Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

1983. március 23. Kelet-Magyarország 3 Szabadegyetem |urrog a teremben diavetítő, a hall­gatóság hamarosan aranyira ismeri a Szelj ut- űrállomás „alaprajzát”, mint a saját lakásáét. A zárt láncú televízión rö­vid filmbe játszás követ­kezik az űrhajósok hét­köznapjáról: ébredés, reg­geli torna, étkezés, mun­ka ... Élmény szerűség, közérthetőség, szemléle­tesség — mindezzel együtt a korszerű ismeretterjesz­tésben egyre gyakrabban találkozhatunk. A hatásos természettu­dományos előadások egy­szerűen elképzelhetetle­nek a modern ismeret­közvetítő eszközök nélkül. Itt a szemléltetés alapkö­vetelmény. A TIT megyei szervezete Bessenyei György Szabadegyetemé­nek tíz tagozatán belül tekintélyt parancsolóan foglalnak helyet a termé­szettudományok: a fizika, kémia, biológia, csillagá­szat, űrkutatás. Az elő­adássorozatok foglalkoz­nak az időmérés lényegé­vel, filozófiai és gyakorla­ti oldalaival, az emberrel és „vegyi környezetével”, a központi idegrendszer funkcionális anatómiájá­val éppúgy, mint a szív­működés hormonális sza­bályozásával vagy az em­beriség gyarapodását, ja­vát szolgáló űrkutatások­kal. A biológiai tagozat programját kísérletező délutánok is gazdagítják. Az egyes tagozatok té­makörei több évet tekint­ve egymásra épülnek. A cél változatlan: a termé­szettudományos művelt­ség közvetítése, a modern világkép formálása, gaz­dagítása, tájékoztatás a legfrissebb tudományos kutatásokról. A szabad- egyetemi rendezvényeit nem utolsósorban olyan szempontból is hasznosak, hogy a neves előadóktól módszertani segítséget, öt­leteket kaphatnak mun­kájukhoz a TIT megyei szervezetének tagjai. Kik foglalnak helyet egy-egy előadáson? Át­lagban negyven-ötven hallgatója van a szabad- egyetemi foglalkozások­nak, de az említett bioló­giai kísérleti délutánokon nyolcvan ember szorong a teremben. A fizika tago­zatra — a biológiaihoz ha­sonlóan — zömében to­vábbtanulni szándékozó középiskolások jelentkez­tek középiskolai tanárok­kal, főiskolásokkal együtt. A csillagászat-űrkutatás az a terület, amelyik élet­kortól, foglalkozástól füg­getlenül eltérő rétegekből vonz érdeklődőket. A csil­lagvilág titkai, a két és fél évtizedre visszatekintő földi „űrkorszak” megra­gadja a fantáziát. színvonalas előadá­sok elképzelhetet­lenek jó intézmé­nyi együttműködés nélkül. A TIT Szabolcs-Szatmár- ban megbízható partner­re talált a tanárképző fő­iskoláiban, valamint a Megyei és Városi Művelő­dési Központban. A me­gyehatárokon túlról sem maradt el a segítség: ér­keznek szakemberek a fő­városi planetáriumból ép­pen úgy, mint a Debrece­ni Orvostudományi Egye­temről. Még egy el nem hanya­golható haszna van az évente megújuló szabad- egyetemi sorozatnak. Nemcsak a hallgatóság távozhat az előadások vé­gén ismeretekkel gazda­godva, hanem ez a kiemelt forma színvonalával, igé­nyességével hat a többi ismeretterjesztő előadás­ra, programra. Hajtóerő­ként szolgál, hogy az is­meretterjesztés és közért­hetőség elválaszthatatla­nok legyenek tudatunk­ban. R. G. Exportbefőtt ♦ A Nyíregyházi Konzerv­gyár az 1983-as eszten­dő első felében 11 ezer tonna vegyes befőttet készít szovjet megren­delésre. (Császár Csaba felvétele) Talpon maradni! AHOL GYENGE A FÖLD TERMŐKÉPESSÉGE AZ ÖN­MAGÁBAN IS NEHEZÍTI A GAZDÁLKODÁST. HA EH­HEZ HOZZÁADJUK A SZABÁLYZÓK SZIGORODÁSÁT, AZ ENERGIAARAK NÖVEKEDÉSÉT ÉS AZT, HOGY ALA­POSAN MEGDRÁGULTÁK A GÉPEK, KÉMIAI SZEREK, AKKOR 1983-RA NEM ELÉG A TERMELÉS SZINTEN TARTÁSA, VAGY CSEKÉLY FEJLESZTÉSE. KÜLÖNÖSEN IGAZ EZ A BALKÁNYI SZABOLCS TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN, AHOL VESZTESÉGGEL ZÁRTÁK AZ 1982-ES ÉVET. Nézzük előbb a veszteség mértékét és okait. A nagy te­rületen gazdálkodó szövetke­zet 260 milliós bruttó terme­lési érték mellett összehozott közéi 2 millió forint ráfizetést. Szabó István, a termelőszö­vetkezet elnöke a veszteség forrásaként sorolja; az 1981- ben termelt burgonyát nem tudták kellően tárolni, meg­romlott és a 3 millió forintos kár már a tavalyi évet ter­helte. Ráfizettek az 1150 hek­táron termesztett rozsra is, bár 22 mázsás termést értek el, de magas volt az önkölt­ség. Nem hozta a tervezett bevételt az alma és volt egy jelentős tűzkáruk. Van garancia? Kétmillió forint a bruttó termelési értékhez viszonyítva mint veszteség, nem nagy pénz Hogy csak ennyi volt és nem több, nem a föld termőképes­ségén, de az egyre erősödő melléküzemági tevékenységen, a juhászaton és nem utolsó­sorban a háztáji ágazaton is múlott. Természetesen az lett volna jó, ha nem veszteség terheli a gazdaságot, de nye­reséggel zárnak minden vona­lon. Most viszont kérdés: ren­tábilis lesz-e a növényter­mesztés, tudnak-e annyi újat hozni, hogy a gazdálkodás egésze nyereségessé váljon. Más szóval mi a garancia a talpon maradásra? A termelőszövetkezet veze­tői behatóan foglalkoztak a legkritikusabb ponttal, a ga­bonatermesztéssel. A termőte­rületet nem csökkentették, sőt 100 hektárral növelték. Idén az őszi kalászos együttes te­rülete 1750 hektár, ebből a rozs 1250 hektár. Tiszta pénzt ebből csak akkor látnak, ha növelik a termésátlagot, csök­kentik a termelési költségeket. A termésátlag-növelés a 8—10 aranykoronás talajon nem igen lehetséges, a termelési költség mérséklése annál in­kább járható út. Már most százezer forintokat takaríta­nak meg, ha a fej trágyázást, vegyszerezést a táblák igénye szerint végzik. Elhatározás, hogy a növénytermesztésben szigorítják a gépi normákat. Végeznek majd bérszárítást is, hogy a szárítóüzem fenn­tartását, üzemeltetését jöve­delmezővé tegyék. Művelni kell! Nagy gondot okoznák a bal- kányi termelőszövetkezetben a föld gyenge termőképessége mellett a domborzati viszo­nyok. Sok az olyan tábla, ahol a talajszerkezet néhány hektáron is három-négy féle. A kötöttebb talajtól a futóho­mokig minden megtalálható. Nagyüzemi módszerekkel, gazdaságosan ezeket a terüle­teket nem lehet jövedelmező­en hasznosítani. A földet vi­szont művelni kell. Most ar­ra gondoltak — és jól gondol­ták ki —, hogy azt a pár száz hektárt, amit képtelen a tsz jövedelmezően művelni, átad­ják a tagoknak úgy, hogy szakcsoportokat alakítanak. A szakcsoporttagok a földért bérleti díjat fizetnek és ter­melhetnek dohányt, burgo­nyát, takarmányt. Kettős ha­szon ez, részint mert növek­szik a háztáji termelés, más­részt a bérleti díj a tsz-kasz- szába biztos bevétel. Balkányban — mint min­denütt —a háztáji szerves ré­sze a gazdálkodásnak. A tsz szervezi, irányítja és segíti ezt a munkát. Tavaly a közö­sön keresztül a háztájiból 1100 sertést, 176 hízóbikát és 800 ezer liter tejet értékesítet­tek. A tsz a háztáji állattar­tás fejlesztéséhez 35 kocát, 13 vemhes üszőt helyezett ki. Most — és ebben már érezte­ti hatását a takarmánytermő terület művelésének lehetősé­ge — nagy az érdeklődés a vemhes üszők iránt, legalább hatvan jószág kihelyezésére kerül sor. Tavaly a háztáji E gy arc eltűnt a piacé­ról, a pult mögül. Nem gondolom, hogy örökre, de egy időre bizonyosan nem vált be üres sörös-, boros-, pálin­kásüvegeket Gombos Já­nos, a nyíregyházi Kos­suth téri ABC-áruház köz­ismert, s kedvelt Papója, Jancsija, Jánoskám, Gom­bos kartárs, aki nem ke­vesebb; mint negyvenöt esztendőt állt a pult mö­gött. S ő még meg mer­te kérdezni a vásárlótól: mit tetszik parancsolni ? Szűcs Györgynek, az ABC- áruház vezetőjének csu­pán egyetlen mondatát szeretném idézni. Meleg szavakkal köszöntötte Gombos Jánost, s ezt mondta róla: „Kenyere ja­vát ebben a szakmában ette meg, tiszteséggel, be­csülettel”. ágazat termelése 39 millió fo­rint volt. Nem kis pénz, de több is lehet, ha valóban mindaz megvalósul, amit az új földhasználattal terveznek. Tettre sarkall Nem a földművelés tagadá­sa, ha egy gazdaság ipari ter­melésben lát és keres kiutat gondjainak enyhítésére, meg­oldására. Balkányban a cseh­szlovák Desta típusú dízel­targoncák javítására, felújítá­sára szakosodtak évekkel ez­előtt. Ma már hetvenkét szak­ember végzi ezt a munkát. Er­re az évre 200 targonca és 100 fődarab felújítását tervezték 65 milliós termelési értékkel, tisztes nyereséggel. Növelik a faipari üzem termelését is és belép egy új kooperációs te­vékenység. A termelőszövet­kezet a HAFE-val kötött szer­ződést, különböző forgácsolt alkatrészek gyártására. Ehhez a tsz a saját esztergapadján kívül felhasználja azt a nyolc forgácsológépet, amit bérleti díj ellenében a HAFE-től kap majd meg. Nem könnyű talpén marad­ni, veszteségből nyereségbe vinni egy gazdálkodást. Per­sze, ha vannak jó tervek, reá­lis elgondolások és ehhez pá­rosul az akarat, úgy minden akadály leküzdhető. Ma okkal, ok nélkül sok az olyan sirán­kozás, amely a gazdálkodás körülményeit sorscsapásként tünteti fel. Van abban igaz­ság, hogy nem könnyű ered­ményt elérni, viszont aki tud­ja, hogy a szabályzó nem te­hetetlenségi, hanem tettre sar­kalló erő, az a kifogások he­lyett inkább cselekszik. Bal­kányban megvan erre a kész­ség és ez már önmagában is eredmény. Seres Ernő Ilyen kereskedő volt Gombos János, akit a Kossuth téri Csemege ABC-áruház kollektívája március 17-én délután, nyugdíjba vonulása alkal­mából csókokkal, ajándé­kokkal és a visszavárás re­GOMBOS ményében köszöntött. Gombos kartársat, aki sok­sok üveget váltott vissza az ABC zöldség-gyümöllcs osztályán. Aki négy és fél évtizeden keresztül állt a pultnál, köszönt, fu­tott, olykor zsörtölődött is, ha csorba üveget pró­báltak rásózni. Gombos, a kereskedő, a vásárlók Felnőtt partnerek ÖRVENDETESEN NŐTT az érdeklődés a párt-, a gazdasá­gi és társadalmi szervezetek és vezetőik részéről a KISZ- szenvezetefc iránit. Ezt tanú­sítják a motsit közfigyelmet ér­demlő taggyűlések a KISZ- szervazeteklben, NyoQoszáz taggyűlésen^ ta­pasztalt igazgatók, tsz-elnö- kök, páirttitkárok, főmérnö­kök, ágazatvezetők, kutatók, tanácsi vezetők ültek a szék­sorokban a fiatalok közöitt. Bár meghívottakként, ven­dégekként üdvözölték őket, részvételük, mondandóik egyértelműen bizonyították: felelősséget éreznek azért, hogyan fejlődik területükön a KlSZ-szervezet, betöüitá-e hivatását, hélytálitniák-e a munkában az ifjúkommu- nisiták, s ha igen, hogyan? Jelentős tényezőről van szó. Az idén éppen e taggyű­lések felvételei nyomán mint­egy 50 ezerre növekszik a KISZ-tagság létszáma Sza­bolcs -Szakmarban. TÖBB KISZ TAGGYŰLÉ­SEN magam is tap>asztaitaim: a felelősség hangján, a fiata­lok szellemi energiájára, lendületére is számítva, igaz partnereket keresve szólal­tak fel gazdasági vezetők. Jeczkó János a Felső-tiszai Vízügyi Igazgatóság főmér­nöke az együttműködés szük­ségességéről szólt. Kérte a KISZ-szervezetet, segítsen a pályakezdő szakemberek be­illeszkedésében. Óriási, még feltárandó, hasznosítható energia van az frnkt munká­jában. Az alapiszervezet tit­kára Iván György erre és né­hány mérnök-technikus fia­tal országos figyelmet ér­demlő munkájára hívta fel a figyelmet. A Nyíregyházi Városi Tanács Váci Mihály KISZ-alapszervezetének mun­kájáról készített minősítés­ben egyebek között ez áll: „Az alapszervezet törődik az apparátus fiatal dolgozóinak beilleszkedésével, továbbta­kedvence volt, mert tu­dott tisztelettudóan köz­vetlen is lenni. Negyvenöt esztendővel ezelőtt kifutóként kezd­te a kereskedő szakmát Martinovszki üzletében, s végiggyalogolta, kérdez­te, mosolyogta az évtize­deket a különböző osztá­lyokon a Csemege Válla­latnál, csaknem megala­kulása óta. Hiányozni fog. Nekünk vásárlóknak is. Ha má­sért nem, újdonságot tu­dakolva olykor meg-meg- állltunk Gombos úr pultja előtt az ABC zöldség-gyü­mölcs osztályán. Hivata­losán nem áll a pult mö­gé többé, csak hobbiból, kedvtelésből, ha hívják, ha úgy érzi majd, hiá­nyoznak számára a vá­sárlók. (f) nulásával, a szabad idő kul­turált eltöltésének megszer­vezésével. Kezdeményező­készségük növekedett. Ezt tanúsítják: vetélkedőt kez­deményeztek az új eljárási törvényről, az ifjúsági parla­ment határozatainak végre­hajtása szívügyük. Jó az ér­dekképviseleti munkájuk. És ami külön figyelmet ér­demel: a pártszervezet veze­tősége személyenként is értékelte a KlSZ-szervezet- ben tevékenykedő fiatal párt­tagok Kovács Mihály, Kor- bics Árpád, Pápai László, Nyeste Géza, Sebők János, Ördögh János és a többiek munkáját. A nyíregyházi Vo­lán 3-as pártszervezetéhez tartozó KISZ-szervezetet ta­valy kétszer számoltatták be. Szerepelt a minősítésben, hogyan dolgoztak a fiatal kommunisták, milyen kez­deményezésékkel segítették a KISZ munkáját. S egy meg­szívlelendő követelmény az új vezetőségnek: fokozatosan vonják be a fiatalokat a ve­zetőség munkájába. Gon­doskodjanak a káderutánpót­lásról. „IGÉNYES KÖVETELMÉ­NYEKET állított a 2-es párt- szervezet is a Ságvári Endre KISZ-szervezet tagsága elé. Puskás László párttitkár is­mertette a vezetőség minő­sítését, ahol egyebek között követelményként fogalmaz­ták meg, hogy az új fiatal dolgozók és a tanulók beil­leszkedését segítse a KISZ. Nem fukarkodtak másutt a reális kritikai értékeléssel sem. A SZÁÉV szakipari párt- szervezet minősítését a tag­gyűlésen Kása Miklós a párt­titkár ismertette. Elmarasz­talták azokat a párttagokat, akik a KISZ-t segítő megbí­zatásukat elhanyagolták. AZ IFJÚSÁGI MOZGA­LOM fejlődését, a gazdasági feladatokat segítőigényes ajánlások szerepeltek a párt- szervezetek által megfogal­mazott javaslatokban. Ezek beépülnek az idei akcióprog­ramokba. A felnőtt nemze­dék képviselőinek, a veze­tőknek a részvétele és a pártszervezetek minősítései bizonyították: érzik a fele­lősséget a felnövekvő ifjú nemzedékért. Remélhető, hogy ezzel az egy aktussal nem fejező­dött be az igazgatóknak, párt­titkároknak, üzemvezetők­nek, más társadalmi szerve­zeteink vezetőinek a KISZ- taggyűléseken való rész­vételük. Év közben is elkel a segítség mindkét fél ré­széről. Olyan terepe a KISZ az ifjúságpolitikai munká­nak, politikánk érvényesíté­sének, ahol a párton kívüli fiatalok nagy tömegeivel érintkezhetnek és válthatnak szót közös dolgainkról. A TANÁCSKOZÁSOK TA­NÚSÍTOTTAK: megtisztelte­tésnek veszik a KISZ-esek a felnőttek érdeklődését, taná­csait, s így érzik: valóban fontosak. Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom