Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. március 23. Magas szintű szovjet—jugoszláv tárgyalások Belgrádban Szovjet—jugoszláv kormányfői tárgyalások Belgrádban. A képen balra a szovjet, jobbra pedig a jugoszláv küldöttség. (Telefotó — Tanjug — MTI — KS) megszilárdításáért, a népek­Az istenek „félrelépése11 Tenger alatt Afrikába? Gibraltár térképe a tervezett alagúttal. (Horizont — KS) sét. Ez utóbbi mellett döotöt­Kommentár Valutavita I7J gyelöre még bizonyta- | m lan, ki az igazi győz- tese, s ki a vesztese a Közös Piac valutakiigazítá- sának. Mint már annyiszor, most is kompromisszum szü­letett a brüsszeli találkozón. Kétségtelen, hogy a nyugat­német márka fölértékelésé­vel Bonn újból bizonyságot tett partnerei iránti szolida­ritásáról. Árfolyammódosítá­sa valóságos mentőakciónak is beillik, különösen ha te­kintetbe vesszük, hogy ere­detileg a nyugatnémetek a francia frank egyoldalú leér­tékelését követelték. Persze, ez csak az érem egyik olda­la. A másik: Bonn bizonyos mértékig kényszerű lépésre szánta el magát, hiszen ter­mékeinek egyik legfontosabb piaca Franciaország. Ha Pá­rizs bármely okból korlátoz­ná importját az NSZK-ból, ez rendkívül hátrányosan érintené az amúgy is gon­dokkal küszködő nyugatné­met gazdaságot. Ami Franciaországot illeti, helyzete korántsem könnyű. Az EGK „valutakígyóján” fennállásának négy eszten­deje alatt hétszer változtat­tak, s ennek hosszú távon a francia gazdaság kétségtele­nül egyik kárvallottja. Min­den erőfeszítés ellenére a pá­rizsi kormánynak nem sike­rült visszaszorítania az inflá­ció növekedési ütemét, s most harmadszor kényszerül­tek a frank leértékelésére. Mitterrand elnök nagy ér­deklődéssel várt szerda esti televíziós beszédében a kor­mány ülésének döntéseit je­lenti majd be. Annyi máris bizonyos, hogy a belső fo­gyasztás mérséklését irá­nyozzák elő, ami a francia átlagpolgár számára is kor­látokat jelenthet. annak persze az árfo­lyam-kiigazításnak olyan következményei is, amelyek némely tagor­szágban előnyökkel kecseg­tetnek. Rómában például örülnek, hisz sikerült elke­rülni a líra devalválását, s az olasz áruk versenyképes­ségének növekedését várják a nyugatnémet piacon, ösz- szességében egy bizonyos: a brüsszeli döntéssel legföljebb injekciókúrára fogták az akut betegségben szenvedő nyugsí-európai valutarend­szert. Az árfolyamok kiigazí­tása azonban aligha lehet egyedül hatásos gyógyszer a gazdasági pangás, a recesszió nyomasztó körülményei kö­zepette. Gyapay Dénes Új vezető az EPH élén Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn William Ruc- kelshaust nevezte ki a kör­nyezetvédő hivatal (EPA) élére. Az 50 esztendős Ruc- kelshaus volt az EPA első igazgatója a Nixon-admi- nisztráció éveiben. Mint is­meretes, Anne Burford, az EPA eddigi igazgatója azért volt kénytelen megválni tisztségétől, mert a hivatal több vezetője vesztegetési botrányba keveredett. Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Rudolf Roh- licek, a csehszlovák kormány elnökhelyettese, a Magyar— Csehszlovák Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együttmű­ködési Vegyes Bizottság Belgrádban kedden meg­tartották a jugoszláv—szov­jet kormányfői tárgyalások első fordulóját. Milka Planinc és Nyikollaj Tyi'honov szívé­lyes, baráti és nyílt légkör­ben átfogó eszmecserét foly­tatott a kétoldalú kapcsola­tok minden vonatkozásáról, előtérben a gazdasági együtt­működésről. Megvitattak to­vábbá időszerű nemzetközi kérdéseket is. A két kormányfő a tárgya­lásokon tájékoztatót adott or­szága belső fejlődéséről és az időszerű feladatokról. Milka Planinc és Nyikolaj Tyiho- nov pozitívan értékelte a ju­goszláv—szovjet kapcsolatok fejlődését. Ugyanakkor kife­jezték véleményüket, hogy a két ország együttműködése elmélyíthető számos terüle­ten, így az elektronika, a ro­bottechnika, az energetika, a mezőgazdaság, az építőipar, a gépkocsigyártás vonalán. A nemzetközi helyzet át­tekintésekor hangsúlyozták, hogy aktivizálni kell minden olyan erőt, amelyek fellép­nek az atomháború veszé­lyének elhárításáért, a