Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

A mérki Kossuth Termelőszövetkezet tiborszállási kei tetőüzemében 790 ezer csirkét kel­tetnek. A csibék nagy többségét a HUNNIACOOP szállítja el, 89 ezer darabot a tsz előne­vel, ezenkívül a háztáji gazdaságokba is jut a csibékből. Sáfár Józsefné a kikelt kiscsirké­ket szedi a gépből. (Elek Emil felvétele) Közlemény kiadósával Befejezőinek a magyar- román külügyminiszteri tárgyalások Idén 45 millió téglát készítenek az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat fehérgyarmati téglagyárában. Képünkön: a nyersgyártó gépsoron Üveges Istvánná gépke­zelő B—30-as téglát készít. (G. B.) Korszerűbb munkastílus Tanácskozott az ÉDOSZ megyei bizottsága Az ÉleLmezésipari Dolgo- zók Szakszervezetének me­gyei bizottsága március 2-án Nyíregyházán, a tejipari vál­lalat központjában kihelye­zett ülést tartott. A testület munkájában részt vett Ba­logh Károlyné, a szakmai szakszervezet főtitkára, aki­vel a megyei bizottság ülése után Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára folytatott eszmecserét me­gyénk élelmiszeriparáról. A kihelyezett ülésen egye­bek között elhangzott: a szakmai szakszervezet me­gyei bizottsága a közelmúlt­ban átszervezte a hozzá tar­tozó munkabizottságokat. Újabban öt ilyen működik, s az összevont bizottságok jól látják el feladatukat. A feladatok többsége személy­re szóló, jobb lett az aktivis­ták, a tisztségviselők mun­kamegosztásai Az egyenlete­sebb terhelés mellett jobban teljesíthetők a feladatok. A korábbinál eredményesebb munkakapcsolatot alakítot­tak ki a megyei tanáccsal és a társadalmi szervekkel. A mátészalkai és a nyírbátori oktatási központnak célra­törőbb a programja, közvet­ve ez is javítja a mozgalmi munkát. Jól bevált a hely­színi szemlével egybekötött munkaértekezlet. ezért a megyei bizottság a jövőben is alkalmazza ezt a munka- módszert. Napirenden környezetvédelem Két napig megyénk vendé­ge volt Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal álta­lános elnökhelyettese. Márci­us 1-én a nyíregyházi tanár­képző főiskolán Muray Ró­bert grafikusművész kiállítá­sát nyitotta meg, majd a természetvédelem helyzeté­ről, jövőjéről, külföldi ta­pasztalatairól tartott elő­adást. Tegnap, március 2-án László Andrással, a megyei tanács általános elnökhe­lyettesével találkozott, akivel Szabolcs-Szatmár időszerű környzet- és természetvédel­mi tennivalóit beszélte meg. Előtérben a minőség A Mátészalkai Állami Tan­gazdaság ad otthont annak a szakmai találkozónak, amely tegnap kezdődött és ma feje­ződik be a Szatmárkert Rend­szerközpontjában. Előadások hangzottak el a téli alma nö­vényvédelmének problémái­ról és a kifejlesztett újabb techológiai eljárásokról. Ezek­ben előtérbe került a minő­ségi almatermesztés kemizá- lása, a piacképesebb áru elő­állítása. Fő kérdésként vető­dött fel a költségtakarékos növényvédelem alkalmazásá­nak jelentősége. Elküldték képviselőiket a tanácskozás­ra neves külföldi növényvé­dő szert gyártó cégek is, akik saját új termékei­ket ismertetik. A Rohm and Haas, a Dow Chemical, a Ce- lamerek és az Elanco véd­jegy az egész világon jól is­mert, de nem kell szégyen­keznie az Alkaloidának sem, amely ugyancsak ott van az előadók sorában. Rendező­ként vesz részt a megyei nö­vényvédő állomással együtt a mezőgazdasági ellátó vál­lalat is, így remélhető, hogy közreműködésével hamarabb hozzá lehet majd jutni az új növényvédő szerekhez. Kádár János és Lázár György fogadta Stefan Andreit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán a KB szék­házában fogadta Stefan And­reit, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Végrehajtó Bizottsá­gának póttagját, külügymi­nisztert, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodott hazánk­ban. A megbeszélésen átte­kintették a két ország kap­csolatainak alakulását, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Ugyancsak szerdán Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fo­gadta a román diplomácia vezetőjét. A programokon részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter. Jelen volt Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete. Stefan Andrei a nap folya­mán koszorút helyezett el a román hősök Rákosligeti te­metőben lévő síremlékén. Hivatalos látogatását befe­jezve a délutáni órákban el­Stefan Andrei Kádár Jánosnál utazott Budapestről Stefan Andrei. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Bari­ty Miklós és Victor Bolojan. A kiadott közlemény töb­bek között hangsúlyozza: A megbeszéléseken nyílt, őszinte légkörben áttekintet­ték a magyar—román vi­szony alakulását. Kölcsönö­sen kifejezésre jutott az a szándék, hogy bővítik a két ország kapcsolatait, erősítik együttműködését az élet minden területén. A tárgyalásokon kifejezés­re jutott, hogy a Magyaror­szágon élő román nemzeti­ség és a Romániában élő ma­gyar nemzetiség a két ország viszonyának tényezője és a nemzetiségeknek ösztönző szerepet kell játszani a ma­gyar-román együttműködés elmélyitésében. Stefan Andrei romániai lá­togatásra hívta meg magyar kollégáját. Púja Frigyes a meghívást köszönettel elfo­gadta. flnyanyelv M inden év tavaszán szerény híradások jelennek meg arról, hogy az idén is megrende­zik a magyar nyelv hetét. Ilyenkor, legalábbis a rendezvényeken részt ve­vők, érdeklődők, szakem­berek körében reflektor- fénybe kerül az anya­nyelv. Mindez látszólag a nyelvészek, pedagógusok szűkebb körét érinti köz­vetlenül, valójában vi­szont nagyon is sok szá­lon kapcsolódik gondolko- sunkhoz, magatartásunk­hoz is. Találó a mondás, szó­lalj meg és megmondom ki vagy. Tegyük hozzá, megmondom, milyen em­ber vagy... A nyelvi igénytelenség, szürkeség, felszínesség nem egy eset­ben ilyen személyiséget takar. Hányszor halljuk azt is: a nyers, indulatos, durva ember nyelvi kife­jezéseiben sem tudja meg­tagadni önmagát. Amilyen ember, úgy is beszél. Ezért nem egy szűkebb kör felségterülete a nyelv- művelés, a nyelvi kultúra terjesztése, a nyelvvéde­lem. Sajnos azonban még csak a kezdeti lépéseket tették meg a nyelv tiszta­ságán, értékének megóvá­sán munkálkodó nyelvta­nárok, népművelők, is­meretterjesztők. Igaz, hogy ma már elég sok helyre hívják őket elő­adást, beszélgetést vezet­ni, de még mindig van egy jó adag idegenkedés is velük szemben. Mi az oka? Nagyon is kézenfek­vő; sokan nem szeretik, ha tükröt tartanak eléjük; nézzen bele, így beszél. Márpedig a nyelvészek csak így tudnak rámutat­ni nyelvi hibáinkra, le­gyen szó a mindennapi élőbeszédről, a szak, vagy hivatali, mozgalmi zsar­gonról, vagy a reklám, az újságok, folyóiratok, iro­dalmi művek nyelvi je­lenségeiről. Érdemes belenézni e nyelvi tükörbe, mert egyik legmaradandóbb, közös kincsünkről, anya­nyelvűnkről van szó, amelynek állapotáért mi vagyunk a felelősek. Sok figyelmeztető jel int ben­nünket arra, hogy útját kell állnunk a nyelvron­tásnak, a nyelvi „környe­zetszennyezésnek”. Őseink — a nyelvújítók, nyelvvé­dők ránk is gondoltak a múlt században és azt •megelőzően — mert tud­ták, felelősséggel tartoz­nak az utókornak, milyen anyanyelvi örökséget hagynak ránk. Mi sem bújhatunk ki e felelősség alól, egy nyelvhez, egy ha­zához való tartozásunk közös zálogát, kincsét óv­ni egyet jelent a hazafi- ság érzésének erősítésével és a más nyelvekhez, né­pekhez való közeledéssel is. P. G. Ki tud többet a Szovjetunióról ? Megyei döntő Nyíregyházán Tizedik alkalommal hirdették meg az idén a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedősorozatot. Teg­nap, március 2-án Nyíregyházán tartották a megyei dön­tőt. Ezt megelőzően a középfokú oktatási intézmények­ben lezajlottak az iskolai versenyek. A gimnáziumok és szak­iközépiskolák kategóriájá­ban harminc csapat jutott tovább. A népes mezőny­nek február közepén külön megyei elődöntőt rendez­tek. Tegnap közülük tíz 4 fős csapat versenyezhetett az úttörőházban a bennma­radásért. A 107-es szak­munkásképző intézetben a szakmunkástanulók 15 csa­pata mérte össze tudását, felkészültségét. Végül a középiskolák kategóriájá­ban két csapat, a szakmun­kásképzők versenyében egy csapait utazhat majd a te­rületi döntőbe, aminek időpontja és helyszíne ké­sőbb dől el. A Ki tud többet a Szov- f jetumióról? az idei tanév-í ben is sok diákot mozga-1 tott meg megyénkben. Gya- rapodtak a tanulók ismere­tei a testvéri nép életéről, mélyült ezáltal is a magyar : és szovjet fiatalok kapcso- _ lata. A korábbi évek ren- • dezvénysorozata az orszá-' gos döntőben szép sikert hozott néhány szabolcsi is­kolának. Tavaly például a legjobbak közül is kiemel-j kedett a nagykállói Korá­nyi gimnázium és a kis- várdai. Bessenyei György Gimnázium. A későbbi for- i dűlők remélhetően újabb 1 szép sikereket tartogatnak a most továbbjutott csapa­toknak. let­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XL. évfolyam, 52. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. március 3., csütörtök Szatmárkert

Next

/
Oldalképek
Tartalom