Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983. március 26. O ív ___ ggj __ fi;; mmmmz&m&m I tv. ;v,%%5 OIL AI LI A Pattog a pettyes a Városmajor úti tornateremben. A nyíregyházi „Regálé” mérkőzésre készül. A csapat legfiatalabb tagja, Szilágyi Zsolt a tornapadon cipőjét igazítja. — Katona vagyok, a Zrínyi Hona Gimnáziumban érettségiztem. Irodalomórákra — emlékszem — gyakran jöttek vendégek. Járt nálunk Bory Zsolt, Rat- kó József és mások is. Cseh András közgazdász, tizenöt éve végezte a középiskolát. Mozgásán látszik a labdarúgómúlt. Bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Én inkább a szaktárgyakat kedveltem, pénzügyibe jártam. Az irodalomórákról nincsenek emlékképeim. Nem voltak rendhagyó órák, nem voltak művészvendégeink sem. Simon Béla hét éve játszik az öregfiúkban, civilben középiskolai tanár. — Miskolci diák voltam. Inkább a nyelvtant szerettem. Az közelebb áll a mate- ■ matikatanári szakomhoz is. Jó irodalomtanárunk volt. Nem emlékszem, hogy színész mondott volna verset a katedrán. Kinek közelebbiek, kinek távolabhiak a középiskolás évek. Általában szerették az irodalmat, de arról nem tudtak számot adni, hogy valaha is művészek fordultak volna meg az iskolában. Kis tranzitfalu Székely a 4-es számú főútvonal mentén. A tsz elnöke mérnökközgazdász. — Középiskolai tanulmányaimat a Pallagi Mezőgazdasági Technikumban végeztem. Szerettem az irodalmat, de nem az volt a legfontosabb tantárgy számunkra, írók, művészek nem látogattak iskolánkba. Kirilla Miklós ágazatvezetőt a kacsatelepen találjuk, a gondozóknak tartott eligazítást. — Négy éve érettségiztem a Zrínyiben. Élményszerű irodalomóráink voltak, de színművészt nem láttunk vendégül. A kertészeti ágazatvezető Bujdosó László, debreceni gimnáziumban végzett 1972- ben. — Voltak rendhagyó irodalomóráink, maradandó élményt nyújtottak. Berek Katalin színművész versmondására ma is szívesen visszaemlékezem. Forgony Mihályné személyzeti vezető a tsz-irodán válaszolt a kérdésre. — Nem voltak művészvendégek az órákon. Akkor nem is hiányoltuk őket. A mostani középiskolások örülhetnek, hogy ilyen lehetőségeik is vannak. Zentai József: — Kapcsolatom az irodalomórákkal a négy év során gyakran változott. Most, hogy visszagondolok, fel sem vetődött bennünk rendhagyó órák tartásának az igénye. Tanárunk jó előadó volt, megszoktuk a verseket tőle. Zana Zsuzsa: — Annyira egyformák voltak az órák, hogy egyet sem tudok felidézni. A tanár bejött, letette a naplót az asztalra, az ablakpárkányhoz sietett, és mondta a magáét. Miskolcon régóta van színház, de színészt az órákon nem láttunk vendégül. Néző István: — A tanártól nem várható az el, ami a művésztől. Éppen ezért nyújthat maradandót a színész által tartott óra. Szívesen vették volna az ilyen órákat a többiek is. Akik részt vettek rendhagyó órán, élményszerűbbnek tartották a többinél. Ebben az évben százéves a szakmunkásképzés Szabolcs- Szatmárban. A megye első ilyen iskolája a nyíregyházi 110-es számú volt. Százéves történelmük során mindig fogékonyak voltak az újra, kulturális rendezvényeik seMennyien voltatok egy- egy rendezvényen? — 120—150-en, osztályonként öt—hat diák. Nem magasak ezek a létszámok? — Kisebb csoportokban jobb lett volna, de akkor sok tanuló kívül reked a rendezvényeken. Mi a haszna az ilyen foglalkozásoknak? — Olyan témákról hallhatunk előadásokat, amelyekről ismereteket szerezni nekünk más úton nincs lehetőség. Bachát tanár úr órája például arra volt jó, hogy elgondolkozzunk. Az anyanyelvet mindennap használjuk, mégsem figyelünk rá. A buli és a balhé szavakon bemutatta, hogy nem megfelelően. Az előadás meghallgatása nem jelentette, hogy másnap beszédünkben minden rendben, de mégis hasznos volt. A rendezvények után elbeszélgettünk, elmondtuk tapasztalatainkat, és kiértékeltük a hallottakat. Esztergályos szakma és irodalom? — A kettő összeegyeztethető. Szeretem az irodalmat, romantikus beállítottságú vagyok. Nagy Ilona tanárnő megszerettette velünk a tantárgyat. Szakmunkásképzőbe szükségesek a rendhagyó i 1 * ^ V m Miért hasznosak a rendhagyó órák és fellépések? — Mi nem tanulunk rajzot, zenét, olyan tantárgyakat, amelyek az ember általános intelligenciáját növelnék. Csak a magyar és a történelem tantárgy foglalkozik művészetekkel. Ezért a rendhagyó órák fontosak. A művészek személyes kapcsolatot tudnak teremteni a diákokkal. Az ilyen órák átfogó jellegűek, érdekesek, színesek, olyan ismereteket is nyújtanak, amelyek nem szerepelnek a tananyagban. Ha órán feldolgozott témáról van szó, az előadásmód más. Lakatos István fellépése annyira jól sikerült, hogy március 21-i diáknapunkra meghívtuk előadónak. A „közgazdasági” más területeken is nagy gondot fordít az esztétikai nevelésre. — Szabó Dénes karmester rendszeresen tart zenetörténeti előadást. A tantárgyak keretében nekünk nincs lehetőség zenét hallgatni. A gimnazistáknak van. Az iskola művészeti területeken is képez bennünket. Hangversenybérleteseink és mozibérleteseink is nagy számTemesvári István, Király Emese, Cervénák László, Lázár Miklós A tanárképző főiskola folyosóján első éves történelem—népművelő szakos hallgatók beszédművelés órára készülnek. Ök egy éve érettségiztek, nézzük válaszaikat. gítették a szakmunkásnevelést. Temesvári István harmadéves esztergályos tanuló albumot forgat a kezében. A borítón „110. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Diákszínpad eseményei képekben 1970 ...”. Néhány részlet az albumban található oklevelekből: „Anyanyelvűnk játékai. Az órát tartotta Grétsy László”, „1976. jún. 2. Aláírás Móricz Virág”, „Hogyan beszél a szabolcs-szatmári ember? Imre Samu”, „1977. márc. 26. Fábián Zoltán”, „Ady Endre költészete. Az órát tartotta Keresztúri Erika”. Az utóbbi években kik voltak még az iskola vendégei? — Czine Mihály irodalom- történész, Sánta Ferenc író, Bachát László, Bánszki István, Margócsy József főiskolai tanárok, Stettner Ottó és Berki Antal színművészek. Stettner Ottó József Attila költészetéről beszélt, Bachát tanár úr az ifjúság nyelvéről tartott előadást. rendezvények, mert kevés az irodalomóra, és művészeti tantárgyak nincsenek. ban vannak. Tanárainknak köszönhető, hogy magyarból és történelemből sem maradunk el a gimnazisták mögött. A nyíregyházi közgazdasági szakközépiskolában minden tanulónak van színház- bérlete. A diákok el is mennek az előadásokra. A rendhagyó órákkal kapcsolatos tapasztalatairól Király Emese 4. A osztályos tanuló mondott véleményt. — Lakatos István színművész József Attila életéről és költészetéről tartott előadást. Idézett az Ódából, az Elégiából, A város peremén és a külvárosi éj című versekből. Járt nálunk Horváth István színművész is. Az ő óráján sajnos nem, vehettem részt. Radnótiról beszélt, mondta verseit. Társaim szerint az ő szereplése is maradandó élményt nyújtott. Nálunk már régebben is voltak ilyen fellépések. Elsős koromban például a debreceni Csokonai Színház művésze tartott órát Puskin műveiből. Emlékszem, szinte játszott a katedrán. Miért hasznosak ezek az órák? — Élményszerűek és ma- radandóak. Fantasztikus hatása volt például a József Attiláról szóló előadásnak. Lakatos Istvánnal utána riportot is készítettünk. A rendezvényeken gyarapítjuk ismereteinket, műveltségünket. Megismerjük a művészeket, megkedveljük a színházat. Tanáraink felméréseket végeztek. Az eredmény: legyenek rendhagyó órák jövőre is, és szélesíteni kell a programot. A vasvárisok járnak színházba? — Rendszeresen. A testnevelő tagozaton mindenkinek van színházbérlete. Mely darabok tetszettek? — Népszerű volt körünkben az Űri muri, az Ez aztán szerelem, tetszett a Fehér karácsony is. Rendszeresen járunk hangversenyekre is. Volt nálunk a rádió gyermekkórusa. A művészeti hetek keretében két debreceni színész és egy zenész is. Egy- egy iskolai hangverseny előtt verset is hallgatunk. így is kedveltetik velünk az irodalmat. Hogyan zajlott le a rendhagyó óra a Vasvári Pál Gimnáziumban? Cervenák László 4. B osztályos testnevelés tagozatú tanuló válaszol, aki az iskola újságjának, a Vasvári lapoknak a főszerkesztője. — A rendezvényeket osztályonként tartottuk. Az órák kötetlenek voltak. Bármikor közbe lehetett szólni. A művész mindig lekötötte figyelmünket. A színészek Mese, monda, mítosz, Csokonai költészete, Arany János, József Attila művészete témákból tartottak foglalkozást. A magyar nyelv hete keretében Szende AladdPr főiskolai tanár a szavak eredetéről, Katona Béla Babits költői nyelvéről, Jeney István főiskolai tanársegéd Juhász Gyula és Tóth Árpád költészetéről tartott rendhagyó órát. A kezdeményezés tehát sikeresnek bizonyult. A múlt fél évben öt vidéki és hat nyíregyházi középiskolában száznegyvennégy rendhagyó tanítási órát tartottak. A programban a színház nyolc művésze vesz részt: Albert Éva, Fekete Györgyi, Györgyfalvay Péter, Horváth István, Jancsó Sarolta, Lakatos István, Palotai István, Varsa Mátyás és Tilles Ágnes előadóművész. Egy-egy irodalmi korszakot vagy költői életművet mutattak be. A témák a következők voltak: Arany-em- lékműsor, halálának 100. évfordulójára. Petőfi és Arany barátsága. Illyés költői világa. Ars poeticák a magyar irodalomban. Radnóti-mű- sor. összeállítás a magyar antifasiszta lírából. Költészetünk a reformkor sodrában. József Attila élete és költői világa, összeállítás a mai magyar lírából. Lakatos István színművész rendszeresen járta az iskolákat: — Húsz órát tartottam. Rövid időre tagja lettem néhány vidéki és nyíregyházi középiskola tanári karának. A Pedagógiai Műhelyben részletesen írok tapasztalataimról. Emeljünk ki néhányat ezekből. — A művészet, a színház szeretetére való nevelés szempontjából nem kis jelentőségűek az előadások. A ma iskolapadban ülő diákok lesznek a jövő színházi közönsége. Ha az előadónak sikerül olyan élményt adó órákat tartani, hogy azok emlékezetesek maradnak a diákok számára, jó indítás a színház nézőterére vezető úton is. A pedagógusok is szükségesnek, hasznosnak ítélték a rendhagyó órákat. Lázár Miklós középiskolai szakfelügyelő nap nap után látogatja az iskolákat. — Ezek az órák változatossá teszik az irodalomtanítást. Az előadóművész közvetlen kapcsolatot tud teremteni a diákokkal és a tanárokkal. Ez a kapcsolat mással nem pótolható, a rádió hallgatásával és a televízió nézésével sem. Felkelti a tanulók érdeklődését. Alkalmas az irodalomtanítás felfrissítésére. Olyan mű előadására is sor kerül, ami nincs a tantervben, de a személyiség formálásában mégis jelentős. Egy-egy ilyen rendezvény új szempontokat ad a tanároknak is a költői életmű tanításához. A diákoknak tetszettek az órák. Milyen volt az óravezetés módszere? — Jó légkör alakult ki. A tanulók kérdéseket tettek fel, egy-egy művész személyes kapcsolódásairól is beszélt. Egy-két téma túlfeszítette az időkeretet, a 45 perc kevésnek bizonyult, de nemcsak magyaróra van az iskolában. A vidéki iskolákba is eljut a művész? — Igen. De a vidéki iskolák ebből a szempontból hátrányos helyzetben vannak. A színház közelében lévő nyíregyházi középiskolák lehetőségei jobbak. A szakfelügyelő osztályában is volt ilyen óra? — Volt. Járt Nyírbátorban Györgyfalvay Péter, igen jó órát tartott. Sokáig emlékezetes marad a gyerekeknek. A jövő? — Tudatosabbá tenni a kapcsolatteremtést a vidéki iskolákkal is. Az intézményekben ne vonjanak össze osztályokat, mert akkor már gondok is jelentkeznek. A jövőben szélesíteni kell ezt á mozgalmat. A rendhagyó irodalomórák két szempontból jelentősek: segítik a tanulói személyiség sokoldalú fejlődését, formálódik a jövő színházi közönsége is. írók, költők, főiskolai tanárok alkalomszerűen korábban is látogatták az iskolákat. A Móricz Zsigmond Színház belépésével a rendhagyó irodalomóráknak a rendszere van kialakulóban. A színház nem kis feladatot vállalt magára. Az intézményeknek is vannak gondjai. A diákközönség és a színház egymásra találása biztató a jövőre nézve is. Tóth László