béke társelnökei kedden a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaságban, Komárnóban megbeszélést folytattak a kiét ország gazdasági együtt­működésének időszerű kérdé­seiről. Különös figyelmet szenteltek a dunai vízlépcső­nek a fuggetlensegre es tár­sadalmi haladásra való jo­gáért. Tyihonov felhívta a figyel­met a Szovjetunió és más szocialista országok új kez­deményezéseire, amelyek kedvező lehetőségeket terem­tenek a megérett nemzetközi problémák megoldására bár­mely fél biztonsági érdekei­nek sérelme nélkül. Az európai tárgyalásokat illetően a két kormányfő ki­fejezte óhaját, hogy mielőbb pozitív eredmények szülesse­nek az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról fo­lyó tárgyalásokon és siker­rel fejeződjék be a madridi találkozó. Aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti fejlemények veszélyes iránya miatt. A Szovjetunió és Jugoszlávia a közel-keleti válság átfogó rendezéséért száll síkra, han­goztatták, tehát érvényt kell szerezni a palesztin nép ön­rendelkezésére és saját füg­getlen államra való jogának rendszer építésével kapcsola­tos feladatoknak. A megbeszélésen részt vett Julius Hanus, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnökhelyettese és Ko­vács Béla, a Magyar Népköz- társaság prágai nagykövete. TELEX VÁRKONYI PÉTER CIKKE A PRAVDÁBAN Várkonyi Péternek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárá­nak cikkét közölte kedden a Pravda. A cikk azzal foglal­kozik, hogyan harcolnak a szocialista országok a béke megőrzéséért. A TASZSZ szovjet hírügynökség kedden részletesen ismertette Várko­nyi Péter cikkét JOGÁSZOK AZ ATOMFEGYVEREK ELLEN A svéd fővárosban megtar­totta alapító ülését a „Jogá­szok az atomfegyverek ellen” elnevezésű szervezet. Az or­szág legnevesebb jogászainak kezdeményezésére alakult szervezet felhívással fordult a svéd jogászokhoz: tudásu­kat és tapasztalatukat fel­használva aktívan járuljanak hozzá a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárításához. VONAT­SZERENCSÉTLENSÉG BANGLADESBEN összeomlott egy száz év­vel ezelőtt épített vasúti híd kedden Bangladesben. A fő­várostól 240 kilométerre északnyugatra fekvő Siraj- ganjban tomboló ítéletidőben az óránkénti 100 kilométeres sebességű szél meglazította a híd vasszerkezetét, és a híd az áthaladó túlzsúfolt sze­mélyvonat súlya alatt lesza­kadt. A szerelvény három ko­csija a folyóba zuhant. A baleset következtében negy­ven ember életét vesztette, és mintegy százan megsérültek. PERU, BOLIVIA — ESŐZÉSEK Felhőszakadás okozta föld­csuszamlás temetett el két falut Peru északi részében. Az elemi csapás következté­ben több mint száz ember vesztette életét, s több ezer ember vált hajléktalanná. Az esőzés elöntötte a pánameri­kai autóút egy részét, ame­lyen több mint kétezer teher - és személygépkocsi torlódott össze. Nagy esőzések és ára­dások vannak a Peruval szomszédos Bolívia Santa Cruz megyéjében is, ahol szá­zan haltak meg és 40 ezren váltak hajléktalanná. A görög monda szerint Ze­usz fia, Heraklesz félisten egyik kalandjához az akkor ismert világ legnyugatibb ré­szén élő Atlasz segítségét kérte. Heraklesz rövid időre átvette tőle az égboltozat ter­hét. Az iszonyú teher nyomá­sa alatt lába — így a görög monda — kettéválasztotta a kontinenst: Európára és Af­rikára. Ez a mai Gibraltár - nál történt. 47 km-es alagút Napjainkban tervek szület­tek az istenek „félrelépésé­nek” korrigálására, nevezete­sen alagút építésére a két kontinens között. A gondolat János Károly spanyol király és II. Hasszán marokkói ki­rály találkozóján született. Ezt követően 1980-ban szak­értői bizottság alakult, amely két éven át dolgozott a ter­veken. A húsz államból érkezett tudósokból, mérnökökből, közgazdászokból álló bizott­ság Tangerben ötféle megol­dást vizsgált meg: függő-, vagy úszóhíd, úszó, vagy a tengerfenéken nyugvó csövek létesítésének lehetőségét, avagy földalatti alagút építé­tek. Az összesen 47 kilomé­ter hosszú létesítmény a spa­nyol Punta Palámat és a ma­rokkói Punta Altarest kötné össze. Előszűr a vasút Az eredeti terv szerint a Gibraltár mellett spanyol Tarifát kötötte volna össze a marokkói partokkal. Itt csu­pán 15 kilométer széles a ten­gerszoros, a kijelölt 26 kilo­méteres szélességűvel szem­ben. Mégis az utóbbit fogad­ták el, mert ott a tenger ma­ximális mélysége 300 méter, míg Tarifánál 900 méter. Az előterjesztés szerint elsőként a vasúti alagút készülne el, az autóalagút csak később, a még meglevő technikai prob­lémák, pl. a szellőzés teljes megoldása után. Mindkét alagút átmérőjét 6,85 méter­re tervezték. Az előterjesztés szerint az első alagút öt év alatt elkészülhet. Hasonló tervek már a múlt század vége óta születtek Spanyolországban. A har­mincas években egy spanyol mérnök víz alatti oszlopokon nyugvó vagy bólyákon függő csővel képzelte el a megol­dást. Ez azonban az erős ten­geráramlás, a szél nyomása, valamint a sűrű hajóforgalom miatt megvalósíthatatlannak bizonyult A „SÉMÁN” példája A szakértők számítása sze­rint az alagút építése már az első lépcsőben legalább egy- milliárd dollárba kerül. Emi­att sokan ellenzik a tervet. Arra is hivatkoznak, hogy még nincs kellő tapasztalat ilyen hosszú víz alatti alagút létesítésére. A terv védői a japán „SEIKAN” víz alatti alagútra hivatkoznak, amely 54 kilométer hosszúságban köti majd össze Hokkaidót Honshu szigetével. Egyes spanyol közgazdá­szok a létesítmény gazdasá­gosságát vitatják. Szerintük a viszonylag kicsi áru- és sze­mélyforgalom nem indokolja egy ilyen összeköttetés létesí­tését. A La Manche-csatorna alatt már régóta tervezett alagút sem épül még — han­goztatják —, pedig ott két igencsak iparosított vidéket kötne össze a létesítmény. A szakértői bizottság ezzel szemben kimutatta, hogy az építkezés költségei rövid időn belül megtérülnének. Jelenleg évente 3,7 millió ember, 370 ezer gépjármű és 4—5 millió tonna áru kel át a két konti­nens között a csatornán. Ar­ra is számítanak, hogy a szá­razföldi összeköttetés megte­remtése jótékonyan hatna az afrikai államok fejlődésére. S ami a jelenlegi helyzetben különösen fontos: az építke­zés sok ezer új munkahelyet teremtene. Egy szó, mint száz, hangoztatták a szakértők, az alagút megépítése Spanyolor­szág és Marokkó között ha­laszthatatlan feladat. R. i. Pályázati felhívás igazgatói állásra Az Állami Gazdaságok Országos Központja pályázatot hirdet a Nyírmadai Állami Gazdaság (4564 Nyírmada, Hu­nyadi út 13.) igazgatói munkakörének betöltésére. A gazdaság termelési profilja: állattenyésztés (370 te­jelő, 484 húshasznú tehén és szaporulata, 4689 anyajuh és szaporulata, 2316 ha rét-legelő területtel), szántóföldi nö­vénytermesztés (1168 ha, főleg takarmánynövény-termesz­tés), gyümölcstermesztés (565 ha), 1982. évi termelési érték 130 000 mFt. Pályázhatnak azok, akik — vállalkoznak a gazdaság termelési szintjének és gazdálkodási eredményének növelésére, — egyetemi (főiskolai) végzettséggel és megfelelő fel­ső szintű vezetői gyakorlattal rendelkeznek. A pályázatot 1983. április 10-ig kell benyújtani az ÁGK személyzeti főosztályához (1361 Budapest, pf.: 19., V., Akadémia u. 1. sz. Telefon: 124-617), amely tartalmaz­za az eddigi szakmai vezetői tevékenység eredményeit, a vállalkozással kapcsolatos elképzeléseket, valamint a sze­mélyes feltételeket. A pályázathoz önéletrajzot kell csatolni. Havi alapfizetés 9000—11 000 Ft között és nyereségtől függő prémium, jutalom és illetményföld. A munkakör betöltésének tervezett időpontja: 1983. május 1. ötéves meghatározott időtartamra, amely kölcsönös megegyezéssel többször is meghosszabbítható. A letelepedéshez megállapodás szerint támogatást adunk. A pályázatok elbírálását bizottság végzi és a fenti cí­men módot adunk a gazdaság helyzetének részletes meg­ismerésére. Állami gazdasagok országos központja Személyzeti és Oktatási Főosztálya Képtávírón érkezett A finn szociáldemokraták megerősödve kerültek ki a válasz­tási küzdelemből. A képen középen Kalevi Sorsa, a szociál­demokraták vezetője hívei körében. Marjai József és Rudolf Rohlicek megbeszélései

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom