Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. március 23. luiimiiiiiiiimüsis IIHIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Néhány mondatban „Egy csepp víz” címmel természettudományi kiállítás nyílik március 24-én a Zalka Máté Városi-Járási Művelő­dési Központban. A kiállítás március 31-ig tekinthető meg. — „Építsünk Üttörőstadiont a Margitszigeten” — a város KISZ-szervezetei is aktívan bekapcsolódtak. Eddig több mint 100 ezer forintot gyűj­töttek össze társadalmi mun­kából, s fizettek be a stadion Város és vidéke Izzik a szálkái „kokó“ Van-e város manapság és van-e vidéke? Szónoki kérdés, hiszen nyilvánvaló, hogy van (vannak) város(ok) és egyértelmű lehetne az is, hogy az életforma szabja meg, hogy mi a város, és mi a vidék. Korunk leleménye egy új közigazgatási kifeje­zés: városkörnyék. Voltak és vannak, akik fél­tik a nemegyszer nagy törté­nelmű, nagy hagyományú vá­ros melletti községeket a vá­ros melletti elsorvadástól, a beolvadástól. A nagyobb vá­rosok hajdan önálló települé­sek sorát nyelték el, gyakran úgy, hogy csak a közigazga­tási határ, a név változott, a régen önálló települések élete nem. Községfüzér Mátészalka körül hangula­tos, nagy történelmű község­sor: Jármi-Kocsord, Nyírcsa- holy, Nyírmeggyes és Ópályi. Városkörnyék. Egyik sem azo­nos életű korábbi önmagával. Közérzetük meghatározói: a megélhetés, a település fogyá­sa, vagy növekedése, a fejlő­dés üteme, a komfortfok, a kommunális ellátás szintje. A megélhetést meghatároz­za a város ipara. Ezekből a községekből öt-hatszáz ember jár be naponta dolgozni. A bejárás időigénye kisebb, mint egy nagyvároson belüli utazás időigénye. Ahol ter­melőszövetkezet van, ott ezek a szövetkezetek erősödtek. Ezekben a községekben nem alacsonyabb az egy családra jutó háztartási gépek, televí­ziók száma, mint a városban. Százakra rúgnak a diák ingá­zók. Az épülő lakások kom­fortfoka megegyezik a városi lakásokéval. Az ingázók átla­gos keresete nem alacsonyabb, mint a városban lakó munka- vállalók keresete. Nem vélet­len: a lakosság száma min­denütt lassan, de biztosan nő. Közös érdek Az alapvető közösségi él­mény Ópályiban, Paposon, Jármiban, Nyírmeggyesen, Nyírcsaholyban vagy Kocsor- don ugyanúgy a gazdagodás élménye, mint Mátészalkán. Ez nem azt jelenti, hogy nincs a kommunális ellátás szintjé­ben színvonaleltérés. Valami­kor a villany, most a víz jelenti a faluk életforma-for­radalmát. Nem véletlen, hogy ahol erre mód van, a város segít a községek vezetékes ivóvízellátásában. Mondhatnánk, önzetlenül, a városi lakosok kárára, de hát ez így nem igaz. A vá­rosnak ugyanis alapvető érde­ke, hogy a környező telepü­lések ne csak éljenek, hanem virágozzanak is. Az ipar lété­nek egyik kulcskérdése ez, hi­szen a gyárak élete a mun­kaerő, a fejlődés biztosítéka az életképes ipar. Ugyanígy: a város kereskedelmének virág­zásához is hátország a város- környék. A Kocsordon épülő ház Mátészalkán megvásárolt Az oldalt összeállította: Bartha Gábor fürdőszoba-berendezést, bú­tort, szőnyeget igényel, a köz­ségekben élők biztos jövedel­me Mátészalkán jelentkező vásárlóerő. És folytathatnánk e példákat tovább. A közelmúlt falugyűlései­nek egyértelmű tapasztalata, hogy város és városkörnyék között kialakult az az együtt­működés, amit talán nem mindenütt sikerült megterem­teni. Példaként: sohasem ta­pasztalt társadalmi összefo­gással építettek orvosi rende­lőt és lakást Kocsordon. Eh­hez százezrekkel segített a vá­ros, hiszen a mátészalkai üze­meknek is fontos az ottani betegellátás színvonala. Ez a fajta együttműködés — ír­hattam volna együttgondolko­dásnak is — az élet számtalan területén kialakult, vagy ala­kulóban van. A város 2010-ig szóló távla­ti fejlesztési terve a város- környék fejlesztési tervével együtt készült oly módon, hogy a jövő évezredben is a községek megmaradásával, de az együttélés erősítésével, az együtt gondolkodás minden­napi gyakorlatával számol. összeérő települések Város és vidéke. Korunk te­szi egyszer talán példává azt, amit e témáról most írni le­hetne. Nézve a megálmodott térképeket, amelyeken a tele­pülések utcái összeérnek, lát­ván a környék egyre inkább kertvárosias utcáit, portrét írván a naponta ingázó üzem­vezetővel, lelkendezve az ópá- lyiak úttörőstadionjának épí­tésénél, csodálva a csaholyi kétszintes házakat, hallván, hogy hány mátészalkai bri­gád segít társadalmi munká­ban a nyírmeggyesi iskolának, látván a kocsordi rendelőt, beszélgetve a paposi, jármi ingázókkal, hallgatva nyugdíj­hoz készülődök tervezgetését egy nyugalmas kertes házról, tudom, hogy valami nagyon jó izzik az idő kohójában. Tudom, van gond, út, jár­da, víz, és ki tudná sorolni, hogy mennyi még, de azt is, hogy az élet új minősége munkál itt és ott, városhatár­tól függetlenül, de a városi életforma — úgymond — fa­lun is egyre megvalósíthatóbb lehetőségeit kínálva. Mátészalkáról szól ez az ol­dal. Ügy gondolom, hogy nem idegen test benne a város kör­nyékéről való gondolkodás sem. 1964 óta postás körökben mindig a legjobb minősítést kapta a mátészalkai hivatal. 1973 óta évről évre megsze­rezték a „Kiváló” címet. Feladatuk nagy. Az igaz­gatóság területén belül 97 hivatal munkáját szervezik, irányítják, ellenőrzik. Ezen túl: kiszolgálják a város igé­nyeit. Tavaly, az emlékezetes robbanás romba döntötte a posta épületét. A szakértői bizottság megállapította, hogy az épületet le kell bon­tani. A postai szolgáltatások­ra viszont ebben a rendkívü­li helyzetben is szükség van. Átmeneti megoldásként a volt városi tanács épületében kapott helyet a hivatal. Az éves értékelés szerint: a szolgáltatások folyamato­sak maradtak. A városi ta­nács segített ahhoz, hogy ugyanígy átmeneti megoldás­ként két lakóépületet bocsá­tott a hivatal rendelkezésé­re, ahol az ma is működik. Nyilvánvalóvá lett viszont, hogy az új postaépület fel­építése halaszthatatlanná vált. A történet itt felpereg: a Posta Tervezési Intézet re­kordidő alatt elkészítette az új posta tervét. A kivitele­zéshez a szükséges pénzügyi fedezetet is megteremtették. A városi tanács (a rendőr­ség és a nemzeti bank épüle­te között) jelölte ki a szüksé­ges építési területet. Az új posta felépítése 45— 50 millió forintba kerül, de ebben benne van az is, hogy hosszú időre megfelelő mun­kakörülményeket teremt, te­hát ezt az amúgy is megol­dandó gondot véglegesen oldja meg. Az ÉPSZER Vállalat vál­lalta a kivitelezést. A kezdé­si határidő 1983. Befejezés: 1985 második fél évében. Koleszár Sándor hivatalve­zető mondta el az új postá­ról: megjelenési formájában ros, illetve varosközpont ér­téke lesz az új létesítmény. Belül a legkorszerűbb felté­teleket nyújtja majd a mun­kához. Lesz tájékoztató szol­gálat. újságárus stand, tágas kiszolgáló tér. Ezen túl az épület jó munka feltételeket teremt a postai dolgozóknak is. Írásunkhoz közöljük az új postaépület homlokzati ter­vét. Első ismerkedési lehető­ség ez az új hivatallal. Ad­dig pedig a posta szolgáltat, mint eddig. A hírek szerint a szükségkörülmények között Hagyomány,' hogy a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak évfordulóján tüntetik ki a legjobb KlSZ-szervezete- ket. tagokat, a fiatalokért legeredményesebben dolgo­zókat. 1983-ban Arany-koszorús KISZ-jelvényt öten kaptak Mátészalkán, összesen, hatan a mátészalkai járás területén. Tizenheten vehették át a KISZ KB dicsérő oklevelét. A szervezeteknek adomá­nyozható kitüntetések közül a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta tizenhárom alapszer­vezet. Kiváló KISZ-szervezet kitüntető címet és a KISZ KB zászlaját kapta a 138-as szá­mú Ipari Szákmunkásképző Intézet KISZ Bizottsága, a tyukodi tsz KlSZ-alapszerve- zete, a Mezőgép Komócsin Zoltán KlSZ-alapszervezete, a földhivatal KlSZ-alapszer­Március 26-án délután 14 órakor „Közlekedj okosan” címmel játékos vetélkedőt rendez a gyermekklub a Pe­tőfi téri klubkönyvtárban. Az úttörők klubja a művelődési központban március 26-án délután 14 órakor „Szellemi öttusa” címmel sportvetélke­dőt rendez. @ Ősbemutató lesz Mátészal­kán március 28-án este 19 órakor a városi-járási műve­lődési központban. Gorkij „Az áruló” című kisregényé­ből készített monodrámát Hull István Jászai-díjas szín­művész, Pjotr Kgrazin szere­pét Stettner Ottó játssza. Két pályázatot nyert a má­tészalkai 5-ös számú általá­nos iskola. A Művelődésügyi Minisztérium könyvtári fő­osztálya, az alsófokú nevelé­si és ifjúságvédelmi főosztá­lya, valamint az Országos Pe- dagóiai Könyvtár által meg­hirdetett pályázat eredménye­ként 30 ezer forintos díjat nyertek. A megyei testneve­lési és sporthivatal által meg­hirdetett sporttörténeti pá­lyázaton az iskola tanulói el­ső helyezést értek el. A 20 ezer forintos pályadíjat ki­érdemelt munkákat tovább­küldték az OTSH pályázatá­ra is. © A KISZ X. kongresszusán megfogalmazott felajánláshoz vezete, a ZÖLDÉRT KISZ- bizottsága és az Érdért Braun Éva KISZ-alapszervezéte. Módszertani kabinet A KISZ politikái képzésé­nek gazdagabbá tételének érdekében módszertani kabi­net kezdte meg működését Mátészalkán. A kabinet be­mutató foglalkozásai az ed­digi tapasztalatok alapján igen népszerűek. Kedveltek a külpolitikai tájékoztatók is, az ideológiai élet területén, a hazafisággal, a proletár inter­nacionalizmussal, a szocia­lista érkölccsel összefüggő előadások és konzultációk. Nagy sikere van a gyakorla­ti kérdésekkel, például a la­kásépítéssel foglalkozó előa­dásoknak is. építésére. © Diákcentrum alakul Máté- tészalkán. 1983 a diákok éve. Ezt tükrözi a KISZ városi­járási bizottság kezdeménye­zése, amikor a városi tanács­csal és a középiskolákkal kö­zösen megalakítják a diák­centrumot. A centrum heti nyitvatartással szolgáltató és tájékoztató irodaként áll a diákifjúság rendelkezésére, emellett összehangolja a kö­zépiskolások szabad idős programját, kulturális és sportrendezvényeket kínál a fiatalok részére. Ugyanakkor módszertani továbbképzést nyit a centrum munkájában részt vevő, közösségi progra­mokat szervező fiataloknak. Tetszett, ahogyan, Erdei Zoltán a KISZ városi-járási bizottságának titkára értékelhette a közel­múltban zajló beszámoló tag­gyűléseket. 183 alapszervezet és 18 összevont taggyűlésen hatezer KISZ-tag vett részt. A puszta részvétel természete­sen nem minősít, de történt valami más is. Paradoxon­ként hangzik, de a nehezebb gazdasági körülmények közé került a KISZ-alapszerveze­tek gyűlései minden korábbi; nál nyíltabbak és aktívabbak voltak. Korábban is érezhető volt a KISZ beszámoló gyű­léseken, hogy jórészt a meg­növekedett információ hatá­sára erősödött a fiatalokban a közgazdasági és ezzel együtt a közéletibb gondol­kodás, de míg korábban a gazdasági ismeretek játszot­ták a főbb szerepet, most el­értünk addig, hogy ezt a gon­dolkodást már térre, helyre, adottságokra, helyi körülmé­nyekre alkalmazzák. A korábbi általánosságokat tehát kiszorították a helyi követelések. Valamikor egy KISZ-alapszervezet tagjai felsorolták, hogy mi lenne szükséges a jobb mozgalmi munkához. Most azt mond­ták el, hogy helyileg hogyan lehet jobb a mozgalmi mun­ka, hogyan, élhet, hogyan érezheti magát jobban a KISZ-tag és a nem KISZ-tag fiatal. Közel 200 beszélgetésről egy mondatban lehetetlenség íté­letet mondani, de 200 beszél­getés közös kicsengéséből ki­érezhető, hogy a fiatalokban i,s változott valami. Keve­sebbet kértek, de többet kö­vetelnek azzal, hogy maguk mondják: megcsináljuk. Nem véletlen, hogy ezzel nő a KISZ-alapszervezetek, és nő a mozgalom rangja, is. Az el­hangzott helyi javaslatokkal lesz sokszínűbb, élőbb, a vállalásaival lesz a politikai és gazdasági vezetés jobb partnerévé. Nem tetszik, ahogyan a kereskedelmi kíná­lat „gazdagodik” Mátészal­kán. Szombatonként ugyan­is egyre gyakrabban meg­szólítják az ABC-áruház előtt a boltba igyekvőket. Csirkét kínálnak, kosarakból. Csak úgy „utcán, át”, amúgy félig, egészen „feketén”. Ez a fajta kínálat az, ami nem tetszik. Nem méltó a fejlődő, szép városhoz, s furcsa, hogy ép­pen a nagy forgalmú áruház előtt tűrik el — amelyben egyébként sokat tesznek a jó választékért. Mesterek kerestetnek Növekszik a magánerős építkezések iránti érdeklődés Mátészalkán és közvetlen környékén is. A KIOSZ városi­járási szervezete korábban több szakmában indított mester­vizsga-előkészítő tanfolyamokat. Kőműves és ács szakmá­ban eddig csak Debrecenben lehetett bentlakásos tanfo­lyam után mestervizsgát tenni. Most Nyíregyháza is meg­kapta a vizsgáztatás jogát. Egy felmérés eredményeként ki­derült, hogy a város és a járás területén dolgozó 38 kőmű­ves kisiparos közül mindössze 22 rendelkezik mestervizs­gával, vagyis jogosult új épületek elkészítésére is. Még szo- rítóbb a helyzet az ács szakmában. A járás területén csak 23 ács kisiparos dolgozik. Ezen a helyzeten kíván segíteni a KIOSZ a két szakmában tervezett mestervizsga-előké­szítő tanfolyammal, amelyre nemcsak gyakorló kisiparo­sok, hanem a különböző vállalatoknál dolgozó szakmunká­sok is jelentkezhetnek. Gyors építkezésre számítanak Milyen lesz az új posta ? — mint épület is — a belvá­is — kiválóan. Átadás — hiánypótlási jegyzőkönyv nélkül. Határidőre és hibátlanul adták át a költségvetési üzem dolgozói az új kör­zeti orvosi központi rendelőt a volt városi tanács épületében. A rendelés napokon belül elkezdődhet az újjávarázsolt épü­letben. (Gaál Béla felvétele.) Kitüntetések

Next

/
Oldalképek
Tartalom