Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

Púja Frigyes befejezte párizsi látogatását Púja Frigyes külügymi­niszter pénteken befejezte párizsi látogatását és a késő esti órákban visszaérkezett Budapestre. A magyar külügyminiszter pénteken Pierre Joxe-szal, a szocialista párt nemzetgyű­lési csoportjának elnökével folytatott megbeszélést, majd Pierre Joxe ebédet adott tisz­teletére. Az ebéden részt vett ár. Bényi József párizsi magyar nagykövet és Jacques Lecompt, budapesti francia nagykövet. A különböző po­litikai pártok képviseletében ott voltak a nemzetgyűlés francia—magyar baráti cso­portjának elnökhelyettesei. Púja Frigyes délután Jean- Louis Bianco-nál, az Elysée- palota főtitkáránál tett láto­gatást. ★ A francia külügyminiszté­rium szóvivője pénteken Pú­ja Frigyes látogatásával kap­csolatban hangsúlyozta: ez a látogatás annak a folyamat­nak a része, amely Mitter­rand elnök tavalyi budapesti látogatása után alakult ki a két ország között. Czinege Lajos látogatása A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulásának közelgő 65. évfor­dulója alkalmából Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter a Ma­gyar Néphadsereg más ve­zetőinek kíséretében pénte­ken az ideiglenesen Magyar- országon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport Vörös Zászló'-Szuvorov renddel ki­tüntetett Nyi,koiájevszki-bu- dapesti gárda magasabb egy­ségéhez látogatott. A magyar vendégek ismerkedtek az alakulat történetével, a kato­nák kiképzésével. A látoga­tás során Czinege Lajos, hon­védelmi minszter és kísére­te megkoszorúzta a laktanyá­ban lévő hősi emlékművet. A magas rangú vendégeket az alakulatnál Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancs­noka fogadta. A látogatáson részt vett Nyikolaj Szilcsen- ko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői főpa­rancsnokának magyarorszá­gi képviselője, és dr. Anta- lóczy Albert, az MSZMP Ko­márom megyei Bizottságának első titkára. ARA: 1,80 FORINT 1983. február 12., szombat XL. évfolyam, 36. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA NAGYVÁLLALATOK TERVEIBŐL Milliók szociális célokra Egy jól sikerült nyugdíjas­találkozó, egy vidám sport­délután vagy a nőnapi kö­szöntő éppúgy hozzátartozik a vállalatok életéhez, mint a termelőmunka. Az éves terv készítésekor arra is figyelni kell, hogyan javíthatók" a dolgozók élet- és munkakö­rülményei. Mindezek a mun­kahelyek előtt álló szociális feladatok közé tartoznak, melyekre esztendőként jelen­tős összeget használnak fel. Az idén 1 millió 650 ezer forintból gazdálkodik a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakszervezeti bizottsága. Legtöbbet — 700 ezer forintot — üdültetésre fordítanak. Segélyezésre 400 ezer forintot költenek, me­lyet a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül neve­lők, a rászoruló nyugdíjasok között osztanak szét, de eb­ből adnak például beiskolá­zási segélyt is a szülőknek. Nagy súlyt helyeznek a kul­turális feladatokra is. Rend­szeresek az előadások, ren­dezvények, kiállítások a vál­lalatnál. Mindez pénzbe ke­rül; akár a könyvtár állomá­nyának bővítése, a szakkörök, klubok fenntartása, a kirán­dulások szervezése. Sportcé­lokra vagy például a nyug­díjasok, a kismamák, a nők köszöntésére, a gyesen lévők segítésére is jelentős összeget költ a szakszervezet. Mindez csupán egy része a szociális feladatoknak. Hi­szen idetartozik többek közt az üzemi étkeztetés, a két munkásszálló fenntartása vagy a munkásszállítás. Ezek sok millió forintba kerülnek. Csak munkásszállításra — így a járművek fenntartására, üzemeltetésére — terv sze­rint 23 és fél millió forintot használnak fel az idén. A jóléti és kulturális alap összege 425 ezer forint az idén a mátészalkai Szatmár Bútorgyárban. Ebből legtöb­bet — 120 ezer forintot — kulturális célokra használnak fel, s csaknem ugyanennyit költenek üdültetésre. Sport­ra, valamint olyan szociális feladatokra mint például az anyák köszöntése, a nyugdí­jas-találkozó megszervezése, beteglátogatás, névadó, több mint százezer forint jut ’83- bam. Szociális, kulturális és sportfeladatok megoldására szolgál az a 160 -ezer forint is, amely a tagdíjakból kerül a szakszervezet számlájára. Nem lehet panasz a bútor­gyárban az öltözők, mosdók állapotára. Van büfé, s ké­nyelmes ebédlő is. Az idén e létesítményeknek csupán a fenntartására kell költeni. A jobb ellátás érdekében janu­ár 7-től a meleg ebéd mel­lett meleg vacsorát is kérhet­nek a dolgozók. Csak az ét­keztetésre 665 ezer forintot fordít ez évben a vállalat. Csapáiy, tokazatt szekrény, esztergapad Gyorsabb anyagbeszerzés örültek a vállalati anyag- beszerzők és örültek a ma­gánfogyasztók is, amikor ta­valy megalakult Nyíregyhá­zán a Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat megyei kirehdeltsége. Az elmúlt év végén tizen­ötmilliós raktárkészlettel ren­delkeztek, s májusban há­rommillióról indultak. Ez azt is jelenti, hamar megismer­ték, megszokták a szabolcsi üzemek, gyárak ezt az érté­kesítési formát. Ehhez az is hozzájárult, hogy a MAGÉV áruforgalmistái járták és jár­ják a vállalatokat, gyárakat, termelőszövetkezeteket és — az elsődleges feladatukhoz kapcsolódva — megvásárol­ják az elfekvő készleteket. TAVASZT IDÉZŐ CSEMEGÉK Primőrök fólia alól A nyíregyházi piaccsarnok­ban egy-egy alkalommal már kínáltak a kiskereskedők tél derekán primőröket. A bor­sos áru, tavaszt idéző cse­megék — így a korai fejes saláta, az uborka, az újhagy­ma — Budapestről, illetve Békés és Csongrád megyéből került Nyíregyháza piacára. Szabolcsban nincs nagy hagyománya a fólia alatti primőrtermesztésnek. 1974- ben a SZÖVOSZ kezdemé­nyezésére 14 fogyasztási szö­vetkezetünk kezdte el ezt a munkát, mellyel jelenleg a 24 szabolcsi áfész közül húsz foglalkozik. Közülük a tisza- vasvári, a csengeri, a máté­szalkai, a fehérgyarmati, a nyíregyházi, az újfehértói di­csekedhet jó eredményekkel. Az állam jelentős támoga­tást ad ehhez a munkához: a termelők a fóliasátrakat negyvenszázalékos kedvez­ménnyel vásárolhatják meg. Tavaly 97 szabolcsi termelő mintegy 400 ezer forint támo­gatást kapott. A kínálatban: friss zöldhagy­ma. Főleg korai retek, zöldhagy­ma, karalábé, vegyes zöldség, saláta, uborka, paprika, pa­radicsom kerül ki a fóliasát­rak alól. Jelenleg megyénk­ben mintegy 40 ezer négyzet- méteren termelnek primőrö­ket az áfészekben — egyrészt a szakcsoportok tagjai, illetve kistermelők. A szabolcsi primőrök itthon kerülnek pultra. A termelők — szerződés alapján — köz­vetlenül a boltokba szállítják az árut. Űjfehértón, Máté­szalkán és Fehérgyarmaton a helyi szükségletnél több is terem, ezért a felesleg a Zöldérthez kerül. Tavaly 120 tonna primőr termett a sza­bolcsi áfészeknél mintegy 3 millió forint értékben. Az idén — mivel nő a fólia alatti terület — ettől többre számí­tanak. Szabolcs-Szatmár me­gye természeti viszonyai nem túl kedvezőek, ezért az itt termesztett primőrök április elején kerülnek a boltokba. (házi) A csapágyraktár, (elek) Nagy mennyiségű csap­ágyat tartanak raktáron és a választékuk is megfelelő. Keresett a MAGÉV-nél fel­lelhető színesfémáru is, ezek közül is elsősorban a bronz­ból készült alkatrészek. Az ipari szerelvények közül a víz- és fűtésberendezések kel­tik fel a nagy- és kisfogyasz­tók érdeklődését, emellett a csavaráruk és a hegesztő elektródák is nagy mennyi­ségben találhatók. Általános hiánycikknek számít az üzle­tekben az alumínium és mű­anyag tokozott villamos szek­rények. A MAGÉV-esek el­fekvő áruból jelentős készle­tet biztosítanak vásárlóiknak. Szerszámok közül a forgá­csoló és kézi szerszámok a keresettek. Mind nagyobb az érdeklődés a magánvásár­lók részéről az eszterga-, maró- és fúrógépek iránt. Több nagyüzem is keresi ezeket, s egyelőre nem tud­ják kielégíteni az igényeket. Az elmúlt esztendőben csak a vállalatoktól vásárolt el­fekvő termékeket kínálták megvételre. Az idén már le­hetőségük nyílik a termelte­tésre is. Ez az évi forgalmuk húsz százaléka lehet, s most 80 milliós forgalmat tervez a Szabolcs-Szatmár megyei ki- rendeltség. (sb) A nyíregyházi Ságvári Term előszövetkezet zárszámadását a színházban tartották. Egyre sűrűbben érkez­nek a meghívók: tudat­ják, hogy a termelőszö­vetkezetben összehívták a zárszámadó közgyű­lést. A hét végén, febru­ár 11-én ilyen esemény­re a nyírtassi Dózsa, a máriapócsi Rákóczi és a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben került sor. Nyírtasson sikeres volt az elmúlt gazdasági év. Dr. Técsy László, a termelőszö­vetkezet elnöke többek között arról számolt be, hogy a gyenge minőségű termőföl­dek ellenére jó termést taka­rítottak be búzából, kukori­cából, burgonyából. Kukori­cából az elmúlt évek legna­gyobb átlagtermését, 4,8 ton­nát kombájnoltak hektáron- ,ként. Az állattenyésztés hasz­na évről évre nő, javulnak a fajlagos mutatók. Tavaly 3290 hízósertést, 459 tenyész- süldőt, 1692 bárányt, 376 hízómarhát értékesítettek. Az ágazat túlteljesítette tervét. A termelőszövetkezet kon­zervüzeme három év alatt kö­zel 20 millió forinttal növel­te termelését. Tavaly össze­sen 4207 tonna árut készítet­tek, 52 millió forint érték­ben. Az exportarány 69 szá­zalék volt, nagy mennyiségű savanyúságot, vegyes befőt­tet szállítottak külföldre. A jövőben kisebb beruházással tovább bővítik a feldolgozó kapacitást. A termelőszövet­kezet vagyona az elmúlt év­ben 10 millió forinttal nőtt, a nyereség meghaladta a 11 millió forintot. A termelőszö­vetkezeti tagok személyi jö­vedelme kétezer forinttal volt több mint egy évvel koráb­ban. A máriapócsi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben Rasz- ternák József tsz-elnök is­mertette a tavalyi gazdálko­dás eredményeit. Az ágazatok együttes árbevétele 276 millió forint volt, ebből a növény- termesztés 74, az állattenyész­tés 35 milliót teljesített. Je­lentősen nőtt az ipari tevé­kenység, az ágazat árbevéte­le megközelítette az ötven­millió forintot. Az ágazatok kivétel nélkül nyereséggel zárták az évet, a termelési értéknövekedés 22 százalékos volt. Máriapócson tavaly a ter­vezettnek megfelelően 20 millió forint beruházással bő­vítették a termelőalapokat. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme a tervezettől na­gyobb mértékben növekedett, ezt indokolta a nagyobb tel­jesítmény. A 32,8 millió fo­rintos szövetkezeti ered­ményből a termelőszövetkezet 14 millió forintos fejlesztési alapot képzett, nyereségré­szesedésre 5 millió 437 ezer forint jutott. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet zárszá­madását a Móricz Zsigmond Színházban tartotta. Leitner István termelőszövetkezeti el­nök elöljáróban arról szólt, hogy 1981-hez képest 10 százalékkal növelték az árbe­vételt, az eredmények 30—40 százalékkal voltak jobbak a tervben meghatározott célok­nál. A sikerhez a növény- termesztési ágazatban 4,45 tonnás búza-, az 5,26 tonna kukorica-termésátlag járult hozzá leginkább. Eredményes volt a dohánytermesztés, a zöldség- és gyümölcstermesz­tés viszont a nagy erőfeszíté­sek ellenére is csak szerény jövedelmet adott. Az állattenyésztési főága­zat a Ságváriban a termelé­si érték 39 százalékát adja. Itt az árutojás-termelés volt a legsikeresebb. A sertésága­zat 7225 hízósertést értékesí­tett, amelyből 560-at expor­táltak. A juhászat ráfizetéses volt, itt a jövedelmezőség ér­dekében szervezési intézkedé­seket hajtottak végre. Ki­emelkedően fejlődött a háztá­ji ágazat. A termelőszövetke­zeti tagok 1982-ben 54 hektá­ron termeltek háztáji zöldsé­get, ezzel a városi ellátást javították. S. E. Egymillió pár lábbeli Rakamazról Női cipő kesztyűbőrből A mintakollekciót készítik a Rakamazi Cipőipari Szö­vetkezetben ebbői a rendkí­vül puha, mondhatni kesz­tyűbőrből készített női félci­pőből, amelynek értékesíté­séről most folytatnak tárgya­lást egy amerikai céggel. En­nek — és még néhány más típusnak — a gyártása új technológiát, néhány új, spe­ciális gépet kíván, de mint a szövetkezet vezetői mondták, a gépek többsége adott, ami pedig hiányzik, azt megte­remtik. Idén — mint korábban is —, a világ számos országában járhatnak majd a vásárlók a rakamazi lábbelikben, hi­szen vevőik között angol, amerikai, kanadai, líbiai, NSZK-beli, holland és fran­cia kereskedők szerepelnek. A szocialista országok közül pedig szinte mindegyik vásá­rol az itteni gyártmányok­ból, a legnagyobb mennyiség­ben természetesen a szovjet partnerek keresik a rakama­zi termékeket Az év folyamán gyártandó mintegy 950 ezer, egymillió pár szandálnak, csizmának és a korábban még nem gyár­tott körömcipőnek nyolcvan százaléka talál majd vevőre határainkon túl, de a hazai vásárlók is hozzájutnak a ci­pőkhöz, hiszen a fővárosi boltokban, valamint a Kelet- SZÖVKER üzleteibe közel kétszázezer páráit szállítanak. A kereslet nagyságát mu­tatja, hogy az év első felére a szövetkezet minden ter­mékére akadt már jelentke­ző, de a második fél évben gyártandó cipők többsége is vevőre lelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom