Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. március 3. Alkalmazkodni az igényekhez Mikor nyisson a holt? Bizonyára sokan nézik még nosztalgiával a tévé­reklámot, amely azt sugall­ja, hogy szombat reggel ágyban kávézhat a házi­asszony, hiszen az előző napokon mindent bevásá­rolt hét végére. Ma még igen sok családban ugyan­az a szombat-vasárnapi vá­sárlási szokás, mint koráb­ban volt: mennek a csar­nokba, ABC-be az első sza­badnapon. Bár azt is ész­revették már kereskedelmi berkekben, hogy ha lassan is, de átalakulóban vannak bevásárlási szokásaink. Ezt elősegítette a fogyasztók igényéhez jobban igazodó nyitvatartási rend. Mi ta­gadás, minden zárási idő felborzolta a kedélyeket, hol a friss tejet, kenyeret hiányoltuk még szombat délután is, hol a kereske­delem szervezői, vezetői féltették a szabadnap ki­adását. További korszerűsítés várható a megye kiskeres­kedelmi boltjainak nyitva- tartásában — hangzott él a •közelmúltban a Nyíregy­házán megtartott koordiná­ciós értekezleten. Ám meg­nyugtatásul azt is hallhat­tuk, hogy csak a változta­tás kedvéért nem fogják módosítani a már jól be­vált nyitást, zárást. Ahol azonban az igények meg­változtak, rugalmasan kö­vetik ezt a boltok is. Már­cius elsejétől minden való­színűség szerint több váro­sunkban, községünkben ta­lálkozhatnak a vásárlók az új nyitvatartási renddel. Am a változtatást nemcsak a kifüggesztett tábláról lát­hatja majd a lakosság, ha­nem előtte leülnek: az adott , település kereskedelmi el­látásáért felelős szervek, az áfész, a tanács, a vendég­látó, és egyeztetik elképze­léseiket. Minden bizonnyal sok reklamációt megelőz­hetnek azzal, ha a lakosság érdekeit nemcsak a bolt, hanem a tanács is jobban respektálja. Hiszen semmi nem indokolja például, hogy egy kis faluban egy­szerre adják ki a szabad­napot mindkét boltban és hétfőn sehol nem vásárol­hatnak az emberek. Na­gyobb hangsúlyt kell kap­niuk az ésszerű megoldá­soknak, mély szerint a vá­sárlási idő se rövidüljön, de a kereskedelemiben dolgo­zók is megkapják a jogos szabadnapokat. Különösen az élelmiszer-kereskede­lemre és főként az egysze­mélyes boltocskákra jel­lemző, hogy összegyűlnek a szabadnapok és nem tudják azt kiadni. V_________________ Jól bevált a szombat, va­sárnap történő tej-kenyér árusítás a kijelölt vendég­látóhelyeken. Nagy értékek nem mennek így veszendő­be, mert a szombaton meg­maradt tejet is el tudják adni, azonkívül a város fo­galmához az is hozzátarto­zik, hogy ünnepnap egy szelet kenyeret tudjon ven­ni, aki korábban nem sze­rezte be. Korábban nem ta­pasztalt igényeknek tesznek eleget az édésség-, a virág-, az ajándék- és a dohány­boltok az ünnepnapi nyi­tással a városokban. Nem kell különösebben indokol­ni, hogy a látogatóba indu­ló család friss virágot vi­het, a vasárnap délelőtti .sétálók is gyakran betér­nek az édesség- vagy a do­hányboltba. Ezt a lassan szokássá formálódott je­lenséget továbbra is támo­gatja a kereskedelem és a megyeszékhely mellett azokban a városokban is kinyitnak majd hasonló profilú üzletek, ahol az igény erre megvan. Megyénkben igen jelen­tős a magánerős építkezés és ez fokozott körültekin­tést igényel a TÜZÉP Vál­lalattól és az áfészek épí­tőanyag-telepeitől. Bevásár­lása napot kellene itt is ki­alakítani, mint ahogyan az jól megvalósult a csütörtök esetében az iparcikk- és az élelmiszerboltok esetében. Áprilistól szeptemberig so­kan. igényelnék a nyújtott nyiitvatartást a TÜZÉP-te- lepeken, s nemcsak a váro­sokban, hanem a kisebb te­lepüléseken is. Néhány kiugró si'kermár felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebb falvak szín­vonalasabb iparcikk-ellátá­sát a művelődési házakban megrendezett vásárokkal is lehet emelni. Árusítottak már így bútort is. Ezek az akciók nemcsak nagyobb áruforgalmat hoznak, ha­nem az igényeket is fel­kelthetik a falun élő lakos­ság körében. A hétvégi több szabad időt bizonyára nem a bol­tokban akarja tölteni a la­kosság. Hiszen a hét külön­böző napjaira tett akciók­kal, kedvezményes vásárok­kal, hosszabb nyitvatartási idővel éppen azt szeretnék elérni, hogy hét végén csök­kenjen a kereskedelmi üz­letek leterheltsége. S az új nyitvatartási rend is a jól bevált szokások folytatásá­val és az új igényekhez va­ló rugalmas alkalmazkodás­sal várja majd a vásárló­kat március 1-e után is. Tóth Kornélia ________________________/ A tárgyalóteremből Hasba szúrta saját fiát 16 gyermeke született, s közü­lük 12 él — Haga János 59 éves tiszamogyorósi lakosnak és fele­ségének. Haga ma is tartja mind a tizenkettőt, azt is akinek már »élettársa van, sőt azt az unoká­ját is, akinek az apja börtönben ÜL Haga november 20-án együtt ivott a Károly fiával, és más családtagjaival, s az elfogyasz­tott italtól bizony nem józan o- dott. Délután nem találta a ci­garettáját, s azt állította, hogy a többiek kilopták a zsebéből. A gyanúsítást Károly magára vette és összeszólalkozott az apjával, de olyan hangosan, hogy az apa mérgében egy poharat a földhöz is vágott. Hamarosan pénzért fordult a fiú az apjához, mert élettársával be akartak menni a faluba. Az apa megtagadta a kérést, még­pedig olyanformán, hogy el­küldte a fiút az anyjába, sem­miképp sem adott pénzt, ezen aztán Károly is méregbe guruit és az apja felé rúgott. Az apa elővette 8 centiméter pengehosszúságú zsebkését és irányított mozdulattal, közepes erővel .hasba szúrta a fiút, utá­na kiment az udvarra, s nem­csak a mentőket várta ott. ha­nem a rendőröket is, és nyom­ában megmondta, hogy ő szúrta meg a fiát. Haga Károlyt a kisvárdai kór­házba szállították, mert sérülé­se igencsak súlyos volt: közvet­len életveszélyt okozott. A gon­dos kórházi ápolás nyomán 35 nap alatt gyógyult meg. Haga Jánost megvizsgálták az orvosszak értok, s megállapítot­ták, hogy hanyatlottabb kritikai készségű, ideges magatartási re­akciókra hajlamos iskolázatlan egyén, aki a cselekmény társa­dalmi veszélyességének meg­ítélésében kismértékben korlá­tozva volt. — Felment az idegem — ma­gyarázkodott Haga a bíróságon. — Azért szúrtam meg a fiamat, hogy tanuljon belőle, mert nem bírok vele. Nagyon el voltam keseredve, én dolgozom Pesten, Karcsi meg otthon van, nem dolgozik, én tartom el az élet­társával együtt, és még neki állt följebb, mikor szóltam neki. Fe­nyegetett, ezért akartam megta­nítani a tisztességre. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Haga Jánost az emberölés kísérlete miatt három év börtönre bün­tette és két évre eltiltotta a köz­ügy éktől. Az ítélet nem jogerős. (ts) ii Főzőcske közben A Nyíregyházi ÁFÉSZ Búza téri éttermének konyhájában naponta 900 adag ebédet főznek. Képünkön: Krajecz Jó- zsefné és Kovács Ilona „főzőcske” közben. (Csá­szár Csaba felvétele). Műszakiak Szatmárért Az Építőipari Tudományos Egyesület mátészalkai cso­portja több mint tíz éve dolgozik a városban. Fodor Miklós, az ÉTÉ titkára el­mondta, hogy a város fej­lesztéséből, szépítéséből te­vékenyen kivette részét a csoport valamennyi tagja, elsősorban az építőiparban dolgozók, — ÉPSZER, KE- MÉV, köLtségvetési üzem, Szamos menti Állami Tan­gazdaság, a városi tanács műszaki osztályának szakem­berei — mintegy negyvenen. A csoport tagijai az építő­iparban ismert korszerű szervezési módokat igyekez­nek átvenni és azt a gyakor­latban alkalmazni. De nemcsak az új épüle­tek igényesebb kivitelezése mellett tették le votosukat az építészek, hanem a műem­lékek védelme fölött is bá­báskodnak. 