag ke­vesebb az újabb keletű anyag, pedig Mérk, Vállaj és Fábiánháza számos, még fel­lelhető és megmenthető érté­ket őriz. Részt vett és előadást tar­tott a tanácskozáson dr. Ru­dolf Weinhold, a drezdai egyetem professzora, dr. Manhercz Károly, a buda­pesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanszékvezető egyetemi docense, dr. Bo- ross Marietta, muzeológus, Fatuska János, a Tatai Né­met Múzeum vezetője. Eljött a táborba az MTV pécsi stú­diója német nyelvi adások vezetője is, aki túl a tábor munkáját bemutató beszá - mólón, egy még idén forga­tandó, az említett községek­ben még élő hagyományo­kat bemutató műsort készít elő. A néprajzi tábor résztvevői a második naptól az említett községekben végeztek gyűj­tőmunkát. Elmondták, hogy e tájon nyelvi anyag gyűjtésé­re már nincs mód, hiszen a nyelv nem él, de gazdagok a szőlökultúrával, gazdálkodás­sal kapcsolatos emlékek, fel­lelhetők régi gazdálkodási eszközök, és legalább fotók­ká menthetők a pajták-házak építésének hagyományai. Az egyhetes táborozáson összegyűjtött anyag később tanulmányok, diplomadolgo­zatok alapja, forrása lesz és ezzel is gazdagítja a máté­szalkai múzeum anyagát, és válik részévé a magyar nép­rajztudomány kincsestárának is. Miért és hogyan kerül­het bíróság elé egy tal­pig becsületes, a közössé­gért éjt nappallá tévő, so­hasem önmaga hasznát ke­reső kolhozelnök? Ezt mondja el A tizenharma­dik elnök című tévéjáték, mely Azat Abdullin szín­művéből készült a Magyar Televízió műhelyében. (Rendezője Mihályfy Sán­dor, a dramaturg Jánosi Antal.) Az ügyész törvénysérté­sek sorával vádolja a levál­tott, sőt a pártból is kizárt elnököt, Szagagy ej evet. A drámaírók kedvelt for­mai, szerkezeti megoldása a tárgyalás. Ugyanis itt egy bizonyos szituációban sok mindent el lehet mondani a nézőnek, visszatekintő módon. Azat Abdullin, a szerző is ezt a módot választotta ar­ra, hogy elmondja a véle­ményét olyan jelenségek­ről, amelyek a gazdasági, társadalmi haladást akadá­lyozzák, az emberek igaz­ságérzetét bántják. Szaga- gyejev valóban megsértet­te a törvényeket, a külön­féle jogszabályokat. Azon­ban egyetlen esetben sem a saját javára. A kolhoz érdekei vezették. A kolhoz kórházának, orvosi rende­lőjének — a gyógyító mun­ka elindításához, megala­pozásához — csak csúszó­pénzzel tudta megszerezni a szükséges felszereléseket. Ezt a csúszópénzt (ami ma­ga is törvénytelenség) csak hamis úton tudta előterem­teni. De meglett a felsze­relés, megindulhatott a gyógyítás. Ajándékutat, fe­kete-tengeri üdülést szerve­zett az alapító kolhoztagok­nak, akik sok nehéz évet él­tek meg, rengeteg munká­val. Hogy a sokgyerme­kes asszonyok szívesebben (sőt: egyáltalán) elmenje­nek, az üdülés napjaira munkabért számoltak el ne­kik. Különféle melléküzem­ágakat szervezett a lerom­lott kolhoz talpraállítása céljából és azért, hogy a ta­goknak télen is legyen el­foglaltságuk, munkájuk, meg hogy az aszály éveiben talpon tudjon maradni a gazdaság, a kolhoz. Ö is számos ötlettel jött elő, de a mások kezdeményező készségét is engedte ér­vényre jutni. A kolhoz köl­csön nélkül boldogult, már nem sokkal azután, hogy őt választották meg elnökké. Nem tébláboltak, segítettek magukon. Röviden szólva: okosan gazdálkodtak, nem csupán termeltek. Szagagyejev történeté­ben az a helyzet tükröződik, amikor az élet, az új gaz­dálkodás követelményei már túlhaladták a jogsza­bályokat, s újakra van szükség, legalábbis módosí­tásokra, mert a régi rende­letek, törvények már aka­dályozzák az új tevékeny­ség kibontakozását. A ren­deleteket, törvényeket pe­dig megsérteni nem szabad. Az új rendeleteknek a meg­változott gazdálkodási me­chanizmus érdekeit kell ki­fejeznie és védelmeznie. Azonban kifejezi Szaga­gyejev története azt a prob­lémát is, hogy a tehetséges emberek hajlamosak elhin­ni és környezetükkel elhi­tetni, hogy nekik mindent, de legalábbis többet szabad, mint másoknak. Sőt van­nak olyan egyáltalán nem tehetséges vezetők, akik szintén ezt képzelik' maguk­ról. S ez még növeli a ve­szélyt, a károkozás veszé­lyét. A tizenharmadik elnök az utóbbi idők egyik leg­jobb tévéjátéka, mind té­máját, problémakörét, mé­lyen humanista, szocialista szemléletét, mind pedig a színészek játékát, a rende­zést illetően. Bár több eh­hez hasonló, az értelmes életet bemutató tévéjátékot láthatnánk a képernyőn! Seregi István Páratlan érdekességű do- kumentriport hangzott el csütörtönkön, A hang cím­mel, Csák Elemér és N. Sándor László munkája­ként. Lenin hangját hallot­tuk ugyanis, az eredeti, töl- cséres fonográffal készült, bizony rossz minőségű hangfelvételekről, majd a több évtizedes gondos mat- rica-restauráló munkával felújított, szinte tökéletes ha­tású hanglemezekről. A do­kumentumriport különle­ges értéke abban is meg­mutatkozott, hogy készítői­nek sikerűit felkutatniuk azt a szovjet villamosmér­nököt és a vegyészmérnö­köt, akik 1936-ban kezdték meg a néhány megmaradt matrica technikai megújí­tását. Akkor Lenin 3 be­széde került új lemezre, 1977-ben viszont már tíz, híven a nagy Lenin ama meggyőződéséhez, hogy az élőbeszéd meggyőző erejét, varázsát nem pótolhatja semmi sem. A dokumentumműsor kezdődően sorba vette Le­ninnek a hangrögzítésre és továbbításra vonatkozó — természetesen nem szemé­lyes érdekű — 1919-ir20-as megnyilatkozásait és intéz­kedéseit. Az ő egyetemes zsenijét ebben is igazolta az idő. Az ezer sebtől vérző, belső ellenforradalmárok és külső intervenciósok által szorongatott fiatal szovjet­hatalom élet-halál harcai­nak közepette is kiterjedt figyelme a tömegkommuni­káció e rendkívül hathatós eszköze fejlesztésének az elősegítésére. Lenin ilyetén eszmei örökségét is maxi­mális gondossággal ápolták és ápolják — a Szovjetunió­ban. A tíz lenini — immár ki­tűnő minőségben hallható — hangfelvétel közül szá­munkra különösen érdekes lehetett az, amelyben a Kun Bélával folytatott üzenet- váltásáról számolt be a párt központi bizottságának. Le­nin tárgyszerű, lényegre ta­pintó kérdései a Magyar Tanácsköztársaság jellegé­ről, társadalmi bázisáról és lehetőségeiről örök tanulsá­gul szolgálnak. írjam meg, hogy Kun Béla az ő kér­déseire adott válaszai Lenin számára — a saját szavai szerint! — teljesen kielégí- tőek és a helyzetnek meg­felelően megnyugtatók vol­tak. A két „riporter” (in­kább történeti nyomkuta­tók írhatnák) nagy érdeme, hogy megtalálták azt a két szakembert, akiknek való­ban pótolhatatlan, doku- mentális értékű visszaem­lékezései, divatos szóval: tényfeltárásai nélkül jóval szegényebb lenne a Lenin világarchívum. Pláne hang- felvételekben. Merkovszky Pál Olvasószolgálatunkhoz érkezett Válaszok észrevételekre A mim MELLETT 1ÉL 'ferm-J

Next

/
Oldalképek
Tartalom