1981-ben a szat­mári térséget térképezték fel Ebben az évben Bereg- be látogat a csoport, s dön­tenek a legsürgősebb fel­adatokról. Az ÉTÉ tagjai szoros kap­csolatot tartanak a városi tanács műszaki és tervosztá­lyával, így a városrendezési tervekhez gyorsan, rugalma­san tudnak igazodni: az épí­tők, illetve a jelentkező ki­vitelezési gondokról azonnal tudomást szerez a városi ta­nács. Az eddig tapasztalt ered­ményes munka arra ösztön­zi az egyesületet, hogy a tá­volabb eső, de eredményes építőipari tevékenységet folytató egységeket is bekap­csolják az ÉTÉ munkájába. Több előadást is terveznek a lakosság ismereteinek bő­vítésére, többek között az engedély nélküli építkezések­ről és annak következményé­ről. Májusban a város és a város környéki községeink' általános rendezési tervkon­cepciójáról szervez előadást az ÉTÉ. (zsoldos) Főszerepben Jancsó Sarolta Bertold Brecht Szecsuáni jólélek című drámájából ké­szít televíziós játékot Rajnai András. A Sen-te és Sui-ta kettős főszerepére Jiancsó Saroltát, a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmonö Színház tag­ját kérte fel a rendező. A további szerepeket Avar Ist­ván, Agárdi Gábor, Pásztor Erzsi, Medveczíky Ilona, és Kováts István játssza. Jan­csó Saroltát utoljára az el­múlt évadban láthatta a nyíregyházi közönség, az Am- phy.tryonban játszotta Alk- méné szerepét. Hákorús kis zsoltár „1. ... Azokat a teheneket, amelyeket a zsidók közvetle­nül vagy közvetve vásároltak, nem szabad fedezés céljából a közösségi bikához engedni. 2. Azokat a teheneket és marhákat, amelyek a zsidók által vásárolt állatokkal együtt közös istállóban tar­tózkodnak, egyévi megfigye­lésnek kell alávetni. Ez idő­ben nem szabad őket az árja bikákhoz engedni...” Az 1935-ben kelt rendelet, mely Hitler-beszédekkel ve- tekedően mutatja a fasizmus őrületét, Lakatos István „Háborús kis zsoltár” című előadóestjén hangzik el. Az idézet természetesen csak mutató a sokrétű anyagból, mely Adytól Örkényig terjed, a magyar és a világirodalom jobbnál jobb írásai háború­ról, szenvedésről és az évez­redek óta óhajtott, de sokáig sosem élvezett békéről. A gyilkos szándékkal eldobott első kőtől az atomháborúig terjed(het)ő évezredeket fog­lalja keretbe ez az est. Per­sze érthető, hogy a hangsúly teljesen logikusan a halált tág marokkal osztogató hu­szadik századra esik, s ezen belül is a soha nem követ- hetőt példázó fasizmusra. A szépívű estnek néhány olyan csúcspontja is van, mint Askenazy „Tojás” című írásának szívbemarkoló, de nem a könnyzacskókat inger­lő elmondása. És újabb ér­telmet nyer három vers egy­másba fonódó egymásutáni­sága; Radnótitól a „Hetedik ecloga”, majd a „Várj reám” Szimonovtól, s végül az „Erőltetett menet”, így együtt, maradandó élmény. A remény és reménytelenség örök életközössége... (Fotó: Gaál Béla) A mintát az esthez vagy másfél évtizede Mensáros László teremtette, mikor is megszületett a „XX. század című önálló estje. A mérce magas, de Lakatos István­nak, aki immár másodszor lép hasonló produkcióval a közönség elé, szégyenkezni valója nincs; nem a nagy előd árnyékában mozog csupán. S mint a „Szabad ötletek jegy­zéke” című, első nyíregyházi önálló estjén, most is jól ka­matoztatta énektudását — Brecht-songokat épített a műsorba —, és hajlamát a pantomim gondolatközvetítő felhasználására. Summa summárum: szép, gondolkodtató és érzelmeket ébresztő ez az alig több, mint egy óra. Speidl Zoltán Sárospatakra készülnek ■■ Lezajlottak a diákszínpa­dok megyei selejtezői. A Sá­rospatakra nevezett színpa­dok a városmajori művelő­dési házban, a Mátészalkai városi-járási Művelődési Központban, és az MVMK kamaratermében versenyez­tek három napon át, — feb­ruár 25, 26 és 27-én — egye­lőre a megyei döntőbe jutá­sért. 23 diákcsoport indult a versenyen, ami a színjátszó­mozgalom ismeretében igen jelentős szám. Biztató volt a színvonal is, a gyerekek és a felkészítő tanárok gondos, alapos munkát végeztek. El­vétve lehetett csak látni olyan produkciót, amiből arra kö­vetkeztethetett a „szigorú zsűri”, hogy a csoport nem vette egészen komolyan ezt a versenyt. Elgondolkodtató volt viszont ennek a három napnak a közönsége. — Illet­ve a közönség nemléte. A versenyző gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmun­kásképzők tanulóit mintha egyáltalán nem érdekelné, hogy milyen eredménnyel végeznek iskolatársaik, bará­taik. Vagy valóban önmaga körül forog ez a mozgalom? Az egyik zsűritag így fogal­mazott: — Nagyon nehéz lehet három komoran figyelő „ítész”, és néhány „ellen­drukker” színjátszó csoport előtt komédiát játszani. A megyei döntő március 12-én 10 órakor kezdődik az MVMK-ban. Reméljük, hálá- sabb, s főleg jóval nagyobb számú közönség előtt. Üzemi lapok írják A megyében megjelenő üzemi lapok februári számai gazdagon kínálják az érde­kes híreket. TANGAZDASÁG Az elmúlt év vagyonvédel­mének és munkafegyelmé­nek helyzetét ismerteti cik­kében Fodor Gyula osztály- vezető. Megállapítja, hogy a társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett cselekmények az 1981-es évhez viszonyítva jelentősen csökkentek, külö­nösen a kárértékben és az elkövetők számában. Ugyan­akkor kedvezőtlen képet mu­tat a munkafegyelmi vétsé­gek számszerű alakulása; amíg 1981-ben 31, addig 1982-ben 35 személy ellen kellett fegyelmi büntetést ki­szabni. A fegyelmi vétségek­nél kiemelkedik az ittasság, az esetek 50 százalékát te­szik ki. Kedvezően értékel­hető, hogy a munkahelyi ve­zetők a rendészet segítségé­vel felfedték az alkoholfo­gyasztókat és intézkedéseket is tettek a méltó büntetés ki­szabására. MEZŐGÉP összegezték az újítómozga­lom eredményeit a nagyvál­lalatnál. A benyújtott újítá­sok száma minimálisan csök­kent az 1981-es évhez képest, ugyanakkor az elfogadott és hasznosított újítások száma növekedett. Az újítások hasznosítása által képződött eredmény 315 százalékkal nőtt. A benyújtott újítások jeléntősen segítették az anyag-, a normaóra- és az energiamegtakarítást, a munkaszervezés javítását, a munka minőségének fokozá­sát, a sérülések megelőzését, a tőkés importanyagok csök­kentését illetve kiváltását. Egy másik híradásból meg­tudjuk, hogy Mátészalkán márciusban kezdik meg a HBP—207 jelű három oldalra billenthető mezőgazdasági közúti szállító pótkocsi 10 darabos nullszériájának gyártását. Ezenkívül újabb két taggal bővül az MBP típusú pótkocsicsalád is; az MBP—108 és az MBP—113 jelűekkel. Mindkettő null­szériájának gyártása szere­pel a mátészalkai gyáregy­ség idei tervében. SZAMOS A Szamos menti Állami Gazdaság vadászterületén apróvad-bérvadásztatás ke­retén belül 1982-ben fácán­ból 4600-ai, vadkacsából 1200-at, fogolyból — mely kísérleti nevelés eredménye­ként folytatható — több, mint 300-at lövettek külföldi vadászokkal. Az elmúlt év­ben 32 külföldi vadászcso­portot fogadtak, ezen belül 707 vendégnapot szolgáltat­tak vendégházukban. Az őz­állomány minőségi javulásá­ra példa az a külföldi bér- vadásszal terítékre hozott 600 gramm súlyú r.rófea, amely aranyérmes lett és a gazdaságnak mintegy 70 ezer forint árbevételt jelentett. Az idén előre lépnek a vaddisz­nókért bővítésében és az új vadfajok közül a dámvad és az amerikai vadpulyka bete­lepítésével. Érik a banán Mintegy háromszáz különleges, zömében tró­pusi növényt ápol üveg­házában Kovács Sándor nagykanizsai amatőr bo­tanikus, Latinca Sándor utcai lakása udvarán. A fiatal restaurátor gyűjti az egzotikus virágokat, pálmaféléket, ritkaságai közé tartozik a hónapok óta termő majd négy méter magas trópusi pa­radicsom és az orchidea, amelyből nyolcvan tövet ápol. Gyümölcsöt' hoz­nak citrusai, s öt banán­fája közül az egyik ugyancsak termőre for­dult: rajta az öt-hat cen­timéteres apró banánok mellett már újabb bim­bók és virágok sorakoz­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom